Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

1986. június 28., szombat Somogyi Néplap 3 Szerény kezdet Boglárlellén VITÁK A VÁROSKÖZPONTRÓL Boglár és Lelile egyesítése, majd várossá avatása után felemás helyzet alakult ki a Balaton-parti városban: van két alközpontija is — a volt községnek centrumai —, de városközpont nincs. Szabó József tanácselnö­köt kérdeztük: hol lesz s mikor épül föl az új bog- lárlelJei városközpont? —■ Településünknek van általános rendezési terve. Ezekben a hetekben készül a részletes rendezési terv. Meglehetősen nagy viták közepette alakul ki a város jövendő arca. Egyben min­den városlakó egyetért: az új központnak a két telepü­lésrész között kell lennie. — Mindenképp építkezés­be kell kezdeni? Nen lenne elegendő, ha a két alközpon­tot fejlesztenék? — Nem, a kivagyiság vezé­rel bennünket, tehát nem készítünk gigantikus terve­ket, de valóban szük­ség van egy új város- központra. Boglárletlének középfokú ellátást biztosító várossá kell fejlődnie. Nem­csak Boglár és Lelte érdekei kívánják ezt; a vonzáskörze­tében élők igényeit is ki kél! elégíteniük. A 'középfo­kú ellátás pedig azt jelenti, hogy megfelelő intézménye­ket, szolgáltató- és kereske­delmi hálózatot, sok egyebet kell még megteremteni. Ezeket a mai két település- részen nem tudjuk létrehoz­ni, mindenképpen kell az új. S a legcélszerűbb, ha „szűz területen” építkezünk, mivel a beépített területek nagy része máris túlzsúfolt. — Vannak terveik, vannak vágyaik. Van-e pénzük? — A tanács pénze nem Majdnem teljesen elkészült a háromszáz termékcsopor­tot magába foglaló egységes termékazonosító kódrend­szer, az ETK, amely a leg­fontosabb alapanyagokat, félkásZtenmékeket és néhány alapvető fogyasztási cikket foglalja magába'. Bevezeté­sének megszervezésére ötven termékinformációs központ elegendő, de nemcsak a vá­rosnak a tőkéjével számo­lunk. A hetedik ötéves terv­ben megkezdődik a város- központ kialakítása. Szerény indításra van lehetőségünk. Senki sem várhatja azt, hogy óriási beruházásokba kezdjünk. Megindul a terep- rendezés és megkezdődik néhány közintézmény építé­se. A közigazgatás, a műve­lődés, az egészségügy és sok más költözik majd a köz­pontba. Tant még a vita egy belső tóról, amely a Bala­ton vízvédelmi rendszerének része lesz. Ha ennek a terve elkészül, akkor rendkívül szép természeti környezet­ben épül majd meg az új városközpont. — Sokszor használ feltéte­les módot; sokan kifogásol­ják. hogy sok a „ha”. — Ez természetes. Az iitt élőkben fölgyülemlett a jó­indulatú türelmetlenség. Híz előrevivő erő lehet. Az vol­na a baj, ha az emberek légy intenének: ráérünk... De remélem, elhiszi mindenki, hogy a tanács nem alszik, nem ülünk a babérainkon. Viszont az új városiközpont­ba sok intézmény, gazdasági szervezet települ majd, az előkésítést tehát nem lehet elkapkodni. Körültekintő egyeztetésre van szükség. Rengeteg vitában alakul ki a végleges elképzelés. Érde­kek ütköznek, s ezeknek a szintéziséből jöhet létre a le­tisztult terv. Hadd ismétel­jem a korábbi „fordulatot”: baj lenne, ha nem volnának viták, mert .jlan.gyos állóvíz­ből” szép tervek, jó elkép­zelések nemigen születhet­nek. alakult, amelyék a vállala­toknál a kódszámrendszer helyi alkalmazásához nyújt­anak segítséget. A készlete­ket azonos szamítogép-kód- számmal látják el, ami lehe­tővé teszi a készleteket nyil­vántartó rendszerek kiala­kítását, alkalmazását. egy­általán: a készletgazdálko­dás hatékonyságának javítá­sát. Régi falu új arca Aki Siófok felől Balaton- szabadiba érkezik, rácsodál- kodik az útról is látható, de Dózsamajor felé haladva még inkább kibontakozó lát­ványra: új utcasorok épül­nek itt, csodálatosan szép házakkal. Történelmi alak nevét kapta a falurész, Dó- zsa-lakótelepnek nevezik, s ehhez illően keresztelték el az utcákat is — ezek Szilá­gyi Erzsébet, Hunyadi János, Mátyás király nevét viselik. Némelyik új, kívülről még vakolatlan házban már lak­nak, más épületeknek csak a falai állnak, de látszik ott is a törekvés: az új falu­képbe praktikusan és eszté­tikusán illeszkedő fészek lesz belőlük. Vagy a községen belül új falu alakul? Ezt a most épülő településrészt ugyanis Dózsafalunak is ne­vezik az itteniek ... — A Dózsa-telep építésé­nek, kialakításának gondo­lata évekkel ezelőtt merült föl, azután, hogy 1982-ben az Országos Népművelési Intézet munkatársai — a siófoki November 7. téesz- szel kialakult kapcsolat nyo­mán — itt jártak, s egy szociográfia kapcsán kirajzo­lódtak a tennivalók. Volt ugyan akkor már egy köz­ségrendezési tervünk, amit a VÁTI 1972-ben készített, ám miután Makovecz Imre építőművész és csoportja vé­gigjárta és alaposan tanul­mányozta a falut, az általuk kialakított elképzelés lát­szott ésszerűbbnek — a ta­nácsülés 1983. április 28-i ülésén elfogadta Makovecz Imre társadalmi munkában készített tervjavaslatát. Németh János, a Balaton- szabadi Községi Közös Ta­nács elnöke így emlékezik az indulásra, arra, hogy a testület döntését követően a budapesti Szövterv tervei alapján megtörtént a par­cellázás. Ötvennégy, egyen­ként 200—290 négyszögöles lakótelket alakítottak ki a Dózsa-lakótelepen; ez némi­leg eltér ugyan a VÁTI ko­rábbi tervétől, de mégis­csak a községrendezési terv­vel egyezően formálódik. A végrehajtó bizottság négy­szögölenként 450 forint tar­tós használati díjat állapí­tott meg; a tanács készíttet­te el az út- és villanyhá­lózatot, társulati alapon megoldották a vízhálózat kiépítését, s az idén elkez­dődik ezen a területen a gázvezeték lefektetése is. — A telkekre körülbelül háromszoros túljelentkezés volt, s csak alapos vizsgá­lódás után döntöttünk arról, kinek a kérését teljesítsük. Elsősorban a helybeliek igé­nyeit elégítettük ki, s az öt tartalék tanácsi telek közül is négynek már megvan a gazdája. A területnek mint­egy a fele a November 7. termelőszövetkezeté volt, ezt a tanács megkapta értékesí­tésre, de a téesz jelölte ki a telekigénylés kielégítésénél szóba jöhető dolgozóit. Az, hogy a huszonöt telket in­gyen kaptuk, azt jelenti, hogy 2,5 millió forintos tá­mogatáshoz jutottunk... A telkeknek több mint a felén már áll vagy félig kész a családi ház; ki-ki házilagos kivitelezésben „rakja a fészkét”, de szigo­rúan tartja a tervezők elő­írásait. A telepen a belső átvezetés illeszkedik az ut­cák házaihoz, illetve a meg­levő és ezután épülő közlé­tesítményekhez, az egyik út például a termelőszövetkezet üzemi étkezdéjéhez csatla­kozik. A teljes falukép há­rom év alatt alakul ki, s a téesszel való szoros — és tartós — együttműködést jel­zi az is, hogy a Dózsa telep fásítási programját a szö­vetkezet szakembere készíti, a kivitelezést pedig az itt élő lakosság oldja majd meg társadalmi munkában. — Elképzelés van a telep majdani bővítésére ebben a térségben, de még a bővítés előtt megvalósulhat a siójuti program — mondja a ta­nácselnök. — Ebben a társ­községünkben — a Siófoki Állami Gazdasággal kötött megállapodás alapján — negyven parcellát alakítot­tunk ki házhelyek céljára. az állami gazdaság földjén, s a telkekből tizenhármat a gazdaság dolgozói kapnak, kedvezményes áron. S noha a siójuti telep nem hasonlít majd a Balatonsza- badiban most épülő Dózsa- falura, negyven családnak ad új otthont a településen. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Hemesz Ferenc Közlekedés, menetrend VILLAMOSÍTJÁK A VASÚTVONALAKAT L. P. Termékazonosító kódrendszer Az év derekához érkez­tünk, az első félév utolsó, eseményekben gazdag hetét hagytuk magunk mögött. A fordulópont is számvetésre késztet; ezúttal egybeesett a hazánk minden lakosát érin­tő számvetéssel, melyet az Országgyűlés végzett. Gon­dolkodásra és újabb tettekre ösztönző tanulságokat vonhattunk le magunknak. Saját érdekünk­ben nagyobb teljesítmények­re van szükség, hogy gazda­ságépítő munkánkban, élet­színvonal-politikánkban el­érjük céljainkat. A somogyi gazdálkodó szervezetek ilyen indítással vizsgálják ezekben a napokban az év első hat hónapjának tapasztalatait, minden üzemben, gyárban, vállalatnál keresik azokat a módszereket, amelyek az eredményesebb, hatéko­nyabb, szervezettebb mun­kát segítik. Ez a törekvés jutott kife­jezésre a megyei pártbi­zottságnak a héten tartott ülésén. A testület a megye gazdaságának egyik jelentős részterületéről, az állatte­nyésztés helyzetéről tanács­kozott. Körültekintően sor- ravették a szarvasmarha-, a sertés- és a juhágazat gond­jait, s döntöttek azokról a tennivalókról, amelyeket a fejlődés érdekében el kell végezni. A korszerű nagy­üzem nem nélkülözheti a korszerűen szervezett állat- tenyésztési ágazatot és sok­irányú tettekre van szükség Somogybán, hogy a kívánt eredményességgel termeljen. A figyelem ezen az utolsó júniusi héten más szempont­ból is a mezőgazdaság felé fordult: megkezdődött — és javában tart — az őszi árpa aratása. Valamivel több mint tizenhétezer hektáron ter­melik nagyüzemeink ezt a fontos takarmánynövényt, s ahogy a becslésekben is je­lezték, ez a kalászos a ter­vezettnél kevesebbet terem az idén. Az elmúlt három napban már megkezdték a termés értékesítését is a gazdaságok. Az első szállít­mány a gabonaforgalmi vál­lalat tabi körzeti üzemébe érkezett, de azóta teher­autók, pótkocsik, teherautók hordják már a termést Barcsra, Marcaliba és Ka­posvárra is. Tegnapig össze­sen kétezerhatszáz tonnányi árpa került a vállalat rak­táraiba. Éjjel-nappali, folya­matos munkát jelent az idén különösen nagy területen, csaknem hatezer hektáron termelt borsó betakarítása. A jó idő gyorsítja az érést; ennél a növénynél valóban órák is eldönthetik, hogy máilyen minőségiben kerül a termés a konzervgyárba. Ahogy a hét elején a be­takarítási munkákat segítő operatív bizottság is megál­lapította: fontos cél, hogy másodnövények kerüljenek a letakarított táblákba. Ezt kívánja meg az állattenyész­tési ágazat kellő színvonalú takarmány ellátása és a ter­mőföld hasznosítása. A termőföld más vonatko­zásban is téma volt a hé­ten. Befejeződött az új föld- értékelés, és az aranykoro­nát felváltó pontrendszer el­sősorban kilenc dombvidék! szövetkezetnél nem a tény­leges értéket fejezi ki. A kifogásokat emelő szövetke­zetekkel tanácskozott a hé­ten Hoffer István államtit­kár, a Földügyi és Térké­pészeti Hivatal vezetője, s arra a megállapodásra jutot­tak, hogy újabb vizsgálato­kat végeznek, genetikus ta­lajtérképet készítenek. A földvédelem része környezetünk védelmének — ebben a témában két kü­lönböző rangos rendezvény­nek adott otthont megyénk a héten. A lankás Zselicben, Gálosfán kétnapos tanácsko­zást tartottak az Akadémia és az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal szakemberei a környezet és az élővilág védelmével ösz- szefüggő feladatokról. Siófo­kon pedig az ilyen jellegű munkát tanulmányozta egy osztrák pártküldöttség. Vörös Márta A helyiközi közlekedés ta- pasztaíaitaiiróli, a menetren­dekről, a buszokról' és a vo­natokról ve# szó a fogyasz­tóik megyei tanácsának teg­napi, kaposvári ülésén. Á Kapos Volán imunikatáirsai apró figyelmességként mie- nebrenididiel ajándékozták meg a tanács tagjait és a meghívottakat. Azza'l az ap­ró könyvecskével, amelyről mindenkinek van valami­lyen véleménye. Hogy mi- lyien, áriról ezen az ülésen is hallottunk egyet s másít. A fogyasztóik megyei tanácsa Tab, Majrcali, Csurgó .térsé­gében reprezentatív felmé­résit végzett a közelmúltban. Bár sdkan nem válaszoltak a kórdőiiivre, a beérkezett vé­leményekből mégis átfogó képet sikerült felvázolni. Nem tagadták ezt sem a MÁV pécsi igazgatóságának, sem a Kapos Volánnak a munkatársai. Gyakorta késnek a vona­tok és a buszok is — je­gyezték meg a megkérdezet­tek. A vasút szerint azért, ment folytatódik a pályák korszerűsítése. Hosszú évek után végre felújítják a Ka­posvár és Siófok közötti vo­nalat. Ha végeznek a mun­káival, gyorsabb lesz a köz­lekedési. Az idén elkészül a villamosítás a Budapest— Nagykanizsa vonalon Szé­kesfehérvárig. A jövő feb­ruárban már a déli parton dolgoznak, s a nyári szezon­ban megkezdik a Dombóvár és Kaposvár közötti szakasz villamosításéit is. 1987. de­cember 31-ire a megyeszék­helyre már viilanymiozdo- nyok érkeznek. Mindez az utazás gyorsí­táséit szolgálja. Hogy meny­nyire elégedettek az utazók a MÁV szolgáltatásaival? A megkérdezették fele nem panaszkodott. Aki viszont nemmel szavazott, az a pisz­kos vonatokra és az udva- niata lanságra hivatkozott. Van még mit tennie a MÁV- niak. Akár csak a Kapos Vo­lánnak! Munkájukkal töb­ben voltak elégedetlenek, mint elégedettek. Persze meg lehet énteni a közleke­dési vállalatot is: autóbusz- pá'rtkjulk elhasználódott, nem volt lehetőségük új kocsik vásárláséira. Ezért is bocsá­tottak ki negyvenmillió fo­rint értékű kötvényt. Ebből és a rekonstrukciós alapból korszerűsíthetik járműpark- jóikat. A következő években jelentős változás várható. A tainács elnöke fölvetet­te, máért nem követi a ka­posvári vállalat a bara­nyaiak példáját. Ott a kis települések lakóinak igényét kisbuszokkal kívánják ki­elégíteni, Somogybán már voltak hasonló próbálkozá­sok, de nem váltak be, s nem is tervezik, hogy újból ilyen vállalkozásba kezdje­nek. Szerintük nem nyere­séges a kis buszok üzemel­tetése és csúcsidőben nem fér föl rá minden utazni akaró. A megkérdezettek közül a marcaliak azt kifogásolták, hogy Boronka is a város ré­sze, de nincs helyi közle­kedés, távolsági díjat kell fizetniük. Nos, ez azóta vál­tozott. Jó hír, hogy január 1-jén valószínűleg megin­dulnak a helyi járatok a vá­rosiban. A Kapós Volán úgy tervezi, hogy helyi közleke­dést kap a tervidőszakban Nagyatád és Barcs is. Szó volt a közületi buszokról is. Tizenkilenc szövetkezet, il­letve vállalat harminc busza állt menetrend szerinti for­galomba néhány évvel ez­előtt. Ma aMig néhány van. Pedig főképpen az iskolá­soknak volt jó, hogy nem kellett hájina libán kelniük. A kezdeményezés azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A menetrendekről a volán és a vasút képviselői is el- molndíták, hogy előzetesen kikérték a helyi tanácsok, intézmények véleményét. Hölgy mégis vannak elége­detlenek? Sokszor csak egy- egy utas gondjáról van szó, máskor viszont fongalom- szarvezési okokból nem le­hat eleget tenni a kérésnék. Mindenesetre mindkét válla­lat azt ígéri, hogy minden reális észrevételt figyelembe vesz. A Volán például áttér a számítógépes menetrend - szerkesztésre, így az előké­születek rövidebb ideig tar­tanaik, s időben változtathat­nak az elképzelésieken'. N. J. Balatonszabadlak — nem akármilyen fészekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom