Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 150. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 27., péntek Tanácskozott az Országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Az Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú-Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére - az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt - a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye, 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szalai István- nénak (Vas m., 1. vk.) a magyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Arhivatal elnökéhez - a tavaszi ülésszakon - tett interpellációja tárgyában. A jelentés szerint a kereskedelmi bizottság az interpellációban foglalt kérdést megvizsgálta; a bizottság javasolja a kormány számára, hogy a kifogásolt rendelkezést meg kell szüntetni és a kereskedelemben azonos versenyfeltételeket kell biztosítani a hazai és az import termékek forgalmazásánál. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981-1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet - az ügyrend 43. paragrafusa alapján - az Országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Az 1985. évi költségvetés és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról Az 1985. évi állami köiit- siéjgivötiés végrehajtásáról szóló tanvényjávaslat egy ötéves tenveiikliust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és döntései jelentős tényezői voltaik mindazoknak az eredményeknek, amelyeket elértünk. A gazdaságpolitikának megtféleílően a költségvetési folyamatokban is tükröződik a fizetőképességünk fenn- tartáísálna és aiz életszínvonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben- a 'miniszter, maj:d így folytatta: — Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmairiadtafc a jóváhagyottól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliard forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A megnö- welkedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi fonrá|S'0(kibál fedezhető. Kiérem az Qrsizáigyűié&t, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meg- hafljatíió részét bankkölcsönből fedezze. A bevételek ellmaradásának fő o|ka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása. 1985-ben a népgazdaság számos pozitív r «szered menye mellett a nemzeti jövedelem tömege csökkent, a termelés és az elosztás aránya a tervezíelttnél kedvezőtlenebbül alakult. A termelés és a jövedelem csak néhány ágazatban emelkedett élfiógajdható mértéfcbein, agy sor ágazatban csokiként. Sikerült — az élőző évinél kiiisabh, de így is jelentős — kiülkereslkadefllmi aktívumot is diánnünk. Megőriztük fizetőképességünket, de a külföldi adósság, szándékunkkal ellentétben, nőtt. A tanítás, gond az, hogy a termelés strukturális változása évek óta lassúbb, mint amit a tairtós kibontakozás követelményei indokolnak. Ezután Hietényi István arról szólt, hogy a költségvetési bevételieknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-,, illeték- és társadalombiztosítási befizetése, amely egy óv alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszámyalita az előirányzottat. A taisváMalk ozások (munkaközösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 százal|é(k|ka(l, adó- és társadalombiztosítási befizeté- sülk 64 százalékkal emelkedett. Az önálló és főként a főfoglalkozású tevékenységet folytató kisvállalfcozálsiok és a kisszövetkezetek beilleszkedtek igazdálfcodálsi rendszerünkbe. A vállalati gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez. 'Nem itönéksizünk fcedvez- ményék nyújtására, de korlátozásukra sem. A szabályosan működő, mind társadalmilag!, mind pedig pénzügyileg ellenőrzött szervezetek ott kapjanak helyet, ahol az gazdaságilag szükséges és ésszerű. A főimunkaidő jobb megszervezése, az ösztönző hérezési formák, a brigádok és csoportok önéllsizámolásánalk erősítése bizonyára feleslegessé Elutazott hazánkból Kenan Evren Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiát kereste fel. Berend T. Iván köszöntötte Kenan Evrent, akinek személyében most első alkalommal látogatott el államfő a Magyar Tudományos Akadémiára. A török államfő nagy érdeklődéssel tekintette meg az MTA könyvtárának keleti gyűjteményét, s látogatását bejegyzéssel örökítette meg a Magyar Tudományos Akadémia emlékkönyvében. Kenan Evren programja hajókirándulással ért véget. Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke hivatalos látogatása befejeztével csütörtök délután elutazott Budapestről. A Losonczi Pál társaságában érkező Kenan Evren elnököt és kíséretének tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fel lobogózott Kossuth Lajos téren ünnepélyesen búcsúztatták. A téren felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Kenan Evren Losonczi Pállal együtt ellépett a díszzászlóalj sorfala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatására megjelenteket. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A vendégek és vendéglátóik gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A vendégek beszálltak a kü- lönrepülőgépbe, amely a magasba emelkedett. teszi majd a kisüzemi szervezetek egy részét. A költségvetési intézmények fenntartására, faliúijí- tálsáina és társadalombiztosítási célokra 338 milliárd fo- ninltot fordítunk, a kiadások 55 százalékát. Az elmúlt 5 éviben e kiadások évi 8,4 százainkkal, reálértékben évi 2 százalékkal nőiitek. A központi költségvetési szervek támogatását 9 százalékkal, a tanácsiakét 11 százalékkal növeltük. A támogatások növekedése az előirányzottat 1,6 milliárd forinttal meghaladta, jórészt a hideg téllel kapcsolatos többletkiadások miatt. Az elmúlt évben is biztosítottuk az intézmények legszükségesebb mértékű pénzügyi ellátását. Intézkedéseket tettünk a pedagógusok helyzetének javítására, a pedagógushiány csökkentésére. Növekedett a tudományos kutatás támogatása. Béremelésben részesültek az akadémiai intézetek dolgozói, terven felüli forrásokat biztosítottunk az alapkutatások és a társadalomtudományi kutatások fejlesztésére. Az Országgyűlés a tanácsok számára a VI. ötéves tervidőszakra 249 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá. Ezt a támogatást főként az időközben hozott ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések miatt az éves költségvetések megállapítása során 279 milliárd forintra növelte. A többlet a tanácsok működési kiadásait gyarapította. A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer lakás épült fel. Ebben oroszlánrésze volt a tanácsok szervezőmunkájának, akik az állami lakásépítés mellett területelőkészítéssel, közművesítéssel és újabban szociális támogatásokkal is biztosították a lakásépítés társadalmi-gazdasági programjának megvalósítását. Jórészt a tanácsok erőfeszítésének köszönhetően teljesült a kórházak építésének terve is: a kórházi ágyak száma országosan közel 6700-zal bővült, s az új kórházi részlegek már a korszerű követelményeknek megfelelően készültek. Szélesedett a szociális okok miatt rászorultak segítése, de az utógondozás és a szociális otthonok fejlesztése elmaradt a tervezettől. A tanácsi gazdálkodás idén bevezetett új rendszere méginkább lehetővé teszi kezdeményezőkészségük, szervezőképességük kibontakozását. Az átmenet az új gazdálkodási rendre lényegében zökkenőmentes volt. A fontosabbnak ítélt prioritásoknak magasabb teljesítményekkel való alátámasztása a fejlődőképes vállalatoknál magasabb jövedelem elérését segíti elő. Az inflációs tendenciák visszaszorítása érdekében elkerülhetetlenné vált, hogy a jövedelmeket átcsoportosítsuk, azaz más területeken mérsékeljük a költségvetési támogatásokat. Ezt mind a vállalatokra, mind pedig a közkiadásokra vonatkozóan érvényesíteni kell. A VII. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok teljesítésének a termelési struktúra átalakítása az alapja. A költségvetésnek és a hitelszférának ebben az évben is nagy terhet kell vállalnia a nem hatékony termelés okozta veszteségek fedezése és az ilyen gondokkal küzdő alágazatok, vállalatok talpra állítása érdekében. Elhatároztuk, hogy megfelelő kibontakozási (Folytatás a 2. oldalon.) Közös érdekünk a nagyobb teljesítmény (Parlamenti tudósítónk jelenti) Gratulációval kezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka a somogyi képviselők körében, hiszen dr. Horn Pétert, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatóját választották meg a kulturális bizottság elnökének. A múlt évi költségvetés vitája sohasem vált még olyan meghatározóvá a jövő szempontjából, mint jelenleg. Most ugyanis még nem dőlt el minden, s ami elhangzott a múlt évről, az az idén is hasznosítható, mivel másfél év kedvezőtlen tendenciáit kell minél előbb megváltoztatni. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter beszámolójának középpontjában is az állt: miként lehet előrelépni az év hátralevő részében, hiszen továbbra is fontos célunk az egyensúly megtartása, az életszínvonal megőrzése. A somogyi képviselők is egyetértettek a következő megfogalmazással: „Az erőteljes, de a kibontakozást és a kényszerű takarékosságot szolgáló intézkedéseket vállalnunk kell, mert még így is elkerülhetetlennek látszik a költségvetés helyzetének további romlása. S azzal is egyetértettek, amit Marjai József miniszterelnök-helyettes kért: munkánkat javítva az idei évet zárjuk a lehető legjobb eredménnyel. Fontos ez a mező- gazdaságiban is. Dr. Horváth Ferenc képviselő, csurgói (körzeti főállator- vos azok között volt a mezőgazdasági bizottság ülésén, akik kiálltak a magyar állattenyésztésért, ö is azt feszegette több képviselő- társával együtt, a magyar élelmiszergazdaság csak akkor tud az eddigieket is meghaladó mértékben hozzájárulni a külgazdasági egyensúly javításához, ha képes a külföldi piacok által igényelt, kiváló minőségű terméket előállítani. — Az a véleményem — mondta a képviselő —, hogy javítani kell a külkereskedelemben való érdekeltséget. A húsmarhatartás jövedelmezőségét tovább rontja a tömegtakarmány-termelés alacsony színvonala. A mezőgazdasági üzemek egy része a gyenge növénytermesztés költségeit részben a szarvasmarha-ágazatra terheli. Ez semmiképpen sem tartható. Elnevezése ellenére a honvédelmi törvény nemcsak a honvédségre, a fegyveres erőkre vonatkozik, hanem az egész társadalomra. A népesség egészének jogait, kötelességeit előírja, ahogy ezt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter is aláhúzta. A somogyi képviselők közül Simon Ernőné a Nagyatádi Cérnagyár szakmunkása a legtiájéikozoittaihb e témakörben, hiszen a parlament honvédelmi bizottságában tevékenykedik, járt már gyakorlaton és laktanyákban is. Ö úgy fogja fel tevékenységét, hogy kapocs a lakosság és a honvédség vezetői között. — Ahol módom és lehetőségem van rá, mindenhol igyekszem elmondani, hogy a családok mint készítsék fel gyermekeiket a sorkatonai szolgálatra. Ez mindnyájunk közös feladata, és a fiataloknak megkönnyíti a 18 hónap eltöltését is. Lajos Géza
