Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Tarlótúz ropogás hangja mellett, — pedig a tűz ide vagy 400 méterre pattog — teszem fel a kérdést: Van-e valami törvényerejű, vagy egyéb (közigazgatási) szabály- rendelet, amely tiltja a tarlóégetést? Érvényes-e még az a rendelet, miszerint az erdő szélétől 100 méteren belül tilos a tűzrakás? Ablakomból ugyanis egy — erdő és búzatábla közötti — „szakszerű” tarlóégetést figyelhetek meg. Két munka­gép öttagos tárcsával körbetárcsázta, majd a tárcsa mögé akasztott égő gumiabroncsot vontatva „szalamanderezett” a tarlón. Gondolkodom: szerves trágyát vagy ipari nyers­anyagot égetünk el környezetszennyezéssel! Aggodalmas panaszként hangzott el, hogy az idén nagyon alacsony- növésűek a kalászosok, kevés lesz az alomszalma. Tá­mogatjuk a háztáji szarvasmarhatartást, de az állattartó gazdák nem juthatnak elég alomszalmához. A tarlópör­kölő traktorjáratok felemésztette üzemanyag néhányszo- rosával kazlakba lehetne összehúzni, sőt akár bálázni is a szalmát. De gyújtogatnak, .égetnek! Visszatérő téma az ésszerűtlen környezetszennyező, termőértékpusztító tarlóégetés. Minden évben elhangzik hivatalos, félhivatalos nyilatkozat arról, hogy tilos! Ha tilos, akkor miért nem mondja valaki a tilalomszegők­nek legalább azt, hogy dá-dá, csúnya gyerekek? Esetünk­ben ezt (most Somogyacsán kellene mondani, vagy a szorosadi tsz-nél. A tarlóégetés egyébként július 2-án 15 és 17 óra \között történt. Végrehajtották a 801/57 és a 801/60. számú munkagépekkel. Tisztelettel: Nagy János 72S3 Bonmyapuszta, Fő u. 6. Változás Tihanyban Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 158. szám 1986. július 7., hétfő Egy nyugdíjas feljegyzései — ös&zieqsapmok fejem fe­lett a hullámok — mondta a kisírt saeimü asszony, alki SamodiOrróL jött be panasz­kodni saertoesztöségünikbe. Botladozó szavai közül té­tován kerekedett ki a törté­net s ahogy dagadt, világos­sá váfltt egy embert tragédia. A szívszoriitó történethez maradit a tehetetlenség. Amiiélnt mégis elmondom; mennyire fontos, hogy fi­gyeljünk egymásra, könnye- zdtünlkire, s ne ítélkezzünk könnyelműen és kegyetlenül. A somodora asszony — HaHler Imráné — színtelen gyerekkort élt. Korán elhalt édesanyja ma már fantasz­tikus fényiben ragyog, a sí­rás utána valódi fájdalom. A végképp étvesztett lehető­ségre ruház mindent, „mi lét(t volnál, ha!” — kezdettel válitoztaithaitaltlan történések mögé bújva. Tíz-vailahány­Büntetés évesen nevelte testvéreit a gyenefclány, a jószágokat el- tá|tva|, iskola helyett mosott, főzöttjt, takarított. Az apa új asszonyt hozott, s előbb - ultóíbb .kikoptak a gyerekek a hátiból; ki intézetbe, ki kollégiumba került. Szerelem nélkül ment férj­hez. Huszonnégy óv alatt fölnevelt két gyerekét, ott­hont tememltertt. Közben meg­halt az apa is, borzalmas kö­rülményiek között: agyon­ütötték. Rosszízű esemény volt ez a faHuiban, a családot meghurcolták, suttogó plety­kák keílltek szárnyra s el­hallgattak az emberek az utcán, ha az asszonynak ar­ra vitt az útja. A kis falu közössége nem felejtett. Ha meghallották a nevét, volt, aki legyintett, volt aki a régmúlt esemé­nyeit elevenítette föl. A.test­vének eflköltöztek a faluból, die aiz asszony maradit, éve­kig küszködött a falu nyel­vével Megfáradt. Nem tud már szembenézni a mocs- kolódálssal. Magát nem félti, de a gyerekeit! A falu népe, amelyik ke­gyetlenül' vitte át a szülők bűnét a gyerékekre, kegyet­lenül folytatja az unokákon. Hangos veszekedésekkel, pisékálódásókkal kikezdték az asszony becsületét. Nincs béke Somodorban, a Kos­suth .Lajos utcában. Pedig fegyverszünetet kellene köt­ni ahhoz, hogy megnyugod­janak már a hosszú évek óta fölkavart kedélyek, s végre nyugalmat találjon egy csa­lád. K. Á. Kaposváron, a Szondi utca 7. szám előtt láttuk ezt a másfél méter mély gödröt, amely esővízzel töltődött fel. Lubickolásra ugyan nem alkalmas, de életveszélyes különö­sen a gyermekek számára Befejezésihez közeledik a tihanyi üdülőfalu építése a réMMkötő közeiéiben lévő -13 hektáros ősparkban. Már ta­valy nyáron fogadtak vendé­geiket, de az új létesítmény most készül el — szállóval, sportpályákkal bővülve — teljes egészében. A Magyanarszágon még újnak számító forma, a kflulbüdiültetés feltételiéinek megteremtésére, egy .üdülő­falu létrehozására és mű­ködtetésiére 1984-ben ma­gyar—osztrák—dán cégek váliláillkozásáfbain alapítottak Oluto Tihany néven rész­vénytársaságot. A ,450 millió forintos alaptőkével induló vegyes vállalatot nyolc rész­vényes: négy magyar —iköz- tük a főrészvényes Hunger Hotels —, valamint három osztrák és egy dán cég hoz­ta létre; a beruházáshoz 1,7 milliárd forintos hitelt adott a Magyar Nemzeti Bank. Az osztrák és dán fővál­lalkozók, a magyar alvállal­kozók jól összehangoltan dolgoztak, az építkezés a program szerint fejeződik be. Az üdülőfaluban 161 luxus faiház készült el, és a régi Tihany Szálló átalakí­tásával 330 szobás, négycsil­lagos hotelt alakítottak ki benne. Hűs vízzel csalogatnak a medencék Sok százan keresik föl kánikulában a DRV kaposvári körében az új csúszdának van a legnagyobb sikere strandfürdőjét. A gyermekek Az Agrocorp exportja A tavalyinál ötödével több élelmiszeripari terméket ad exportra az idén az Agro­corp közös vállalat, amely termékei egy részének elle­nében más élelmiszereket, például ananász konzervet, dzsúszt és kaviárt hoz bé külföldről. Az Agrocorp — amelyet több mezőgazdasági nagy­üzem alapított — exportvál­lalatok közreműködésével bonyolítja üzeteit. Ausztriába, az NSZK-ba, az Egyesült Államokba és Angliába 100 tonna hagyma­szeletet küldtek az ottani tartósítóipari üzemek meg­rendelésére. Ausztriába 50 tonna hagymaport értékesí­tettek. A továbbiakban új termésű paprikából előállí­tott szeletelt, szárított piros paprikát, a kedvelt prita- mint szállítják majd — a Csongrád megyei Zöldért feldolgozó üzeméből — az NSZK-ba, ebből összesen 30 tonnát adnak el az Agro­corp szervezésében. Tavaly kísérletképpen kisebb meny- nyiségű almakockát értéke­sítettek az NSZK-ban; a ter­méket megkedvelték, s az idén már 500 tonnás expor­tot kérnek belőle. Szárított hagymaszeletből az idén 150 tonna jut az angol megrendelőknek. Vízifátyolkák a Zselicben A Zselic dombos vidéke biológiailag számtalan érde­kességet rejjt. A maximum 300 m magias dombvidék li­neáris eróziós patalkvölgyei- ben a miikrokildimaitijkus adottságok kedveznek né­hány hegyvidéki áililait meg­telepedésének és fennmara- dásánálk. Közéjük tartozik a víiziifátyélka (Osmyilus chrysops) is. Külső megjelenésében leg­inkább a szitakötőkre emlé­kezteit, de attól a háatetősze- rűen összecsapott szárny, hosszú fonalas csápok, gyen­ge nepte elárulja, hogy va­lamilyen különleges állattad állunk szemben. Európáiban, íigy hazáink­ban is ez aiz egyetlen faj a vízifátyolkák családjában. Kevesen .tudhatják viszont, hogy Kínában és Déi-Ame- nikáihan óriási víziifiáttyollkák is élnék, melyek a Föld leg­nagyobb rovarai közé tartóz­nák. A má vízifátyoilJkáink csak szerény méretű, maximum 5 cm-re nő. Egész éileite á vízhez köti, lárvája a vízben éh A kifej­lett állatok is a patak men­tén repkednek, főleg júílius első felében. A paták menü tisztásokon csapon.gva váUa- nalkr „szeneimet” a párok egymásnak. A nőstény a pe­téit a víz fölé nyúló növé­nyeikre rakja. Innen mint­egy két hót múlva hullanak a folyásba, a kibúvó lárvák, melyeik főleg a patakiba hul­lott falevelek felszínién, s azok közűit ragadozó élet­módot folytatnak. Kisebb rákokat és rovarokat fo­gyasztanak. A kifejlett állat is ragadozó, de csak az ép­pen útjába kerülő állatokat zsákmányolja. Rövid életű, mintegy két hétig él. A zsélic zsurdok jellegű patafcvölgyeiilban találkoz­hatnak. véle az éber kirán­dulóik. Alkonyaikor gyako­ribb. Apró foltos szárnyairól bárki felismerheti. Ábraháim Levente Balatoni anziksz A déli part a gyermekek paradicsoma. Az igazi, ha­misítatlan nyári hangulatot ők hozzák imagukkal. Ilyen­kor „arat” a parti fagyis, a büfés, a butikos. Számom­ra jótékonyan ható háttér­zene a gyerekzsivaj. GERGŐ A simára borotvált pá­zsiton szemközti szomszé­dunk, Feri bácsi unokái kergetik a labdát. Ilyen­kor, a Mundial után kéznél vannak a nagy példaképek; röpködnek a nevek: én va­gyok Maradona, én Piatini én meg Szókratész. Mindenki választott pél­daképet, csak a négyéves Gergő hallgat. — Te is válassz nevet, Gergő .— kapacitálták tár­sai a kis tejfeleshajú, mo- kány csatárt. — Nekem már Van. — Kicsoda? — Én vagyok a Mexikó- pé — vigyorgott, s egy nagy gólt rúgott a mélázó kapusnak. LACIKA ÉS ATTILA Ezen a pénteken Laci- szomszédék kicsit késve, csak estefelé érkeztek. A két srác, a negyedikes La­cika és az elsős Attila fel­tűnően hallgatagok. — ICsak nem betegek? — kérdeztem. — tNem, — felelte Anyu­ka. — Bizonyítványosztás volt. CSODA Kánikula minden meny- nyiségben. Harminc fok árnyékban. A parti büfé előtt gyorsan cserélődő sor végére állok. A maszek most „erősítéssel" dolgozik. A férj iis beszállt, gyors és pontos a kiszolgálás. Ha­marosan sorra kerülök. — \Három üveg sört, le­gyen [kedves. — Igenis, három üveg. Negyvenhat ötven. Százassal fizetek, a visz- szakapott pénz ötvenhárom ötven. A sör kellemesen hi­deg, friss. Jól fisö bizsergés jár át: nem csaptak be. Az­nap madarat lehetett volna fogatni velem. Kemer Tibor Ü! Aggodalom Este a férj idegesen jár felnalá a ház előtt. — Szörnyen aggódom a feleségemért — ma­gyarázza a szomszéd­nak. — Miért, mi van vele! — Véle van az autó! A hét vicce — Szabó panaszko­dik Kovácsnak, hogy rengeteg gondja van. — Én megoldottjaim minden problémát — mondja Kovács nekem már nincs gondom. — Hogyan? — Alkalmaztam egy embert, áki magára ve­szi összes gondjaimat. Ezért havi háromezer koronáit fizetek neki. — ÉS honnan veszed a háimomezer koronát? — Látod, ez lesz az első gomdjá. Őszinte Szombat este. Sopén- kai odaszói a féleségé­nek: — Drágára, nekem semmi kedvem sincs el­menni a Sohonyadékhoz. — Hidd el, nékem sem. De ha arra gondo­lok, hogy mennyire megörülnének annak, ha nem mennénk el, akkor csak útrakelék! Tanács A kliensIpeállít az ügy­védhez, aki így fogadja? — Hallom, járt már a kolilégámfm­— Igenis. — Na, és micsoda bu­ta iiamiácsiot adott magá­nak az az idióta? — Azt tanácsolta, hogy jöjjek az ügyvéd úrhoz! Tilos Az üzemi orvos mond­ja a páciensnek: — Kérem, abba keli hagynia a dohányzást! i — Doktor úr, én so­hasem dohányoztam... — Akkor hagyja abba az italozást! — Sajnálom, de ón aibszti nens vagyok ... — Akikor ne egyen sok hiúsít! — Hát én vegetáriá­nus vagyok... Miire az orvos már puilylkajvörös lesz, és megkérd i: — Mondja, egyáltalán mit szenet maiga? — Kénem, a túrós csu­száit, azt nagyon szere­tem! — Az orvos felléleg- zi;k: Na végre! Hát ak­kor máitól nem ehet tú­rós csuszát! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-311, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom