Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-23 / 172. szám
| A TÖBB ÉS OLCSÓBB ZÖLDSÉGÉRT JŐ A MŰSZAKI HÁTTÉR A sajtó, a rádió, a tévé évek óba hangot ad a közvélemény felháborodásának a zöldségforgalmazá&ban tapasztalható rendellenességek, a magas és növekvő fogyasztói árak miatt. Mi lehet az oka ezeknek? A termelők tisztes haszonhoz akarnak jutni fáradozásukért, a fogyasztók pedig elfogadható árakat akarnak. Mégis visz- szatérő a panasz az alacsony felvásárlási árak és á magas fogyasztói árak miatt. A helyzet bonyolultságát nem kell bizonyítani. A tisztánlátásban talán segít, ha számot vetünk a zöldségforgal- mazás évtizedékkel korábbi tapasztalataival. Tanulva az Áfosz-tól A felszabadulást követő években, amikor a mezőgazdaságban a szocialista szektor éppen hogy kezdett kialakulni, a zöldségforgalmazásban a magánszektoré, a magánkereskedőké volt a döntő szerep, de a szövetkezeti és az állami szektor fokozatos térhódítása Végül is alapjában meghatározta az értékesítés helyzetét. Az újságok, a közvélemény akkoriban is erőteljesen bírálta a kereskedők spekulációját, a kórosan elburjánzott lánckereskedelmet, mely a termelőik és a fogyasztók közé ékelődött. Egy szaklap 1947-ben azt írta, hogy békeidőben Budapesten a zöldség, a gyümölcs fogyasztói ára 80—100 százalékkal volt magasabb a termelői (felvásárlási) árnál, 1947-ben pedig többszöröse. Ilyen helyzetben bontakozott ki az országban sok helyen a városi munkás fogyasztási szövetkezetek és a termelők együttműködése a magánkereskedőik spekulációja, a lánckereskedelem ellen. Nagy jelentőségű volt a több évtizedes múltra visszatekintő, gazdag hagyományokkal rendelkező budapesti Áfosz munkásszövetkezet tevékenysége. 1947 tavaszán már 218 árudával és 5 áruházzal rendelkezett a fővárosban és környékén. Nagyvásártelepi zöldségraktárába, a nyár folyamán már naponta több mint 1000 mázsa zöldséget, gyümölcsöt szállított vidékről. Új törekvések A budapesti Skála kora tavaszi akciója a 99 forintos paradicsommal némi riadalmat keltett a termelők és a forgalmazók körében. A szakemberek, a közvélemény többsége azonban egyetért azzal a törekvésével, hogy le akarja törni a zöldségpiacon tapasztalható spekulációt, le alkarja szorítani az indokolatlanul magas fogyasztói árakat. Szándékai, amelyek a lánckereskedelem .kiiktatását, a termelőkkel való közvetlen kapcsolat kialakítását, az áru útjának lerövidítését célozzák — más viszonyok között — a volt budapesti nagy munikásszövetkezet csaknem négy évtizeddel ezelőtti törekvéseivel mutatnak rokon vonásokat. A szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer értékesítési tevékenysége is igen rugalmas. A termelési rendszer létrejötte után az évi forgalom alig haladta meg az 50 millió forintot. 1985- ben pedig már elérte a fél- milliárdot. Egységes napi átadási árat alkalmaznak, melyet a zöldségpiac alakulásáról szerzett — némileg hiányos — információik alapján alakítanak ki. A forgalmazott áru egy kilogrammjára 1,50 forint forgalmazási költséget számítanak fel, ezt levonják a bevételből, a többit pedig visszajuttatják a taggazdaságoknak, a termelőknek. Tehát a társulás nem számít fel önmagának nagykereskedelmi árrést. Forgalmazási tevékenységét a rugalmasság, az Igen kicsiny — néhány emberből álló — értékesítési apparátus jellemzi. A tapasztaHatok azt bizonyítják, hogy az említett pozitív kereskedelmi törekvések ellenére továbbra is igen nagy a felvásárlási és a fogyasztói ár közötti különbség. Pedig hatósági intézkedések is születtek az áru útjának lerövidítésére. Lehetővé tették például, hogy a termelők a kijelölt piacok mellett más helyen is közvetlenül árusíthassák termékeiket. A több csatornás értékesítési rendszer keretében a szakemberek szerint a kiskereskedelmi üzletek — s nemcsak a szerződésesek — 70—80 százalékban a kistermelőktől szerzik be a zöldséget. A termelésben és az értékesítésben is növekedett a súlya az utóbbi időben a kisvállalkozói szektornak. Mind a nagygazdaságok, mind a kistermelők termelési és értékesítési biztonságot szeretnének, de a forgalmazó vállalatok, szövetkezetek nem tudják felvásárolni az időnként jelentkező termés- többletet. A termelőkkel szoros és hosszú távú együttműködésre törekszenek, de a szerződések betartása még sóik kívánnivalót hagy maga után. A háztáji gazdaságok, a kistermelők hajlanak is a szerződéskötésre, a szocialista szektorral való együttműködésre, de csak részben. Fél szemmel mindig a szabadpiacot figyelik, és ők magúik is megjelennek árujukkal a piacon. Annál is inkább, mert az adót a forgalmuk után állapítják meg, ám a szabadpiaci értékesítésről nem készíthető hatósági kimutatás. A nagybani szabadpiacot pedig sok tekintetben a spekuláló magánkereskedők, a lánckereskedők — ahogyan a termelők mondják: „a piac hiénái” uralják, ők csak akkor vásárolnak, amikor a szervezetlen piac törvényszerűségeiből adódóan időnként túlkínálat jelentkezik, s a hoppon maradt termelőtől potom áron veszik át a termékeket. Skála-KZR összefogás Mi lehet a megoldás útja az értékesítésben tapasztalható visszásságok leküzdésében? Az indokolatlan lánckereskedelem, a spekuláció letörése, s ennek eredményeképpen a fogyasztói árszínvonal mérséklését gazdasági eszközökkel kell megoldani. Az adminisztratív módszerek csak kiegészítő szerepet tölthetnek be. Szükséges lenne az országos termelési és értékesítési, piaci információs rendszer kiépítése és működtetése, valamint a szervezett piac tényleges kialakítása. Ez utóbbi magában foglal ja a háztáji és kistermelést integráló nagy termelő gazdaságok, termelési rendszerek és a fő forgalmazó szervezetek szorosabb együttműködését. Mindez nem zárja ki a magánszektor termelési és kereskedelmi tevékenységét sem, de nyilvánvaló, hogy csak kiegészítő szerepet tölthet be. A Skála jelentős pénzügyi támogatásra is hajlandó a zöldségtermelés korszerűsítése, az egyöntetű minőség elérése, a fajtaösszetétel javítása érdekében. A szentesi KZR-rel összefogva a forgalmazásban az áru útjának lerövidítésére, az árrés csökkentésére törekszenek, közös érdekeltségükre építenek. A Skála az időnként jelentkező túlkínálat levezetésére. a szerződésen kívül felajánlott áru átvételére is hajlandó. Remélhető, hogy a Skála és a szentesi KZR között ez a szorosabb együttműködés jobban kibontakozik. A fogyasztók abban bíznak, hogy mindezek a törekvések a fogyasztói árszínvonal mérséklését eredményezik anélkül, hogy a termelők érdekeltsége, termelési és értékesítési biztonsága csökkenne. Tamási Mihály A baibócsai termelőszövetkezet elnöke, Läufer Imre mondta a hét elején, a kalászosok betakarításának végéhez közeledve: műszaki gond, alkatrészhiány az idei aratásban nem vetette v.isz- sza a -munkák menetét, s ebben döntő szerepet játszott a gépek jó műszaki állapota, a gondos fölkészítés. S hogy a szükséges anyagokért ezúttal nem kell anyAhol a mezőgazdasági termelés körülményei az általánosnál kedvezőtlenebbek, ott nemcsak a gép, a termelési eszköz, hanem az ember is gyorsabban kopik. Több erőfeszítést követednek itt a természeti feltételek, a jó szándékú igyekezet ellenére gyakoribb a kudarc, és véznácska az igen kemény munkával kiharcolt siker. Bármilyen közhelynek hangzik is, de igaz: az ember életének értelmét munkájának eredménye adja. S ha ez az eredmény — divatos szóval „sikerélmény” — rendre elmarad, következik a belefáradó« vagy egy új munkahely keresése, vagy a középszerű elszürkülés. Szükség van olyan, folyamatosan jelenlevő ösztönzőre, ami erőt ad a kedvezőtlen körülmények között vállalt munkáihoz, segít átvészelni a nehézségeket, és további alkotó kedvre buzdít. Sók formája van ennek. Tálán az első helyre lehetne tenni a jó szót, az erkölcsi elismerést, de nyomban Utána következik az anyagiakban a többletmunkáért méltán járó többlet. Az elmúlt hetekben csaknem 8—9 ezer ifjú szakmunkással gyarapodott az ország kereskedelmi és vendéglátóhálózatának szakembergárdája, ennyien végeztek a legutóbbi tanévben a kereskedelmi szakmunkás- képző iskolákban. A végzősök létszáma taz elmúlt évek során nem nagyon változott, az első évfolyamokra már hosszabb idő óta évente átlagosan 10 ezer általános iskolát végzett fiatalt vesznek föl, s immár krónikussá vált munkaerőhiány ? A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a frissen végzett kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkások döntő többsége szakmájában henyit futkosniuk, mint a korábbi években, ebben meg a Dráva menti Termelőszövetkezetek Anyag- és Alkatrész- beszerző Társaságáé az érdem. A társaságnak, melynek Barcson van a raktárbázisa, a 'baibócsai téesz alapító tagja, s egyike annak a mintegy másfél száz .gazdaságnak, mely innen vásárolja a nélkülözhetetlen alkatrészeket. Legutóbb hat évvel ezelőtt, 1980 végén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi- niszbérium rendeletben szabályozta a nagyüzemek szakember-támogatását. Érthetően, hiszen döntő módon tőlük függ, hogy a rossz természeti adottságok között működő gazdaság képes-e úrrá lenni a nehézségeken. Ezeknek, az állami pénzekből nyújtott támogatásoknak az a céljuk, hogy az itt munkát vállaló gazdasági és szakmai irányítókat a nagyüzem eredményességének javítására, a gazdálkodás megszilárdítására buzdítsák. Az elmúlt tervidőszákban hétszázötvenmillió forintot fordított erre a minisztérium Megyénknek ebből csaknem hatvannégymillió forint jutott. Mire fordították és hogyan hasznosult ez az anyagi ösztönzés ? Legnagyobb hányadát — több mint harmincfcilencmil- lió forintot — szolgálati lakások építésére fordították. Kézenfekvő, hogy az első helyre került a támogatásnak ez a formája, 'hiszen ahhoz, hogy egy szakember lyezkedik el, első munkahelye általában az a vállalat, ahol tanulóként is dolgozott. Az élelmiszer-kereskedelmi szakma iránt azonban — elsősorban a fővárosban — már az iskolákban is lényegesen kisebb az érdeklődés, mint a ruházati vagy iparcikk-kereskedelmi szakmában. Bár az utóbbi években már ezeken a területeken is a kívánatosnál kevesebb fiatal helyezkedik el a fővárosi üzleth áüóza tokban. A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a kereskedői létszámnak mintegy 25 százaléka évről évre kicserélődik; nagyon sok esetben a fiatal szakmunkások mennek el, s helyükre szakképzetlen eladókat kénytelenek fölvenni a vállalaCujzer Tibor vezető raktáros és Varga Jánosné főkönyvelő az idei forgalomról szólva emondta: az Agroker és a KITE kihelyezett árujával együtt 11 millió forint értékű árukészlettel állnak a partnerek rendelkezésére — ebből gépkocsikat, traktorokat, kombájnokat és más eszközöket javíthatnak az üzemek —, az idei aratásiban a napi forgalmuk 300—400 ezer forint között volt. Szombatonként és vasárnaponként ügyeletet tartanak, s hétköznap zárás után is kiszolgálják a gazdaságok képviselőit. Bevált az igényi ölmérést célzó kezdeményezés: a múlt munkát vállaljon, elengedhetetlen feltétel az otthon, a lakás biztosítása. Ügy is lehetne mondani, ez az első lépcső. Az üzemhez való szarosabb kötődést azonban az jelzi, ha a szakember az adott gazdaságban otthont épít vagy vásárol. Távlatban is maradni akar. Az utóbbi években örvendetesen szaporodik az ilyen igény. Például a tervidőszakban az e célra fordított több mint két és fél milliós állami támogatásból hétszáahetven- ezer forintot a múlt évben adtak a lakásépítőknek, -vásárlóknak. A legtöbb szakembert érintő támogatási forma a fizetéskiegészítés, mely rendszeres, biztos jövedelmet jelent a fokozott igénybevétel, a hátrányos körülmények ellensúlyozására. Évente a megyében kisebb nagyobb eltéréssel mintegy kétszázan részesülnek ebben a támogatási formában, s az elmúlt tervidőszakban összesen körülbelül tizenhétmillió forintot kaptak ilyen célra. Megyénkben, ahol meglehetősen magas a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek arátok. Az átlagosnál nagyobbá fluktuáció az élelmiszer-kereskedelemben — különösen a fővárosban és a nagyobb városokban —, holott itt már a képzés után is a szükségesnél kevesebben helyezkednek el. A létszámhiány enyhítésére már több helyütt bevezették a vállalati differenciált Oktatást, ami azt jelenti, hogy az általános iskolát végzett fiatalokat a szakmunkásképzőnél lényegesen rövidebb idő — egy év — alatt képezik ki egy-egy cikkcsoport eladójává. A tervek szerint szélesítik a vállalati gyorsított szakmai képzést: a jövőben már a cipő-, a méteráru-, a lakástextil- és a vasáruéladók is képesítést szerezhetnek a vállalati tanfolyamokon, és a haszév végén összegyűjtötték a téeszek alkatrészrendeléseiit a kombájnok idei zavartalan fölkészítésléhez. A barcsi, a homokszentgyörgyi és a ba- bócsai termelőszövetkezetnek a listája december végére elkészült, így ezeknek a gazdaságoknak idejekorán sikerült beszerezni olyan alkatrészeket is, melyeket tavasz- szal vagy nyáron már hiába kerestek volna az országban, a barcsi társulás viszont különösebb gond nélkül a rendelkezésükre bocsátotta. Az idén már a lakócsaiak is jelezték, hogy még év vége előtt fölmérik és közük a jövő évi alkatrészszükségle- tüket. nya, az ösztönzés haszna, hasznossága mérhető. Az elmúlt években egyenletesen gyarapodott, tizenhat százalékkal nőtt ezekben a gazdaságokban a felső fokú végzettségűek száma, az iskolázottság színvonala nagyabb lett, imént a nem támogatott nagyüzemekben. Az eredményes gazdálkodás elengedhetetlen feltétele, a vezetés színvonala javult. Változó mértékben ugyan, de érzékelhető ez a pénzügyi, gazdasági egyensúly javulásában is. Mert ugyan a stabilizálásra irányuló törekvések fontos része ez, de önmagában nem oldja meg a gondokat, párosulnia kell egy sor olyan más föltétellel is, amely segíti a kibontakozást. Az azonban nem vitatható, hogy a szakembertámogatás jó célt szolgál. Fontos szerepet játszott abban, hogy jó néhány ikedvezőten adottságú vagy alacsony hatékonysággal működő nagyüzem ma már a megerősödés, a gazdasági biztonság útján jár. náltcikk-kereskedői szakmát is elsajátíthatják. Az elgondolások szerint a jövőben érettségizettek számára is szerveznek tanfolyamokat, őket elsősorban áruházi általános eladóikká képezik ki a szokásosnál rövidebb idő alatt. A Belkereskedelmi Minisztérium oktatási osztályának szakemberei hangsúlyozzák: az új képzési formák lehetőséget teremtenek arra, hogy a kereskedelmi munka iránt érdeklődők többféle módon szerezhessenek szakképzettséget. Emellett a kereskedelmi vállalatoknál sem csak az a 8—9 ezer fiatal szakmunkás jelenti majd a szakképzett munkaerő-utánpótlást, aki évről évre végez a szakmunkásképző iskolákban. Az ösztönzés haszna Szakemberek kedvezőtlen adottságok között Vörös Márta MUNKAERŐ-UTÁNPÓTLÁS A KERESKEDELEMBEN Tanulók voltak — szakmunkásnak jelentkeznek nélkül
