Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

1986. június 11., szerda Somogyi Néplap 3 Vita a családjogi törvény módosításának elveiről Határjárás közben Hegkapaszkodnak a homokon A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége ked­den tartott ülésén Duschek Lajosné elnökletével megvi­tatta a családjogi törvény módosításának elveit. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár tájékoztatójában hangsú­lyozta: a házasság és a csa­lád intézménye hazánkban megfelel alapvető rendelte­tésének. A család működési zavarai azonban jelentős tár­sadalmi problémáikat okoz­nak. Az utóbbi évtizedben lazultak a családi kapcsola­tok, a házasságkötések száma 25 százalékkal csökkent, a válások száma viszont az évi 24 ezerről 28 ezerre növeke­dett. Napjainkban a családok 13 százalékában csak egyik szülő él együtt gyermekével. A család és a gyermekek fokozottabb védelme érde­kében szükséges korszerűsí­teni a házasságra, a család­ra, a gyámságra vonatkozó és az ezékkel összefüggő jog­szabályokat, bár a családjo­gi törvény alapjában véve jó, időtálló. A jognak szerepe van a társadalmi folyamatok szabályozásában, önmagá­ban azonban nem oldhatja meg a társadalmi problémá­kat. Komplex állami-társa­dalmi intézkedések szüksé­gesek — hangsúlyozta az ál­lamtitkár. A családjogi törvény mó­dosításának elvei között megemlítette: indokolt, hogy a nők 18. életévük betöltése után házasodhassanak, en­nél fiatalabbak csak a gyám­hatóság engedélyével, egyes esetékiben szülői jóváhagyás­sal köthessenek házasságot. A házasság intézménye irán­ti felelősségérzet fokozása és a nem kellően megfontolt válások megakadályozása ér- dékében ugyancsak indokolt módosítani a „közös meg­egyezéses” bontás feltételeit. Indokolt megvizsgálni a há­zassági vagyonjogi szerződés bevezetését is. Lehetővé kel­Sak helyütt vitatják még a műholdakról, űrhajókról végzett termésbecslés meg­bízhatóságát, hitelességét, tény azonban, hogy az űr­fényképezéssel nyert adatok előbb-utóbb a megközelítő valószínűség helyett pontos információval szolgálnak ar­ról, miilyen hozamot adnak például a búzatáblák. Már ma is adnaik tájékoztatást ezek a fölvételek egyebek kö­zött arról, hol „kezdték ki” a hasznos növényi kultúrát a rovarkártevők, tehát a vé­dekezésnél vagy megelőzés­nél támpontként szolgálnak. Ezekről a kérdésekről is szó esett a kalászosok ter­mesztése és a termésbecslés kapcsán azon a tanácskozá­son, amelyet tegnap Oszto- pánban, a Győzelem terme­lőszövetkezetbe hívott össze a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés, a Növény- termesztési és Minősítő In­tézet, illetve a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a me­gyei Teszöv, a somogyi GMV, az együttműködés MAE-szer- vezete és a helyi téesz. Eb­ben az időszakban ország­szerte tartanak szakmai ren­dezvényeket a búzatermesz­tésről — a közelmúltban Pé­csen, s a tegnapi, osztopáni programmal egyidőben, a KSZE szervezésében Hartán is hasonló téma került terí­tékre; ezeknek a megbeszé­léseknek, bemutatóknak azo­nos a céljuk: tájékoztatók­kal, vitákkal, tapasztalatcse­rékkel utat keresnek a ka­lászosgabonák eredménye­sebb termesztéséhez. Az osztopáni tanácskozást és fajtabemutatót Botykai Já­nos, a helyi Győzelem téesz elnöke nyitotta meg. A ven­lene tenni, hogy a házasulok a házasságkötés előtt ren­dezhessék válás esetére a házasságkötéskor már meg­levő lákás további használa­tát. Fontos az is, hogy a há­zasság felbontása után a gyermek nevelésére alkalmas szülők közösen döntsenek a gyermek sorsát érintő alap­vető kérdésekben. A gyer­mektartás-díj megállapításá­nál vegyék figyelembe mind­két szülő anyagi helyzetét és a gyermek szükségleteit. Szükséges a szabályozás annak érdekében is, hogy a feffinőtt gyermekeik az eddi­gieknél jobban gondoskod­janak idős szüleik tartásáról, gondozásáról1. Az árva, elha­gyott gyermekek örökbefo­gadásának egyszerűsítése is indokolt. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy érnéljék fel a házasságkötés korhatárát. A bíróságnak adjanak több lehetőséget a házastársak békítésére. Hangsúlyozták: a családjogi törvény módosítása segítse elő a család erősödését, az erkölcsi normák tiszteletét, a család, a gyermekek iránti f el el ősségér ze t f okozód ás át. A jogalkotók fogalmazzák meg a házastársak jogait és kötélességeit is, a demokra­tizmus elveinek figyelemibe- vételével. A „közös meg­egyezéses” válás csak meg­alapozottan legyen lehetsé­ges. Szükséges lehetővé ten­ni azt is, hogy a gyermeket gondozó szülő ne akadályoz­hassa meg, hogy a másik szülő láthassa gyermekét. Némelyek úgy vélték: admi­nisztratív korlátok nem se­gíthetnek fenntartani a fel­bomló házasságot. A házas­sági vagyonjogi szerződésről elhangzott vélemények is különböztek. Az elnökség másik napi­rendi pontként megvitatta a kereskedelmi alapellátás és a családi munkát könnyítő szolgáltatások helyzetét is. dégekkel — köztük Mikié Vilmossal, a megyei tanács osztályvezető-helyettesével, Bánkúti Bélával, a Teszöv főmumkatársávál — ismer­tette a 3100 hektáron gazdál­kodó szövetkezet gabonater­mesztési módszereit, ered­ményeit. Dr. Bállá István, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium osztályve­zetője a termésbecslés idő­szerű kérdéseiről szólt, dr. Pásti Lajos, a KITE főága- zatvezetője pedig a kalászo­sok termesztésérőli, a mintegy 400 ezer hektáron vetett kü­lönböző búzafajták „vizsga- eredményeiről” tartott elő­adást (a megállapításokat Az enyhébb szél is felkap­ja, az összeszorított marék­ből is kifolyik. A süppedő, laza homokban megkapasz­kodni nagyon nehéz. A nö­vénynek is, az embernek is. Váradi Dénes, a kadarkúti Szabadság termelőszövetkezet főagronómusa, a belső-somo­gyi homokháton gazdálkodó egyik nagyüzem szakmai irá­nyítója mondja: — Kiugró nagy eredmé­nyekről itt sohasem lehet be­szélni. A talpraállás itt sok­szoros erőfeszítést kíván, de talán még többet az, hogy ne hulljon térdre ismét az ember. Talán az idő megszépítő messzesége mondatja Né­meth Józseffel, a szövetke­zet elnökével: — Kemény munka volt a gazdálkodás homokba süp­pedt szekerét kiszabadítani a veszteségek béklyóiból; de semmivel sem könnyebb most, mert a megkapaszko­dás, a továbblépés legalább annyi energiát, fizikai és idegi erőfeszítést kíván min­denkitől. később a fajtabemutató is alátámasztotta). Egyebek kö­zött elmondta: a hozamok nyomán az utóbbi időben a szegedi fajták előretörése ta­pasztalható, a Jugoszláviából származó fajtáknál pedig — az újvidékiékkel szemben — a zágrábiak kerülnek előtér­be a KITE taggazdaságaiban. Az egyes tájegységekben ter­mészetesen eltérő a kép, de a fajták megítélése többnyi­re egyező, mint ahogyan az érést illetően is általában a koraiak iránt mutatkozik a nagyobb érdeklődés. Az előadó részletesen szólt a termésátlagot jelentősen befolyásoló két technikai — Az elmúlt négy-öt év könnyebb volt, mint a mos­tani ? Nincs azonnal válasz. Ma­radunk az általános „böl­csességnél”: mindig az a legnehezebb, ami éppen so­ron van. Mert ha belegondol az ember, nem volt egysze­rű, sima feladat egyik terv­időszakról a másikra meg­kétszerezni a marhahúster­melést, a rohamosan fogyó szövetkezeti dolgozóknak a négy évvel ezelőtti, alig több mint harminchatezer- hatszáz forintos évi jövedel­mét több mint Ötven szá­zalékkal emelni. — Minden oldalról töre­kedni kellett arra, hogy megtartsuk az embereket. Ma sem szűnt meg ilyen irányú igyekezete a nagy­üzemnek. Hat asszony ül a traktor vontatta palántázó- gépen. András István trak­toros „lépésben” vezeti a gé­pet; talán többet figyel hát­ra, a tárcsák közé a palán­tát helyező asszonyokra, mint előre. Minden idegszá­elemről, a tápanyag-vissza­pótlásról és a növényvéde­lemről, kiemelve, hogy a KITE a tápanyagfelhasználás csökkenésének megállítására az alap- és fejtrágyázás ked­vezőbb arányváltoztatására törekszik. Méltatta a műve­lőutas módszer és a szóróve­tés előnyeit adott gazdasá­gokban, illetve sajátos terep- és talajviszonyok között. A szakemberek ezután be­mutatót tekintettek meg az osztopáni téesz búzatáblá­ján: Szabó Zsoltnak, a KITE szaktanácsadójának kalau­zolásával ismerkedtek meg az egyes búzafajtákkal. Iával vigyázza: nyílegyenes legyen a sor is, egyenlete­sen kerüljön a földbe a do­hánypalánta is. — Jó kis háztáji kiegészí­tő lesz ez — mondják az asszonyok. Mesélik: két éve kezdtek hozzá, nagyüzemileg megművelik a területet, föl­nevelik, elültetik a palántát, aztán igény szerint, a ház­táji terhére kinek-kinek ki­mérik a területet. A műve­lést, a betakarítást mindenki maga végzi, aztán a ter­mést a szövetkezet értékesí­ti. — Az idén hasonló módon megpróbálkozunk a paradi­csommal is, a Szigetvári Konzervgyár részére. — Igyekszik megragadni az ember mindent, amivél len­díthet a sorsán. Az ötödik ötéves terv so­rán alig több mint negyven és negyedmillió forint érté­kű árut adtak közfogyasztás­ra a szövetkezet közvetítésé­vel az itt dolgozók, a hato­dik ötéves tervben majdnem nyolcvankétmilliót. Németh József mondja: — A háztáji termelés se­gítésének, az együttműködés szélesítésének is köszönhető, hogy ebben sokat hányatott nagyüzemben állandósult a dolgozók létszáma. Egyre job­ban érzékelhető: nem elkí­vánkoznak, hanem lassan visszajönnek az emberek. A Kadarkúton átutazó nem is veszi észre, hogy a főútvo­nallal párhuzamosan milyen korszerű, szép utcasor szüle­tett. Többségében kétszintes, modern családi házak, virá­gos előkerttel. A szövetkezet most épülő szolgálati ikerla­kásának építésvezetője meg­jegyzi: — Sok millió van ebben az utcában. Váradi Dénes házakat mu­tat: ez is, ez is meg ez is a szövetkezet dolgozójáé. Ha nehéz is a megkapaszkodás, a talpon maradás, aki biz­tonságot lát az igyekezetben, az letelepszik és marad. Járjuk a határt. A várt és meglehetősen sok eső ellené­A növényvédelem gépesíté­sének kérdéseivel foglalkozó kétnapos nemzetközi tanács­kozás kezdődött kedden Debrecenben hazai, továbbá csehszlovákiai, francia, NDK- és NSZK-ibeli, valamint szov­jet szakemberek részvételé­vel. Mint az első nap előadói re bokáig süppedünk a ho­mokba. A burgonya ígére­tes, a bakhátakon nyílegye­nes, dús, egészséges levelű növények. — Ezt is az András Pista ültette. Mérőszalaggal sem lehetne szebb sorokat húzni, mint ahogy ő tudja csinál­ni. — Az átlagos termetű em­ber nem látszik ki a ringó rozstáblából. — A mi viszonyaink kö­zött ennek a növénynek van jövője. Most, hogy megoldó­dott a szárítás, növeljük a területét. — A kukoricát meg már az .idén a korábbi terület­nek csaknem a kétszeresére emeltük. Keressük szüntele­nül, hogy mi az a termelési szerkezet, amely kellő jöve­delmet ad, viszonylag biz­tonsággal termelhető, és ter­mészetesen az országos cé­lok teljesítését szolgálja. — Nagy eredménynek tar­tom — szól közbe Váradi Dénes —, hogy a szarvas- marha-'ágazat (hizlalás a fő profil) nyereséges. Bizonyos, hogy van itt még tartalék, de ahhoz befektetés kell. Talán most jutunk el oda, hogy rekonstrukcióra gon­dolhatunk. — A másik — folytatja az elnök — az együttműködés. Két témában is tárgyalunk a szennai termelőszövetkezet­tel, biztonságot adó kiegészí­tő tevékenységről; erre a mi viszonyaink között igen nagy szükség van. Mert a homokon nagyon nehéz megkapaszkodni. A kisebb aszály éppúgy vissza­veti a termést, mint a má­sutt még gondot sem okozó nagyobb eső. A veszteségek után tavalyelőtt 9, tavaly 3,3 millió forint nyereséggel zár­ta az évet a Szabadság tsz. Két és fél milliót terveztek ez évre. Kutas Dénes termelési el­nökhelyettes mondja: — Bizony itt mindenkinek sokat kell dolgoznia, hogy teljesítsük a tervet vagy legalább elérjük a tavalyi szintet. többek között rámutattak, az utóbbi tíz évben a hazai növényvédő géppark fej­lesztése elmaradt a termelé­si technológiák korszerűsödé­se mögött, drágábbak lettek a különböző szerek, s általá­ban is növekedtek a növény- védelem költségei. Tanácskozás és bemutató Osztopánban Búzatermesztés és fajtakísérlet Vörös Márta Nemzetközi tanácskozás a növényvédelem gépesítéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom