Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

Küszöbön a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Megbeszéléseink közép­pontjában a nemzetközi biz­tonság kérdései álltak. Nagy- Britannia atomfegyvertár- ral rendelkező hatálom, s je­lentős katonai erőket tart fenn az európai szárazföldön. Fontos és egyenjogú partner­nek tekintjük hát, amelynek közreműködése nélkül nehéz gyökeres megoldást találni a fegyverkorlátozásra, a fegy­verzetek csökkentésére — mondta. Sevardnadze — amint ki­fejtette — londoni megbe­szélésein igyékezett megvilá­gítani a biztonságról vallott szovjet felfogást. Ez abból az alapelviből indul ki, hogy a háború veszélyét egyedül po­litikai eszközökkel lehet el­hárítani. „Mi úgy látjuk, hogy a nemzetközi biztonság átfogó rendszere csakis oly módon működhet, hogy nö­vekvő mértékben támaszko­dik a politikai, gazdasági és emberi tényezőkre, párosul­va az erőszakról való teljes lemondással, az atom-, vegyi és űrfegyverek betiltásával és megsemmisítésével” — hangoztatta. A szovjet külügyminiszter utalt arra, hagy mutatkoiztak a megbeszéléseken nézetkü­lönbségek is, ám — mondta — ezeket egyik fél sem dra­Eduard Sevardnadze szovjet (balról) és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter fontos megállapodásokat írt alá matizálta. Kiemelte, hogy a brit fél realizmusról, a prob­lémák ésszerű megközelítésé­ről tett bizonyságot. Nyug­tázta, hoigy a brit kormány fontosnak tartja a SALT—I. és a SALT—II. szerződést, valamint a rakétaelhárító rendszerékről szóló .megálla­podást, s hogy álláspontja szerint a megkötött szovjet —amerikai szerződéseket tisztedben kell tartani. Ki­emelte, hogy az angol kor­mány különös fontosságot tu­lajdonít az ABM-szerződés szigorú -betartásának, amivel a szovjet kormány teljesen egyetért. Sevardnadze különös jelen­tőséget tulajdonított annak a Az átalakítás rendjén dolgoznak A Komszomol hibái Ki kell dolgozni a Kom- szoimcá átalakításának tudo­mányosain megalapozott kon­cepcióját — erre a, megál­lapításra. jut a szovjet ifjú­sági szervezet központi lap­jának, a Komszomalszkaja Pravdának adott interjújá­ban Igor lljinszkij, a Kom- szamol főiskola tudományos kutató központjának igazga­tója. A Komszomol tevékenysé­gében sok hiányosság hal­mozódott fel. Ezékről már többször esett szó a külön­böző pártdokumentumok- ba-n, a Komszomot KB ülé­sein.. Az egyes Komszoimol- hizattságok nem védelmezik kellőképpen aiz ifjúság érde­keit, bizony tálamul érvénye­sítik törvényes jogaikat a dolgozói kollektívák irányí­tóival, a tanácsi és szakszer­vezeti szervekkel szemben. Erire számtalan példát lehet­ne említeni. Az eredmény viszont az, hogy csökken az ifjúság érdeklődése szerve­zete iránt, gyengül a szerve­zet munkájának aktivitása. Szükség van a szovjet if­júsági szervezet átalakításá­ra, vagyis az idejétmúlt módszerek felszámolására, az új haladó munkaformák bá­tor elterjesztésére — állapí­totta meg a tudós. A jelenlegi problémák alapvető oka az a foljramiat, amely a szovjet társadalom életének minden területét át­hatja: a társadalmi és gaz­dasági fejlesztés meggyorsí­tása, amelynek legfontosabb eszköze az Intenzív fejlesz­tés. 'kát kell eszközölni a szerve­zeti szabályzatban is. A Komszomolnak részt kell vennie olyan elviekben új problémák megoldásában, mint az ifjúság aktivitásá­nak, kezdeményezőkészségé­nek, öntevékenységének fej­lesztése, az alkotó képessé­gek javítása, a társadalmi tebtrekészség erősítése. E tu­lajdonságok erősítése nélkül nem felelhet meg az ifjú nemzedék körében azoknak a várakozásoknak és köve­telményeknek, amelyeket a társadalom vele szemben tá­maszt — állapítja meg Igor Iljin&zkij, a filozófiai tudo­mányok doktora. A fiatalok a rájuk jellem­ző kritikus szemlélettel te­kintik a társadalmi életet, nem . tűrik a ruitfcmegoldáso- kait, a tesipedést. A legújabb eredményeket is magában foglaló tudás, az alkotóké­pességeik, a nagy energiatar­talékok, az aktivitás, a kez­deményezőkészség és az ön­állóság jellemző rájuk. Az ifjúság az intenzív fejlesz­tés és a gyorsítás jelentős tényezője. A Komszomol átalakításá­nak folyamata az intenzifi- káláfi időszakában egyenlő az olyan hagyományos tevé­kenységek megvél bíztatásá­val, mint az ifjúság neveié-., se, részvétel a legfontosabb gazdasági feladatok megol­dásában, az állami és társa­dalmi folyamatok irányítá­sában. Jelentős változtatáso­veszélynék, hogy a fegyver­kezési versenyt kiterjesztik a világűrre. „Könnyű a vá­lasz, mi kedvezőbb, ina el­tüntetik az atom- és .más 'tö­megpusztító fegyvereket a föld színéről, vagy ha ilyen fegyvereket telepítenek a vi­lágűrbe, ami felmérhetetlen következményekkel járna az emberiségre, a környezetre, miközben az atomfegyverek száma is növekedne. Nem le­het komolyan beszélni a ha­dászati támádófegyverek csökkentéséről az űrfegyve­rek gyártásának és telepíté­sének betiltása nélküli” — hangoztatta. — „Mi sókkal realisztikusabb, biztonságo­sabb és egyszerűbb megol­dást ajánlunk, s nem hárít­juk át a felelősséget a jövő nemzedékeire: be kell tilta­ni az űrfegyvereket, és be kell tiltani, meg kell semmi­síteni a létező atomfegyver- tárakat” — szögezte le a szovjet külügyminiszter. Utalva arra, hogy a brit kormány nagy fontosságot tulajdonít a fegyverkorláto- zási megállapodások betar­tása ellenőrzésének, Sevard- nadze kitért az űrfegyverek ellenőrzésére is: „A Szovjet­unió mindeddig semmit sem hallott amerikai partnereitől arról, miként lehet az úgy­nevezett védelmi fegyvereket ellenőrizni, és mi különböz­teti meg ezéket a támadó- i’egyvérektől. Vajon mi a biztosíték arra, hogy az űr­eszközökön elhelyezett fegy­vereket nem használják fel első esapásmérésre, és vajon kész-e az Egyesült Államok az űrfegyverak esetében is a helyszíni ellenőrzésre, te­hát a világűrben?” — vetet­te fel. A genfi bizottság elfogadta a magyar kormány jelentését (Folytatás az 1. oldalról) A dokumentum alapvető megállapítása, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban az emberi jogok érvényesülése és védelme elengedhetetlen feltétele a szocialista társa­dalmi rendszer fejlődésiének. Alkotmányunk — amely alaptörvénye szocialista jog­rendszerünknek is — az ál­lampolgári jogok és kötele­zettségek széles körét rögzí­ti. politikai jog tekintetében a férfiak és a nők egyenjogú­ak. Minden nagykorú ma­gyar állampolgárit megillet a választójog. Hazánkban törvények vé­dik az állampolgárok életét, testi épségét és egészségét. Bűncselekmény esetén halál- büntetést nálunk csaik kivé­teles jelleggel szabnak ki; akkor, ha a büntetés célja más büntetésekkel nem ér­hető el. A magyar társadalomban — miiként ez most ismét szó­ba került Genfiben — az em­beri jogok érvényesülésének mércéje a társadalmi egyen­lőség, a közügyekbe való beleszólás és a részvétel azok intézésében, a teljes foglalkoztatottság, az állaim- palgánoiknak a munkájuk, társadalmilag hasznos tevé­kenységük — nem pedig va­gyonuk vagy származásuk — szerinti megítélése. Ebben az irányban fejlődik szocia­lista jogrendszerünk is, ma­radéktalanul érvényesítve aiz emberi jogokról szóló nemzetközi szerződiések szel­lemét, tételes rendelkezése­it. A Polgári és Politikai Jo­gok Egyezségokmányában foglaltak végrehajtása szem­pontjából is jelentős ered­ménye a magyar jogfejlő­désnek, hogy az Országgyű­lés — az alkotmány törvényi módosításával — 1983-bam létrehozta az Alkotmányjo­gi Tanácsot. Kormányjelentésünk hang­súlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban teljes mértékben érvényesül az egyezségdkmánynak az a rendelkezése, miszerint min­den népnek joga van az ön- rendelkezésre, s nemzetközi kapcsolatainkban i:s tiszte­letben tartjuk más népek ön­rendelkezési jogát. Nálunk az emberi jogok tiszteletben tartását az alkotmány írja elő, amely szellemével és betűjével egyaránt deklarál­ja, hogy országunk társadal­mi rendjétől idegen bármi­féle megkülönböztetés faj, szín, nem, nyelv, vallás, po­litikai vagy ,más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születé­si vagy egyéb helyzet sze­rint. Valamennyi polgári és Az alkotmányban előírt általános honvédelmi kötele­zettség alapján az állampol­gárok katonai szolgálatot tel­jesítenek. Ennek során — és más esetekben is — az ál­laim tekintettel van az egy- házák hitelveire; így azon felékezetek hívői — például a nazarénusok vagy Jehova tanúi — részére, amelyek hitelvei kifejezetten tiltják a fegyvert: égést, az állam biztosítja a fegyver nélküli katonai szolgálat tejesítésé­nek lehetőségét. A hatályos jogszabályok — a Magyar Népköztársaság politikai, társadalmi, gazda­sági és biztonsági érdekeivel összhangban — minden ma­gyar állampolgár részére (akire kizáró rendekezések nem vonatkoznak) lehetővé teszik a külföldre utazásit. Ezen jog fokozott érvénye­sülését mutatja, hogy évről évre 'csökken a száma az el­utasított kiutazási kérelmek­nek: 1970-ben 0,96, 1983-Jran 0,45 százalék volt, a,z összes benyújtott kérelemhez viszo­nyítva. Ugyancsak lehetőség van magyar állampolgárok külföldi letelepedésiére; évente mintegy kétezren nyújtanak be ilyen kérelmet, s ezek 90—95 százalékát tel­jesítik (főképpen családegye­sítés, házasság vagy más, méltánylást érdemlő körül­mény esetében). Hasonló szabályok vonatkoznak kül­földi állampolgárok magyar­országi letelepedésének enge- déjezésáre. A Magyar Nép­köztársaságban jelenleg mintegy 22 ezer idetelepedett külföldi él; jogi helyzetük — a politikai jogok közé tarto­zó választójog kivételével — a magyar állampolgárokéval azonos vagy ahhoz igen kö­zelálló. Az alkotmány biztosítja az állampolgárok személyi sza­badságát és sérthetetlensé­gét, a levéltitok és a ma­gánlakás tiszteletben tartá­sát. A Polgári Törvénykönyv a személyhez fűződő jogok védelme körében, az emberi méltóság megsértését is tilt­ja. A Büntető Törvénykönyv pedig bűncselekménynek mi­nősíti az egyezségokmányban is tiltó módon szereplő olyan cselekményeket, mint a ma­gánlaksértés, a magánbirtok, a levéltitok megsértése, a rágalmazás; a becsületsértés és a kegyeletsértós. Az alkotmány rögzíti a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakoriáisó- miaik jogát, az egyházak mű­ködésének lehetőségeit pedig törvényék és más jogszabá­lyok, valamint az állam és az egyházak közötti megál­lapodások szabályozzák. Kiemelkedő fontosságú alkotmányos tétel, hogy a Magyar Népköztársaságban a szocializmus, a nép érde­keinek megfelelően biztosít­ják a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyüle­kezési szabadságát. A Magyar Népköztársaság — az alkotmányban is dek­laráltan — védi a házasság és a család intézményét, a családjogi törvény pedig mindezeken túlmenően leszö­gezi a házastársiak egyenjo­gúságát a családi életben. Ami a nemzetiségeket il­leti: a Maigyar Népköztársa­ság a területén élő minden nemzetiség számára biztosít­ja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását, önálló társadalmi, érdek kép viseleti szervként működnek a különböző — délszláv, német, szlovák, ro­mán — nemzetiségi szövetsé­gek. Jogfejlődésünk kiemelke­dő eredményeként szerepelt a Genf ben megtárgyalt je- lenitésbem hogy a magyar Országgyűlés 1983-ban új törvényt alkotott az ország­gyűlési képviselők és a ta­nácstagok választásáról. A 18 ország szakértőiből álló Emberi Jogi Bizottság egyértelműen elismeréssel fo­gadta a magyar jelentést. (MTI) Indokína változó arca A többség és a nemzetiségek Mindhárom ország — Vi­etnam, Laosz és Kambodzsa — soknemzetiségű. Vietnam­ban 50, Kambodzsában több minit 20, Laoszban pedig mintegy 60 etnikai csoport, illetve nemzetiség él a több­ségi nemzet mellett. Vietnamban a lakosság 84 százaléka (.több mint 50 mil­lió) vietnami (khinnek, vagy vietnek nevezik magukat). A 16 százalék nemzeti kisebb­ség közül a legnagyobb a boa (vagy han, 930 ezer), a khmer (800 ezer), a táj (742 ezer), a.thai (631 ezer), a muang (600 ezer), a mung (335 ezer), a meo (300 ezer) és a chen (135 ezer). Laoszban három fő cso­portot különböztetnek meg: a lao lum (78 százalék), a lao theung (17 százalék) és a lao sung (4 százalék). Kis­számú kínai és vietnami is él az országban. Kambodzsában 6,9 millió (95,8 százalék) a khmer, a 300 ezer nemzeti kisebbség (4,2 százalék) összetétele: cham, khmer-‘loeun, cuoi, phong, meo, továbbá ugyan­csak kiniad és vietnami. Ezek a kisebbségek voltak a Pol- Pot klikk gyilkos terrorjá­nak elsőrendű célpontjai. Az 500 ezer kínaiból csupán 61 400, a 600 ezer vietnami­Serényen folyik a munka a laoszi határban ból csak 56 ezer élte túl a szörnyűségeket. Több kisebb népcsoportot is kiirtottak, vagy elűztek szülőföldjéről. A legtöbb kisebbség aktí­van részt vett a függeitlensá- gi harcban, az ellenállási mozgalmakban. Ma. is támo­gatói a szocialista építésnek. Vietnamban pl. 1975 óta mintegy háromnegyedmi.l- lióan adták fel a nomád éle­tet. Legtöbben csatlakozták a termelési egyesülésékhez, vagy a termelőszövetkezetek­hez. Mások mint iparosak dolgoznak, az erdőgazdasá­gokban vagy az újonnan lé­tesült ipari üzemekben tevé­kenykednék. Állandó letele­pedésük kedvez nemzeti kul­túrájuk ápolásának. laosz­ban is egyre több család te­lepszik állandó lakóhelyre, így lassan 'megszűnnek a ko­rábban oly nagy károkat okozó erdőégetések. A no­mád földművelők ugyanis fel-felégették a dzsungel egy Faúsztatás az egyik folyón részét, ezen 1-2 évig úr száraz rizstermelést folytat taik, majd továbbvándorol talk. A hátrahagyott erdősé gék még évtizedek múlva i kopáron feketéi! enek. A egykori nomádok csak a sa ját szükségletükre termelte! ma lassan árutermelőkk válnak. Vietnam, Laosz és Kamibc dzsa népességi problémái í mutatják, a feudális és gyai ’ mati örökség felszámolási ban milyen nehéz feladatot kai kell megbirkóznia a n* pi hatalomnak. Annál mi gasiaibbna értékelihetj.ü mindhárom ország komm' niisita pártjainak, és kor.rr. nyalnak erőfeszítéseit, hofi minden állaimpoligáiruk sza mára emberi életet, növekv anyagi és kulturális jólétj biztosítsanak. Gáti Istvá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom