Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-03 / 155. szám
XLII. évfolyam, 155. szám 1986. július 3., csütörtök Vigyázat, vízveszély! SZOT ösztöndíjasok Tegnap a SZOT székhazában kíihliirdatték a páJylábait eredményét, amely siaerdnt aiz idlén 12,, dilüeitve további 6 naegofizto'tt ösztöndíjat ítélitek oidjaí. Az ösztöndíjasak névsora: Bojtor Károly festőművész; Bujdosó Ernő festőművész ; Fábián László ínó; Görömbei András kritikus; Heitler László miűkni- tiifcuß:; Ilkei Csaba újságíró; Kecskés Ágnes iparművész; Kéri Imre grafikus; Korniss Péter fotóművész; László Ákos gnalfiilkius; Mazsaroff Miklós festőművész; Nik- mond Beáta szobrászművész; Paulikovics Iván .szohrá&z- mű|viéisiz; Pintér Lajos költő; Selmeczi György ipenmű- viész; Sulyok Katalin újságíró; Szentgyörgyi József festőművész és Szokolay Zoltán kjöHltő:. A vízi rendőr leveszi egy pillanatra tányérsapkáját, s megtörli izzadó homlokát. — Kikkel van a legtöbb gondunk? A virtuskodókkal. — Miközben sorolja, hogy — „ma is az a bikinis nő a gumimatracon ..meg „hogy azok a kamaszok a bójasortól jó kilométerre a tó közepe felé tartva” — megakadok a szón: virtuskodás. Az elmúlt esztendőben 316 ember fulladt vízbe. Majd ugyanennyit kimentettek ugyan, de a negyvennégy vízbe veszett gyermek mindörökre hiányzik már a családnak. A víztükör békés, nevetésfoszlányok csiklandozzák a dobhártyámat. Pecsenyevörösre sült emberek ringatóznak a naptól félájultan a gumimatracokon — lassan sodródva egyre beljebb. Pocakos, harmincas férfiak sörmeccset vívnak a homokban. A deszkavitorlások éles kanyarral húznak el a für- dőzők orra előtt. Néhányuk nagyot bukik mindenki örömére. Nyár, szabadság, víz. Illetlenség ideírni: életveszély. A tisztviselőnő, aki új fürdőruháját és napolajtól csillogó testét mutatja, a munkahelyén már többször rosz- szul lett: melegfront-érzékeny — szokta mondani — KI VOLT PETŐFI? A Tanítóképző Főiskolán az idén különösen sok fiatal próbálta bizonyítani tudását az öt napig tartó felvételin. Néhány feleletet végighallgattam, mint a KISZ képviselője. S hogy milyen felkészültséggel érkeztek a frissen érettségizett diákok, erről följegyeztem néhány példát. — Mikor született Petőfi Sándor? — Ügy 1821 körül. — Nem 1823-ban? — Ja, tényleg: 1803-ban. — Ki volt Petőfi Sándor? — A munkásosztály nagy költője, aki... — Köszönöm, elég! — Tudja-e, hogy hívták Petőfi feleségét? Tűz a 67-esen Tegnap reggel tűzesethez riasztották a kaposvári tűzoltókat. A 67-es főközlekedési úton a Tejipari Vállalat Skoda—Liaz nyerges vontatója eddig ismeretlen okok miatt kigyulladt, és az árokba borult. A kivonult tűzoltók a tűzet eloltották. Az anyagi kár ISO ezer forint. A nyerges vontató vezetője könnyebb sérülést szevedett. A vizsgálat — szakértők bevonásával — folyik. — Ha jól emlékszem, Erdélyi Júliának. — Nem jól emlékszik. Szendrey Júlia volt. — Hol esett él Petőfi Sándor? — Ezt nem tudom. — A segesvári csatában. Tudja hol van? — Igen. Az Alföldön. — Téved. Erdélyben. Hasonló ,ytévedések” nemcsak Petőfinél fordultak elő. — Mondjon néhány nagy gondolati költeményt József Attilától! — A XIX. század költői. — A XIX. század költői??? — Ja, akkor a XX. század költői. Arra gondoltam: vajon mit tudhatnak a világirodalom nagyjairól:..? Berta Erika „Lassan" festik át a táblát a hivatalban. Itt kirobbanó tizenévesnek érzi magát. Szabadságon vagyunk, s ilyenkor a legkiállhatatla- nabb az, ha halljuk: tilos! A tiltásokat, a fürdőzés szabályait nem ellenünk, hanem értünk találták ki. A vízi rendőr nem azért teljesít szolgálatot, hogy bosz- szantson, hanem hogy vigyázzon ránk. A bányató jzélén a tábla: „Tilos a fürdés!” — nem azért van, hogy a „cuccot” ráakasszuk, miközben vetkőzünk. Az ember elég felnőtt ahhoz, hogy önmaga védelmét ellássa elemi fokon, még akkor is, ha szabadságon van! Jó érzéssel tanulmányozta a balatonfenyvesi Horváth J. Károly egy nap a mintegy másfél négyzetméternyi településtérképet a balaton- mária-fürdői vasútállomáson. Erről a kis mérete ellenére bárki megtudhatja, hol van a strand, a hajókikötő, a posta, melyik üdülő hol található, hol lehet pénzt váltani. Ez minden tudnivalót összegez, amely az üdülővendég ott-tartózkodá- sát könnyebbé, kellemesebbé teszi. Bezzeg náluk, Balaton- fenyvesen, az állomás előtt álló majdnem ötszörakkora tábláról még az utcaneveket sem lehet leolvasni, mert rá sem festették. Sőt minden egyéb adat hiányzik, nyilvánvalóan azért, hogy az idegenek a tájékoztatás hiányában keressenék más, alkalmasabb helyet az üdülésre. a szórakozásra, a pénzük elköltésére. Horváth J. Károly annyira nem értett ezzel egyet, hogy (Í984) tavaszán fotóval kiegészített beadványt küldött a fonyódi tanácsnak. Azt gondolta, majd belátják: a tábla így csupán csúfságára áll az állomás előtt, s gondoskodnak a használhatóságáról. Levélírónk szerint a válasz nem késett söká. Nagy Lajos műszaki csoportvezető válasza szó szerint a következő volt: „az állomás előtti eligazító tábláról hiányzó utcanevekről tudtunk, és azt már korábban megrendeltük, a szezon kezdetére elkészül.” Horváth J. Károly tehát nem találta fel a spanyolviaszt, nem tudta megelőzni a tanácsot, hiszen már meg is rendelték a munkát. Csak egy a bökkenő: nem valami megbízható céget választhattak, mert a balatonfeny- vesiek 1984 márciusa óta mindhiába várják a használható eligazító táblát. Még az is megfordult a fejükben, hogy az a válasz csak hitegetés volt! Vonatmatuzsálem Szerdán ismét útnak, indult az ország legrégibb üzemképes vasúti kocsija. A 103 esztendős, 1574 számú személyvagont hajdanán a Ganz és Társa Vasiúti Kocsigyár .tervezte és .gyártotta, s a MÁV Szombathelyi Járműjavító Üzeme állította helyre. A' nosztalgiakocsiban 30 ülőhely van, s engedélyezett sebessége 60 kilométer óránként. A Nyugati pályaudvar és Solymár között megtett pró- baúton a nosztalgiavonat csak egyetlen személykocsiból,, valamint a vontató — ugyancsak régi, 115 éves, 269-es pályaszámú mozdonyból állt. Ez a jármű a hazánkban elsőként gyártott mozdonytípus utolsó, még meglévő példánya. Tisztelt Szerkesztőség! A kaposvári kórházban egyes portások némi „csúszópénz” ellenében látogatási időn kívül is beengedik a bejutni szándékozókat. Engem viszont, aki jogszerűen akartam „behatolni” az intézmény területére, csak hosszas igazoltatás után volt hajlandó utamra engedni. 1986. június 30-án délelőtt tíz óra körül iaz orvos utasításának megfelelően \a sebészetre igyekeztem kezelésre. A porta előtt megálltam, és ß * férfival közöltem, hogy kötözésre szeretnék menni. Nem érte be ennyivel, hanem emelt hangon megkérdezte, hogy hova? Elmondtam neki, e akkor a beutalót is Imutassam meg. Elővettem, és — bár nem szeretek senkire hivatkozni — megneveztem az orvost is, aki berendelt. Ha bicegő lábamra nézett volna, láthatta volna, hogy jókora kötés éktelenkedik rajta. A beutalót tüzetesen megvizsgálta, majd emelt hangnemben kijelentette, fiogy nem hiszi el, amit mondok, amíg ß papírt nem látja, és őt semmiféle doktor nem érdekli. Tisztában vagyok azzal; a portásnak joga van tudni, hogy egy, az intézményhez nem tartozó ember kihez és miért akar bejutni. Azt azonban, hogy bárki ilyen hangnemben beszéljen egy beteggel, Csak azért, mert ott hivatali fölényt érez, sértőnek és tarthatatlannak tartom. i Tisztelettel: dr. Gömöri Katalin jogtanácsos Kaposvár Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastam lapjukban, hogy július 1-től a hetven éven felüli nyugdíjasok ingyen utazhatnak a helyi tömegközlekedési járművekkel. Nem vagyok irigy természetű, de \azt hiszem, hogy több ezer nyugdíjastársam nevében fejezem ki ezzel kapcsolatos véleményemet. A városi nyugdíjas minden szempontból előnyösebb helyzetben volt, és van, mint \egy falusi nyugdíjas. Az új rendelkezés szerint akár <száz kilométert is utazhat naponta ingyen a metrón, villamoson, buszon, hévvel vagy a trolibuszon. Utazhat ingyen akár csak szórakozásból is. Viszont egy falusi nyugdíjas ki :van zárva ebből a kedvezményből. iNálunk csak helyközi autóbusz járat van. Egy-két kilométeres utazásért (vasútállomás) már négy forintot kell fizetni. Kérésem (és azt hiszem, sok nyugdíjas társamé), hogy az ingyenes utazási kedvezményt terjesszék ki a helyközi járatokra a község belterületén. Tisztelettel: Márton Vendel nyugdíjas Somogyvár, Kossuth u. 34. Somogyi Néplap nagy A BUSA Hénics Károly 16 éves kaposvári sporthorgász 18 kilós, 95 centi hosszú pettyes busát fogott július 1-én a Desedán. Tarka sorok Történetek bölcs emberekről Diogenésztől megkérdezték tanítványai: — Hogyan kell viselkedni a hatalmasokkal szemben? — Ügy, mint a tűzzel. Se túl 'közel ne menjünk hozzájuk, se túl távoli ne üljünk tőlük. * * * Szolón megismertette egy tudós barátjával azokat a' törvényeket, amelyekkel Athén népét kormányozni kívánja. — Ó, Szolón — mondta a bölcs barát —, nem tudod, hogy a legtöbb törvény olyan, mint a pókháló: a kis legyek fennakadnak benne, de a nagyok szétszaggatják a hálót. * * * Gato, a nagy és puritán római államférfi, amikor megkérdezték tőle, hogy miért nincs még szobra, hiszen Rómában akkoriban rengeteg szobrot állítottak fel élő .nagyságokról, így felelt: — Inkább kérdezzék tőlem azt, hogy miért nincs szobrom, mint azt, hogy — vajon miért van? Pizsama Dani az állatkertben sétál az édesapjával. Amikor a zebra ketrecéihez érnek, a fiú így kiált fel: — Nézd apu, ott egy álmos ló! — Miből gondolod, hogy álmos? — Nem látod, hogy pizsamában van?! Otthoni felelet A mama megkérdd a fiától: — Lali, ma is rendesen .viselkedtél az iskolában? A fiú legyintve mondja: — Naná! Mi mást csinálhat az ember, ha egész délelőtt a sarokban kell állnia! Idő — Apu, hol van anyu? — Átugrott öt percre a szomszéd nénihez. — Mikor? — Egy órával ezelőtt... Tudás — Lajoska, tudói az ábécét? — Tudom! — Milyen betű következik az „a” után? — Az összes többi... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, * Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató
