Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

1986. június 27., péntek Somogyi Néplap 5 Hótörés és vadkár A somogyi erdőle állapota Bár-mór ne jártunk Somogy­bám, erdő (kíséri utunkat. A lágy dombokon, a keskeny szurdokokban sokfelé sötét- ük az élet e különösem fej­lett éts bonyolult formálja. 179 ezer hektárnyi területet érimtt aiz erdőgazdálkodás itt; Somogy az ország második légendősébb megyéje. Az or- száíg erdőterületének egyti- zedie, élőtfaké&zlekének, fak-i- termeliésének több .mint tíz százaléka szármaiaik So- mqgyból. Harmincmillió köbméter faikészletet tarta­nak nyilváin,, s évente 1,1 millió köbméterrel növek­szik a mennyisége. A kiter- me)lés ennél valamivel több. Tavaly 2,3 milliélrd forint bevételt hoztak a megyei er­dők éa 7500 embernek adtok kenyeret. Az erdőknek tehát megha­tározó a jelentőségük a me­gye gazdaságii életében; a fOgllailkoztotásban, az idiegen- fangalombtain, de a pihenés­ben, a szabadidő eltöltésé­ben is. Épp ezért időszerű a kérdés: miilyen a somogyi erdők állapota? Szántó Gábortól, a kapos­vári erdői el'ügyelőség igaz­gatójától kérdeztük ezt. — Az al|múlt negyedszá­zadban 48 ezer .hektárral .gyarapodott a somogyi er­dők területe. Ez túlnyomóan telepítésekből származik, s részben a régi, fás legelők erdővé nyilvánításából. Ér­demik 25 százaléka tölgy, 12 százaléka cser, 17 százaléka akác. 13 százaléka éger, 14 százaléka fenyő. Állapotuk a többi hazai erdőhöz képest viszonylag kedvező, de nem mentes a gondoktól.. A mi­nőségire szerencsésen hat, hogy sokféle fafaj él együtt; ez csökkenti a kórokozók kártevését, a fajok ellenál­lását növeli. Ugyanezért a faállomány többszintes, s ez szintén kedvező. Erdeimk te­hált zálrtafc, viszonylag egész­ségesek. — Mégis láttunk pusztuló területeket, különösen a fenyvesekben ... — A legitöbb fejfájásit az 1983—84. évi hótörés okoz­ta fenyvesieinkben. A hó csaknem 8000 hektár, 1,8 millió köbméter élőfakészle- tű fenyvesiben miozailksze- rűen károsított, s csaknem félímillllió köbméternyit tönk­retett. — Pedig a fenyő a hó sú­lyának leginkább ellenálló fa. — Ez iigaz a Kárpátókibain, de nem a megyében.. Feny­veseink nagy részét az öt­venes években fölépítették ipari kényszerből. Gyorsan növekvő erdei fenyő ez, ál­talában itödgy termőhelyen, Húszéves korukban már na­gyobb a fatömegük az aká­cénál is. Az állékonyságuk­kal azonban baj vám. Laza szövetük miatt répafenyőnek is hívják ezeket. A tájon gyakori a nedves, tapadós hóesés, ez „megfogja” az ágakon a hóterihet, s azt nem bírják a fák. A jelentékeny hótörések pe­dig kárláncot indítottak el fenyveseinkben, A károsult gócok környékén, jobban ér­vényesül a vihar pusztító hatása, s hamarosan megje­lennek a gombák és a ro­varkártevőik. Erőteljesen rit­kul az állomány. Somogy legértékesebb fa­fajéi az úgynevezett ősho­nos1, kemányüomibú fajok: a gyertyános tölgyesek, a cse­res tölgyesek és a bükkösök, A felnőtt állomány — az igazgató szerint — jó minő­ségű. Az utóbbi években' vi­szont a kocsánytailan tölgyek — szálfámként és kiscsopor­tosam — pusztulni kezditek. Ennek a keletről nyugat fe­lé tartó folyamatnak aiz Okait még n:em ismerik iga­zán. Nemcsak a kocsánytalan töligyék pusztulását fcélll szo­morúan szemlélnünk: ennél is nagyobb ütemben fogy­nak a szelídgesiztenye-ülíet­vények. Az erdőfelúgyelősé- gen láttam a gaiamboki tsz levélét: Imikén 54 hektárnyi szelídgesiztenyésük pusztult el. A harsasokban igen je­lentős a vadkáir; ez a faj fejlődésének lefékeződésé­hez, majd halálához vezet. Az utóbbi évékben — leginkább a paneiiparketlte- üzem szükséglete miatt — évente 20 ezer köbméterrel .több fát termelnek ki a me­gyében a kívánatosnál, és a megújítás késedelmes. Több helyen hám, nyír, gyertyán nő a korábbi tölgy helyén. Ezek azonban értéktelenebb fajok. — A mai famennyiséget ezután is ki lehet termelni — vélekedik Szántó Gábor —, de a szerkezeti összeté­telt mindemképpen módosí­tani kellene. Magyarán: a nemes tölgy- és bükkáldo- mámy kitermelését keltane .mérsékelni, a vágást inkább a gyengébb minőségű állo­mányoknál lehetne fokozni. Végjlegesen állást foglalni azonban csak alapos szakmai elemzés után lehet. Ez a vizsgálat jelenleg is1 tant. A modem erdőgazdálko­dás másik tartópillére az er­dőtelepítés. Somogybám is. A VI. ötéves tervidőszakban 3523 hektárnyi erdőt telepí­tettek, ebből 1600 hektárnyit a balatoni üdülőövezetben és a tó somogyi vízgyűjtőjén. A felújítás feilet a tölgytele­pítés 'tette ki az erdőgazda­ságnál. A vadak azonban itt is számot tévőén károsít­ják a növekvő állományt, s ez visszafogja a normális fejlődést. — Mit lehet tenni a jeü.en- tős vadkár elten ? — A vadállomány na­gyobb ütemű -ritkítására volna szükség. 1969—84 kö­zött 38 ezer szarvast, 31 ezer vaddisznót, 49 ezer őzet és 1000 dámvadat 'lőttek ki, az időszak végén átlagban há- rom-négys zár annyit, mint az eléjén. Ez is jelzi, meny­nyire elszaporodtak az őzek, szarvasok. Nagyobb mérté­kű korlátozásuknak azonban már a vadgazdálkodás érde­kei éiléne hatnak. Megoldást az intenzivebb erdősítés kí­nálhatna, A hatvanas éviek­ben a jó erdősítésért még külön prémiumot kaptok az erdészék. Ez -később, sajnos, megszűnt. Szerintem a be­fejezett erdősítésekben közvetlenül is érdekeltté kellene -tenni az erdészeket és gazdaságok vezetőit. Ak­kor kevesebb gondunk len­ne a- somogyi erdőkkel. Csupor Tibor Új magyar vegyületek daganatok ellen Hatásosnak bizonyulnak a rákbetegségek elleni új ma­gyar vegyületek, amelyéket a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem I. számú Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetében vizs­gálnak. Miként dr. Lapis Károly akadémikus, az in­tézet igazgatója az MTI ■munkatársának elmondta: nemrég megállapítOttók, hogy a KL 103-as jelzésű ve- gyület — amelyet a Közpon­ti Kémiai Kutatóintézetben fejlesztették ki — gátolja a daganat erősen áttétképző sejtjeinek terjedését a szer­vezet többi részébe, más sejtjeit viszont nem befolyá­solja. E differenciált hatás okát kutatva megfigyelték: a sejtfelszíni, cukorkompo­nenst tartalmazó egyes mo­lekuláknak jelentős a szere­pe az áttétképzési sajátosság megváltozásában. Az új ve­gyület ezeknek a molekulák­nak az anyagcseréjét befo­lyásolja, így az áttétek szá­ma jelentősen csökken. További vizsgálataik során még több információt kíván­nak szerezni azokról a fo­lyamatokról, amelyek e szer hatására a daganatban vég­bemennek. Már az eddigi felismerésekből is arra kö­vetkeztethetnék, hogy ez a vegyület a daganatok új, ha­tásos ellenszere lehet, annál is inkább, mivel kevésbé toxikus, mint a napjaink­ban használatos citosztaitiku- mok többsége. Ugyancsak reményt keltő a 13 324 jelzésű vegyület; ennek a klinikai kipróbálá­sát állatkísérleteken már megkezdték. Ez megakadá­lyozza a daganat növekedé­sét és áttétjeinek képződé­sét. Az intézet munkatársai vegyészcsoportokkal együtt számos más daganatgáttó ve- gyületet is vizsgálnak. Az új szerek hatását kísérleti ege­rekbe átültetett rosszindula­tú emberi daganatokon is tanulmányozzák. Olyan kí­sérleti modellt Igyekeznek így kialakítani, amelyben a folyamatok ugyanúgy ját­szódnak le, mint az emberi szervezetben, vagyis az em­beri daganat átterjed az ál­lat szervezetének más -ré­szeibe. így jobban megfigyel­hetik az áttétképződés me­chanizmusát. Ez a modell alkalmas lehet arra is, hogy tanulmányozzák az áttétkép­ződés vegyszeres gátlásának lehetőségeit. E kutatási eredményeket ismertetik majd a nemzetkö­zi rák-kongresszuson, ame­lyet augusztus 21. és 26. kö­zött rendeznek Budapesten. A daganatos sejtek szaporo­dásának törvényszerűségei, áttétképződései, s azok mó­dosításának lehetőségei az egyik központi téma lesz a kongresszuson. Az onkológu­sok és -más szakorvosok ugyanis világszerte minde­nekelőtt a rákbetegség leg­veszélyesebb folyamatát: az áttétképződést és az azzal összefüggő szövődményeket igyekeznek megismerni és fékezni. A rosszindulatú da­ganatok mintegy 50 százalé­ka a rendelkezésre álló gyógyszerek, kezelési eszkö­zök, eljárások megfelelő al­kalmazása révén gyógyít­ható. A MÁV Szimfonikus Zenekar több mint 40 éve vesz részt az ország zenei életében. Hangversenyein a klasszikus ás modern, a külföldi és magyar alkotások széles repertoárjá­val áll a közönség elé. Képünkön a zenekar egyik minden­napos próbáját villantjuk fel. A karmester Mark Goren- stein (Szovjetunió) Az asszony, akiből Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés Az idei könyvhétre régen várt csemegével állt elő a Múzsák Közművelődési Ki­adó és a Petőfi Irodalmi Mú­zeum. Egy kötetben jelentet­te meg Szántó Juditnak, Jó­zsef Attila élettársánalk nap­lóját és visszaemlékezését. Az utóbbi, amelyet 1948-ban Horváth Márton biztatására írt meg, részletekben már napvilágot látott a Kritika című folyóirat hasábjain. A költő halála után nyolc éven át vezetett naplót nem a nyilvánosságnak szánta. Egy hibásan nyomott könyv üres oldalaira rótta a zaklatott so- rökat, melyek Szántó Judit halála után véletlenül kerül­tek elő az antikváriumban felfedezett kötetből. A verskedvelők bizonyára eltérő módon vélekednek az ehhez hasonló művek közre­adásáról. Vannak, akik sze­rint a -költő egyénisége csak hétköznapjainak, környeze­tének ismeretében érthető igazán. Mások talán nim- buszrombolásnak, kegyelet­sértésnek tekintik az apró­cseprő életrajzi mozzanatok nyilvánosságra hozatalát, mondván, hogy a költő életé­ről az egyetlen hiteles doku­mentum a verse, hiszen ez is a mindennapok lecsapódá­sa, kikristályosodása. Bizonyára mindkettőben van igazság — e könyv ese­tében is. Hiszen, aki kézbe veszi a hozzá talán legköze­lebb álló, hat éven át jóban- rosszban mellette álló asz- szony írását, joggal remélhe­ti, hogy közelebb kerül a gé­niusz titkához. Mégis az ol­vasó néha úgy érzi magát, mint aki kopogás nélkül za­var meg intim együttlétet vaigy véletlenül pillant bele a másnak címzett levélbe. Mert miért kell vajon tud­nia az utókornak, hogy az Óda, a magyar líra talán leg­szebb szerelmes verse egy al­kalmi kapcsolat szülötte? S ha ezt tudjuk is, nem ront- ja-e el majd szánk ízét, ha azt is megtudjuk: József At­tila hetykén vágta oda az őt szinte rabszolgájaként ki­szolgáló asszonynak: nem hozzád írtam, s hogy ez az amúgy is féltékeny Juditot súlyos lelki válságba és ön­gyilkossági kísérletbe kerget­te? Ezen talán lehetne vitat­kozni. Már csak azért is, mert az igazán lényeges élet­rajzi mozzanatokban, a be­tegségben, az anyához és a testvérekhez fűződő furcsa kapcsolatokban sok újat nem tud mondani Szántó Judit sem. A könyvnek nem is ez a legfőbb érdeme. A napló sokkal inkább önvallomás, mint életrajz. Egy olyan asz- szonyé, aki jószerével még a helyesírást sem ismerte, még­is ő kilincselt a kiadónál, kért segítséget, aki nélkül a költő talán nem lett volna az, aki. Egy olyan társé, aki testileg és lelkileg gyámolí­totta emberét, aki a legna­gyobb szükségben is kétkezi munkájával teremtette elő a betevő falatot, aki végte­len kitartással és lelki erő­vel segítette őt át depressziós korszakain, s aki ezért cseré­be még a múzsája sem lehe­tett. Nem csoda, hogy sok benne a keserűség, és sokszor A hétvége talán legrango­sabb eseménye lesz ma este Bárzenéén a Várdombi nyár "86 rendezvénysorozatainak nyitó gálaműsora. A prog­ram Kakrik János tanácsel­nök ünnepi beszédével kez­dődtük; a színes műsor,ban fellép a somogyudvanhélyi h anlis.merati szakikor, a ber- zenoei vegyeskórus és népi együttes, valamint a jugo­szláv kapromra! kórus és né­pi együttes,. Az ellőadást báli -követi — ezen a szekszárdi Spinéi együttes húzza késő éjijeiig a talpaiéivá lót. Barcson a Móricz Zs-ig- mond Művelődési és Ifjúsá­gi Központban szintén ma déHutam négy árától rende­zik meg a város és a város­környék egészégügyi dolgo­zóinak Semmielweis-napi ünnepségét. Vasárnap esite az ifjúsági táncesten i-tt is a Spirál együttes szolgáltat zenét. Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban Gera Katalin szobrászmű­vész alkotásai -láthatóik. Ugyanott hétfőn nyíllak majd a gyermek- és ifjúságii kép­zőművészeti alkotótábor munkáiból rendezett kiállí­tás.. Érdekes programot szer­vezett vasárnapra a marcali Helyőrségi Művelődési Ott­hon bélyeggyűjtő köre. Tag­jai a fővárosiba kirándulnak, s ott megtékiiinit-ik a bélyeg­múzeumot. A Balaton déli partján üdülők több kiállítás között válogat hatnak. Siófokon a Dél-ballartoni Kulturális Köz­pontban- a pécsi Zsalnay Porcelángyár legszebb ké­szítményeit csodálhatják meg. Batotonszóplakon a Hotel Intecpness Galériában Horváth János festóművész- nék, a szombathelyi tanár­képző főiskola tanáréinak festményeit állították ki, A hét végén megújul a déli part két rangos, kiáűilí- tótenmének anyaga is. A boigláirlalliei Napfény st-iíand mellett,, a Tóparti Galériá­ban holnap öt órakor nyit­ja meg Pogány Gábor mű­vészettörténész Orosz István grafikusművész .tárlatát. A kecskeméti alkotót plakát­jairól és filmjeiről ismerjük, több színiháznak — köztük a kaposvárinak — is készített díszletterveket. Vasárnap -ti­zenegykor a bogiiért kápol­náikban az izlandi Jóna G udvar dar dottir és Probst- ner János keramikusok kö­zös tárlata nyílik meg. Itt ördögh Szilveszter író mond ünnepli beszédet; közremű­ködik Kardos Kálmán zon­goraművész. Kaposváron a Somogyi Képtárban Csiszár Elek fes­tőművész, a Kaposvári Ga­lériában Mészáros Gabriella fiatal grafikusművész alko­tásai láthatók. A Kilián vá­rosi Művelődési Központban a k-éziszövők megyei tanfo­lyama hallgatóinak v-izsga- munlkáiit, valamint Péter Já­nos művészeti díjas fotós Goól ... ! című «portfotóki- állítását tekinthetik meg az érd-éklődők. A házban va­sárnap délután- négy órai kezdettel1 a tiniknek rendez­nék diiiszkót. A Kaposvári nyár ’86 ren­dezvénysorozatának kereté­ben ma hót órákor a pécsi Szélkiáltó együttes ad kon­certet a Csokonai fogadó u-dvarán. A Latinra- Sándor Műve­lődési Központban Bándi András fotóművész kiállítá­sa léithátó. (A fenti képe­ken.) nem lehetett múzsa elfogult haraggal szól azok­ról, akik dolgát nehezebbé tették. Attilát, a „gyereket” azon­ban sohasem tagadja meg. A visszaemlékezés, mint minden ilyen jellegű írás, persze nem áll meg az élet­rajznál, hanem elkalandozik, s ezekben a kitérőkben min­dennél hűbb képet ad a két világháború közötti illegális munkásmozgalomról. Azok­ról a dolgozó fiatalokról, akik a nehéz munka után naponta egybegyűltek, sza­valtak, hajnalig vitatkoztak, s mohón szívták magukba ta­nultabb elvtársaik szavait. S arról a József Attiláról, aki ilyenkor megfeledkezve minden gondjáról, lelkesen agitált, érvelt, apró részlete­ket fejtegetett-, példákat idé­zett. S a proletárcsoportok mellett megjelennek a kora­beli értelmiségi körök, írók, költők és a kiadók, az együtt" érzők, a segítők és az ellen­séges szándékúnk vagy épp közömbösséget tettetők. S közöttük éli mindennap­jait, dolgozik, örül és szen­ved a két számkivetett, tra­gikussorsú ember, akik, Jó­zsef Attila szavaival, nem szerelemben, hanem szövet­ségben éltek. Akik a testi és lelki nyomorúság napjaiban is kétségbeesett büszkeséggel, tartással igyekeztek átmente­ni magukat egy jobb. megér­tőbb kornak. A könyv. Szántó Judit könyve, stílusát, megfogal­mazását tekintve nem nevez­hető irodalmi értéknek. Hi­szen a napló összefüggéste­len sóhajtásait egyféle autó­terápiaként vetette papírra az elkeseredés éveiben, a visszaemlékezést pedig jó tíz évvel később, az apróbb rész­letektől már megfeleledkez- ve, s az életrajz megírásának nyugtalanító belső kényszere hatására készítette el. A tükröt, amit kettejük és pro- letártestvérelk sorsa elé tart, nem csiszolta, s remeg a kéz is, amely tartja. Így a kép, amit benne látunk, kicsit ta­lán torz, kicsit nyers, de mégis izgalmas, érdekes do­kumentum egy nehéz idő­szak tragikus sorsú emberei­ről. Tersztyánszky Krisztina

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom