Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

1986. június 10., kedd Somogyi Néplap 5 A SARKVIDÉKEK ÉLŐVILÁGA TV-MÉZÖ Hosszabbak lettek az esték Világjáró madarak, ^ öngyilkos rágcsálók A megyei múzeum új kiállítása A jég világa címmel jú­nius elején új kiállítás nyílt Kaposváron a megyei mú­zeumban. Mivel ehhez ha­sonló témájú bemutató mos­tanában nem volt a megye- székhelyen, Matskási Istvánt, a gyűjteményt kölcsön adó Természettudományi Múze­um főigazgatóját kértük meg egy kis ismertetésre. — Múzeumunk a Nemzeti Múzeummal egyidőben, 1802- ben jött létre, Széchenyi István feleségének ásvány­ritkaságai voltak az első ki­állítási anyag. Az állat- és növénytani gyűjtés a múlt század második felében kez­dődött meg. Munkatársaink évente több expedíció során sok távoli országban meg­fordultak. Hatálimas gyűjte­ményeink vannak más föld­részek élővilágából, azonban ezekből helyhiány miatt csak nagyon keveset tudunk a nagyközönségnek bemutatni. Míg a képzőművészeti kiál­lítások vándoraltatása min­dennapos, a természettudo­mányi vendégkiállítás még ma is „fehér holló” az or­szág közművelődésében. Ezért nagyon örültünk a So­mogy megyei múzeum úttö­rő vállalkozásának. — Ez az anyag már szere­pelt a nagyközönség előtt. Hogyan lehetett áttelepíteni? ! i Építészeik, várostervezőik és tanácsi sziaikambenek hall­gatták tieignap Kaposváron a Technika Házában tartott urlbainisiztikai nap előadásait. A rendezvényen nem a, vá- rosodós-várolsiiaisadás áll tállá- nos elméleti kérdéseit bon­colgatták, hanem a Kapos­vár jövőjét tervező és ala­kító síztíkamberék cserélitek eszmét konkrét kérdésekről. Pap p János tanácselnök magnyi tójában tulajdonikép­pen a városfejlesztés elmúlt 15—20 évies gyakorlatától el­térő új elveket, elképzelése­ket hirdetett meg. Azt az időszakot fótiéig a mennyisé­gi fejlesztés határozta meg,. S bár sok, a megyeszékhely lakóinak 'Hasznos fejlemény történt ez idő alatt (például az utóbi öt évben sikerült megoldani a város kielégítő ivóvíz- és energiaellátását), a fejlesztések hatása még­sem' egyértelmű. Vagyis. Ka­posvár jelenlegi álltapo tálban meglfelied felsőfokú szerepkö­A kérdésre Sipos György preparátor válaszolt: — Hárman két hétig dol­goztunk a kiállítás felállítá­sán. Újra fel kellett építeni az egészet, arra törekedve, hogy ne holt múzeumként, hanem a természetes kör­nyezettel együtt mutassuk be. Meg kellett építeni a madárhegyeket , imitálni a havat, a jeget. A tundranö­vényzet nem makett: valódi, különlegesen tartósított zuz­mókból és mohából áll. A dolgunkat egy kicsit megne­hezítette, hogy előzőleg há­romszor ekkora helyen állt ez a kiállítás, itt egy kicsit össze kellett zsúfolni az anyagot. A preparátorok munkája szépen sikerült. Bár valóban kicsi helyen; mégis híven ad­ja vissza a sarkvidéki kör­nyezetet. — Melyik kiállított darab­ra hívná fel a figyelmet? — kérdeztük a főigazgatótól. — A szélső teremben az északi sarkvidéken, a tund­raövezettől északra élő álla­tokat mutatjuk be. A legér- dékesebb a pézsmatulok, amely régen csordákban élit, ma azonban már rendkívül ritka, szigorúan védett állat. Ezt a példányt még a múlt század végén preparálták, azóta őrizzük nagy gonddal. (Ma már nem szabad gyűj­teni.) A madarak sorában láthatjuk a tollazata színével a környezethez alkallimazko- dó hófajdot, a tengerparton élő sirály- és réceféléket, gázló- és bukómadaraikat. Közülük a legértékesebb a pehelyréce, amelyet rendkí­vül sűrű, finom pehelytollá- ért már majdnem teljesen ki­irtottak. — Ezek egyébként ma is élő állatfajok? — Természetesen, a sark­vidékek jelenlegi élővilágát képviselik. A költözőimada­nák közül jó néhánnyal ha­zánkban is találkozhatunk, amikor a rövid, alig kéthó­napos költési időszak után melegebb vidékre vándorol­nának, de a minőséget min­den területien javítani kell. Ez a VII. ötéves tervi taná­csi munka vezérfonala. Az öt évre szóló terv feszes, ezért rangsorolni kell a fel­adatokat. Első helyen válto­zatlanul a lakásépítés állil, de szerepet 'kapott a város amoullatának szépítése, kör­nyezeti rendjének javítása, meglevő házainak rehabili­tációja is. A pénzügyi terv ezzel összhangban áll. Virányi István városi fő­építész .Kaposvárnak és von­záskörzetének kapcsolatát igyekezett fölvázolni, az ál­talános és a .regionális ter­vek alapján. A megyeszék­helyet övező települési máig községeinek fejlődése töbibié- keivésibié a .megyeszékhelytől függ. Hetvennégy kisiebb-na- gyobb íaliu tartozik a So­mogyiban meghatározó tömbhöz. A Kaposváihoz legközelebbi kör tizenhat te­lepülést számlál; az itt Iá­nak. Különösen érdekes a sarki csér, amely évente megkerüli a földet: az észa­kiról a déli sarkra repül, majd visszatér. A madarak mind saját gyűjtésűek, a szuílát például Herman Ottó gyűjtötte az Északi-tenger egyik madárszigetén. — A madarak preparálá­sa általában ismerős folya­mat. Vajon hogyan végzik egy nagy emlős, például a jegesmedve kikészítését? — Ezt a jegesmedvét még 1896-ban lőtték, s három hó­napig tartott a preparálása. Ez, a madaráktól eltérően, nem kitömés, hanem komoly művészi munka. Mi ezt der- mop lasztikának, azaz bőr- szobrászatnak nevezzük. A nagyobb emlősökről nyúzás előtt és után pontos mérté­ket vesznek a preparátorok, s ennek állapján gipszből mérethű szobrot készítenek. Erre viaszréteggel kerülnek rá az izmok, utána rögzítik rá a gondosan kezelt bőrt, szőrzetet. A kisebbeknek drótból készítik el a vázát, így alakul ki a természetes, élethű tartás. — A középső teremben hatalmas bálnacsontdkat, a vitrinekben pedig lemmin- geket láttunk. Róluk mit kell tudni? — A norvégjai óriásbálná­nak, amely a ma élő fajok közül a legnagyobb, a teljes csontváza birtokunkban van. Nem tudjuk azonban össze­rakni, mert harminc meter hosszú, így csak néhány csontot mutáltunk be: a csi­golyát, a bordát, a lapockái, az állkapcsot. A lemming az északi sarkvidék egyik leg­jellemzőbb hörcsögféle rág­csálója. A gyerekek Walt Disney történetéből biztosan, hallottak már az öngyilkos lemmingekről. Ennek meg­van a valóságalapja. Ugyan­is amikor nagyon elszapo­rodnak, tömegesen indulnak dél felé, táplálékot keresve. Útközben ezrével pusztítják el őket a ragadozók, egyes kók miindeninapjait közvetle­nül is alakítja e közelség. A jelenlegi sugaras közlekedési útvonalaikat kellene gyűrűs­sé alakítani, hogy e közsé­gek egymással is közvetlen kapcsolatiba kerülhessenek. Szerepűik fontos, mert fölve- vői, tartalékai lehetnek a Kaposvólnra irányuló mépes- sésmoizigáisinak. A megye­székhely lélekszámát ugyan­is — a korábbi koncepciók­kal ellentétben — nem cél­szerű 75—80 ezeren felül duzzasztani. Kaposvárhoz Ugyancsak sok szállal kötő­dik a középső igyűrű 44 te­lepülése és a külső övezet több faluja is. A városépítés konkrét tör­téneti és napi kérdéseiről beszélt Stadler József, a So- moigytenv igazgatója, illetve Kampis Miklós és Lörincz Ferenc, a vállalat két terve­zőmérnöke. A Somogytarv- nél évek óta intenzív mun­ka folyik. Itt készül a vá­csoportjaik pedig valami sa­játos ösztöntől hajtva néki­mennek a tengernek. Mivel nagyon szaporák, ily módon áll helyre az egyensúly; az életben maradottak „haza­térnek”, és újból kezdik elöl­ről. — Végül talán a legked­vesebb állatkákról, a ping­vinekről szóljunlk. — A méretarányos grafi­kán mind a tizenhat fajúikat feltüntettük. Ők délen élnek, az Antarktiszon és a kör­nyező szigeteken, Dél-Ame- riika, Afrika és Ausztrália partvidékén, például a Gala- pagas-szigeteken. A belépő­ben elhelyezett pinvinfalon két, az Antarktiszon honos faj látható. A teremben a sarkvidékek fölfedezését ismertető táblá­zatok, a tápláléklánc ábrája és állatföldrajzi tabló segítik a tájékozódást. A láványos és hasznos ismereteket nyúj­tó kiállítást már az első na­pokban nagy érdeklődés fo­gadta. Sokan láthatják még, mert hosszabb ideig a mú­zeumban marad. A Termé­szettudományi Múzeum dol­gozói azt is vállalták, hogy időről időre tisztogatják, karbantartják a kiállított ér­tékes élőlény-preparátumo­kat. Tersztyiánszky Krisztina roisiközpont és a belváros ré­gi, de értékes épületeinek föltárása, továbbá a tömbire- konstrakciós és -rehabilitá­ciós terveik. E munkáiban mindig igyekeztek tisztelet­ben tartaná az elvet: a régi épület és a városkép üzenet, aimit az elődök hagytak ránk. Ettől függetlenül az értékek megóvásán kívül a •mai igényekhez való alakí­tásuk is a tervezők szándé­ka. A kaposvári történelmi­leg kialakult nagy tömböket — ez az általános törekvé­sük — kis, újonnan nyitott utcáikkal!, passzázsokkal kí­vánják olldaini.. A Kaposvár beitviálriosánaik építkezésiére korábban jelemző nagy bel­ső tereiket a maii céloknak megfelelően szeretnék hasz­nosítani. A tanácskozásion az ér­deklődőik — az előadások dllusztráictójiaikén.t — megte­kintették a már elkészített terveiket. Cs. T. Nem a csillagok állása szabja meg ezekben a hetek­ben a tévénéző hosszabra nyúló estéit, hanem a televí­zió: nem ritka az olyan nap, amikor éjfél előtt ki sem kapcsoljuk a készüléket. Hosszabbak az esték —_ éj­szakába nyúló labdarúgó- mérkőzések tanúi lehetünk. S az esti és az éjszakai, mécs­esek között műsort kínál a televízió azoknak is, akik nem vonzódnak e sportág iránt. Vasárnap este arról is meggyőződtem egyik bará­tom telefonhívásából, hogy kettévált a család: a feleség és a gyerekek Jacobi Viktor népszerű nagyoperettjét néz­ték a kettesen, ő pedig a szomszédba kényszerült, ahol összegyűltek a futballrajon­gók. A Zenés nyári esték prog­ramban bemutatott Jaeobi- operett szép élményt nyúj­tott a nézőknek. A főszere­peket Pitti Katalin és Leb­lanc Győző énekelte. A tör­ténet is alkalmat adott arra, hogy szurkoljunk Petrovnak és Sybifinek. Igaz, ezt a küz­delmet nem kísérte olyan hangos ováció, mint a szom­szédiban a meccset. Elérkezett az idő, hogy szóljunk a Nők a pult mö­gött című csehszlovák tévé­fii msorozatról is. Az ötödik részét láttuk kedden. E so­rozat hasonlatos a Magyar Rádió Szabó családjához: aki elkezdte nézni, nem tudja abbahagyni. Annát máris megkedvelte a magyar kö­zönség: kedves egyénisége, tisztessége és — tegyük hoz­zá — női fifikája újra meg újra várakozással, tölti el a nézőt, A sorozat írójáról ke­vesen tudják, hogy tizenhét egész estét betöltő játékfi.l­A hatalmas ablakokon sö­tétítőfüggöny állja útját a hőségnek. Megszűri a napsu­garat, a fényt is, amely kö­rüllengi a gyerekeket, vé- giigsimogaitja a padsorokat, s a nyitott ajtón kiszökik a folyosóra ... A nagybaj omi általános iskola hófehér fa­lai semmit nem „fakultak” az elmúlt két év alatt. Mint­ha csak tegnap költöztek vol­na be a kisdiákok. — Az iskolát 1984-ben ad­ták át, s hamarosan véget ér a második tanév is. Milyen tapasztalatokat szereztek az­óta? — kérdeztük Bakó Lász­lótól, az iskola igazgatójától. — Az épületet a Sáév szembeötlő hiányosságokkal adta át: a csempe lehullott, a padlószőnyeg felkunkoro- dott, és beázott a tető. A javításokat a garanciális idő­ben sem végezték el, így saját erőből foltozgatjuk. Csaknem ötszáz tanulója van az iskolának. A nagy létszám miatt négy tanuló­csoportot a kastélyépületbe helyezték át. Szaktantermi rendszerben oktatnak. A diá­kok köztudottan nagy moz­gásigényét tornatermük és a sportpálya elégíti ki. — Tavaly bevezettük az anyanyelvi, az orosz, a me­zőgazdasági, a háztartási, a matematika, valamint a szá­mítástechnikai fakultációt. Az utóbbinak beindításában nagy segítségünkre voltak a helyi gazdálkodási egységek és a tanács. Két Primo és egy Commodore 64-es szá­mítógépet vásároltak intéz­ményünknek. Először csak a nyolcadik, az idén pedig a hetedik osztályba is beve­zettük ezt a fakultációt. A met forgatott, míg el nem érte — tavaly — a korai ha­lál. S tíz tévésorozatot is ké­szített. Majdnem minden so­rozata nemzetközi, illetve ha­zai sikert aratott. A Csehszlovák Televízió ezekben a napokban, sugá­rozza Jaroslav Dietel utolsó tizenhárom részes sorozatát, Üveges Jakab fiai és lányai címmel. Dietel a sikeres szer­ző remek társakat .talált a Nők a pult mögött cí­mű filmjéhez, az Annát ala­kító Jirina Svarcova több alakítását ismerték el érté­kes díjakkal. Jaroslav Dudek rendező több filmben is együtt dolgozott a szerzővel. A Magyar Televízió szom­baton kezdte sugározni a Kovács András-sorozatot. El­sőnek a Nehéz emberek cí­mű filmpublicisztikát láttuk. A „nehéz emberek” kifejezés az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül. Beigazolódott ugyanis, hogy szükség van a „nehéz embe­rekre”, akik vállalva az egyé­ni harcot, a közösségért akar­nak tevékenykedni. Újítása­ikra, előrevivő gondolataikra, cselekedeteikre szükségünk van, nemcsak a gazdaságban, hanem a szocialista demok­rácia kibontakoztatásában is. Kovács András filmjét ma is fontosnak tartom. A sorozatok hetének is. .ne­vezhetjük az elmúlt napo­kat, amikor a kilencrészes spanyol film első történetét láttuk Cervantes életéről. A híres íróról készült első por.trévonások alapján csak azt remélhetjük, hogy ráis­merünk majd Don. Quijote megálmodójának igazi arcá­ra Is. Horámyi Barna gyerekek nagy lelkesedéssel dolgoznak, a programok ösz- szeállítása sikerélményt je­lent. A nyelvoktatás köztudot­tan kis csoportokban ered­ményes. Az orosz nyelv há­rom csoportbontásából csak egyet engedélyeztek, de a közeljövőben a másik kettőt is szeretnénk „kigazdálkod­ni”. — Megfelelő az iskola sza­kos tanári ellátottsága, a pe­dagógusok létszáma? — A 85—86-os tanévet úgy kezdtük, hogy öt pedagógus hiányzott. Ma már minden szakos tanári állás be van töltve, csupán a kémiasza­kosé nem. Utánajárásunk eredményeként azonban si­került a Pécsi Tanárképző Főiskoláról egy végzős hall­gatót nyernünk erre a poszt­ra. így szeptembertől min­den tárgyat szaktanár oktat majd; képesítés nélküli pe­dagógusunk nincs. — Milyen az iskola tech­nikai berendezéseinek a színvonala ? — Nem minden módszer rossz, ami régi, tehát nem szabad csak a technika cso­dáira támaszkodni az oktató­nevelő munkában. Két év­vel ezelőtt kaptunk egy szép iskolát, felszerelés nélkül. A megyei tanács művelődési osztálya anyagi támogatásá­nak köszönhető, hogy isko­lánk technikai felszerelésé­nek színvonala ma mar kö­zepesnek mondható. A szem­léltető eszközök beszerzése és kicserélése természetesen folyamatos. A közeljövőben szeretnénk egy önálló isko­lai könyvtárt létrehozni. T. R. KAPOSVÁR JÖVŐJÉRŐL TANÁCSKOZTAK Á városkép: az elődök üzenete Két év után Nagybajomban Nem lesz pedagógushiány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom