Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

— Tisztelt Szerkesztőség! A Siófok környékén lakó sertéstartó állattenyésztőket — így az ádándiakat is — érzékenyen érintette, hogy ettől az évtől kezdődően megszűnt a siófoki inszemináló állomás. Ez ideig egy telefonhívásra, vagy más bejelentés­re elvégezték a szakemberek — pontosan és kellő ala­possággal — a kocák inszeminálását. Míg egyrészről a sertéstartás serkentéséről hallunk, másrészről lehangoló, a jó közérzetet sértő a leépítés. IMár pedig a háztáji ser­téstartók is igénylik jószágaik számára a mesterséges megtermékenyítés e viszonylag jól bevált módját. Lehet, hogy az apaállatok száma megnövekedett a környéken, de az csökkenhet is. Esetlegesen felszámolhatják fiz állat­tartók az apaállatok további tartását, és akkor hogyan tovább? Mindenesetre az nem lehet megoldás, hogy rá­fizetéses volta miatt megszűnjön egy ilyennemű szolgál­tatás. Más formában, vagy keret között fennmaradhatna. A kapuk bezárása semmiképpen nem megnyugtató meg­oldás. Tisztelettel: Szatmári A. Lajos tanácstag, Ádánű Tisztelt Szerkesztőség! A 15-ös buszokkal, melyek a Lonka-hegyre mennek, elég sok baj van. A sofőrök az utolsó percig sakkoznak, kártyáznak, késve érkeznek a buszhoz, viszont utána már nagyon sürgős lenne az indulás. Az embereknek alig van idejük a felszállásra, rögtön indítanak. Így történt július 4-én, a 12.45-ös járattal. A sofőr, egy bajuszos fiatalember 5 perccel később érkezett. Az utasok fel­szálltak, köztük egy magymama kétéves unokájával. A kisgyerek már a buszon volt, a nagymama kezét a so­főr az ajtó közé csukta, bár a hölgy még a buszon kí­vül; a járdán állt. Végre megállították a buszt, majd a sofőr rendkívül arcátlan módon viselkedett a nagymamá­val. Nem kért elnézést, még neki állt feljebb, le akarta szállítani a buszról, mivel szegény bátorkodott neki szólni, hogy legközelebb [legyen figyelmesebb. Jó lenne, ha a vezetőség utána nézne a dolqgnak, és ilyen „jó modorú, finom embert” máshol alkalmazna, nem ott. Azt is szeretném tudni, hogy a 15-ös busz mi­ért nem áll meg ott, ahol a tábla mutatja, miért megy be egészen az állomásra, a taxik mögé, hiszen a meg­állója jóval lejjebb van. Ez is a sofőrök kényelme sze­rint van? Miért nem az utast nézik, aki fizet is! Tisztelettel: Horváth Gézáné Kaposvár. Csalogány u. a 15-ös busz állandó utasa Amatőr színjátszók Kazincbarcikán Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 164. szám 1986. július 14., hétfő Véget ért a nemzetközi kórusverseny Immár hagyomány, hogy az orfűi tavon vitorlástábort szer­veznek a vízi sportokat kedvelő gyerekeknek. A résztvevők egyhetes képzést kapnak, amelynek során megismerkednek a vitorlázás alapelemeivel, elméletben és gyakorlatban egy­aránt. Évente 80—100 gyerek tanulja meg a kis hajókkal való közlekedést, sőt a versenyzés alapszabályait is 15 éves a kecskeméti rajzíilmstúdió A Debreceni városi sport- csarnokban rendezett záró­esttel szombaton befejező­dött a XII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. Az egyhetes találkozót — amelyen ötven hazai és kül­földi énekkar vett részt — az idén kettős jubileum je­gyében rendezte Debrecen város tanácsa és a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ. Köszöntötték az eseménnyel Debrecen várossá nyilvání­tásának 625. évfordulóját, s azt, hogy huszonöt esztendő­vel ezelőtt került sor a haj- dú-bihari megyeszékhelyen az első nemzetközi kórus- versenyre. A fesztiválon az európai, az ázsiai és a tengerentúl­ról érkezett énekkarok gyer­mek-, leány-, ifjúsági ve­gyes-, női-, férfi-, vegyes- és kamarakórus kategóriák­ban mérték össze tudásukat. A kategóriagyőztesek a XII. Bartók Bél'a Nemzetközi Kó­rusverseny natgydfjáért ver­senghettek. A szombat esti záróünnepségen Debfeczeni Ferenc, Debrecen város ta- nácselök-helyettese adta át a legjobban szereplő együt­teseknek a díjakat. A kó­rusverseny ötvenezer forintos nagydíját a nyíregyházi Ie- áoykarnak ítélte a nemzet­közi zsűri. A napokban ünnepelte fennállásának 15. évforduló­ját Kecskeméten a Pannónia Film-, Rajz- és Animációs Stúdiója. A városiban annyi előzmé­nye volt a rajzfilmkészítés- nek, hogy Mátis Kálmán helyi festőművész 1942-ben Londonban aratott sikert házilag készített animációs munkájával. Az új stúdió stábjának bemutatkozó film­je NSZK megrendelésre, mintegy 6 hónap alatt ké­szült el. Az egér a Marson című sorozatot azóta a Ma­gyar Televízió is sugározta esti meseként. Nemsokára megszületőit az első magyar egész estés rajzfilm is, a János vitéz. Az átütő sikert a Magyar népmese sorozat hozta meg. Hiányoznak a munkásegyüttesek A RENDŐRSÉG KÖZLEMÉNYE Hibás rendszámtáblák A hónap elején Kazinc- baraikán rendezték meg a Vili. ifj. Horváth István or­szágos színjátszó fesztivált. 1972-bem indították útjára a rendezvényt, azzal a céllgll, hogy kétévenként lemérhes­sék a szajkemberek — és meg .maguk a résztvevők is — hol tart az amatőr szín­játszás. Ezen a fórumon az elmúlt években többször szerepelt sikerrel a kapos­vári Fonómunikós Kisszín- pad. Idén azonban csak az együttes vezetője, Kaszás Ferenc képviselte megyén­ket Bojtos Ákos társaságá­ban, aki a Somogy Megyei Művelődési Központban fog- láükoáik ezzel a területtél. A tizennégy magyar ama­tőr színjátszó csoporthoz csatlákozott egy csehszlo­vák), egy bolgár, egy finn és egy dán csoport is, így nemzetközi seregszemlévé vált a találkozó. — A rendkívül érdekes bemutatóikon színvanálában hullámzó, de kísérletező kedvű előadásokat láthat­tunk — mondja Kaszás Fe­renc. — A csoportok túlnyo­mó többsége újító szándékú előjadásolkat állított szín­padra. Ez jellemezte a da- rábvólasztást, a szerepmeg-- formálásokat, a technikai eszközök igénybevételét, ösz- szességében azt a törekvést figyelhettük meg, amelyik a hivatalos társulatok produk­cióéval szándékozik fölvenni a versenyt. Évek óta jellem­zi az amatőr színjátszócso­portok találkozóit, hogy csökkenő számban jelent­keznek munkiásszínjátszó együttesek. Sajnos ez idén már odáig jutott, hogy egyetlen ilyen csoport sem mutatkozott be Kazincbar­cikán. Pedig néhány évtize­de még az egész mozgalmat azok az együttesék fémje­lezték, akiknek tagjai között munkások voltak. A találkozó nagyidíjót a budapesti Tanulmány Szín­ház kapta, Shakespeare Szentivánéji áíom-jának színpadra állításáért. Jövőre Balassagyarmaton rendezik a kamaraprodukciók orszá­gos seregszemléjét. Az utóbbi ibőden a sze­mélyautókra kiadott GR és GS betűjelű forgalmi rend­számtáblák közül több fes­tési hibával került forga­lomba. A rendszámtáblák­ról a festékréteg rövid hasz­nálat után levált, így a rendszám a gépjármű azo­nosítására alkalmatlanná vált. A rendszámtáblát gyár­tó szövetkezet és a gyár­táshoz alapanyagot szállító vállalatok már vizsgálják a hiba okát. A kiadott hibás rend­számtáblák házi, illetve szer­vizekben történő újrafestését az illetékesek nem kifogá­solják. Ugyanakkor a jogos minőségi kifogásra tekintettel — a hiba okának megálla­pításáig — a gyártó, a me- zőberányi Műszaki Vasipari Szövéktezet vállalja a hibás rendszámtáblák újrafestését. A GR és GS betűjelű fes­tési hibás rendszámtáblákat a tulajdonosok 1986. szep­tember 30-ig ajánlott levél­ként a szövetkezetnek meg­küldhetiik újrafestésre. A vállalat címe: Műszaki Vas­ipari Szövetkezet, Mezőbe- rány, pf.: 19, irányítószám 5650. A szövetkezet az újra­festett rendszámtáblát posta- fordultával, költségtérítés nélkül a megadott címre visszaküldi. Az újrafestés időtartalma alatt a rendszám nélkül közlekedő autósok a forgalmi engedéllyel és az ajánlott küldemény feladó­vevényével igazolhatják jár­művüket. A kecskeméti rajzfilmesek a kezdetektől igyekeztek a magyar modern képzőművé­szet jellegzetességeit beil­leszteni az animáció forma- nyelvébe. Több kiemelkedő alkotás is született e vonu­latban, például Hegedűs László Vázlatok és Molnár Péter Majd a tisztáson cí­mű munkája. A társadalmi problémák filmrevitele szin­tén foglalkoztatta a kecske­méti alkotókat. Ma már haitvanan dolgoz­nak a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében, amely négy évvel ezelőtt költözött új — Kerényi Jó­zsef Ybl-díjas építész által tervezett — épületébe. A Soros-alapítvány, valamint a megye támogatása szintén sokat segített. Kutyakalcmd „Kutyául” megjártam! Haza indultam, s amikor kinyitottam a gépkocsi aj­taját egy villanás, a lábom mellett egy suhanás és máris bent ült a hátsó ülé­sen egy jól megtermett rőt színű kutya. Meglepetésemből még fel sem ocsúdtam amikor a vendégem már fogát vicso­rítva felém kapott ... Mi most a tennivalóm? Azon­nal gondoltam, hogy a rosszhiszemű jogtalan hely­foglaló egy autós elcsavar- gott (talán ittfelejtett) sze- mefénye. Azt is, hogy ez a finiszes kutya feltehetően lesben állt és úgy várta a kocsiajtó kinyitását... A „fogcsikorgató” őrzést pe­dig annak tulajdonítottam, hogy rájött: nem én va­gyok a „gazdi”... Megpróbáltam jobb be­látásra bírni: először ke­nyérrel, majd szalonnával. Igyekezetem nem járt si­kerrel! Beláttam, hogy szépszerével nem szabadul­hatok meg önkényes hely­foglalómtól. Ha haza aka­rok menni, akkor draszti­kusabb eszközökhöz kell folyamodni. A „vendégem” várható harapása ellen egy plédet csavartam magam­ra, amelyet a hónom alatt nadnágszíjjal jó erősen megkötöttem. Felvettem egy szőlőkarót és a kocsi ajtaját — a fogásikor gatás ellenére — kinyitottam... Tovább nem jutottam, mintha megörült volna a bot látványától ez a „frá­nya .dög...” Minden ed­diginél nagyob morgásba, vicsorgásba csapott át. A példemmel együtt sür­gősen visszavonultam. A következő menetre terve­zett „sintér húr okkal" már nem is mertem próbálkoz­ni... Néhány órás vára­kozás után egy korcs ku­tya képében érkezett meg a felmentés: orrát a földön csúsztatva egyenesen a ko­csihoz tartott... Majd két első lábával az ajtó küszö­bére kapaszkodva vendé­gemmel öszeszaglászott. A „kicsi” elszaladt, vissza­szaladt és egyszerre csak megiramodott az út hosz- szában... Megtörtént a csoda: hí­vatlan látogatóm — szinte — kilőtt a kocsiból és utá­naeredt az újdonsült ba­rátjának ... Annyi időm maradt csak, hogy beugorhattam a ko­csiba, mert néhány tíz mé­ter után a volt vendégem már rájött a „bakijára" és őrült iramban megindult visszafelé... De szeren­csére elkésett! Dr, Szendi József Egyszerűbb volna gyalog. Kaposváron a Szigetvári utcában nemcsak a rossz aszfalt és az útszűkületek lassítják a forgalmat, hanem az ilyen meggondolatlan sebességkorlátozások is Tarka sorok Kétségbeesett férj A rendőrőrszobában megszólal a telefon. — Sürgősen küldjenek ki valakit a Boulevard des Gapucines 5. számú házba, 5. emelet, a lép­csőtől balra. Egy feleség agyba-főbe veri a férjét, és szörnyen ordít. — Bejelentését felvet­tük, őrjárat indul. Ki a bejelentő, a szomszéd? — Nem, a férj vagyok! Gyerkőcök Ferike összetépett ru­hában jön haza az isko­lából. — Mi történt veled? — kérdi az apja szigo­rúan. — Verekedtem Laci­val. — Felháborító! És mi­lyen a ruhád! Teljesen tönkrement. Vehetek egy újat. — Ez semmi — mond­ja Ferike büszkén. — Látnátok Lacit! Az ő apukájának új gyereket kell venni! Idős — Tudod, Olga, ele­gem van már ezekből a fiatalemberekből. Ha férjhez magyek, a fér­jemnek legalább még- egyszer olyan idősnek kell lennie, mint amiilyen én vagyok. — Te jó ég! — ször- nyülködik a barátnője. — Hiszen olyan idős fér­fi nem is létezik. Takarékos feleség — Drága szívem, na­gyon elégedett leszel ve­lem — mondja a fele­ség. — Háromszor is ke­resztülhajtottam a piros jelzésen, és egyszer sem bírságoltak meg A meg­takarított pénzből három új kalapot vettem ma­gamnak! Jegy Az első osztályú vasúti fülkében egyedül utazik egy ember. Hirtelen ki­nyílik az ajtó, és egy ál­arcos férfi lép be. — Fel a kezekkel, elő a pénzt! — Nincs nálam egy fillér sem! — Akkor meg miért reszket ? — Mert azt hittem, hogy maga a kalauz. Je­gyem sincs!... Nyolc A bokszmecosen Ková- osot padlóra küldi ellen­fele. A bíró számol fö­lötte: — Egy, kettő, három... — Ne kelj fel nyolcig! — súgja az edzője. — Rendben — mor­molja Kovács —, most hány óra? Somogyi Neplai Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár,'Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V.. József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom