Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

Sevardnadze Tanácskozik a LEHP X. kongresszusa MITTERRAND MOSZKVAI LÁTOGATÁSA ELÉ Sürgetik a reform második szakaszát kiül bíráJtáík a nfefojnm beve­zetésének lassúságait, aiz ad­Régi gyökerek, új feladatok Derűs pillanatok Mihail Gorbacsov tavaly őszi párizsi láto­gatásakor; a szovjet politikus mellett Mitterrand, szocia­lista párti elnök (Fotó: AP—MTI—KS) —Shultz találkozó lesz Londonban? Angol diplomáciai megfi­gyelőik „óvatos derűlátással” üdvözlik azokat a Moszkvá­ból és Washingtonból érke­ző jelzéseket, amelyek egy második Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó útjában álló akadályok elhárításának szándékára utalnak. A szov­jet—amerikai csúcstalálkozó érdemi előkészítésével kap­csolatban szerdán azt latol­gatták az angol főváros­ban, vajon Eduard Sevard­nadze július közepén esedé­kes londoni látogatása al­kalmat adhat-e szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozóra is? Christopher Lee, a BBC külpolitikai főmunkatársa szerint kézenfekvő eshető­ség, hogy a július 14—15-én •lezajló szovjet—angol kül­ügyminiszteri találkozót kö­vetően Shultz amerikai kül­ügyiminiszter az angól fő­városban találkozzék szov­jet kollégájával. Rámutatott azonban, hogy nem annyira a szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozó szírthe- lyóndk és időpontjának a megválasztása a problemati­kus, hanem sakkal inkább az, hogy Reagan elnök még mindig tanácstalanul této­vázik a Pentagonból és a State Departmentből előter­jesztett ellentmondó taná­csok közepette. „A gazdásági reform eddi­gi eredményei nem felelnek meg a várakoeáisa inknaik, a gazdaság nem halad ener­gikus léptekkel a hatékony­ság felé” — jelentette ki a LEMP vasárnap óta folyó X. kongresszusain. Mieczyslaw Rakowski KB-,tag, a parla­ment alelndke, az 1981-ben meghirdetett mélyreható po­litikai és gazdasági refor­mok egyik legismertebb szó­szólója. A neferátuimot itá- mogartiva sürgette, hogy mi- eflőbb indiitsák el a reformok második szakaszát. Rengeteg hasonló felszóla­lás hangzott el a kongres­szusán. Az ülésteremben is a gazdasági kérdések és a reform további sorsának problémái domináltok, akár­csak a kangnessizusit megelő­ző széles körű vitáiban, amelyben sokan felvetették: el kellene dönteni, hogy to­vábbra is kis lépésekkel folytassák a reformot, fele­más megoldásokkal, vagy te­gyenek határozott lépést előre.» A kongresszus min­den eddigi jel szerint a re­form meggyorsítása mellett foglal állásit. A refanmlmal, a következő ötéves tervivel; foglalkozó toi- zottsáiglbain is arra a követ­keztetésre jutottak a külr döltitek élénk, kritikus és na­gyon kanikrét vnta ütáin, hogy szüksiéig van a reform má­sodik szakaszára. A del.egá- - tusok csaknem kivétel n.éf­digi eredményeket. Kifogá­solják, hogy kezdenék elsza­porodni a reform szellemé­től idegen felső előírások, uitasíitások, amelyek olyan félelmet keltenek a munká­sokban, hogy kezd vissza­térni az edavuljt központi él- osztásos, utasításos irányítá­si rendszeri. Egy felszólaló szerint most az a kérdés: a párt meg tudja-e ma jd győz­ni az embereket, hogy a re­form folytatása az egyetlen elfogadható megoldás. Több bizdttsátglban is • szóba került a rossz gazdasági szervezés, az adminisztráció elburján­zása. A hozzászólók támo­gatták a referátumnak azt a javaslatát, hogy végezzenek nagyszabású 'káder-felülvizs­gálatot, csökkentsék a státu­sokat, saámolják fel a fö­lösleges beosztásokat. Az ország gazdasági fejlő­désének gyorsítása újító szellemet követel a propa­gandában is — hangsúlyoz­ták az ideológiai és propa­gandamunkával foglalkozó bizottságban. • Lengyelországban az ate­ista világnézet mellett ha­gyományosan erős pozíciói vannak a vallásos ideoló­giának. Az ifjúság helyzeté­ről tanácskozó bizottságban sürgették is, hogy eredmé­nyesebben szánjanak szem­be az erőszakos papokkal, akik semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, hogy le­járassák a fiatalok szemé­ben a szocialista államot. Bár a kongresszuson szin­te minden felszólalás kriti­kus hangvételű, azért mint­ha kicsit kevés volna az ön­kritika. Legalább is erre hív­ta fel a figyelmet Teresa Wozniak, egy vidéki orvos­nő, aki így fogalmazott: „Mint az ördög a szentelt­víztől, úgy félünk minden olyan hangtól, amely meg­zavarja önelégültségünket”. Az orvosnő szerint végül is van ók az elégedettségre, mert sok minden megválto­zott, méghozzá jó irány­ban, de mégsem szabad tel­jesen elégedettnek lenni, mert ezek a változások még túlságosan lassúak. A felszólalások, hozzászó­lások teljes témakörét fel­sorolni is nehéz. Csupán a bizottságok száma 14 volt, ezekben körülbelül 300-an szólaltak fel, és további 500 küldött a beszédet felolva­sás nélkül jegyzőkönyvbe vetette. A plenáris vitákban több mint ötvenen szólaltak fel. Szerdán délután hozzáfog­tak a választásokhoz. Zárt ülésen elkezdték a jelölőlis­ták megvitatását, létrehozták a szavazatszámláló bizottsá­got. A LEMP vezető szer­veinek megválasztására csü­törtökön, a kongresszus zá­rónapján kerül sor. Ha a szovjet—francia kap­csolatokról esik szó a Szov­jetunióban, mindig elhangzik az-utalás e kapcsolatok tör­ténelmi gyökereire, a két ország együttműködésének legszebb hagyományaira. Ha a ma legégetőbb, legfonto­sabb kérdése, a nukleáris háború elkerülésének, a bé­ke megőrzésének feladata kerül szóba, megbecsüléssel említik a francia külpoliti­ka fontosságát, a világban kialakult légkörre gyakorolt hatását. Ezekről a kérdésekről részletesen szó esett Mihail Gorbacsov múlt októberben tett párizsi látogatása során. Az SZKP KB főtitkára a tőkés országok közül először Franciaországot kereste föl, mégpedig nem is akármi­lyen időszakban, hanem a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozók felújítását jelentő genfi találkozó küszöbén. Mint emlékezetes, Gorba­csov nem üres kézzel érke­zett a francia fővárosba. A frania nemzet-gyűlésben* el­mondott beszédében fogal­mazta meg nagyszabású ja­vaslatait az európai köze­pes hatótávolságú rakéták kérdésében. Ekkor jelentette be, hogy a Szovjetunió a csapásmérő űrfegyverek be­tiltásáról szóló javaslattal fordult az Egyesült Államok kormányzatához, kimondta, hogy szovjet részről készek az európai közepes hatótá­volságú fegyverekkel kap­csolatos kérdések önálló megvitatására is, ekkor is­merte meg a világ az új politikai gondolkodás egyik jeleként értékelhető „euró­pai övezet” fogalmát. Mint ismeretes, a látogatás egy soha nem látott méretű szovjet békeoffenzíva kezde­tét jelentette. E látogatást viszonozza Francois Mitterrand, a Fran­cia Köztársaság elnöke július hetedikén. Az elmúlt kilenc hónapban jelentős esemé­nyek történtek a Világpoli­tikában. Az azóta egymást követő szovjet javaslatok gyakorlatilag a nemzetközi politikai élet minden terü­letére kiterjednek, legyen szó a nukleáris fegyverek felszámolásáról, a kozmikus fegyverkezési hajsza meg­akadályozásáról, a Világűr békés hasznosítása érdeké­ben megvalósítandó nemzet­közi együttműködésről, vagy az európai biztonság és együttműködés fejleszté­séről. Mindezek a javasla­tok bőven kínálnak témát az újabb megbeszélések szá­mára. A Szovjetunióban az SZKP XXVII. kongresszusa meg­erősítette és továbbfejlesz­tette a társadalmi és gazda­sági haladás meggyorsítá­sának stratégiáját. Franciaországban a máju­si választásokon a jobboldal jutott többséghez a nemzet­gyűlésben és Jacques Chirac alakíthatott kormányt. A szovjet sajtó higgadt hangú kommentárokban ér­tékelte a választások ered­ményét. A Trud rámutatott, hogy új politikai helyzet alakult ki Franciaországban, amikor is a jobboldali több­ségű parlament és a szocia­lista párti köztársasági el­nök „egymás mellett élésé­nek” idején, a fennálló erő­viszonyok bizonyos mozgás- szabadságot tesznek lehető­vé az elnök számára. A Pravda hangsúlyozta, hogy a Francia Szocialista Párt to­vábbra is az ország legerő­sebb pártja maradt. A párt parlamenti veszteségeinek okát a szovjet sajtó egyön­tetűen a „szigorú takaré­kosság” politikájának ered­ményeiben, a csaknem há­rommilliós munkanélküli­ségben, a korábbi választási ígéretektől való eltávolodás­ban látta. M. Lengyel László (Moszkvából) Párizsban úgy tekintenek Francois Mitterrand moszk­vai látogatása elé, mint az 1984 óta ismét rendszeressé vált szovjet—francia csúcs- találkozók életerejének újabb jelére, olyan gyakor­latra, amelyet mindkét or­szág egyformán hasznosnak tart. Az elnöki palota szó­vivője, Mihele Gendreau- Massaloux asszony a láto­gatással kapcsolatban a fran­cia és külföldi sajtónak tar­tott eligazításában hangoz­tatta, hogy Mitterrand el­nök háromszor is tárgyal majd Mihail Gorbacsovval és _ ebből kétszer négyszem­közt. Napirendre kerülnek a kelet—nyugati kapcsola­tok, a genfi szovjet—ameri­kai tárgyalások és természe­tesen részletesen megvitatják majd a kétoldalú kapcso­latok helyzetét. Ezt francia részről úgy ítélik meg, hogy különösen gazdasági téren tág tere van még a fejlesz­tésnek. A cserék, az együttműkö­dés továbbá lehetőségeit fog­ja keresni az elnök Nyiko- laj Rizskov szovjet minisz­terelnökkel tartandó megbe­szélésén és ugyanebből a célból kíséri el őt Moszkvá­ba Michel Noir külkereske­delmi miniszter, Alain Devaquet kutatási és felső- oktatási miniszter és számos üzletember. A szóvivő a fő kérdések kapcsán emlékez­tetett arra, hogy Franciaor­szág az európai erőegyen­súly fenntartását óhajtja és a jelen helyzetben el­utasítja, hogy a francia nuk­leáris elrettentés szintje nemzetközi alku tárgya le­gyen. A francia elnök mellett ezúttal nem lesz ott Jacques Chirac miniszterelnök, ami­ként az néhány nemzetközi értekezleten szokássá vált az elnöki-miniszterelnöki „társbérlet” óta. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a szocialista párti elnök és a jobboldali kormány álláspontja telje­sen egybecseng a szocialista országokkal való viszonyt illetően. Erről Chirac ápri­lis 9-i parlamenti kormány- nyilatkozatában így beszélt: „Tekintettel a szovjet—ame­rikai párbeszédre és Euró­pára háruló következmé­nyeire, üdvözöljük, hogy Franciaország 1985 júniusá­ban felújította a nélkülöz­hetetlen párbeszédet Moszk­vával.” Chirac jelentősnek minősítette azt a tényt, hogy az SZKP KB főtitkára Fran­ciaországot választotta a szocialista világon kívüli el­San Franciscóban tüntetés volt amiatt, hogy a Missouri ha­dihajó kikötött a nagyváros kikötőjében. A rendőrség 100— 125 tiltakozót vett őrizetbe (Tetefotó — AP—MTI—KS) ső külföldi úticéljául. László Balázs (Párizsból) NYEREMÉNYJEGYZÉK az 1986. július 1-jén megtartott június havi lottó-jutalom sorsolásról, melyem a 26. heti szelvények vettek részt. Tripoli hármas csúcs A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság és a Je­meni Arab Köztársaság el­nöke, valamint Kadhafi lí­biai államfő Tripoliban tár­gyalásokat folytatott a két Jemen baráti kapcsolatainak további erősítéséről. A két jemeni vezető, akik­kel Kadhafi ezredes az arab államfők közül elsőként ta­lálkozott az országát ért amerikai bombázások óta, is­mét elítélte az április 15-i támadást. A JANA jelenté­se szerint Attasz és Száleh hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi megállapodásokat lábbal tipró akció annak az állami terrorizmuson alapu­ló politikának része volt, amelyet a washingtoni kor­mány folytat a szabadságu­kért küzdő kis népek ellen. «•MT* % ^***%«i Nyugat-Bcjrútba, a Bordzsa cl-Baradzsne palesztin menekülttáborba megérkezik az el­ső segélyszállítmány, miután némiképp nyugodtabbá vált a helyzet a libanoni fővárosban (Telefotó — AP—MTI—KS) A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalv (2000 Ft) B Wartburg Standard tip. személygépkocsi C Polski Fiat 126 tip. sze­mélygépkocsi. D Hifi-torony (18 000 Ft) E Mini hifi-torony (11 000 Ft) F Videomagnó (64 500 Ft) G Rádió-magnó (44 000 Ft) H Mikrohullámú sütő (35 000 Ft) X Rádió-magnó (33 000 Ft) J Hűtőszekrény (28 600 Ft) K Hang-fény utalv. (50 000 Ft) L Szerencse-utalv. (40 000 Ft) 2 263 801 2 818 541 2 308 009 2 322 148 2 331 411 2 344 844 2 359 578 2 366 945 2 314 312 2 389 046 2 403 780 2 411 147 2 418 514 2 447 982 2 470 083 2 484 817 2 506 918 2 529 019 2 543 753 2 565 854 2 573 221 2 580 588 2 587 955 2 595 322 2 602 689 2 610 056 M Színes tv (41 000 Ft) N Színes tv (51 000 Ft) O Otthon utalv. (30 000 Ft) P Zenesarok-utalv. (20 000 Ft) Q Vásárlási utalv. (10 000 Ft) R Vásárlási utalv. (9000 Ft) S Vásárlási utalv. (7000 Ft) T Vásárlási utalv. (5000 Ft) U Vásárlási utalv. (4000 Ft) V Vásárlási utalv. (3000 Ft) A nyertes szelvényeket 1986. július 25-ig kell a Totó-Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság cí­mére (1875 Budapest V., Mün- Ferenc utca 15.) eljuttatni. 054 693 q 269 427 u 291 528 V 306 268 v 313 6E9 r 328 363 o 335 730 m 343 097 t 357 831 r 365 198 V 379 932 V 402 033 q 409 400 d 416 787 t 424 134 V 431 501 q 438 868 u 446 235 V 453 602 V 475 103 n 483 070 s 571 474 v 072 430 n 079 797 v 087 164 v 094 531 t nich s 2 617 423 S 2 912 103 V 78 926 991 V 82 s 2 624 790 n 2 934 204 V 78 549 092 s 82 V 2 639 524 o 2 948 938 V 78 578 560 j Is t 2 661 625 p M 646 158 t 78 593 294 u m 1 2 668 992 q 44 668 259 t 82 004 216 r IS t 2 676 359 q 44 874 535 s 82 011 582 t 82 m 2 698 460 r 44 881 902 t 82 018 949 u ■ t 2 705 $27 r 55 652 456 r 82 026 316 V 82 t 2 720 561 s ‘5 667 190 s 82 055 784 q 81 V 2 727 928 t 78 387 018 s 82 070 518 1 82 k 2 735 295 p 78 401 5712 u 83 077 885 q IS P 2 742 662 r 78 887 974 q 82 085 252 0 82 t 2 757 396 r VB 409 119 n 82 144 188 m 82 a 2 764 763 t 78 423 853 t. 82 151 555 m 82 V 2 772 130 t 78 431 220 q 82 158 922 t 82 t 2 779 497 u 78 438 587 V 82 166 289 V 82 1 2 801 598 u 78 453 321 V 82 173 656 V 92 s 2 823 699 U 78 460 680 q a2 188 390 n a2 1 2 831 Ó66 V 18 468 055 b 82 195 757 q q 2 838 433 V 78 475 422 V 82 203 124 r 82 s 2 853 167 V 78 482 789 V 82 210 491 r 8Ű n 2 867 901 V 78 490 156' ,1 82 217 858 P 82 s 2 882 635 n 78 497 323 0 62 225 \225 s 83 u 2 890. 002 q 78 504 890 s 82 232 529 V 83 V 2 897 369 V 78 519 624 u 82 247 326 1 SS m 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom