Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

/ NEM KÖLCSÖN — MŰKÖDŐ TŐKE Turisztikai vegyes vállalatok Meglehetős bizonytalanság lett úrrá a szállodaivállala'- tolkioin az utóbbi években.: a 300 millió dolláros, osztrák idegenforgalmi célhitel si­keres fetlfaíasználásia után kérdésessé vált minden to­vábbi fejlesztési lehetőség. Ez neon csupán a vállala­tok: gondja, hiszen a turiz­mus az elmúlt évtizedben számottevő devizaszerző ága­zattá nőitít. A hagyományos áruexporttal szemben saját­ságosain előnyei is vannak. Ilyen például az, hogy ex­porté Ihatatlan terméket — szolgáltatásokat — tud érté­kesíteni, vagy az, hogy nem terheli csomagolási, szállítá­si költség, hiszen a vevő — a vendég — házhoz j:ön, és helyiben fogyasztja el a ma­gyar termáikét. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a turis­ták érdeklődése Magyaror­szág iránt növeikszik, s hogy még minidig kevesebb a szál­loda, mint amennyit a ven­dégeik megtöltenének, akkor nyilvánvaló: újabb forróso­kat kell keresni, amelyekből a fogiariókapaeiitás bővíthe­tő. A jielek szerint a turiszti­kai ipar meg is találja az új forráslt, ami nem más, mint külföldi működő tőke bevonása a magyarországi fejlesztéseikbe. Ezúttal tehát nem külföldi hitelről van szó, amely növelné az or­szág adósságállományát, ha­nem m)űlkö|dő tőke bevoná­sáról, Ennek legegyszerűbb módija külföldi—imagyair ve­gyes vállalatok alapítása, aminek révén a beruházáso­kat réseiben' a külföldi cé- jpk finanszírozzák annak reményében, hogy a közös vállalkozás sikeres lesz; • an­nak hasznából — a beadott tőke arányában — ők is ré­szesülnek. Ilyen érdekegyeziés alap­ján j ött létjre például a Club Tihany Részvénytársaséig, amely három osztrák, egy dán és három magyar válla­lat közös tulajdona. Ez a ve­gyes vállalat azért is érde­mel figyelmet, mert új színt hoz a rnagyarországi turiz­mus palettájára, amennyi­ben a klubüjdiülés meghono­sítására vállalkozik. Ilyen üdülési formát való­sít meg a már működő Club Tihany' Rt., amelynek több mint 70 százaléka magyar tulajdonban van, tehát a majdán fizetendő osztalék java is a hazai vállalatokat illeti. Viszont a magyar vál­lalatok készpénzkiadása csekély volt: az ő tárgyi be­tétjüket nagyrészt az a 13 hektáros, értékes földterület képezte, amelyen az 1500 vendég fogadására alkalmas üdülőfalu felépült. Vagyis a beruházás költségeit főként a külföldi közreműködők fe­dezték: ők szállították a bungalóként szolgáló dán faházaikalt, illettve építették újjá az elavult Tihany szál­lóit, és hozták létre a sport- centrumot a fedett uszodá­val, a teniszcsarnoikkal, a tekepályával, a szépségsza- lonnal és sok más szolgál­tató létesítménnyel egyetem­ben. Egészen másfajta turiszti­kai vegyes vállalat a Buda­pest Játékkaszinó Kft., amely 51 százalékban a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő' Vál­lalat, 40 százalékban a Ca­sino Austria tulajdona, A törzstőkéhez a magyar fél itt is természetbeni betéttel — a Hilton Szálló legfelső szintjén lévő helyiséggel — járult hozzá, míg a Casino Austria készpénzt és know- how-t hozott, illetve a játé.k- veszlteségre garanciát vállalt. A játékkaszinó bevétele évi 5,5 millió NSZK márka kö­rül mozog, amiből előbb a költségeiket fedezik, majd adót fizetnek, és csak a net­tó nyereségből képezik az osztalékot, aminek 49 száza­léka illeti1 a külföldi céget. A játékbevétel többsége tehát itthon marad. A vegyes vá Halaitokban rejlő lehetőségek sokfélesé­gének érzékeltetésére har­madjára lássuk a Pannónia Hotels GmbH München ne­vű, az idén májusban alapí­tott cég célját és pénzügyi konstrukcióját. Ezt a vegyes vállalatot azért hozták létre, hqgy szállodákat béreljen és üzemeltessen külföldön. Tu­lajdonosai a Pannónia Szál­loda és Vendéglátó Vállalat mellett nyugatnémet cégiek: egy ingatlaniüigyniökség, egy utazási iroda és agiy szállo­dai vállalkozó. Az alaptőke egyelőre szerény, mindössze 700 000 NSZK. márka, amely­nek mintegy felét tette le a magyar vállalat. A Pannónia mégis arra számít, hogy ha a közös tevékenység majd megindul, akkor abból a magyar vállalat nyeresége jelentősen emelkedik. A Pannónia ugyanis kettős bevételre tesz szert. Egyrészt mint tulajdonos, a bevitt tőke arányában részesedik a haszonból, másrészt mint a külföldi szállodák üzemelte­tője úgynevezett menedzs­ment díjat kap. Az utóbbi nem csekély: a szállodák bevételének 4 százaléka. Ezúttal tehát nem magyar­országi, hanem külföldi szál­lodák építésére szövetkeztek a partnerek, ám az így sze­rezhető devizabevétel szin­tén forrásul szolgálhat a ha­zad turisztikai fogaidókapaci- tás bővítéséhez. Kezdetben, amikor jogsza­bályokban lehetővé tették a vegyes vállalatok alapítását, ettől a lépéstől elsősorban azt várták, hogy az ország devizabevételei növekedje­nek. Ma a pénzügyi szakem­berek ezt inkább csak má­sodlagos célként jelölik meg, részben azért, mert kitűnt: egyelőre csak szerény össze­geket vonz a külföldiek szá­méra ismeretlen és nehezen átláthlató magyar terep. De a magyar pénzügyi szakemberek másodlagosnak tartják a devdetaszerzést azért is, mert kitűnt, hogy a ve­gyes vállalatok közvetett hatása a vártnál nagyobb. A közös érdekeltség révén ugyanis olyan know-how, technika, technológia is ér­kezik az orszáigba, amelynek kisugárzó hatása van szinte miniden ágazatra, így az iparra, a kereskedelemre, a szolgáitaitásókria. Ez a húzó hatás, segíthet a magyar gaz­daságnak abban, hogy meg­kezdje a felzárkózást a fej­lett ipari országok sorába. Gál Zsuzsa „Jó interjút csak az az új­ságíró készíthet, aki tsaját maga szenvedélyesen kíván­csi hőseire, kíváncsi a kér­déseire adandó válaszokra. Nagyon jót az, akinek sike­rül egyéni kíváncsiságát az olvasókéval összehangolni. De a legjobbat a műfajiban az nyújtja, aki képes ezt a kí­váncsiságot megfelelő szak­mai szinten kielégíteni.” Földes Anna sorai Halász Fe­renc — a Forrás Könyvek sorozatban megjelent — Ar­Aprók tánca, dudaiskola, hagyomány — Hangulata van a tá­bornak — juttatta kifejezés­re véleményét az egyik résztvevő, aiki a dudaiskolá- ban csiszolta tudását. — örülünk, hogy befogad­tak bennünket Csurgón, de ennyi emberről nehéz gon­doskodni. Több jelentkező­nek okoztunk csalódást az­zal, hogy nem fogadhattuk — így a tábor egyik szer­vezője. — Korán van még, alsza­nak az emberek — mondta egy másik résztvevő délelőtt tíz után. Arcomon látva a csodálkozást, így folytatta: — Esténként táncházat ren­dezünk, a táncosak hama­rabb elfáradnak, a zenészek olykor hajnalig játszanak ... Nyári tábort szervezett Csurgón a Somogy Megyei Művelődési Központ, ahova táncolni tanuló aprókat és táncoktató pedagógusokat, népzeraészaket, hagyomány­őrzőket hívtak .meg. A Csokonai művelődési központból az utcára hallat­szott a táncosok vidámsága, a lépések ütemes dobogása s a tialpalávaló. Szabadi Mi­hály szekszárdi együttesve­zető, tánooktaitó elégedett a végzett .munkával. — Mi a lényege a Szaba­di-féle módszernek? — Délelőtt a tánc oktatók­kal foglalkozom, azdkkal a pedagógusókkal, akik együt­teseket vezetnek az általános iskolában, esetleg már az óvodában. Délután frissiben bemutathatják, mit .tanultak, átveszik az új anyagot az cunkon a történelem című interjúkötetének olvasása közben jutottak eszembe. Az interjú szerény műfaj, így azután megbecsülése is elmarad a szakmai babéro­kat inkább termő oknyo­mozó riport vagy elemzői publicisztika mögött. Hiszen — vélik sokan — az újiság- író itt mindössze kérdéseket tesz föl, s ha jó az alany, az interjú már eleve nem lehet rossz. Halász Ferenc, a Petőfi Népe főszerkesztője nem­csak kérdezni tud, s az új­ságírói műfajok skáláját is meri, hanem a beszélgető partnereit megnyitni tudó „j.élhiangokat” is birtokolja. Kapcsolatteremtő képessé­gének nyitja sokoldalú fel­készültsége és adottsága az empátiára. Halász Ferenc nemcsak alanyával, hanem olvasójával is azonosul, így biztos érzékkel kerüli el, hogy kérdései csupán a szakmai tájékozottság és „vájtíülűség” demonstrálá­sává váljanak. Beszélgetései a témáknak gyakran mé­lyebb rétegeit tárják föl, aprókkal. Felnőtt és gyerek egyszerre tanul — ez ennek a módszernek a lényege. Ná­lunk, Szekszárdon bevált, négy nap után úgy látom, Csurgón is . eredményesen dolgoztunk. Halcrvics Erzsébet Baiaton- földvárról érkezett kilenc if­jú táncosával. Tímár Sándor tanítványa. — Lesznek-e táncosok ezekből az aprókból? — Nálunk a gyerekjáték­kal kezdődik a tánccal való ismerkedés, a művelődési házban gyerektáncszakkör is működik. Nyolcadik osztá­lyos korig biztosítva van a lehetőség a diákoknak, hogy táneollhaissianak. mint amit alanya egy szak­cikkben leírhatna. Az inter­jú mégsem válik bennfen- teskedővé vagy érdektelenre a nem szakember olvasó számára. • Nehéz műfaj az interjú, a Halász Ferenc által művelt, fokon _ már nemcsak mester­ség. Ügy írni interjút, hogy a tegnap tapasztalataiból- a holnappal kapcsolatos állás- foglalás1 is .kiosendüljön, hogy a kérdések és a válaszok összessége ne csak informá­ciókat és véleményeket köz­vetítsen, hanem egy tájegy­ség — ez esetben Bács-Kis- kun megye — sajátos szelle­mét is, ez az elismert alko­tók közül is csak kevesek­nek sikerül. A szerző kötetében az Elet és Irodalomban, a Pe­tőfi Népében, a Forrásban és másutt napvilágot látott, huszonöt interjúját fonta csokorba, s így együtt még kifejezőbb szándéka, elköte­lezettsége. Nem véletlen, hogy Halász Ferenchez — .aki nemcsak újságírói minő­ségben, hanem országgyű­lési képviselőként is szerep­Korosa Imréné segesdi pe­dagógus azt fogalmazta meg, hogy milyen * hasznot jelen­tett számára a tábor. — Egészen apró részlete­kig kielemeztük a táncokat, az egyszerűbbtől haladtunk a nehezebb feladat felé. A gyerekek mindig a .nehezeb­bel szeretnék kezdeni a ta­nulást. Matgaim se voltam eddig tisztában azzal, hogy milyen fontos szerepe van az aprólékosan, alaposan megtervezett, jól kidolgozott munkának. A dudaiskolálba jött Bony- hádról Prikk Boldizsár, a Szélkerék együttes kontrása. Négy. éve zenél, foglalkozá­sa pék. lője, formálója a közéletnek — éppen az interjú műfaja áll a legközelebb. A beszél­getések és viták milyensége ugyanis fontos fokmérője a társadalom életének. Az él- múlt években nemcsak az újságírói, hanem a társadal­mi kíváncsiság is megizmo­sodott. Az emberek egyre többet kérdeznek, s egyre inkább igénylik az útmuta­tást adó válaszokat. Ez a magyarázata az interjú új virágzásának. Ez a széles körű érdeklődés sarkallja a műfaj legjobbjait a napi ér­vényességen túlmutató alko­tásokra. Középiskolás diákújság- írók kérdéseire válaszolva így beszélt erről Halász Fe­renc: „Ha az életben fölmerülő ellentmondásokat, ellentéte­ket az újság időben észre­veszi és föltárja, illetve vál­lalja annak kockázatát, hogy ezeket nyilvánosságra hozza olyan céllal, hogy ezek a problémák megoldódjanak — akkor egy jó újság a társa­dalom orvosa lehet!” Bíró Ferenc — Nem félti a kezét a ne­héz munkától? — A gépesítés megkönnyí­tette a pékek munkáját, néz­ze, milyen finom a ke­zem ,.. Mohácsy Albert élőfelvé- telis a pécsi egyetemen, ha­marosan megkezdi katonai szolgálatát. Először vett részt a táborban. — A váral jai .hagyoimány- őrző együttesben bőgőzöm. Sajnos nincs saját hangsze­rem, szívesen vásárolnék, de nincs rá kilencezer forintom. Többen is elmondták, nincs saját hangszerük, a dudais­kolának is kevés. — A váraljái együttesben adták -kezembe a bőgőt, hogy játsszam. Egy idős kontrás segített. Két hét múlva már szerepeltem az együttes­sel. .. Természetesen azóta megtanultam úgy — ahogy bőgőzni, de azt is, hogy hosszú út áll még előttem, míg elmondhatom magamról: tudok játszani... A ,haigyo|mányőrzők a kör­nyéken gyűjtőmunkát is vé­geztek — szakrüai segítség­gel. Felföldi László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia zenetudományi osztálya nép- zenekutató csoportjának munkatársa így beszélt a hagyományőrző együttesek újbóli felvirágzásáról. — Országos jelenség, hogy újraélednék a hagyomány- őrző együttesek. Ezeket tá­mogatnunk kell. A tábor jó alkalom arra, hogy tudato- sítsúk az együttesvezetőkben a helyi szokások feldolgozá­sát. Fölkészítjük őket arra, hogy miméi .színesebb, gazda­gabb műsort állítsanak ösz- sze saját vidékük szokásai­ból, hagyományaiból. A leg­több együttesnek megtalál­juk az elődjét, de több olyan is született, amelyik most kezdi fölfedezni a ha­gyományokat. A kutatómun­kához is hozzájárulnak ezek a csoportok. Fölfigyelünk olyan hagyományokra, ame­lyekről még nincs ismere­tünk. Ezeket feldolgozzuk. A tábor elcsitult. Haza­mentek a legények meg a lányok. Otthon nemcsak a jó hangulatra emlékeznek szívesen, hanem arra is gon­dolnak, hogy mit hasznosít­hatnak a tapasztalaitokból, a tanultakból. Horányi Barna Bővítik a kínálatot Jegyzőkönyv aláírásával Biudápeslten- befejeződött a -magyar—bolgár idegenfor­galmi vegyes bizottság ülé­se. Megállapodták: bővítik a két ország idegenforgalmi kínálatát, újabb területekéit kapcsolnak be a turistafor- galomlbSi. Tovább javítják az idegenforgalmi szó Igái tartá­sok szfnvoinálát, és a jövő­ben jobban 'kihasználják a forgalom területi .kiterjesz­tésében rejlő lehetőségieket. HALÁSZ FERENC INTERJÚKÖTETE * Arcunkon a történelem Tábor Csurgón

Next

/
Oldalképek
Tartalom