Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-04 / 156. szám
Népfrontmunka a társközségekben Új filmek a Budapest és a Dialóg Stúdióban Kihelyezett ülés Balatonföldváron A Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága kihelyezett ülésén tárgyalt a Balatonföldvárhoz tartozó társközségek életkörülményeiről, a nagyközségi tanács körzetében működő népfrontbizottságok munkájáról. A földvári tanácsházán tartott értekezleten részt vett az MSZMP megyei bizottságának képviselője, valamint a nagyközségi pártbizottság munkatársai. Rostás Károly, a Megyei Mépfrontbizottság elnöke köszöntötte az ülés résztvevő- t, akik megvitatták Oravecz Lászlónak, a Hazafias Népfront elnökének írásbeli előerjesztését. ő Kőröshegy, 3álványos, Kereki, Pusztaszemes fejlődéséről, gondjai- •ól számolt be. Az idényben — Balatonföldvár népessége i többszörösére emelkedik, igyanakkor a társközségeken a lakosok száma folya- natosan fogy, Kőröshegy kiételével. Kőröshegynek je- entős az idegenforgalma, Bálványos is kedvelt hely, le sem egészséges ivóvize, e megfelelő kereskedelmi Jlátása nincs. A községek a Balaton-part vendégei, főént a külföldiek kedvelt ki- ándulóhelye. Bálványos, Ke- eki, Pusztaszemes gazdasági életét a pusztaszemesi termelőszövetkezet fogja össze. A gazdák itt növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Bálványoson jelentős hagyománya van a szarvasmarhatenyésztés- neik, Kőröshegyen a szőlő- termesztésnek. Felszólaltak a falvak népfrontbizottsági elnökei is. Kiegészítették Oravecz László gondolatait. A témakörhöz kapcsolódott Futó Kornélnak, a Sio- tour osztályvezetőjének előadása a falusi üdültetés lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos somogyi törekvésekről. „A falusi üdültetésnek vannak hagyományai Európában, a szomszédos Ausztriában is. Ám népszerűsítenünk kell a falvakban a minimális feltételeket. Futó Kornél gondolatait ugyancsak vita követte: a résztvevők főként a népfront tennivalóit próbálták megfogalmazni hozzászólásaikban. Novák Ferenc, a megyei népfromtbizottság titkára mondott zárszót. Az ülés résztvevői Földvárról Szántódpusztára utaztak, ahol Szabó Miklós, az idegenforgalmi és kulturálisközpont igazgatója mutatta be a műemléképületeket és a kiállítást. Űj produkciók készülnek a nyáron a Mafilm műtermeiben. A Budapest Stúdióban nemrégiben fejeződött be Dömölky János „Hajnali háztetők” című filmjének forgatása. A főbb szerepekben Cserhalmi Györgyöt. And órai Pétert, Takács Katit, Udvaros Dorottyát láthatja majd a közönség. Ugyancsak ebben a stúdióban dolgoznak a Mikszáth Kálmán regénye nyomán forgatott „Akii Miklós” című kosztümös kalandfilmen. A Révész György rendezte produkció főszereplője Hirt- ling István, Július elsején fogták hozzá Erdóss Pál „Lázálom” című alkotásának felvételeihez. A Dialóg Stúdióban bemutatásra vár András Ferenc „A nagy generáció” című filmje. A hatvanas évek újat akaró, önmagát legendás generációnak képzelő nemzedékét ábrázoló alkotás szereplői között van Cserhalmi György, Udvaros Dorottya, Eperjes Károly, Koltai Róbert, s ebben az alkotásban játszotta utolsó filmszerepét Major Tamás. Ugyancsak befejeződtek Gyarimathy Lívia „Vakvbúgban ” című, a tv-ben készült filmjének munkálatai, amelyet a Dialóg Stúdió nagyított fel játékfilmnek. A sze- retetről a demokráciáról szóló, ’“eST” nap eseményeit Karinthy Ferenc: Zenebona Ha Karinthy Ferencre and ólunk, az áradó humorú lókamester jut eszünkbe, 'edig Karinthy Ferenc jóval ibb ennél: súlyos egyéniig, nemcsak fizikailag, haem mint író, alkotó is. Béres Erzsébet találó megfo- almazása szerint „Karinthy erenc készen kapott egy agyszerű, de épp ezért ria- almas örökséget”. Ennek az rökségnek bátor vállalásá- an, apja szellemi súlya latt Immár évtizedek óta piti saját életművét, az az etmű, de sokatmondó egyneműségében is. Az örökké yitott, mindenre figyelő Ka- níhy Ferenc szinte mág- eskénf vonzza magához az menyeket, hogy velünk legosztva, minket is gazda- tson. Csak bámulunk, hogy ). évén túl is mi minden- : van ereje és energiája, egújalbb könyve, a „Zene- ma” az idei könyvhét íyik legkeresettebb kötete olt. Az élvezetes, kiihegye- >tt poénú elbeszéléseket emélyes hangú vallomásos ipló váltja fel a kötetben, íg a második felét kitevő Cz-az”-ban az író velünk szekacsintva mesél csalá- és baráti köréről, számlán utazásainak érdeke- bb epizódjairól. Üj könyvének legerősebb, gfajsúlyosabb darabja két- gkívül a „Recordare”. A ipló meleg, emberi hangon ézi fel az egyik legjobb baKÖNYVESPOLC rát, a fájdalmasan korán elvesztett Devecseri Gábor alakját, de figyelmeztet sok minden másra is és szinte teljesen elfelejtettük. Nemcsak őt. Kíméletlenül törtető, rohanó korunkban egymás után veszítjük el értékeinkéit, Felejtünk akkor is, amikor az emlékezés, az értékek megőrzése mindennél fontosabb lenne. A „Recordare” nemcsak napló, nemcsak baráti tiszteletadás. A mindenre figyelő, irodalmi, művészeti életünk zsákutcáiban megszenvedett otthonossággal mozgó -Karinthy Ferenc sommás, megalapozott ítélete is: „Manapság a mű és a közönség közé talmud- magyarázók ékelődtek be. S nemhogy közelebb hozták volna a kettőt, ellenkezőleg, tovább mélyítették a szakadékot. Persze, hiszen ők csakis e szakadékban és ez által élnek meg. Hatnak a művészre, olyanná formálják (divatos kifejezéssel: manipulálják), ne lehessen első olvasásra., hallásra, látásra befogadni. És hatnak a közönségre, azt is manipulálták, már igényli a magyarázatot, sőt, gyanakszik magára, ha valamit egyből megért. Esztéták, kritikusok, ideológusok egész hadai élnek ebből a közvetítésből, okoskodásból, „fölfejtésből” és így tovább. Ekként kitartó munkával szétrágták a művészetet és elzüllesztik a közönséget. S igen nagy kérdés, vajon a kettő visszatalál-e valaha is egymáshoz?” Az „özönvíz” az 1965-ös nagy dunai árvíz eseményeit idézi fel, amikor az író leányfalui kis háza is komoly veszélybe került. Karinthy a bátor helytállásnak, a sokszor emberfeletti hősiességnek számos epizódját felvillantja és — velünk együtt — elgondolkozik; mi az oka, hogy nálunk a barátsághoz, a segítéshez, egymás jobb megbecsüléséhez először mindig valamilyen tragédia vagy katasztrófa szükséges. Kedves színfoltja a visszaemlékezésnek a kis tacskó, Zsiga bemutatása, „aki” 14 éven keresztül kísérte hűségesen az írót Pest és Leányfalu között számtalan vádor- lásában. Karinthy* Ferenc az idén töltötte be 65. életévét. Legújabb míves, sokat ölelő és adó könyve is bizonyíték arra, hagy alkotókedve, szellemi intenzitása töretlen. A „Budapesti tavasz” és a „Budapesti ősz” mellett talán megszületik a „Budapesti nyár” is — és még sok minden — valamennyiünk gazdagítására. Dr. Sípos Csaba megörökítő produkció az idei Karlovy Vary-d Nemzetközi Filmfesztivál. versenyében képviseli a magyar filmművészetet. Makk Károly „Az utolsó kézirat” című produkcióját Tóti) János operatőr fényképezi. A Déry Tibor „Vidám temetés” című írása alaoján készülő alkotás egy napló sorsáról szól. A filmben szerepet vállalt Jozef Kroner, Alexander Bardini, Both Béla, Psota Irén, Váradi Hédi, Temessy Hédi, Űj'latki Dénes, Bezenédi Zoltán, Dé- gi István, Bécsi Ildikó és Nagykalózi Eszter. Vitézy László „Érzékeny búcsú a fejedelemtől" című filmjének forgatása Jankura Péter operatőr közreműködésével a napokban kezdődik- meg. A Hianikiss Ágnes írásából készülő alkotás Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről szód majd. Folynak az előkészületei Toflmár Tamás, elsőfilmes rendező „Zuhanás közben” című produkciójának is. A júliusi nyár már igazában a családi vakáció ideje. Sokan töltik idejüket a Ba- laton-parton, éppen ezért előbb az itteni rendezvényekre hívjuk föl olvasóink figyelmét. Hagyományos rendezvénynek számít Bog- lárlellén a júliusi népi iparművészeti vásár, szombaton kedvünkre nézegelődhetünk és vásárolhatunk is. A Béke művelődési házban ezen a napon néptáncosok adnak gálaműsort, előtte menet- táncukkal igyekeznek a vendégek kedvében járni. Barcson tizedik alkalommal rendezik meg a Dráva menti nyár programsorozatát, mely pénteken kilenc város találkozójával kezdődik. A Móricz Zsigmond művelődési központban ebből az alkalomból Kék panoráma címmel a városban élő fotós. Győri Vilmos mutatja be jugoszláviai képeit. A megnyitót ma fél hatkor tartják. A Siófokon és környékén üdülő és arra járó vendégek figyelmébe ajánljuk a Dél- balatoni Kulturális Központban látható kiállítást, mely betekintést nyújt a Zsolnay- porcelán sajátos világába. Ezt a bemutatót egyébként szeptember közepéig látogathatják az érdeklődők. A boglárlellei kápolnákban ezekben a napokban az Izlandban élő Jóna Gud- vardardottir és a magyar Probstner János kiállítása látható. A boglárlellei- Tóparti Galériában Orosz István grafikusművész mutatkozik be, hétfő kivételével délelőtt 9-től 12-ig, illetve délután 15 órától 20 óráig látogatható a kiállítás. A megyeszékhelyen is új tárlat várja az érdeklődőket. Lengyel festők alkotásaiból nyílt kiállítás a Kaposvári Galériában, a Lengyel Képzőművészek Szövetsége opölei területi szervezetének tagjai állítanak ki. Nagyatádon a hét végén zárul Gera Katalin kaposvári szobrász tárlata, melynek a Gábor Andor Művelődési Központ adott otthont. Az intézménytől kapott tájékoztatás szerint a művelődési központot július 15-től augusztus 5-ig részlegesen bezárják, de látogathatók a mozielőadások és a kiállítások ebben az időben. A kaposvári nyár programjából: a városba látogat a Schaumbergoher Sotzwei- ler-Bergweiler férfikórus, előadásukat hétfőn 18 órakor tartják a Kilián György Városi Művelődési Központban. Közreműködik a kaposvári V-ikár Kórus. A Latinca művelődési központban hétfőn fotókiállítás nyílik. Ugyancsak -kiállítással várja látogatóit az ÉDOSZ művelődési ház, ahol a képzőművészeti szakkör tagjainak legszebb munkáit tekinthetjük meg. A gyerekeknek az intézmény könyvtára a legszebb gyerekkönyvekből rendez kiállítást. A neves hazai zenekarok szívesen vendégszerepelnek a Balaton-parton a nyári hónapokban. A méltán népszerű Dolly Roll együttes ma 21 órakor mutatja be műsorát Boglárlellén, a Béke művelődési ház szabadtéri színpadán. Tizenegyedik alkalommal rendezik meg a szövetkezeti néptáncosok országos találkozóját és versenyét, melynek Somogybán Siófok ad otthont. A ma kezdődő és vasárnap befejeződő programból : hagyományőrző együttesek bemutatója a Délbalatoni Kulturális Központban ma 15 órától 21 óráig, szombaton délelőtt fél tíztől 13 óráig, majd 14-től 17 óráig. Szombaton szabadtéri előadásokat tartanak Balatonföldváron, Boglárlellén 20.30-kor. Vasárnap gála Siófokon; táncos felvonulás 18 órától a szállodasoron, 20.30-kor díszelőadás a díjazott együttesek részvételével, a szabadtéri színpadon. Somogyból a hagyományőrző együttesek kö2ül a szuloki együttes vesz részt a versenyen és bemutatón. Reflektorfényben — a bábművész Gyurkó Henrik és kedvelt bábfigurái Gyurkó Henrik Miskolcon született, munkáscsaládban, s úgy tűnt, ő is folytatja a hagyományt; géplakatos lett a Lenin Kohászati Művekben. Ám a munka mellett élt benne a játék szenvedélye is. A gyár színjátszócso- portjánák tagja lett, s volt egy titkos vágya: a színészet. A kohászati művekben kitűnő amatőr bábegyüttes is tevékenykedett, s amikor az egyik szereplő megbetegedett, őt kérték meg, ugorjon be helyette. Bár sosem fogott még bábot a kezébe, kisegítette kollégáit, s maga sem sejtette, hogy ettől kezdve életében meghatározó szerepet fog játszani a bábművészet. — Ügy éreztem, megtaláltam a műfajomat. A bábozáshoz kézügyesség kell, manuális érzék, ez megvolt bennem. Vonzódtam a fcö- zösséghez, de ezt a műfajt nem lehet csapat nélkül, egyedül játszani. A világosítók, a díszletmunkások, a hangosítók összehangolt tevékenysége mind bennünket segít, s nekünk, akik a paraván mögött dolgozunk, ugyancsak segítenünk kell egymást, különben nincs előadás. A beugrásként vállalt első szerepet — a Farkast A bárom kisgida című bábjátékban — még sok követte, míg 1960-ban Budapestre jött, hogy felvételizzen az Állami Bábszínház első színészképző stúdójába. — Ismerték miskolci tevékenységemet, így azonnal főszerepet bízták rám: én lettem Ludas Matyi. Ezt a bábjátékot többször felújítottuk az év során (legutóbb épp ez év májusában), s én 26 esztendeje játszom a furfangos parasztfiút, aki háromszor teszi csúffá Döbrögi urat. A Ludas Matyi után jött a többi főszerep: a pagodák hercege, a Petruska, a Fából faragott királyfi, a János vitéz; Stravinsky, Bartók, Britten zeneműveinek hősei. Az egykori géplakatosból, aki tizenéves korában elnyerte a „szakma ifjú mestere” kitüntetést, világjáró, ismert (s elismert: Jászai-díijas, 1986 április óta érdemes művész) bábszínész lett. A bábozás nemcsak szép, de rendkívül munkaigényes is. A jeleneteket ’nagyon precízen, sok-sok próbával kell kidolgozni. Bartók, Kodály, Stravinsky és mások műveinek bábadaptációjánál a kottafejek szabják meg a mozdulatokat, s elengedhetetlen a precíz együttműködés, a lazítás nélküli koncentráció. — Éppen olyan sokat kell- gyakorolnunk, mint a légtornászoknak. Elég egyetlen hibás mozdulat, oda nem figyelés, s a produkció, a jelenet menthetetlenül szétesik. Sok a szakmai ártalom: gyengül a szemünk, mert ha úgynevezett „fekete színházat” játszunk, sötétben, többszörös tüílréte- gen keresztül nézünk. A másik rém: az ízületi bán- talom, elhasználódik a nyak- csigolya, a váll, a könyök, a csukló, jönnek a kopások, fáj minden részünk. Ám mindezekért bőven kárpótol a játék, a taps, a gyermekközönség zsivaja, öröme, a külföldön elért sok siker. Játszott már Amerikában és Indiában, Angliában és Egyiptomban, fellépett az 1800 személyt befogadó washingtoni Kennedy Centerben, és Obrazcov bábszínházában, Moszkvában. S szívesen játszik itthon, eldugott kis falvakban, iskolák rendhagyó irodalomóráin, művelődési házakban. Mert — mint mondja — nem a helyiség nagysága, a csillogás, a bársonyfüggöny, * a kristálycsillár a lényeg, hanem a közönség, amely odalent ül, és várja a csodát... Kárpáti György
