Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
1986. június 13., oéntek Somogyi Néplap 3 Diplomával a munkahelyen Gyarapodásunk elképzelhetetlen a jól képzett, magas színvonalon dolgozni, alkotni tudó értelmiség nélkül. Az értelmiségiek számának növelése, a hiányosságok megszüntetése - a növekvő feladatok miatt - napjaink egyik gondja. S több helyen találni fontos poszton olya nokat, akik nem rendelkeznek ugyan a szükséges diplomával, de feladatukat megoldják; tehát szükség van rájuk. Ám olyan esetek is vannak, hogy a szakembert nem képességei alapján foglalkoztatják. A Somogy Megyei Tanács 1982-ben hozott határozata rávilágított, hogy a fiatalok, a pályakezdők, a tehetségek fölkarolása fontos megyei feladat; őket segíteni, élet- és munkakörülményeiket fokozatosan javítani kell. Összeállításunk ezúttal az értelmiségi rétegek néhány csoportjának helyzetét érzékelteti. Azt, hogy hány szakemberre van szükség megyénkben és hány helyre várják a fiatalokat. A pálya presztízse A legnépesebb értelmiségi réteg a pedagógusoké. Az elmúlt tíz évben számuk ki- lencszázzal emelkedett megyénkben, háromezer-egy- száatizenhárman jegyezték el magukat ezzel a szép hivatással. Az iskolák fokozódó igényeit azonban csak úgy tudja kielégíteni az okKielégítő betegellátás — orvoshiánnyal Az átlag hiányokat takar A mosdósi tüdőgyógyintézet bővítése eredményezte, hogy itt a legtöbb betöltetlen állás . a somogyi egészségügyi intézmények közül. A tapasztalatok azt tükrözik: a heLyibővítést késve követi a személyi feltételek megteremtése. Somogybán a múlt év végén nyolcszázihuszanihét orvos dolgozott^ tavaly ötvenegyen telepedték le és huszonnyolc állás üresedett meg. A legtöbben — húszán — más megyébe kérték áthelyezésüket’. heten Fejér megyében,, négyen Budapestre. A legtöbb orvos Tolnából és Za,lóból érkezett. Vannak állandó gondjai is a munkaerő-gazdálkodásnak: három év óta nem sikerült betölteni a gyermekorvosi állást Barcson, a kaposvári kórház vérellátó- központjában három orvosra volna szükség és a siófoki köjál is ilyen gonddal küszködik. Évek óba két-három gyógyszerész hiányával számolnak Somogybán. A megyei egészségügyi osztályon elmondták: a divatos egészségügyi szakmák mellett úgynevezett hiányszakmákat is nyilvántartanak. Nemcsak Somogyiban: mindenhol kevesen választják a labororvosi, a röntgen-, a szemész- és az anesztezioflógiai orvosi szakmát. Nemcsak a pedagóguspályán, hanem az orvosin is tapasztalható az elnőiesedés: az egyetemeken a hal ligátoknak több mint a felét a lányok adják. Az elnőiesedés is hozzájárul,, hogy néhány orvosi területre nehéz biztosítani az utánpótlást. A kaposvári megyei kórház 'hivatott arra, hogy a Pécsett tanuló orvostanhallgatóknak biztosítsa a gyakorlati képzést. Az oktatókórháznak nemcsak az a feladata, hogy a képzéshez hozzájáruljon, hanem — s ez törekvése is — igyekszik fölhívná a hallgatók figyelmét azokra a szakmákra, amelyekre nagy szükség van Kaposváron. Somogyiban a körzeti orvosi állások betöltése nem okoz gondot; ezekre a helyekre többnyire a középkorosztályból jelentkeznek. A helyi tanácsok azon vannak, hogy segítsenek a letelepedésben. Épp ezért sokat fordítanak az élet- és munkakörülmények javítására. A megyei tanács 1982-ben hozott határozata alapján a fiatal, pályakezdő orvosoknak, a hiányszakmákra jelentkezőknek a bérét is úgy állapítják meg, hogy kedvezményt élvezhetnek. A betegellátás további javítása érd ékében fontos feladat arra törekedni, hogy valamennyi orvosi állás be legye töltve. A rendelők zsúfoltságának csökkentése, a kiegyensúlyozottabb orvosi munkamegosztás feltétele a hatékonyabb munkának, az orvosok jobb munkahelyi közérzetének, az elmélyült kutatómunka további kibontakoztatásának. tatásügy, hogy egyre több képesítés nélküli pedagógust foglalkoztat. A megyei felmérések alapján kitetszik: az állások jelentős részét nem a feltételek hiánya miatt utasítják vissza a pályakezdők, a tanítók. A többség ugyanis a városokban keres állást. A kisebb települések a pedagógusok lakásgondján is igyekeznek javítani. Ám mit mutat a statisztika? Tavaly hatvanöt állást hirdettek meg a munkáltatók vidéken pedagóguslakással, negyvenhetet szolgálati szobával; az idén hatvanhétre emelkedett a lakással együtt meghirdetett pedagógus-álláshelyek száma megyénkSomogyiban a közgazdasági végzettségűek száma az utóbbi öt. évben kilenszázra nőtt — az emelkedés a fél évtized alatt 45 százalékos volt —; rajtuk kívül mintegy háromszázan felsőfokú iskolai végzettség nélkül dolgoznak közgazdasági munkakörökben. A közgazdászok munkahely szerinti összetételének változása is követte a megyében végbement strukturális mozgást: nőtt a vidéken élő és ott dolgozó szakemberek aránya, jelenleg a felsőfokú végzettségű közgazdászoknak mintegy a fele a megyeszékhelyen, 27 százalékuk a többi somogyi városban, a másik hányad pedig a községekben él. Főként a termelővállalatoknál, üzemekben gyarapodott a számuk — ám így sincsenek elegen: Az egyetemet végzettek közül sokan kerülnek magasabb gazdasági, politikai tisztségbe, mégis jogosnak ítélhető az az általában érvényes, a fiatal közgazdászoktól hallható igény, mely szerint előrehaladási lehetőségeiknek bővülni kellene. A somogyi ipar egyelőre a szükségesnél kevesebb felsőfokú végzettségű szakembert foglalkoztat. Természetesen több olyan üzem van, amelyben elegendő képzett ember dolgozik, viszont sokhelyütt hiányzik a szellemi munkás, tehát az átlagszint nem megfelelő. Fris Ferenccel, a megyei tanács ipari osztályvezetőjével a következő évek teendőiről beszélgettünk. — A termékszerkezetváltás, a gyártmányok és a gyártás korszerűsítése, az anyag- és energiatakarékos technológia mind szélesebb körű alkalmazása a következő évek legfontosabb feladata. Várható, hogy azok a gyáregységek is nagyobb önállóságot kapnak, amelyek nem válnak le fővárosi közben. Minden harmadik pályakezdő pedagógusnak biztosítva van tehát a szolgálati lakása. A lehetőséggel elsősorban a vidéken letelepülő házaspárok élnek. Érdekes összehasonlítani a vidéki lehetőségeket a városiakkal: tavaly mindössze öt, az idén kilenc pedagógusnak biztosítottak lakást az elhelyezkedéskor. A hátrányos városi helyzet sem riasztja el — úgy látszik — a pedagógusokat; szívesen áldoznak fizetésükből albérletre, mintsem vidéken gyökerezzenek meg. Az általános iskolákban továbbra is számottevő a hiány technika, a rajz, testnevelés és énekszakos tanárból. A megyei művelődési osztály felméréséből kitűnik az is, hogy a demográfiai hullám tovább súlyosbítja néhány területen a pedagógushiányt a középiskolákban is. Mivel számol a megyei oktatásügy a VII. ötéves terv intézményhálózat-fejlesztésekor, összhangban a személyi feltételekkel? A gyereklétszám növekedése és a tárgyi feltételek javítása mellett szükségessé válik a pedagóguslétszám növelése. Az előzetes számítások szerint a következő öt évben három- százötvennel több pedagógusra lesz szükség, mint ma. Hozzátehetjük: szükséges, hogy a pedagógusképző főiskolákra és az egyetemekre több fiatalt vegyenek föl. Tovább kell javítani e népes értelmiségi réteg élet- és munkakörülményeit, a pálya presztízsét. Ehhez e pedagógustársadalom belülről is hozzájárulhat. A Magyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei szervezete — egyéb feladatai között — a szakmai összefogásra, a fejlődés és az állandó tájékozottság igényének kielégítésére törekszik. A társaságnak 183 egyéni és 22 jogi tagja van Somogybán, s az utóbbi években emelkedett a fiatalok száma: a tagság mintegy 28 százaléka közülük kerül ki. Tanfolyamok, tudományos konferenciáik és más rendezvények adnak lehetőséget arra, hogy ismereteiket gyarapítsák vagy felfrissítsék, illetve kutatási és munkaered- roényeiíket továbbadják hasznosításra. Véleményt mondhatnak az ötéves tervek irányelveiről, a településfejlesztési elképzelésekről. A közigiazdászok állás- foglalásait mindig .továbbítják az illetékes testületeknek, s a társaság tagjai igénylik is, hogy a megye gazdasági céljainak, a közgazdaságtudomány problémáinak megoldásához kérjék pontjukról. Mindez több szakembert kíván, műszakiakat és közgazdászokat. Elsősorban a vállalatok feladata, hogy megtalálják a megoldást, de szükség van a tanácsok segítségére is. — Mivel lehet Somogyba csábítani a szakembereket? — Jó munkával, tisztes kezdő fizetéssel és lakással. Vannak kedvező tapasztalatok. Az egyik jó példa a barcsi,. Az Unitech szövetkezet, együttműködve a város tanácsával, sok fiatal mérnököt megnyert; többek közt ennek is köszönhető, hogy a cég kommunális járművei, valamint mikroelektronikai termékei fejlődtek, sikeresek a piacon. — A megyei tanács mivel tud segíteni? — Menedzseljük az egyeDr. Széles Gyula, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgató-helyettese mondta: a termelési színvonalat, a fajlagos hozamokat tovább növelni csak sokkal több közvetlenebb tudományos munkával lehet. Ez pedig csak magas fokúan képzett, jól felikészült, a tudományos eredmények iránti fogékony, azokat hasznosítani képes szakembergárdával képzelhető el. Ez a magyarázata annak hogy az egymást követő középtávú tervek mindegyikébe a mostaniba is, súlya van e mondatnak: „ ... tovább kell növelni a megye agrárágazatában a felsőfokú végzettségű szakemberek számát.” A gazdálkodási eredmények, a termelési színvonal és a szakemberellátottág közötti összefüggések jól nyomon követhetők a megyében. Az egyes mezőgazdasági üzemeket külön-külön vizsgálva is hasonló következtetésre jutunk; ahol stabil, jól felkészült a szakmai irányítás, ott dinamikusabb a fejlődés, biztonságosabb a gazdálkodás. Az utóbbi tíz évben ezeregyszázhatvanról ezerötszáznegyvenre nőtt a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberek száma. Az előrelépés elsősorban a termelőszövetkezetekben figyelemre méltó, az állami gazdaságoknál ebben az időszakban négyszáznegyven körül állandósult a létszám. Az egy-egy felsőfokú végzettségű szakemberre jutó termőterület folyamatosan csökkent: a tsz-ekben ma 280, az állami gazdaságokban 120 hektár körül van, s ez országos összehasonlításban jó közepes átlagnak felel meg. Miért visszatérő téma mégis a szakemberellátottság? Mert az átlag szakmánként is, üzemenként is kisebb-na- gyobb hiányokat takar. Bár az utóbbi öt évben sokat javult a helyzet, még mindig nehezebb a központi helyektemek, főiskolák somogyi klubjait. Ezeknek a segítségével azt szeretnénk elérni, hogy azok a diákok, akik Somogyból mentek felsőoktatási intézménybe, visszajöjjenek ide dolgozni. Szorgalmazzuk továbbra is a magasabb szintű oktatás somogyi „imipoirt.ját”, egyelőre azonban ez — főképp anyagi lehetőségek híján — terv marad jó darabig. — Vannak megyénkben bukdácsoló vállalatok. Ezeknek kellene a legtöbb szakember, viszon t... — ... viszont a nehéz helyzetben levő vállalatok nemigen tudnák csábító ajánlatokat tenni, ördögi kör ez. Képzett emberek nélkül nem lehet fölemelkedni, de a mélyponton levő céghez senki sem rohan munkát váltói távol eső gazdaságokban szakembert kapni mint például a városok közelébe vagy a Balaton-partra. Ennél a gondnál is nagyobb viszont az, amit a szakmánkénti hiány jelent. Évek óta gond, hogy kevés a megyében a mezőgazdasági üzemekben dolgozó, pénzügyi, számviteli, közgazdasági szakember. Sós Nándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának személyzeti vezetője mondta: — Ezen a területen tesz- szük a legnagyobb erőfeszítéseket, mégis talán itt a legmérsékeltebb az előrelépés. A tsz-szövetséggel közösen már hagyományosan felvételi előkészítő tanfolyamokat szerveznek a zalaegerszegi pénzügyi és számviteli főiskola mezőgazdasági szakára. Zala után a hallgatók között a somogyiak aránya a legmagasabb, mégis alig enyhül a híiány. Az okok sorában fölfedezhető, hogy e szakma iránt más ágazatokban is nagy a „kereslet”, így a mezőgazda- sági szakon végzettek jó része nem a mezőgazdaságban helyezkedik el. Tapasztalható az is, hogy még mindig kevés pályázatot írnak ki a mezőgazdasági üzemek. — Ellentmondásnak hat ez — mondta Sós Nándor —, s mégis így van. Még mindig nem megfelelő az üzemi igény! Hasonló a helyzet a mezőgazdasági gépészmérnö'kök esetében. Ez is hiányszakma, ebben az évben mégis mindössze négy nagyüzem írt ki pályázatot Gödöllőn a végzős hallgatóknak. Pedig az ajtón kopogtat a számítástechnika. Ez ismét speciális képzettségű embereket kíván. S új technológiákat vezetnek be a termelésben ... A megye agrárágazatában dolgozó értelmiség száma vitathatatlanul gyarapodott, de maradt a gond és vannak „fehér fájlalni. A megoldást meg kell keresni, s a bajban levők remélhetőleg megerősödnek. Több tendencia ismeretében arra számítok, hogy a felsőfokú képzettségű szakemberek sokasodni fognak megyénkben. Ügy gondolom, hogy fokozatos, lassú fejlődés lesz, nagy ugrást várni értelmetlen dolog volna. — Végül egy sokszor hallható gondról: sok fiatal há- borog, hogy nem foglalkoztatják képzettségének megfelelően. — Soknak igaza is van, de szerintem ez a gond is megoldható. Rég kitalálták már azt a módszert, hogy az ifjú diplomás gyakornokként végigpróbál szinte minden munkakört egy gyárban., azután kiderül, hogy mi tetszik neki s mire alkalmas. Ez a „szamárlétra” szerintem jó dolog. Csak türelemmel és mind több helyen kellene alkalmazni. Fiatal közgazdászokat várnak tok” iiS. Emberek a megújuláshoz
