Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-15 / 165. szám
Találkozások egy fotóalbumban Tetszetős fotóalbumot jelentetett meg Találkozások címmel a Nagyatádi Városi Tanács, a TIT városi szervezete és az Ofotért közreműködésével. Nyolc fotós: Fuszekner Ferenc, Chocol Károly, Körtvélyesi László, M. Soós György, Stalter György, Ország László, Szerencsés János és Török László mutatkozik be sajátos hangulatú képeivel. A szerkesztők tizenhat alkotót kértek föl a közreműködésre és kétszázötven munkából válogattak. Nem Várost dicsérő album készült, hanem egy bemutatkozási lehetőséget biztosító kötet. M. Soós György a nagyatádi Ofotért üzlet vezetője szorgalmazta elkészültét. Ö már több rangos külföldi kiállításon is bizonyította, tehetségét. Társszerzője volt az 1982-ben megjelent Fekete koráit című versantológiának. Országh László ugyancsak nagyatádi. Néhány héttel ezelőtt a dél-somogyi amatőrök tárlatán megismerkedhetett aprólékosan kimunkált rajzaival. Tehetséges festő, aki szívesen kalandozik a képzőművészet más ággi felé is. Leginkább a barokk hangulatú útszéli szobrok megörökítéséhez ragaszkodik. Ezek ihlettek rajM. Soós György: Elvileg még szárazon Nyár a köjál-laborokban Nemcsak az ellenőrzések szaporodnak meg ezekben a meleg hónapokban a megyei köjál-inéi: a laboratóriumokban is élénkebb a munka. Az élélmiszerbakteriológiai láb ora.tóri umban évente mintegy öt—hatezer mintát vizgálnák meg, többségét nyáron. Bakteriológiai lag ezeknek tizenhat—tizenhét százaléka esik kifogás alá. A laboratóriumban elsősorban a konythák főztjeit és a vendéglátásban felhasználásra váró nyersanyagokat vizsgálják: vigyáznak arra is, hogy ne kerülhessen romlott áru a kereskedelmi forgalomba. Dr. Tettinger Antal, a megyei köjál megbízott igazgatója mondta. : — A közétkeztetés és a vendéglátás terén nem kielégítő a közegészségügyi helyzet. Egyre kevesebbet fordítanak a konyhák felújítására, korszerűsítésére, a hűtőgépek elöregedtek, nem felélnek meg az ligényéknek. A szezonra széles áruválasztékkal készültek föl, a tárolást azonban nem tudják sok helyen higiéniai szempontból biztonságosan megoldani. Ez potenciális veszélyt jelenthet. A vendéglátóhelyeken nagyobb forgalomra számították, több helyen találtunk romlott árut. Visszaélésekkel is találkoztunk a kész ételek szabálytalan visszah ütésénél. — A vendéglátás személyi feltételei milyenek? — Az üdülőhelyeken a szezonális vendéglátóhelyeken tovább nőtt a fluktuáció, egymástól csábítja el az embereket az üzletvezetők. Az élelmiszerellátás higiéniája elfogadható: ez javarészt annak köszönhető, hogy kevesebb a vendég. A település és környezetegészségügyi laboratórium rendszeresen vizsgálja felszíni vizeinket. A Balaton-par- ton .tizenhét helyen gyűjtenek mintát. A tóba .torkolló tizennégy befolyó vizsgálatát is rendszeresen elvégzik a szakemberek. — A Balaton vizének a minősége hasonló mint tavaly, nem tartalmaz fertőző anyagokat, fürdésre alkalmas. Az idén — az előző évekkel szemben — nem találtunk a vízben kék algát sem, .tehát nem kell tartani a bőrgyulladásoktól. Üj mérőállomásokat létesített a köjál a tóparton a levegő szennyeződésének vizsgálatára *is. A mérések adatait ezekben a napokban ellenőrzik, értékelik. A megyei köjál-nál tavasz óta végeznek gombatoxi- ológiai vizsgálatokat az zaiban és ezúttal fotóiban is. Szerencsés János Budapesten született, hivatásos fotográfus. Most bemutatott képeinek egy részét Nagyatádon kapta lencsevégre. Olyan jelenségeket tudott észrevenni, amelyre a hosz- szabb ideje a városban élő sem képes, mert már megszokta. A könyv kiadói biztatásnak is szánták ezt az albumot, hogy fotóművészeket nyerhessenek meg a városnak, hogy a szobortelep közelében újabb művészeti ágak mecénásai legyenek. A jövőben ugyanis módot adnak arra, hogy egy-egy alkotóidényben fotósok is vendégeskedhessenek Nagyatádon.' Természetesen azt szeretnék, ha a város hangulatát örökítenék meg. A most bemutatkozó szerzők tehetségüket bizonyítják képeikkel. Fuszekner Ferenc szociográfiai igényű képei vagy Cho- hol Károly igényes tájfotói, temetői csendben született alkotásai beszédes bizonyítékok. Körtvélyesi László azt vallja magáról, hogy .minden érdekli, ami a fotografálás- sal kapcsolatos. Tánc című sorozatával viszont azt bizonyítja, .hogy ez az érdeklődés a technika biztos ismeretével párosul. Török László képei ugyancsak a technikai megoldásai .miatt tarthatnak igényt az érdeklődésre. Tetszetős album született, bárki hozzájuthat az Ofotért üzleteiben N. J. TV-NÉZŐ Tessék megváltani a világot! Én nem tanultam Bálint Györgyöt. 1961-ben érettségiztem, a magyartanárom még pályakezdőnek számított, azt, amit az egyetemen tanult és maga szorgalmából megismert, nagy közvetlenséggel adta át a diákoknak. A magyarórákat mindig szívesen vártuk. Színészetet is tanultunk közben, mert tanárunk mielőtt a katedrát választotta, a színházról álmodott. Azért ecsetelem ilyen részletesen a gimnáziumi éveket, hogy bizonyíthassam: sem a diákon, sem a tanáron nem múlott akkor, hogy nem ismertük Bálint Györgyöt. A napokban lett volna nyolcvan éves. Utóélete jóval később kezdődött Elsősorban mint publicista ismert napjainkban, de írói, kritikusi munkássága is figyelemre méltó. Humanista szellemű írásaiban az emberiséget féltő aggodalom hangján szólt a kegyetlenséggé torzult jelenségekről. Az értelmet vette pártfogásba akkor, amikor épp a harcos humanizmust, az építő elmét fogta körbe a gyűlölködő veszély. Tessék megújonnan fölszerelt laboratóriumban. Eddig a gomba- mérgezéses eseteket a budapesti laboratóriumban vizsgálták, áprilistól a kaposvári laboratórium látja el ezt a feladatot. 1 — Sók a panasz, hogy a köjál nem vállalja a fúrt kutak ivóvíz vizsgálatát. Miért? — Járványveszély esetén kötelességünk az ivóvíz ösz- szetételének és minőségének vizsgálata. Eseti kéréseknek egy elavult jogszabály miatt nem tudunk eleget tenni. Mi is várjuk az új intézkedést, mely megszabja, hogy milyen térítés ellenében végezzük el a fúrt kutak ivóvízmínőség-vizsgála- tát. Horányi Barna váltani a világot! címmel emlékműsort sugárzott a televízió Bálint György műveiből csütörtök este. A múlt héten írtam a Stúdió '86 két héttel ezelőtti adása ürügyén a vidéki művelődési intézmények helyzetéről, anyagi lehetőségeiről. Pénteken este jóleső érzéssel néztem végig a Péntek esti randevú műsorában az alig egyesztendős ’ Petőfi Csarnokban felvett riportfilmet. örültem, hogy ilyen intézményünk is van, nemcsak büszkék lehetünk rá, hanem vágyainkat is ébren tartja. A szórakoztató műsorok közül elsősorban a Shirley MacLaine Párizsban című zenés filmre emlékezem szívesen, a ragyogó énekesnő még mindig sztár, az amerikai produkció látványát pedig sokáig nem tudjuk elfelejteni. Vasárnap mintha napszú- rást kaptam volna, pedig a nap sem sütött, ebéd előtt már szemerkélt az eső, délutánig felhős volt az ég. Antal Imre és Kudlilf Júlia hatalmába kerítette a képernyőt. A Legyen szerencsénk! vendégeként láttuk előbb Antal Imiét, majd Kudlik Júlia vezette végig a Deltát, vele egyidőben pedig „A tavalyi , jobb volt” című szilveszteri összeállításban találkozott a két népszerű tv-személyiség, hogy elfűrészeljenek egy közismert sportriportert, ám ami furcsa volt, hogy ezt a műsort is Kudlik' vezette. Egyidőben láthattuk az egyes és a kettes műsorban. Hiába, a népszerűség.. . Vagy talán a műsorszerkesztő nem figyelt oda kellően? És megint dühbe jövünk... Nem, nem az előbb említett jelenség miatt. Kellemes kikapcsolódást nyújtott Bud Spencer és Terence Hill főszereplésével az olaszok 1978-ban készített filmje, az És megint dühbe jövünk. A két remek színész a banalitásokon (mert ilyen is volt a filmben) átsegítette a nézőt. Csak egyet nem árult el Terence Hill, hogyan lehet megtanulni az értelmes delfinek nyelvén. Búd Spencer nem rejtette véka alá, hogyan kell bunyózni... Horányi Barna Fogamzásgátló tabletták MAGYAR ÁSATÁSOK EGYIPTOMBAN CSALÁDTERVEZÉS A családtervező párok döntő többsége (92 százalék) a gyermekvállalás eldöntése előtt már élt nemi életet. Döntő többségükben a nők fogamzásgátló tablettát szedtek. A párok további 16 százalékában a férfi gumióvszert alkalmazott. A harmadik leggyakoribb védekezési mód (9 százalék) a megszakított érintkezés volt. További 10 százalék sok egyéb módszerhez folyamodott a még nem kívánt terhesség kivédése . érdekében. A családtervező pároknak 8 százalékában esett egybe a nemi élet kezdete és a gyermekvállalás óhaja. A leggyakoribb fogamzás- gátló módszert: a tablettákat alkalmazóknak elmondtuk, hogy a fogamzásgátló tabletta szedését helyes a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal abbahagyni. A fogamzásgátló tabletták lényegében „kikapcsolják” a női szervezetben az agyi központok agyalapi-mirigy petefészek rendszerre alapozott nemihormon-szabályozást. Amikor abbahagyják a tablettaszedést, akkor a női szervezetnek bizonyos időre van szüksége a belső szabályozás helyreállításához. A női szervezet közismerten nagy tűrőképességű. A tablettaszedés abbahagyásakor általában 1-2 hét alatt sikerül visszaállítani az eredeti hormonszabályozást. Az első havivérzés ugyanis annyival szokott később jelentkezni. Ezt követően a nemi hormonok hatásának többi megnyilvánulása: a tüszőérés, a tüszőrepedés, a petetermelődés, valamint á méhnyálkahártya felkészülése a megtermékenyített pete befogadására is visszatér. A nők mintegy 20 százalékának a szervezete azonban 3 hónapot igényel a hormonszabályozás „újra tanulmá ny ozá s áh oz r ’ A belső hormonszabályozás helyreállásáig eleve csökken az esély a fogamzásra. De ha mégis bekövetkezik, akkor méhnyálkahártya felkészületlensége miatt, a megtermékenyített pete beágyazódása nagy ritkán — körülbelül az esetek közel 1 százalékában — nem megfelelő és bizonyos fejlődési zavarok kiindulópontja lehet. Elsősorban egyes ritka végtagrendellenességek kisfokú növekedésével -kell számolni. A fejlődési zavarok ritkasága miatt az így bekövetkezett terhességekben sincs ok aggodalomra: a terhesség-megszakítás emiatt szóba sem jöhet. Egyetlen teendő a terhesség 19— 20 hetében történő magzati ultrahang-vizsgálat, amely képes a végtagok állapotát megbízhatóan feltárni. Újabban gyakran hangoztatott rémhír, hogy a fogamzásgátló tabletta veszélyeket jelenthet a később vállalt gyermekekre. Ez az állítás mindenképpen megalapozatlan. Nem igaz, hogy a tabletta-szedést követően hónap okkal-évekkel később vállalt terhességekből gyakrabban születnek rendellenes és örökletes ártalomban szenvedő utódok. A valóság az, hogy a tabletta-szedés után — az előírásoknak megfelelően vállalt terhességekben — ritkább a spontán vetélés és halvaszületés, valamivel magasabb az újszülöttek súlya, s nem gyakoribbak a vele született .rendellenességek és az örökletes ártalmak. Eddig hét országban végzett és azonos eredményhez vezető vizsgálatok egyértelműen kizárták a tablettaszedő nők későbbi terhességeinek és utódainak mindenfajta ártalmát. E vitathatatlan tények sem nyugtattak meg néhány szakembert, mivel — véleményük szerint — ilyen ártalmak az unokákban és a további leszármazottakban jelentkezhetnek. Ez a pesszimista jóslat is elvethető. A genetikai ártalmak különböző típusai, így a kromoszóma- és gén-ártalmak, valamint az utóbbiakon belül a feltétlenül, (úgynevezett dominánsam, tehát már az első generációban megjelenő) és a lappangva (úgynevezett re- cesszív ártalmak, amelyek csak a későbbi generációkban mutatkoznak meg) öröklődők gyakorisága között jól ismert összefüggés van. S ha az első generációban nem mutatható ki a domináns génártalmak és kromoszóma-elváltozások arányának növekedése, akkor a későbbi generációkban sem kell tartani a lappangó génbetegségek szaporább megjelenésétől. Az alaptalan félelmekkel azért is le kell számolnunk, mivel valószínűleg ez áll a teljesen helytelen magyar fogamzásgátló gyakorlat hátterében. A többi országban az asszonycjk a fogamzásgátló tablettákat általában a tervezett gyermekáldások előtt és között szedik, ezek elérése után pedig áttérnek más módszerekre. Az egészségvédelem szempontjából ez a gyakorlat a helyes. Ezzel szemben hazánkban gyakorta fordított *a helyzet. A nők a gyermekvállalás előtt nem merik szedni a tablettákat, mivel hallottak az említett rémhírekről. A kívánt gyermékszám elérése után pedig elkezdik szedni a tablettákat. Akkor, amikor az életkor, cigaretta és más tényező (például érrendszer állapota) miatt ez már nem ajánlatos. Mindenképpen szükséges lenne a helyes nemzetközi gyakorlat hazai követése. Ezért is fontos a rémhírekkel leszámolni és a tablettaszedés szabályait tudatosítani. Czeizel Endre dr. (Folytatjuk.) Októberben folytatják kutatásaikat a magyar régészek Egyiptomban, ahol három évvel ezelőtt, kezdték meg a II. Ramszesz idején élt királyírnok, Dzsehutimesz the- bai sírjának feltárását. Az új ásatási idényben — miként Kákosy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, az expedíció vezetője az MTI munkatársának elmondta — egyik céljuk: feltárni a sír eredeti bejáratát, _ szifclahomlokza- tát. amelyet feltehetően feliratok és ábrák díszítenek. A sír belsejét tavaly és azelőtt már feltárták. Terveik szerint — egyiptomi szakemberek közreműködésével — megkezdik a sír belső tereinek és az ott megmaradt művészi alkotásoknak, leleteknek a helyre- állítását, restaurálását. Az ásatások során ugyanis jelentős leletek kerültek elő. Az alagút végén, a mélyen fekvő sírkamrában megtalálták Dzehutimesznek és feleségének, Iszetnek, Amon isten énekesnőjének gráni koporsóját, A sír falait domborművek és festmények díszítik. Ezek zömét azonban vastag fekete réteg borítja. Az ugyancsak itt fellelt • tárgyak, jelek, -nyomok bizonyítják, hogy a középkorban szállásként használták az időszámításunk előtti 13. századi nyugvóhelyet. A betelepülők tüzet raktak a hatalmas termekben, s a felszállt füst és korom belepte a falakat, a mennyezeteket. Az ásatásban részt vett a Szépművészeti Múzeumnak, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének több szakembere., valamint egy magyar származású svéd antropológus gyakornok. A magyar csoport kapcsolódott az Egyiptomban kutató nemzetközi gárdához, amelynek tagjai — egyiptomi, angol, francia, csehszlovák, lengyel és más országokat képviselő szakemberek — az ország különböző területein dolgoznak. Sok szakmai tapasztalatot szerezhettek, s újabb információkkal gyarapíthat- ták II. Ramszesz idejére s az utána következő korokra vonatkozó építészeti, művészettörténeti, vallási ismereteket. Miután befejezik a kutatást, helyreállítást, az egyiptomi hat,óságok megnyitják a sírt a nagyközönség előtt. Az elképzelések szerint a tágas helyiségekben a leletekből múzeumot rendeznek be. Egy szép múmiamaszkot és több más leletet Magyarországnak ajándékoznak az egyiptomi régészeti szervek, s előreláthatóan még részesítik hazánkat a magyar kutatók által feltárt értékekből. Törvényeik ugyanis megengedik, hogy lemondjanak a leletek egy részéről a feltárók javára.
