Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

Szász Endre kiállítása Szász Endre neve érzel­meket, indultatokat kavar, vlád- 'és védőbeszédek hang­zanak el fellkónetlenül — s nemeseik a művészetbarátok, között. Szász Endre a ma­gyar képzőművészet legiz­galmasabb egyénisége. Nem akikor lett az, amikor — mintegy másfél évtizede — .az Egyesült Államokban te­lepedett le, s műveivel előbb itt, majd Mexikóban, ké­sőbb ÉÍsizaik- és Nyugat- Európáblatn, a Közel-Keleten is elkápráztatta egyre bő­vülő közönségét. Szász be­futott, sikeres művész lett, szárnyára kapta a világhír. Mi magyarok, ékkor fedez­tük fel másodszor. Szapo­rodtak a híradások, külföldi kiállításainak sikereiről, s azt hittük, egy lesz azok kö­zött, ákilk — hogy próféták lehessenek — új házát vá­lasztanaik maguknak. Szász nem így döntött: hazajött, s előbb Budapesten, később Hollóházán vélte fölfedezni, megteremteni azt a művészi miliőt, amellyel a 'magyar képző- és iparművészetiét (vagy ennek egy szeletét) az áltállá már kitaposott útra vezetheti. Szász Endre 60 éves. Csík­szeredán született és Szőnyi István tanítványa violt. 1965- ban Munkácsy-díjat kapott. Ekkor még úgy tűnt, hogy a ParexcélLence illusztrátor Szász kivételes rajzkészségét tacihinilkaii tudását a magyar könyvkiadás fogja kamatoz­tatni.. A váltás, az új környezet, az amerikai életformái és műlkereslkedelem új, alkotó energiákat szabadított fel a művészben. Olaj és porce­lán képed virtuóz ecsatfceze- lésről, megdöbbentően érzé­keny színválasztásról tanús­kodnak. Eiguirái árnyalt és megragadó jellemrajzók. Va­lamennyi alkotásán új köz­lési és fogalmazási lehetősé­geiket talál a szimbólumok viliágában'. Hernádi Gyula így ír Szászról: „Kreatív energia- csomónak született, ésr a leg­felsőbb fokú kvantitás nála, benne egyetlen fogalommá állt össze. Az intenzitás az Atya, a (kvalitás a Fiú, és a kvantitás a Szentlélek ebbe a nagyhajú, ecset-arcú, lé­legző fehórjeszoborba bele­költözött a Szentháromság, s ott. is maradt. A péntek esti megnyitón dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke köszöntötte a műviészt, és a közönséget: „Randihagyó életút, rendha­gyó pálya, rendhagyó gon­dolkodás jellemzi, de maiga az ember csalk annyiban rendihagyó, hogy a szó igaz és nemes értelmében a mai nlapíg is ember tudott ma­radni. Ember ő a javából; hús, vér, akit két szó: az őszinteség és a szabadság aikanása jellemez. Kívülről úgy tűnik, megfontolt, nyu­godt, bölcs. Bensőjét azon­ban egy megfeszített íjhoz hasonlíthatjuk. S úgy tű­nik, hogy a feszesség és az ebből eredő erő nem hogy fogyná, hanem nőttön nő, Példájával bizonyítja, hogy a vitalitás, az újat s többet ákarás nem életkori sajátos­ság. Egy ilyen kiállítás meg­nyitóján jölen vannak a művészetet értők, és azt csupán csak szeretők, az ér­deklődők. Az őszinték, és a kevésbé azok. Az itt kiállító műviésztől, embertől semmi sem áll távolabb, mint a2 őszintétlenség. Természetesen vannak hibái, kinek nincse­nek. Vannak irigyei. Hogy­ne leniniének, hiszen sikeres, befutott itthon és határain­kon túl is elismert művész. Mit mondhat ilyenkor az irigy ember? Az erényt for­dítja visszájára, s azt mond­ja: túlzottan termékeny, nem a minőséget teszi mér­legre. Nem, mert ez nem őt igazolná. Hanem a mennyi­séget. Ami igaz, csak' éppen nem a lényeg. A nemes gyü­mölcsfán, ha több terem le­het, hogy néhány ágon né­mileg önmagához képest ki­sebbek lesznek a gyümöl­csök. De ízük megmarad. S még így is. szebb, muitató- sabb a gyümölcs, mint a ke­vésbé nemesi fáé, amellyik- nek biológiai potenciája mennyiségben és minőség­ben is korlátozottabb. Be­csülnünk kell mert hírvivő­je ő kultúránknak, s ugyan­akkor a nagyvilág egy-egy kis szélíatét hozza közelebb hozzánk. Szász Endrének és a Szász Endrékhez hasonlók­nak köszönhető, ha felfigyel ránk a világ, tudva, meny­nyi mindfent adtunk és ad­hatunk az „egyetemes kul­túrának.” Szász Endre műveivel ta­lálkozni — kivételes élmény és lehetőslég. Fonyódon a középiskolás kollégium tár­salgójában húsz grafika, 13 Olaj- és porcélánfcép két váza került bemutatásra augusztus 23-ig. Süli Ferenc Felkészülés a fogai CSALÁDTERVEZÉS Eddig a családtervező nő és férfi alkalmasságát biz­tosító biológiai feltételeket és orvosi vizsgálatokat te­kintettük át. Most rátérünk a fogamzásra történő köz­vetlen felkészülésre. Általá­ban háromlhónapos idősza­kot ölel fel. Az élet a fogamzással kezdődik. A fogamzás az a csodálatos pillanat, amikor a különb,en pusztulásra ítélt két flélsejt (az ivarsejtek kromoszoma-állománya ugyanis csak fele a szoká­sosnak); a pete és az ondó­sejt egymásra talál és ezzel megkezdődik az új élet fej­lődése. A sportversenyek tapasz­talatai szerint a versexyzők sikere gyakorta már a start­nál eldől. így van ez a fo­gamzással is. Az ivarsejtek milyensége, a fogamzásra való felkészülés és az anyai szervezet állapota nemcsak a magzat fejlődése, de az a tód egészsége szempontja­iéi is maghatározó. A férfiak ondósejtképződé- >e során az ősondósejtekiböl őbb generáció 'sejtjein (éret- en ondósejtek és előondó- jejtek) keresztül alakulnák ti az érett ondósejtek. Az :gyes generációváltások sejt­osztódások eredményei: ilyen­kor a szülősejtekből általá­ban két utódsejt lesz. Gya­korlati szempontból három fontos felismerés érdemel figyelmet. Egyrészt az őson- dósejtekből tíz hét alatt lesz megtermékenyítésre alkal­mas érett ondósejt. Másrészt az egyes ondósejt-típusok érzékenysége eltérő. Az ár­talmas külső hatásokkal szemben az éretlen ondósej­tek a legsérülékenyebbek. Az ős-, valamint az érett ondósejtek viszont ellenál­lók. A betegségek, a kóros állapotok, a vegyi mérgezé­sek elsősorban tehát azokait az éretlen ondósejteket káro­sítják, amelyekből 3—8 hét múlva lesznek majd érett ondósejitek. A női szervezet­be csak 3—8 héttel a káro­sodást követően kerülhetnek be. Harmadrészt az ondó- sejit-klépződés alatti számos sejtosztódás szűrőként is felfogható, amelyen a káro­sodott sejtek fennakadnak. A sérült sejtek általában ki­válogatódnak, és nem jutnak el a megtermékenyítés lehe­tőségéhez. Az ondósejtkép- ződés ’károsodása tehát első­sorban átmeneti meddőséget okoz. A nőkben a petesejt’kép­ződés alapvetően eltér a férfi ivarsejt termelődésétől. Az őspetesejtekből már a születés előtt, a méhen be­lüli életben kialakulnak. Az újszülött kislányok petefész­kében tehát már ott vannak a nemi érést követően meg­termékenyítésre kerülő pe­tesejtek. Az eddigi tapasztalatok alapján mind a férfiakban, mind a nőkben a 3 hónapos időszak alatt a sérült ivar- sejtek többsége kiküszöbölő­dik. Ha tehát akár a férfi­ban, akár a nőben valamifé­le komolyabb betegség, árta­lom, mérgezés zajlott le, ak­kor helyes három hónapig várni a fogamzással. Ez idő alatt a sérült sejtgenerációk elpusztulnak, vagy kiürül­nek és a frissen termelődő új ivarsejtek már mentesek lesznek a szülő szervezet ko­rábban elszenvedett ártal­maitól. A fogamzásra történő há­romhónapos felkészülés alatt már mind a családter­vező nőnek, mind a család­tervező férfinak abba kell hagynia a cigarettázást és a szeszes italok fogyasztását, ha ezzel korábban éltek. Újabban a napi 4, illetve ennél több csésze feketekávé Diákok a Rippl-Rónai villában, ismerkednek a festő munkáival. A nyári napközistábo­rok résztvevői rendszeresen keresik fel Ka posvár múzeumait, kiállítóhelyeit AZ ÚJ KOLLÉGISTA Anyám halála után, ott­honi dolgaink újra mederbe terelődtek, és 1947 nyarán felvetődött a továbbtanulá­som. Szóba került a polgá­ri iskola a közeid nagyköz­ségben, Várpalotán, olyan lehetőségként, amely el is érhető: a szegénység lefogja a képzelet szárnyait. Apám titkos' vágyad között szere­pelt ugyan, hogy a fia érett­ségizett legyen, de ezt han­gosan söha ki nem mond­ta. Attól félt, ha kimondja, mint színes léggömb szét­pukkad az ábránd. ... és akkor jött a levél: felvettek a népi ikóllégium- ba. Álltunk az udvar köze­pén a levelet forgatva s ta­nakodva apámmal, mi lehet ez a kollégium. „Ezek szerint valami bent­lakásos iskola” — s ennél okosabbat nem tudtunk ró­la hirtelenében kitalálni, a többit rábíztuk a jövendőre A gazdaság kocsit adott, s mint a mesében elindul­tunk hármasban — Pék Mi­hály bácsi, a kocsis, s mi ketten. — Azt hiszem ez lesz az — mutatott ostorával Miska bácsi egy emeletes sárga falú házra. Száváit megerősíten­dő egy labda röpült ki nagy ívben a ház udvaráról a kis háromszögletű térre. Egy zöld kiskapun kipirult arcú fiú szaladt ki, felkapta a labdá­val a hóna alatt bekiáltott az udvarra: — Hahó, új kollégista érkezett! Nyikorogva kitárult a zásra ’kromoszóma-rendellenessé­get okozó hatását is megfi­gyelték. Ez különösen fér­fiakra veszélyes. A cigaret- tázás miatt is gyakoribbak nőkben a petetermelődési, a megtermékenyítődés zava­rai. A passzív dohányzás bi­zonyított ártaimassága és a oigarettázásnak az ondó- sejtképződésire gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt, nem utolsósorban az apaság­hoz feltétlenül hozzátartozó helyes magatartás miatt, a férfiaknak már ekkor is bi­zonyítani kell áldozatkészsé­güket. Ilyenkor beszélünk arról is, hogy a korábbi rendsze­res gyógyszerszediések kö­zül melyek a szükségesek és melyék a szükségtelenek. Az utóbbiak elhagyását termé­szetesen javasoljuk. Néhány asszony esetében — az üzemorvos révén — már ilyenkor sor kerül a veszé­lyes munkahelyi hatások korlátozására. A cél az, hogy a fogam­zásra történő háromhóna­pos felkészülés során a maj­dan megtermékenyítésben résztvevő ivarsejtek optimá­lis állapotban legyenek. Caeizel Endre dr. (Folytatjuk.) kétszánnyú nagykapu, s Mis­ka bácsi bekormányozta ko­csinkat az udvar közepére. Apámat egy „napos”-kar- szalagos komoly arcú fiú az igazgatói irodába vezette. Ne­kem, az udvaron eddig ját­szó, érkezésünkkor a labdá- zást félbesizakító fiúk segí­tettek a csomagokat a ko­csiról leszedni. Bevittük az ágyneműt, amit hoztam ha­zulról és a bőröndömet egy .szobába, ahol négy emeletes ágy és egy trónushoz hason­ló szék, egy kopott asztal társaságában alkotta a bú­torzatot. Egy mosolygós képű, idő­sebb fiú a vállamra teszi egyik kezét, a másikkal a tenyerem keresi: — Szevasz, barátom. A nevem Kovács Laci. — Le- paroláztunk. Bemutatkoztak a többiek is sorban: Vágó, Farkas, Szalad, s én is il­lendően s megilletődve. Apám eközben elintézte a dolog hivatalos részét, egy alacsony, szemüveges ember kikísérte a kocsihoz, amely már rúdjával kifelé várako­zott az udvarban. Elbúcsúz­tam apámtól, aki szégyenlő­sen megcsókolt, vagy inkább csak megkairistolt bajuszá­val, hiszen nem volt nálunk szokás az ilyesmi. Miska bá­csi a kezét nyújtotta a bak­ról : — Hát aztán csak ta­nulj, gyerek... Az első, ami azonnal szembeötlő, ha kívülálló fi­gyeli a kollégistákat: a min­den tekintetben meglévő ve- gyesség. Nekem is ez tűnt fel először. Az udvaron laib- dázók között láttam senkedő bajuszú legényt és magam- faíta tejfelesszájút is. Volt ebben a látszatra vegyes tár­saságban valami, amitől fel­oldódott szorongásom. Ez a valami, ha nem ás azonos, de közelije volt annak, amit fészekalja melegségnek neveztem el magamban. Sza­vak formájában ezt csak később rakta az emlékezet, akkor még én ezeken ugyan­csak keveset értem rá tű­nődni. Először iskolai dolgaimban kellett kiigazodnom. Ez eléggé kacifántos volt: elvé­geztem a pusztai iskolában öt elemit, a hatodikat már a falusi iskolában, a hat osztályból azonban csak né­gyet ismertek el, az ötödik —hatodikból még a kará­csonyi szünetig különbözeti vizsgákat kellett tennem, majd a tanév második felé­ben a VII. általánost kellett elvégeznem. Az általános is­kolát már 1945 őszén beve­zették, de sok helyen — így a mi falusi iskolánkban is — egyelőre csak az iskola táblája cserélődött ki, az át­menet fokozatos volt. A szoba-szövetkezet volt a népi kollégium legkisebb szervezett egysége. Tagjai általában egy szobában lak­tak, de előfordult, hogy két szoba tagsága alkotott egy szoba-szövetkezetet. A kol­légiumban nekünk a szövet­kezet a családot jelentette. Egy dolog hasznosságát el lehet úgy is bírálni, ha azt vizsgáljuk, mi lett volna nélküle, esetleg mi lehetett volna ami helyettesítheti pél­dául ezt a kis nyolctagú „családot”, a Petőfi-szövet- kezetet, amelynek egyenran­gú, egyenjogú tagja lettem attól a pillanattól, hogy megérkeztem és csomagja­imat leraktam arra az üres ágyra. Az őszinte érdeklődés, amellyel körülvettek, nem­csak ideiig-óráig tartott, s nem holmi kötelező udvari- asfcodás volt, amit illemkó­dexekből tanítanak jobb he­lyeken. Én pár nappal később ér­keztem társaimnál (egy idő­közben felszabadult helyre vettek fel) talán azért is ke­rült rám sor mindjárt az oda érkezésem napján este lámpaoltás után, hogv me­séljek életemről. S én me­séltem. Először életemben magamról. Nem láttam tár­saim arcát, de éreztem fi­gyelnek és én fontos vagyok nekik. A barátság, az igazi barát­ság egyik ismérvének 'tar­tom ma is: mennyire fontos az egyik ember a másiknak. Igazi tartós közösségek — a család is — csak egymás be­csületének bázisán létezhet­nek. Sokat beszélgettünk, s bennem a szó — beszélgetés — olyan szavakat asszociál — mint: meghittség, megbe­csülés, figyelmesség mások dolgai iránt, gondolataink feltárása, hajlandóság azok cseréjére, magunk és társa­ink gazdagítására. A mai napig a legjobban irritáló számomra az olyan arisztokratikus emberi ma­gatartás, amely titokzatos mosolya mögé húzódva külső szemlélője, kibice a világ­nak. ök a soha nem téve- dők, a finom emberek, a jó­zanok és megfontoltak stb. Pedig mindenkitől lehet ta­nulni, még a legbutábbtól iá — tartja a népi bölcsesség. Ugyanazt a nagy méretű képet vizsgálva közelről és eltávolodva — időben éá térben — más-más emóciók szabadulnak fel az ember­ben. Ez igaz egy festmény­re. szoborra, tájra, s bizo­nyos vonatkozásaiban egy- egy korszak társadalmi tab­lójára is. Ha most megállók utáni­ban, megfordulok, s vissza­nézek, az irdatlan messze­ségben látok egy pontocs­kát: magamat. A nagy kép­ben alig észrevehetően, de a többi, azonos pontocská­val együtt a szín, a tónus markáns része a nagy kép­nek. Nélküle csonka lenne a tabló. Csonka és igazta­lan E sorok ezért íródtak. Kierner Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom