Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! '^Ap Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 178. szám Ára: 1,80 Ft 1986. július 30., szerda „Kivagy!" erőpróba A „kivagyi erőpróba” haszontalan dolog. Az emberi teljesítőképesség olyan fölmérési szándéka, amely nem kapcsolódik a társadalmi célokhoz — mindig értelmetlen. Igaz, ilyenkor is sok hasznos tulajdonság kibukhat az egyénből: szívósság, ügyesség, állhatatosság, küzdésvágy, szellemesség, alkotni tudás. Ezek az energiák azonban rossz irányban pocsékolódhatnak el. Egyszerű példákkal találkoztam a nyáron. Közelítve a témánkhoz induljunk a Balaton-partra. Az ott élő és az ott nyaraló fiatalok elsődleges beszédtémája a gyors meggazdagodás és a botcsinálta • karrieristák egyeztetése. Az ötleteknek parányi szelete sem kapcsolódott tanuláshoz, állami vállalathoz, nyolcórás munkahelyhez. Bizonyára a kevesebb vendég — a kisebb csutkáról is ugyanannyit morzsolni gondolata — erősítette ezt a beszédtémát, de még sohasem fajult ilyen már-már fájóan lehango- lóvá. A Siófoki Állami Gazdaság például meghirdette a Szedd és vidd akciót az őszibarackosában. Mi lett ebből? Diáklányok seregével szedette a gyümölcsöt jó néhány vállalkozó. Az itt fizetett ár mindössze tizennégy forint volt, de mire a pultra került, harminc forinttal lett több a barack kilója. Nemcsak őket okolom. A fáit*között lázasan dolgozó -nyugdíjasok közül is legtöbben a nyaralók konyhájára vitték a termést, beérve annyival, hogy ők jóllakhattak a gyümölcsösben. Sorolhatnám a példákat: pónilovaglás percenként tíz forintért Széplak felsőn, vagy a szántódpusztai nagy ötletet — egy négytagú család nyolcvan forintért léphetett be a kapun, majd minden melléképület — akvárium és lovasbox — megtekintése külön-külön ugyanennyibe került. Ne vesszünk el azonban a poros gyakorlatban — ahogy azt Lukács György mondta —, mert az csak nehezíti a társadalmi igazságok levonását. Hihetetlenül felgyorsult, jelentékennyé vált egy téves tudati elem: gazdagod- ni-szerezni azonnal, mindenáron. Olyan helyzetbe kerülni, hogy a megszerzett vagyon biztonságot vagy újabb gazdagodási lehetőséget jelentsen. Ne kelljen félni a bizonytalan jövőtől, történetesen attól, hogy a megszerzett javak nem illeszthetők abba a szerzési hierarchiába, melyet a szocializmus megengedhet. A pénz azonban az értékét legkevésbé őrző — így leginkább mobilizálható dolog. Aki gyorsan sokat szerzett belőle, az tudja annak az útját-módját is, hogy miként lehet társadalmilag elfogadott birtokba fektetni. Egy házra, egy villára, egy kocsira már ráfogható, hogy megdolgoztam érte. Sejti ugyan a pénzhaj- hász vállalkozó, hogy a körülötte élő gyári munkás, falusi dolgozó vagy értelmiségi nem hiszi el ezt neki, ám éppen a felerősödött téves tudat miatt saját helyzetének bizonytalanságában elmarad az állásfoglalás. Békés József Űtnak indították az acélt Az élethez kapcsolódnak a tudományos kutatási programok (Munkatársunk telefonjelentése) A tudományos kutatás időszerű feladatairól, valamint a hetedik ötéyes terv központi kutatásfejlesztési programjairól tartott tegnap sajtótájékoztatót a Paralament- ben Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Láng István, az Akadémia főtitkára. Bevezetőjében Berend. T. Iván elmondta, hogy a múlt év jelentős fordulatot hozott a Magyar Tudományos Akadémia életében azzal, hogy módosították az alapszabályukat, és az Akadémia feladatul kapta az alapkutató- sók, valamint a társadalmi kutatások irányítását. Az alapszabály-módosítás lehetőivé teszi az erők jobb ösz- szefogását és felhasználását. Az új igényéknek megfelelően kisebb változtatásokat is végrehajtottak: jobban összefogták a testületi és a szakágazati munkát. A Magyar Tudományos Akadémia új éve — amelyet mindig májustól, a közgyűléstől számítanak — ezekkel a szervezeti változásokkal kezdődött. A változtatások a nagy kutatási tervek megvalósítását szolgálják. Az egységesebb irányítás kétségkívül az erőik összefogását szolgálja, de mint — az Akadémia elnöke kifejtette — továbbra is teret biztosítóinak és támogatják az egyéni kutatásokat is. Rendkívül, nagy feladatnak .tekintik az Akadémia intézeteiben folyó munkateljesítmények mérését és értékelésiét. Ez alapja lehet az újalbfo pályázatok elbírálásának. Részletesen szólt azokról a féladatokról, amelyeket a kormány felkérésére végez el a Magyar Tudományos Akadémia. Tapasztalatuk az, hogy a központi állami irányítás a tUidóetársaság véleményére mindig kíváncsi. Most például az Egészségügyi Minisztérium kérésére az egé&zégV'édelam, az -ápolás, a gondozás kérdéseiben kialakított koncepcióról mond véleményt a testület. Megkérdezték a ^.véleményüket a felsőoktatási intézményhálózat fejlesztéséről, beleértve az egyetemék fejlesztését is. Az iparpolitika továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseikről, pedig az Akadémia legutóbbi közgyűlésén kérte a tudósok állás- foglálását az ágazati miniszter. Az Országos Tervhivatal igénye alapján az akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódtak a közép- és hosz- szú távú tervek előkészítésébe. A közgyűlést követően néhány olyan nagyobb munkáihoz is hozzálát az Akadémia, amely a társadalom, a lakosság egészét érinti. Megkezdődött egy új akadémiái lexikon készítése. Korábban már egyszer hozzáfogtak ehhez a munkához, akkor azonban pénzhiány miatt ahba kellett hagyni. A 16 kötetes lexikon első kötetei 1986 végén, illetve 1989 elején kerülnek a boltokba. A lexikon megjelentetésének kultúrtörténeti a jelentősége, hiszen a Révai nagylexikon első köteteinek megjelenése óta nem volt hazánkban színvonalas lexikonkiadás. Berend T. Iván szólt arról is, hogy az Akadémia különböző testületéi úgy ítélik meg: a tudományos eredmények szélesebb körű megismertetése és terjesztése is feladata a Magyar Tudományos Akadémiának. Végül bejelentette: újjászervezték az Akadémia közoktatási és közművelődési bizottságát azzal a céllal, hogy lásson hozzá a műveltségeszmény ~ gondolatkörének kimunkálásához. Láng István a központi kutatásfejlesztési programokról adott tájékoztatót. Kifetette, hogy az Akadémiának az elmúlt ötéves tervben a gyakorlatra orientált társadalomtudományi programok kidolgozása volt a feladata. Ezek mellé a programok mellé most természettudományiakat is kapott, nevezetesen a biológiai alapkutatást. Ezért és a négy társadalomtudományi program közül háromért felel a jelenlegi öltéves terviben az Akadémia. Kutatóhelyein összesen 91 témával foglalkoznak, s 38 témában egyetemi kutatóhelyek is részt vesznék. A társadalomtudományi kutatások témakörében négy program indul, Mindenre 1,4 milliárd forintot kötttenék. Kedjden a diósgyőri Lenin Kohászati Művekből ünnepélyesen indították útnak a Szovjetunióba aiz LKM és, a szovjet feldolgozóüzemek’ között az idén megkötött hosz- szú távú, acélitenmelési együttműködési szerződés alapján szállítandó első ötvözött acélküldeményt. Ebből az alkalomból a rakományt szállító, transzparensekkel díszített szerelvény mellett az első termék előállításában részt vevő üzemek több száz dolgozójának és a nagyüzem vezetőinek részvételével muii- ikásröpgyűlést tartottak. A vállalat jövőjét nagymértékben befolyásoló, esemény alkalmából Drótos László vezérigazgató elmondta : az, hogy a szerelvény mintegy 200 tonna kiváló minőségű golyóscsapégy- acéllal elindulhat a Szovjetunióba, a gyár hosszú távú föllendülésének egyik ígéretes áktusa. Az idén ezt a küldeményt még további 20 ezer tonna követi. Az első szállítmány úti Célja az Uraiban levő bje- lorecki kombinát. A diósgyőriek azon munkálkodnak, hogy a jiövőlben ennél is nagyobb mennyiségben, késztermék formájában további korszerű a/célokat szállítsanak. A terméket — példás gyorsasággal — a szerződés meg- kötése utóin három héttel bocsátották útra. A magyar—szovjet termelési megállapodás rendkívül hasznos az LKM számára, mert jobban iki tudják használni a tízmilliárd forintos költséggel épült új kombinált acélművet; kisebb lesz a termelés fajlagos költsége, nagyobb lesz a vállalati, nyereség. A szükséges kiegészítő fejlesztések révén kedvezőbbé válnak a munkakörülmények. Jó a házal feldolgozó iparnak, mert a korszerűsítés minőségi fejlesztést hoz a hazai gépgyárak által igényelt termékeknél is. Mit tudnak a holland magok? Csurgói tapasztalatcsere az uborkáról A csurgói Fekete Józsefné uborkáinak híre hetedhét országon túljutott, hogyan másként tarthatta volna éppen nála — s mór nem is első alkalommal — az ország öt szakmai napjainak egyilkót a holland Sluis és Groot vetőmagcég. Tegnap is az érdeklődők — mindahá- nyan uborkatermelők — tömege érkezett Rózsiké néni portájára, hogy megnézze a fatjakísérleteket, a bemutatót, s meghallgassa a holland és a hazai szákemberek elődásait a termesztés- technológiáról, a növényvédelmi tennivalókról. André Dekker, a cég ma-, gyarországi képviselője előbb az uborkatermesztés hollandiad módszereit és tapasztalatait ismertette. Elmondta például, hogy tavaly úgyszólván minden második termelő peronoszpóra kártételre panaszkodott, az idén meg a csapadékhiány és az erős éjszákad lehűlés okozott gondokat az érés első szakaszában. Azután arról szólt, hogy milyen fontos szerepet játszik az eredményes termesztésben a növényvédelem, a vegyszerezés. Elmondta azt is, hogy ugyanakkor a „túlbiztosított” vegyszerkombinációk, az egyes szerek túladagolása nagyobb csapást mér a növényre, mint a kórokozók tömeges megjelenése! Az idén főként a szívó- és rágókártevők adtak okot a többszöri permetezésre. Szentgyörgyi József, a Nagyatádi Konzervgyár osztályvezetője a jó minőségű áru előállítására mondott szakmai tanácsokat, növény - védelmi kérdésekre pedig Fekete Józsefné veje, Hegyi Tivadar — aká egyébként növényvédelmi szakmérnök a gyékényes! termelőszövetkezetben — adott kimerítő válaszdkat. .Tapasztalatokra bőven szert tettek, hiszen Rózsika néniék tizenkét éve foglalkoznak támrendszeres u b orkatermes ztés s el. s a család egyike a csurgói áfész legjelentősebb termelőinek. A konzervgyári feldolgozásra szánt méretes uborkából 20—30 ezer forint bevételhez jutnak évente. Igaz, nemcsak Féketéék, hanem a Hegyi házaspár is minden szabad idejét erűnek a növénynek a gondozására szenteli, s most már a termés betakarításával tölti, Az áfész termelési körzetében egyébként háromféle uborka,magot vetettek az idén a termelők — összesen 54 kilót vásároltak a szövetkezettől —, s ezek a magvak igencsak drágák: legolcsóbb a Kecskeméti bőtermő, ennék 1800 forint kilója, a „hollandusok” magjai közül a Fablomixnek 3600, a Minervának — ez fizet Feke- tééknél most legjobban — 7800 forint az ára. Mint arról Berkes Sándor, az áfész felvásárlási osztályvezetője tegnap tájékoztatott, uborkát csak kistermelőkkel termeltetnék, főként Berzeneén, Csurgón, Gyékényesen van sok partnerük, A Fékatéék- nél is látott támlás rendszerű termesztéssel 1,5—1,6 tonnát ad száz négyszögöl, a hagyományos módszerrel 0,8—1 tormát érnek el. Az idén két héttel előbb érett az uborka, mint tavaly, eddig 15 vagonnal vettek át. Ebben az évben 60 vagonnyit várnak a múlt évi 34 vagon helyett.
