Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-29 / 177. szám

Átfogó nemzetközi biztonsági rendszert! Stockholmi konferencia Bizalom, biztonság (Folytatás az 1. oldalról) véljük, nem előnykeresés másak kárára. Érdekünk ez erőfeszítések egyesítésiéhez, az együttműködésihez fűző­dik, tiszteletben tartva, vala­mennyi nép azon jogát, hogy saját választása szerint él­jen, hogy -békében és függet­lenségben élve oldja meg problémáit, jelentette ki az SZKP KB főtitkára. Mihail. Gorbacsov megál­lapította, hogy a csendes- óceáni térség még nem mi- litairizálódotit olyan mérték­ben minit az európai, A m-i- litarizálódás, a fenyegetés azonban a világnak ebben a részében veszélyes gyorsa­sággal növekszik, a Csendes- óceán a katonai-politikái szembenállás színterévé vál­tozik. Ez aggasztja a térség népeit, és aggasztja a Szov­jetuniót is, az ország ázsiai részének biztonsági érdekei miatt — mondotta Mihail Gorbacsov. Az SZiKP KB főtitkára ki­emelten' szólt arról, hogy ja­vultak a Szovjetunió és Kí­na 'kapcsolatai. Kijelentette, hogy a Szovjetunió kész bármikor, bármilyen szinten a lehető Legkomolyabb mó­don megvitatni Kínával a jószomszédi kapcsolatok ki­alakítását célzó további in- tézíkedésieket. A szovjet em­berek megértéssel és tiszte­lettel fogadják a Kínai Kommunista Párt által ki­tűzött célt: az ország mo­dernizálását, a szocialista társadalom felépítésének perspektíváját, egy nagy nép célkitűzéseit. Amennyi­re meg lehet ítélni, hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió és Kína legfőbb célkitűzése egybevágó: a társadalmi-gazdasági fejlő­dés meggyorsítása. Az SZKP KB főtitkára ki­jelentette, hogy szovjet meg­ítélés szerint pozitív irányú fejlődés ment végbe a kí­nai—szovjet gazdasági kap­csolatokban. A Szovjetunió meggyőződése, hogy a kínai és a szovjet gazdaság ki­egészítheti egymást, s ilyen irányú együttműködés jöhet létre egyebek között a ha- tármenti körzetekben, példá­ul az Amur folyó medencé­jében. Űrkutatási együttmű­ködést javasoltunk a Kínai Népköztánsaságmak, amelybe Az SZKP KB főtitkára ki­fejtette a térség biztonságá­val és a békés együttműkö­dés kialakításának folyama­tával 'kapcsolatban vallott szovjet álláspontot. A Szov­jetunió mindenekelőtt arra fog törekedni, hogy kivétel nélkül valamennyi ázsiai országgal dipamikusaibbá te­gye kapcsolatait.' A Szovjet­unió erősíti barátságát Mon­góliával, a Koreai NDK-vai, Vietnammal, Laosszal és Kambodzsával. A szovjet politikus bejelentette, hogy a Mongóliában állomásozó szovjet csapatók jelentős ré­sze kivonásának kérdését jelenleg a mongol vezetés­sel közösen tanulmányozzák. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta!, hogy a Szovjetunió kész a kapcsolatok bővíté­sére Indonéziával Ausztrá­liával!, Űj-Zélanddal, a Fü- löp-szigetdkkel, Thaifölddel, Malaysiával, Szingapúrral, Burmával, Sri Lankával és más álttaimökkal. bele lehetne vonni a kínai űrhajósok felkészítését. Nagy lehetőségek vannak a köl­csönösen hasznos cserére a .kultúra és az oktatás terén. Hangsúlyozta, hogy kedve­ző irányú változás jelei mu­tatkoznak a Japánnal való viszonyban, Jó lenne, ha for­dulat következne be, jelenleg napirenden . szerepel a csúcsszintű látogatások kér­dése — mondatta. A szovjet—amerikai kap­csolatokra kitérve a fegy­verkezési hajsza beszünteté­sét minősítette a legfonto­sabb kérdésnek. Emlékezte­tett a sorozatos szovjet kez­deményezésekre, amelyek a genfi csúcstalálkozót követ­ték. Ahhoz, hogy véget le­hessen' vetni az egyhelyben topogásmak, az SZKP KB főtitkára Reagan elnökhöz intézett júniusi levelében előterjesztette a szovjet fél új, nagyszabású kompro­misszumos javaslatait. — Már itt tartózkodtam, amikor választ kaptam Rea­gan elnöktől — mondta. — A válasz elgondolkodásra késztet. Megkezdtük a levél tanulmányozását. Felelős­ségteljesen és figyelmesen foglalkozunk a kérdéssel. Számunkra elsősorban az a fontos, hogy a levélben meg­fogalmazott javas! átok mennyire felelnek meg . az egyenlő biztonság elvének, lehetővé teszik-e, hogy haté­kony közös megoldásokat ta­láljunk a fegyvefikezési haj­sza megfékezése és a világ­űrre történő kiterjesztésének megakadályozása terén. En­nek megfelelően fogjuk meghatározni, milyen lépé­seket teszünk a jövőben, — Ami az új szovjet— amerikai csúcstalálkozót illeti, a következőket ismé­telhettem még: amellett va­gyunk, hogy legyen ilyen ta­lálkozó. De határozottan el­lenezzük a genfi csúcstalál­kozón kialakított megállapo­dás olyan értelmezését, mi­szerint az úgymond csaik a jövőbeni találkozókra vonat­kozó ígéretekre korlátozódik. A közepes hatótávoilségú rakéták kérdését érintve Mi­hail Gorbacsov cáfolta azo­kat az állításokat, melyek szerint a Szovjetunió SS— 20-as típusú rakétáit Nyu­gatról Keletre és Keletről Nyugatra 'készül áthelyezni. „Azt javasoljuk, hogy Euró­pában számolják fel mind az amerikai, mind pe­dig a szovjet közepes hatótávolságú ' rakétákat. Éppen hogy . felszámo­lásról van szó, nem pedig ide, vagy amoda történő át­helyezésükről. Teljesien vilá­gos, hogy ez minden kétsé­get kizáróan az ázsiai orszá­gok érdekeit is szolgálja.” Kijelentette, a Szovjetunió Turgut Özal török kor­mányfő hétfőn a szovjet kormány meghívására hiva­talos látogatásra — felesége társaságában — Moszkvába érkezett. A török vendége­ket a szovjet főváros repü­lőterén Nydikdlaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és felesége, va­lamint Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szov­jet kül ügy miniszter, és más hivatalos személyiségek fo­gadták. A hétfői lapok — a Prav­da és az Izvesztyija — köz­ük a kormányfő fényképes életrajzát, s emlékeztetnek rá, hogy Turgot özal hívg, a szovjet—török kapcsolatok sokoldal ú fejleszt ésének. Szovjet részről azt a re­ményit fejezik ki, hogy a tö­rök kormányfő látogatása jelentős mértékben elősegíti a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését és megszilárdítá- sáit. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy mindkét ország — jóllehet gazdasági-társadalmi rendszerünk eltér és más szövetségnek tagjai — a jó­szomszédi kapcsolatok és együttműködés fejlesztésére törekszik, csaknem hat év­tizedre visszanyúló hagyo­meggyőződéses híve annak, hogy a katonai csoportosu- lásoikat feloszlassák, a kül­földi támaszpontokat felszá­molják Ázsiában és a Csen­des-óceánon, s hogy az ide­gen területen lévő csapato­kat kivonják. Mihail Gorbacsov javas­latot tett arra, hogy a hel­sinki összeurópai értekezlet mintájára hívjanak össze konferenciát az ázsiai és a csendes-óceáni térség orszá­gainak részvételével. Amel­lett szállt síkra, hogy az ázsiai—csendes-óceáni térsé­get vonják be az átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer megteremtésének álta­lános folyamatába, amelyről aiz SZIKP XXVII. kongresz- szusárn esett szó. A térség biztonságának megszilárdítását szolgáló lé­pésekként nevezte meg a szovjet vezető a délkelet- ázsiai és az Afganisztán kö­rül kialakult helyzet rende­zését, a feszültség enyhíté­sét a Koreai-félszigeten; a nukleáris fegyverzet elterje­dését és további felhalmozó­dását akadályozó intézkedé­seket; a hadiflották tevé­kenységének korlátozását a Csendes-óceánon, az Indiai- óceán biákeöyez-etté való vál­toztatását; a bizalomerősítő, illetve az erő alkalmazásáról vlalló lemondást szolgáló in­tézkedések kidolgozását a térségben. mányai jegyiében. Az elmúlt években a szovjet—török* vi­szonyt egymás jobb megér­tésére irányuló törekvés jel­lemezte. A diplomaták aligha örül­nek annak, hogy megfcurtít- ják megérdemelt nyári pi­henőjüket. „Egyéni szabad­ságuk korlátozása” azonban jó ügy érdekében történik. A svéd fővárosban rende­zett európai bizalom- és biztonságerősítő konferencia munkáját akarják meggyor­sítani a franciák, akik e ja­vaslattal előálltak. A madridi megbízatás Mint ismeretes, 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képvi­selői 1984. január 17-e óta tárgyalnak az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésiekről A megbízatás, amelyet a 35 állaim a mad­ridi találkozón kapott, úgy szólt, hogy „szakaszosan megvalósuló, új, hatékony és konkrét lépéseket kell tenni a bizalom és a bizton­ság erősítésében és a lesze­relés édekében. Érvényre kell juttatni az államoknak azt a kötelezettségét, hogy egymás közötti kapcsola­taikban tartózkodnak az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől.” A madridi megbízás azt is kimondta, hogy a Stock­holmiban összehangolandó intézkedések kaitonai szem­pontból jelentősek, politikai­lag kötelezőek lesznék és az ellenőrzés megfelelő, az in­tézkedések tartalmával össz­hangban álló formái mellett valósulnak meg. Végül meg­állapodás született arról is, hogy a helsinki folyamatban részt vevő államok követke­ző, 1986. november 4-én kezdődő, bécsi találkozóján számiba veszik a stockholmi konferencián elért haladást. Ezért ez év szeptember 19- re, vagyis hat héttel a bécsi találkozó előtt elkészítenek égy politikai, katonai ren­delkezéseket tartalmazó ok­mányt. amely lehetővé ten­né, hogy 'kontinensünkön csökkenjen a háború kirob­banásának a veszélye, s nö­vekedjék a biztonság és a stabilitás. Jelentős haladás A kiinduló javaslatokat már 19:84-ben előterjesztet­ték, s azok alapján kezdő­dött meg a különböző mun­kacsoportokban azóta is tar­tó munka. Kezdetitől fogva tapasztalható volt a két nagyhatalom, és a szemben álló katonai szervezetekhez tartozó országok részéről az a törekvés, hogy a kompro­misszumos lehetőségeket ma­gúikban foglaló elképzelése­iket terjesszesek elő és tar- tózfcodjanák az olyan javas­iátoktól, amelyek a másik fél számára eleven elfogad­hatatlanok. A konferencia ennek ellenére rendkívül bo­nyolult feltételek között zaj­lik. Jelzi ezt egyebek között az a tény is, hogy az egyes munkacsoportokat semleges országok, Svédország, Finn­ország, Ausztria és Svájc képviselői vezetik. Az ő irá­nyításuk mellett folytatódott a katonai jellegű információ, az ellenőrzés és a hírközlés, a katonai egységek mozgá­sának ellenőrzése, a hadgya­korlatok előzetes bejelentése tárgyában a megfelelő doku­mentumok kidolgozása. E témakörökben jelentős hala­dást értek el. A munkát némileg meg­könnyítette, hogy az előzetes egyeztetések után a szocia­lista országok elfogadták a hadgyakorlatok és a katonai átcsoportosítások korlátozá­sára vonatkozó semleges ja­vaslatokat, amelyek megfe­lelnek a nyugati elképzielé- seknek is. Egyetértésre ju­tattak abban is, hogy a be­jelentés-köteles hadgyalkor- lattofcra valamennyi résztve­vő állam megfigyelőit meg­hívják, aikik a helyszínen győződhetnek meg arról, hogy a szóbanforgó hadgya­korlat nem fenyegeti más ál­lamok biztonságát. Ez a tény, továbbá az, hogy az el­lenőrzés kérdésiében is köze­ledtek egymáshoz az állás­pontok, felcsillantották a reményt a tekintetben, hogy november 4-ig létrejöhet a konszenzus az összes napi­renden szereplő kérdésiben. Ha csak a nyugati fél nem ragaszkodik továbbra is ah­hoz a korábbi álláspontjá­hoz. hogy az erőszak kizárá­sáról nem kell külön megál­lapodni, mert arról már az ENSZ alapokmánya és a helsinki záróokmány is ren­delkezik. Nyitott kérdések Éppen azért, mert még mindig vannak nyitott kér­dések, s az idő pedig rendkí­vül rövid, a nyári szabadság megkezdése előtt a francia küldöttség azt javasolta, hogy a szünidő alatt is foly­tassák a nem hivatalos kon­zultációkat, illetve valami­vel a tervezettnél korábban kezdjék újra a munkát, hogy szeptember 19-ig elkészülje-, nek a mindenki számára el­fogadható dokumentumok­kal. A szovjet küldöttség a töb­bi szocialista ország nevé­ben is kifejezésre juttatta készségét a megbeszélések folytatására. Egyben figyel­meztetett rá: sikerre még így is csak abban az esetben lehet számítani, ha a részt­vevők a még nyitott kérdé­sekben is kölcsönös enged­ményeket tesznek és komp­romisszumokra törekszenek, A bécsi európai biztonsági és együttműködési konferen­cia sikere is nem kis mér­tékben attól függ, közös ne­vezőre tudnak-e jutni Stock­holmban. Kanyó András NYUGAT-BERLIN Robbantás a határon Hétfőn hajnalban Nyugat- Berlinben eddig ismeretlen tettesek nagy erejű pokolgé­pet robbantottak a várost és az NDK fővárosát elválasz­tó határon. A Friedrich­strasse—■Zimmerstrasse-i ha­tárátkelő közelében végre­hajtott robbantás következ­tében az NDK államhatárát képező fal súlyosan meg­rongálódott és károk kelet­keztek a környék épületei­ben. Az NDK külügyminiszté­riuma tiltakozott a nyugat- berlini szenátusnál „a jelen­tős anyagi károkat okozó és az NDK-áliampolgárok éle­tét veszélyeztető súlyos, oro- vokatív, erőszakos cselek­mény” miatt. Az NDK kö­veteli, hogy a tetteseket szi­gorúan vonják felelősségre és a nyugat-berlini hatósá­gok tegyenek meg mindent a hasonló provokációk meg­akadályozása érdekében. A nyugat,--berlini szenátus elítélte a robbantást és el­határolta magát az akciótól. Az indiai fővárosban egy szikh sebesült férfit vezetnek el a rendőrök a zavargások színhelyéről Hatékony közös megoldást Bizalomerősítő intézkedések Újabb pokolgép robbant Bejrútban, sok halálos áldozatot követelve. A képen: a robbanás után füst borítja a libano­ni főváros egyik keresztény negyedét A KAPÓS KERESKEDELMI VALLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET kereskedelemteclinikai osztályvezetői állás betöltésére. Pályázati feltételek: — felsőfokú és műszaki iskolai — középfokú politikai végzettség — erkölcsi feddhetetlenség A pályázatokat írásban, részletes önéletrajzzal, a korábbi munkahelyek megjelölésével 1986. augusztus 10-ig kérjük a vállalat személyzeti vezetőjéhez (Kaposvár, Május 1. u. 57.). (83138) / Afganisztánnal összefüg- gésiben Mihail Gorbacsov hi­vatalosan bejelentette, hogy az év végéig hat szovjet ez­red tér vissza hazájába: egy páncélos, kiét gépesített lö­vész és három légvédelmi ezred teljes hadfelszerelésé­vel és harci technikájával együtt, A Szovjetunió ezzel a lépéssel a politikai rende­zés meggyorsítására törek­szik, újabb lendületet kíván adni annak — hangsúlyozta a szovjet vezető. Kijelentette továbbá, hogy amiint véglegesen kidolgoz­zák a politikai rendezést, az összes szovjet katona vissza­térésiét’ is meg lehet gyorsí­tani. A Szovjetunió az afgán féllel egyeztette a csapatok szakaszos visszavonásának időpontjait is, Mihail Gor­bacsov azonban figyelmezte­tett arra, hogy amennyiben folytatódik az Afganisztán elleni intervenció, a Szov­jetunió nem hagyja cserben szomszédját. A szovjet állam azzal a felhívással fordul. valameny- nyú ázsiai és csendes-óceáni országhoz, hogy működjenek együtt a béke és a biztonság érdekében. Mindenki, aki ezen célok elérésére törek­szik, aki szebb jövőt remél népének, jószándékú tár­gyalópartnerekre és becsü­letes társakra lel bennünk — jelentette ki az SZKP KB főtitkára vlagyivosktoki be­széd ében. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőin folytatta látogatását a ten- germellékd határterületen. Délelőtt Nahodkáiblan . járt, útkozíbein megállt és elbe­szélgetett Novickoje falu lakosaival. Ezt követően megtekintet­te Nahodka nagyméretű és igen korszerű kikötőjét. Mihail Gorbacsov- virágot helyezett el a második vi­lágháborúban elesett nahod- kaiaik .emlékművénél. MOSZKVÁBAN TÁRGYAL A TÖRÖK KORMÁNYFŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom