Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-31 / 179. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 179. szám Ára: 1,80 Ft 1986. július 31., csütörtök INTÉZKEDÉSEK az állattenyésztés fejlesztésére Újabb megyékben fejeződött be az aratás Traktorra ültek át a kombájnosok Azt állat tenyésztés előtt áll feladatokat vitatták meg országos értekezleten szerdán a MÉM-ben. A tanácskozáson ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezeteik Országos Tanácsának elnöke és Faluvégi Lajos miniszterelnök- helyettes:, az Országos Tervhivatal elnöke. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában foglalkozott az állattenyésztés helyzetével és részletesen ismertette az ágazat fejlesztésére hozott intézkedéseket, 1987. január elsejével ugyanis központi ár- és pénzügyi intézkedések lépnek érvénybe, s ezeket jó előre közlik az érdekelt vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetőivel, hogy a gazdálkodó szervezetek a jövő évi tervek megalapozásánál figyelembe vehessék a módosításokat, és számolhassanak azok következményeivel. Az értekezleten felszólalt Szábó István, aki bevezetőben rámutatott: a mezőgazdaság és ezen belül az állatA Minisztertanács a közelmúltban áttekintette és értékelte az állattenyésztés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az állatállományban és a vágóállat-termelésben az elmúlt éviben bekövetkezett visszaesés után az 1986. január 1-jévél bevezetett ár- és egyéb szabályozó rendszerbeli intézkedések a kedvezőtlen folyamatokat megállították. A VII. ötéves tervben előirányzott állományfejlesztési, termelésbővítési, hatékonyságnövelési és minőség- javítási célok eléréséhez azonban további komplex üzemi és központi intézkedések szükségesek. Gyorsítani kéll a biológiai alapok ösz- szehangolt fejlesztését, a technológiai fegyelem javításával csökkenteni kell a fölnevelési veszteségeket. Az ágazat jövedelemtermelő képességének növelése, a termelési költségek csökkentése végett javítani kell a takarmányhasznosulást, a fajlagos takanmányfelhaszsnálást. E feladatúk megoldásához szükség van az állattartó telepek műszaki-technikai fölszereltségének megújítására is. Az emberi tényezőkben rejlő tartalékok feltárásának elősegítésére folyamatosan javítani kell a munkahelyi körülményeket, növelni a dolgozók szakmai fel- készültségét. Az állattenyésztés előtt álló feladatok teljesítése végett gyorsítani kell a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását, az állategészségügyi helyzet javítását. A piac által támászitott minőségi követelményekkel összhangban ki kell alakítani a nemesítés, a fajtafenntartás és törzstenyésztés új rendszerét. Az állattenyésztési ágazatok 1987. évi és a VII. ötéves tervidőszaki előirányzatának megalapozására, a felkészülés és a teljesítés feltételeinek javítására, az üzemi tartalékok feltárásának elősegítésére a kormány 1987. jatenyésztés korábbi dinamikus fejlődésében tavaly a megtorpanás jelei mutatkoztak; a termelők szempontjából feltétlenül 'előnyös új intézkedésektől az várható, hogy — a növekvő érdekeltség nyomán — visszaáll a növekedés korábbi üteme és fokozatosan megoldódnak az állattenyésztés ellentmondásai, A szabályozó rendszer módosításán túl azonban arra is szükség van, hogy a termelők, az állattenyésztők is javítsák munkájuk eredményességét. Egyes üzemekben ugyanis, ép,pen az elmúlt időszakban, lazult a 'termelés fegyelme és ennek megakadályozására számos helyen nem tették meg kellő időiben a szükséges intézkedéseket. Egyebük között a növénytermesztésiben mutatkoznak bajok a technológiai fegyelem terén, de az állattenyésztés sem mentes az ilyen hibáktól. Ám az is tény, hogy a szigorodó gazdasági föltételek szintén hozzájárultak a teljesítmények visszaeséséhez, mivel csökkent az anyagi érdekeltség az .állattenyésztésben. nuár 1-jóvel életbe lépő központi ár- és pénzügyi szabályozó rendszerbeli intézkedéseket fogadott el. Ezzel az' élelmiszertermelő ágazatokban az ár- és szabályozási munkák még nem záródtak le, a népgazdasági tervvel összhangban további intézkedések lehetségesek. Az eddig eldöntött kérdések meghirdetésére jelenleg az időbeni tájékoztatás, a felkészülés elősegítése érdekében kerül sor. A vágósertések felvásárlási áremelésénél az alapvető cél a minőségi árutermelés ösztönzése. A jobb minőségű vágóállat-termelés érdekében a nagyüzemben előállított osztályos hasított sertések, valamint a vágás után minősített I—III. osztályú, s kistermelők által előállított sertések ára emelkedik. Ennek megfelelően például az élő állapotban átadott 95— 120 kilogramm közötti vágósertések új felvásárlási ára kilónként 42,20 forint, ugyanA TOT elnöke vitába szállt azokkal az üzemi vezetőkkel, akik a helyzet megoldásának kulcsát egyes állat- tenyésztési ágazatok felszámolásába látják. Hangsúlyozta: helytelen ez a gyakorlat. A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztésnek nélkülözhetetlen szerepe van mind a belföldi ellátásban, mind az exportban. Arra van szükség, hogy a szakemberek, üzemi kollektívák — immár az új lehetőségeikkel is élve — fokozatosan emeljék a termelés színvonalát. A TOT elnöke szólt arról is, hogy minden bizonnyal kisebb mértékben éleződték volna ki az állattenyésztéssel kapcsolatos gondok, ha az elmúlt öt évben két ízben is nem lett volna aszályos az esztendő, Az idén is, sajnos,, számolni kell azzal, hiqgy a szárazság beleszól a hozamok alakulásába, ezért az üzemeknek meg kell tenniük mindent azért, hogy saját területükön is, a lahető- ség szerint, mérsékeljék a kieséseket. akkor a nagyüzemben és a kisüzemben egyaránt az I. osztályú vágás után minősített sertések élősúlyra vetített 1987. évi felvásárlási ára látónként 48 forint, a II. osztályú sertéseké kilónként 45.20 forint. A 'minőségi követelményeknek nem megfelelő pigmentéit, illetve súly- kategórián kívüli vágósertések felvásárlási ára nem változik. A felvásárlási árak emelésén felül a jobb fajtaszerkezet, valamint a magasabb követelményeknek eleget tevő úgynevezett „hár- masimentes” állományok fokozott ütemű kialakítására külön ösztönzők kerülnek bevezetésre. A vágómarha-termelés’ érdekeltségének javítására a kifejezetten húshasznú vágómarha értékesítése utón átlagosan kilónként 3,60 forint, a tejelő fajták különböző húshasznú keresztezései után átlagosan kilónként 2 forint áremelés érvényesül. A tejihasznú szarvasmarha-állományból vágásra értékesített állatok felvásárlási ára nem változik. A tejtermelés jövedelmezőségének szinten tartása végett kilónként 0,30 forint felvásárlási alapárnövelésre kerül sor. A vágócsirke felvásárlási ára kilónként 1,50 forinttal emelkedik. A gyapjú felvásárlási ára minőség szerint differenciáltan átlagosan kilónként 17 forinttal nő. A felvásárlási árintézkedésekkel egyidejűleg a keve- rékitakairimáiny-gyártás és -forgalmazás érdekeltségének javítására a fehérj' . kar many ok nagykereskedelmi és a tálkámmá nyoik kiskeresfc edel- mi" árrése, a keverési díjak, valamint a takarmánykiegészítők áiha emelkedik. Emiatt — a választéktól függően — a vásárolt keveréktafearmá- nyo'k ára 2—3 százalékkal növejks.zik a takarmány minőségének javításával összhangban. A főbb állattenyésztési ágazatokban, a tejelő tehen- és jüh tartáshoz hasonlóan, a sertés- és bairomfitartásban is, a hatékonyságot növelő műszaki,, technikai színvonal javítására,. az állattartó telepeken, illetve épületeken belüli gép és technológiai beruházások 50 százálékos támogatósban részesülnek. A baromfitenyésztés beruházásai is mentesülnek a felhalmozási adó fizetése alól. 1987. január 1-jétől a:z állattenyésztésben dolgozók különleges munkakörülményeinek és kedvezőtlen munkaidő-beosztásának elismerésére a szarvasimarha-, sertés- és juhágazatban munkahelyi pótlék kerül bevezetésre. A pótlék kifizetése — meghatározott mértékig — mentesül a keresetszabalyo- zó adók alól, A mezőgazdasági kistermelés érdekeltségének javítására a kistermelők az eddigi 150 ezer forinttal szemben évi 300 ezer forint árbevétel határáig mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól. A juhtartásban, a sertéságazathoz hasonlóan, adókedvezmény érvényesül. Továbbra is fennmarad a szarvasmarhatartás és a tejtermelés adómentessége, valamint a sertés- és barom- fitairtáshoz nyújtott eddigi kedvezmények rendszere. Űjabb megyékben fejeződött be és az ország többi területein is már közvetlenül befejezés előtt áll az aratás. Csongrádiban, ahol már két hete végeztek a búza betakarításával, a kombájnosok rövid pihenő után traktorra ültek át, hogy meggyorsítsák az aratás járulékos munkáit. A learatott mintegy százezer hektár 65 százalékáról már összegyűjtötték és elszállították a szalmát, s a • tarlók -nagyabbik részét is felszántották. A megyében befejezéséhez közeledik a másadvetés, mintegy ezer hektáron zöldéi! a rövid tenyészidejű kukorica, amely a legnagyobb helyet kapta a másodinövények közül. Tolnában a hét elején, befejezték az aratást és végeztek a négy és f élezer hektár másodvetéssel is. Különösen jól fizetett á borsó, valóságos rekordtermést értek el belőle a gazdaságok. Mivel a szokásosnál több erőt fordítottak a másodvetésre, és a vele kapcsolatos talajímun'kára, a megyében kissé lemaradtak a szalma- betakarítással. Eddig csak hatvan százalékával végeztek, és ez lassítja a tarlószántás ütemét. Szerdán befejezték az aratást Hajdú-Bihar, Heves és Komárom megyében is. Hajdú-Bihariban a kalászosok 110 ezer hektáros termőterületének 90 százalékáról már a szalmát is kazlakba szállították, illetve bálákba kötözték, s több mint 60 ezer hektáron befejezték a talajelőkészítési munkákat. Befejeződött a másodvetés csaknem négy és fél ezer hektárnyi területen; jelenleg a lucerna harmadik kaszálását végzik. Hevesben az aratás után megkezdődött a megye másik nagy nyári munkája, a szántóföldi zöldség betakarí(Tudósítónktól.j Először fogadott el — tegnapi ülésén: — a Marcali Városi Tanács: általános rendezési tervet, mely a következő harminc évben keretet ad a település fejlődésének. A kori i urbánus elképzeléseket g 1977 előtt hagyták jen x, amikor Marcali nagyközség volt. A moslt elfogadott tervek rendkívül reálisak, Marcali életére szabottak és néhány alapvető kérdésben messzemenően figyelembe veszi a lakosság kívánságait. A jövő évtizedekben a város ipari létesítményeit nagyon ‘kevés kivétellel a keleti részre telepítik. Ott tovább bontva, külön egymástól 'kap helyet például az élelmiszeripari üzem és a szennyvíztelep, hogy így a maximális óvatosságot biztosíthassák egészségügyi szempontból. Marcali 12 ezer lelket számláló kisváros, melynek legalább 9 ezer lakója faluról települt be az elmúlt években. Ezért maximálisan négyszintes épületeket emelnék, ez szintén egybeesik a lakók igényeivel. Ezen túlmenően a tanács igyekszik lehetőséget teremteni minél több családi ház és egyszintes épület emelésiére. A város déli alközpontjában tása. Már beérett a szántóföldeken a paradicsom, a paprika és a dinnye; az utóbbiból — a jelék szerint — a tavalyinál lényegesen jobb a termés, és a minőség is kifogástalan. Napokon belül várható, hogy beköszönt az úgynevezett lecsószezon, amikor a legnagyobb tömegben kerül piacra a szántóföldi paradicsom és paprika. Komárom megyében több mint 31 ezer hektárról takarították be a kalászosokat. A gazdaságok véleménye szerint az alkatrészellátás jobb volt, mint a korábbi években, csupán néhány hazai gyár berendezéseinél fordul elő alkatirészgond. Közeledik az aratás befejezése Somogybain, Zalában és Borsodban. S ha az idő továbbra is nyárias marad, a hét végéig megyénkben befejezik a hátralévő munkát. A szántóterület 80 százalékán már a szalmabetafcarí- tást és a tartóhántást is elvégezték, és 16 ezer hektáron vetették másodnövénye- ket. A legtöbb reményt az ötezer hektár szuperkorai kukoricához fűzik — ettől azt várják, hogy .nem kell silókorban levágni, hanem értékes abraknak való szemes terményt nyernek belőle. Zaláiban tegnap. végeztek a kenyérgabona aratásával. A búzával együtt fedél alá került a sörárpa és a rozs is. Több minit 300 kombájn 14 naip alatt takarította be a kalászosokat. Most még a kint lévő zabot aratják és nagy munkát ad a szalmagyűjtés, valamint a tarlóhántás is. A másodvetéssel lényegében elkészültek a zalai gazdaságok. Borsodban a búza és a tavaszi árpa aratását már csaknem befejezték, s betakarították a rozs 80 százalékát valamint. a zab felét. egy 20 hektárnyi már most közművesített területen új kertváros születik, iskolával, óvodával, egészségügyi létesítménnyel és vendéglővel. Már az idén megkezdik itt 20 családi ház építésére alkalmas porta kialakítását, amelyek egyéniként 160—170 ezer forintba kerülnek majd. 1990-ig 160 házhelyet létesítenék itt. A város területe nem növekszik, illetve a Somogy- szentpál és Marcali határ- mezsigyóre telepítendő rádió átjátszó állomás miatt 4 hektárnyi ikülteirüliet kerül a városhoz. A lakosság talán Legrégebben dédelgetett álma is teljesülni látszik tíz éven belül. Az északi részen, a Szent János-völgyban, három forrás mellett nekilátnak a városi fürdő és strand építésének. A KM Közúti Igazgatósága a gyakorlatias együttműködés tatnúbizony- ságaikiént a városi tanáccsal megállapodott, hogy a Marcali« átfutó 68-as út felújítására szánt pénzt átadja a vállalat, és ebből egy mási-* tot, a Kilián utcát hozat rendibe a tanács, mely csatlakozik a 68-as úthoz, így a város belsejéből elterelhetik a zajos kamionforgalmat. Végeredményben 2017-reegy 18 ezer lakosú, jó hangulatú várost építenek ki Marcaliban. í Két-három hektár káposztát öntöznek naponta a kaposmérői Latinca Tsz kertészetében. A káposztafejek szinte szemlátomást nőnek Az 1987. január 1-jével életbe lépő új intézkedések Marcali 2017-ben
