Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Sokat beszélünk manapság a városszépítésről. Vala­mennyiünk örömére az elmúlt években visszakerültek a Kossuth téri templom oldalához a régi kandelláberek. Csakhogy ezeket minden évben, május elseje előtt, lesze­dik, majd visszaszerelik. Ebben az évben is így történt, de a lámpatesteknek nyoma veszett. Elmúlt már azóta másfél hónap és az oszlopok csupaszon állnak. Az idegenforgalom kellős kö­zepén nem lenne szabad ilyen mulasztásnak megtörtén­nie. Azt hiszem, nem én vagyok az egyedüli, aki meg­kérdezi: hová lettek a Kossuth téri kandelláberek? Tisztelettel: Fülöp Miklós Kapos új lak, Kossuth u, 13. Tisztelt Szerkesztőség! Körülbelül egy hónapja vásároltam egy terményda­rálót. (Gyártási száma: 0201033.) Másnap elromlott, az­óta sem tudom használni. A kaposvári Vasipari Ktsz-hez bejelentettem. Azt a választ kaptam, hogy a gyár nem engedi nekik javítani. A daráló jótállásos. A hibát írásban bejelentettem a Salina Gépgyártó és Tömítéstechnikai Vállalatnak (2490 Pusztaszabolcs, Isko­la u. 1.). Válaszra sem méltattak. Kérem a segítségüket. Tisztelettel: Víg Imre Alsóbogát, Vörösmarty u. 7. Jég írért# a hatúri Javítják a telefonvonalakat Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 147. szám 1986. június 24., kedd Az UMS karbantartási—irányítási rendszerrel ismerkedtek a napokban a System Szervezési Vállalat gépipari tudomá­nyos egyesülés rendezésében a somogyi vállalatok meghí­vott üzemfenntartási vezetői. A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában tartott ismertetőt gyakorlati bemutató követte. Képünkön: a folyamatot ellenőrző blokkolóegység Helyreállítják a dzsámit Vihar pusztított csütörtök­ről péntekre virradóan So­mogyiban. Több helyen jég verte el a határt. A napok­ban lehullott több mint nyolcvan milliméter csapa­dék nemcsak a betakarítást hátráltatja, hanem sokfelé eróziós károkat is okozott. Böhönye térségéből éppúgy jeleztek gondokat, mint Fo­nyód környékéről vagy a Zselicből. A kisgyaláni termelőszö­vetkezet bejelentése szerint négyezer hektárnyi szántót sújtott a jég és a vihar. Böhönyén a szőlőt tizedelte meg, s megdöntötte a kalá­szosokat. Az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságán elmond­ták: Lengyeltótiban nyolc­száz hektár szenvedte meg az időjárás viszontagságait. A somogyi üzemekben ká­rosodott a búza, az őszi árpa, a kukorica és a borsó. Ed­dig a mezőgazdasági üzemek huszonnégy helyről jeleztek jégverést, tizennyolcból pe­dig nagyobb épületkárt. Százhetvenegy családi ház, nyaraló, hétvégi ház is meg­sérült. Harmincegy helyen háztáji szőlőt, dohányt és más terményt vert el a jég. Kaposváron a Tritex keres­kedelmi vállalat raktára beázott, s ruhák mentek tönkre. A Balaton Fűszért raktárházát is megtépázta a vihar. A somogyvári Építő­ipari Szövetkezetnél a pala­tetőt szakította le a szél. Ugyanitt beázott az Elegan­cia Ipari Szövetkezet gép­terme, s napokig nem dol­gozhattak. Barcson az áfész műhelyének teteje sérült meg. A biztosító szakemberei tegnap megkezdték a károk felmérését. Nemcsak a csütörtöki nagy vihar, hanem az ezt követő kisebbek is okoztak üzem­zavarokat a hírközlésben. Hetes, Juta, Őrei, Szentba- lázs térségében dőlő fák szaggatták le a telefonveze­téket. Tíz-tizenkét óráig né­mák voltak a telefonok. Vil­lám csapott a postaépüle­tekbe is; Mezőcsokonyáról, Igáiból, Ladról, Kadarkútról vagy Böhönyéről még a se­gélykérő telefonokkal sem lehetett elérni a megyeszék­helyt. Valamennyi úgyneve­zett berepülőzött készülék elnémult, javításukon még tegnap is dolgoztak a szak­emberek. A viharok gondot okoztak az áramszolgáltatásban is: tucatnyi helyen volt hosz- szabb-rövidebb üzemzavar. Ez Jálkában például négy, Nagyberkiben és környékén öt óráig tartott. Két alka­lommal villám csapott a transzformátor-állomások­ba. A somogyi tűzoltókat a napokban vihar okozta tűz­höz négyszer, műszaki men­téshez háromszor, vizszivi- táshoz pedig tizenkét alka­lommal riasztották. Helyreállítják és múzeum­nak rendezik be Siklós egyetlen török kori műemlé­két: a Malkocs bejről elne­vezett dzsámit. A rekonst­rukció során visszanyeri eredeti formáját a négy­száz éve emelt mohamedán templom, amely a legutóbbi időkig csaknem elfeledve állt egy kis mellékutcában, mígnem a városi tanács le­bontatta a hozzá ragasztott régi házacskákat, szabaddá téve az épületet a régésze­ti kutatás és a műemléki helyreállítás számára. A négyszögletes, tekinté­lyes méretű és nemes ará­nyú dzsámin fennmaradtak a jellegzetes szamárhátíves ablakok. Mellette megtalál­ták az egykori minaret öt- szögletű alapját is. Az épü­let kupoláját viszont száza­dunk elején, sajnos, lebon­tották. A mohamedán templomot a XVI. század második felé­ben Malkocs bej emeltette. A török kiűzése után még sokáig használták az épüle­tet különféle célokra — a múlt században például szegényház volt —, majd később sorsára hagyták. A török kori épületet az Országos Műemléki Felügye­lőség fogja helyreállítani s falai között kerámiamúzeu­mot rendeznek be. Állandó kiállításon mutatják be itt a siklósi születésű, híres né­pi keramikus, az 1898 és 1955 között élt Gerencsér Sebestyén életművét. Alko­tásait dr. Bakó Géza kór­házi főorvos kutatta föl és gyűjtötte össze; halála után özvegye a városnak ajándé­kozta az értékes anyagot. Ugyancsak itt állítják ki háromévenként a Gerencsér Sebestyén-fazekaspályázat díjnyertes munkáit. Valóságos madárfelhőbe • burkolózott a „vadvízor­szág” néven ismert szeged— fehértói természetvédelmi te­rület. Itt van Közép-Európa legnépesebb dankasirály- teliepe, ahdl az idén igen kedvező volt a szaporulat: 1500 fészekből mintegy 4000 fióka kelt ki. Az itt költő dankasirályok az évnek még a felét sem töltik szülőföldjükön, csak annyi ideig tartózkodnak ezen a területen, amíg fel­nevelik utódaikat. A nyár végén déli tájaikra, a meleg tengerek partjaira költöznek. De addig is felbecsülhetetlen Tessedik tudományos napok A debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem és a Debreceni Akadémiai Bizottság több más agrár- és tudományos szervezettel együttműködve Debrecenben rendezte meg a VI. Tessedik Sámuel tudo­mányos napokat. A hétfői megnyitón csak­nem ötszáz tudományos ku­tatót, gyakorlati szakembert, köztük Csehszlovákiából, Ju­goszláviából, Lengyelor­szágból, Romániából, az NDK-ból és a Szovjetunióból érkezett vendégeket köszön­tötte Szász Gábor, a debre­ceni agráregyetem rektora. Ezután Papócsi László me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott elő­adást A kutatásfejlesztés sze­repe, feladatai a mezőgaz­daság eredményességének fokozásában címmel. Ki­emelte: a kétszáz esztendő­vel ezelőtt Szarvason élő és dolgozó Tessedik Sámuel szellemi öröksége soha nem volt annyira időszerű, mint most. Az agrártudós az ok­tatás, a kutatás és a gya­korlat egységét hirdette, kö­vetkezetesen harcolt a meg­szokás és ra maradiság el­len. Napjainkban új szemlélet­re van szükség az agrárter­mékek előállításánál: növel­ni kell a termékek béltartal­mai és biológiai értékét, s fo­kozni a feldolgozottság fo­kát. A tudományos napokon ki­lenc szekcióban — a mező- gazdasági termelés vala­mennyi ágazatát érintve — csaknem kétszáz előadás hangzik el. szolgálatot tesznek a mező­gazdaságnak. A szülők fa­lánk fiókáikat rovarokkal etetik, s hihetetlen mennyi­ségű szántóföldi kártevőt pusztítanak el. Az idén három pár szere- csensirály is költött a „vad- vízország” szigetén. Ezek a fehér tollazatú, koromfekete fejű madarak hazánkban ritkaságnak számítanak. Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal Dél­alföldi Felügyelőségének szakemberei meghonosítá­suk érdekében jó fészkelöhe- lyet alakítottak ki számukra Tarka sorok Mit akart mondani? — Szegényke. Egész úton olyan fájdalmasan szűkölt, mintha csak mondani akart volna va­lamit — mondja a férj a feleségnek, amikor hazaviszi a kutyát az ál­latorvostól. A feleség először a kutyára néz, azután a férjre, majd megszólal: — Valószínűleg azt akarta neked mondani, hogy ő nem a mi ku­tyánk ... Próba — Mondd meg őszin­tén, Vilma, mit mondtál a férjednek, amikor elő­ször mentél fel a sze­retőd lakására? — Az igazat... — Ne hazudj! — Nem hazudok. Azt mondtam, hogy megyek próbálni. Tíz fiú — Tíz fiú moziba akar menni, de ötöt nem en­gednek el a szülők. Hány fiú ment moziba? Mondd meg, Ferike! — Tíz fiú, tanár úr kérem. Bíróságon — Tehát maga már többször volt büntetve. — Ne legyen ilyen egyoldalú, bíró úr. Több­ször voltam szabadlábon is... Ülőfoglalkozás — Magának ülőfog­lalkozása van? — Ahogy vesszük ... Zsoké vagyok. Nem tetszett — Nekem egyáltalán nem tetszett, ahogy az a fiú tegnap téged a ka­puban csókolgatott. — Nekem se tetszett, mama... De hát mit csináljak, ha egyszer még ilyen tapasztalatlan! Vakáció — Miért nem köszön­tél az előbb a tanár- néninek? — Most? Szünidőben? Új munkaerő — Nem értem magát — mondja a vezető az új beosztottnak. — Még csak egy hónapja van nálunk, és máris kétha­vi lemaradása van ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János ^ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató N. J. Budapesten a Martinéin téren megnyílt a legújabb fővárosi ruhabolt, a Tadzs Mahal Indiai Divatház. A Ruházati Bolt Vállalat, a Konzumex Külkereskedelmi Vállalattal kö­zösen és. hat indiai cég közreműködésével hozták létre a 470 négyzetméteres boltot, ahol elsősorban női ruhákat árusítanak , Mai fíilemülepör (Változatok a rossz modorra) Az asszony hangja még minidig elcsuiklik, ha az eseményekről beszél. Az eladó kislány szája széle még mindig fájdalmas gri­maszra rándul, ha az eset­re emlékeztetik. Egy por­szívó miatt tört ki a hábo­rúság, s mi manapság egy porszívó? A nyugdíjas asszony por­szívót akart, a Somogyker kaposvári boltjában (Május 1. utca), s OTP-re kérte. Már az fölingerelte, hogy a választásnál nem értette pontosan milyen előnyei vannak a kínált gyártmá­nyoknak. Az eladó kislány viszont ettől a tétovázás­tól lett ideges. A második felvonás — ha úgy tetszik — még kiábrándítóbban alakult. Az OTP-papírok kitöltéséihez szükség volt az asszony nyugdíjascédu­lájára. De otthon felejtet­te. S 2 leghétköznapibb, könnyen megoldható fejle­mény miatt végletesen ösz- szecsaptak a szenvedélyek. Kibogozni, hogy ki volt az agresszívabb, nincs ked­vem, sem erőm. Harag, sértődés, kivizsgálás lett a dologból, mai fülemülepör. Érdemes a Somogyker panaszkivizsgálással meg­bízott csoportvezetőjének, Göndöcz Józsefnek a véle­ményét idézni: — Nem tudom menteni alkalmazottunk viselkedé­sét. Egy kereskedőnek le kelt nyelnie a vevők rossz modorát is. Sok ilyen­olyan ember tér be hoz­zánk, kevesen vettek illem­tanórákat. Ha mi eladni iakarunk, kell lennie esz­közeinknek, amelyekkel élét vehetjük a helyzetnek. Ez ‘is hozzá tartozik a ke­reskedelmi kultúrához. Ezzel az önkritikus hang­gal mindannyian egyet­érthetünk. S bizonyára ■ a sértett vásárló is tanult a fiaskóból. Még jobb, ha ő is önkritikusan tette. Cs. T. Madárfelhő vadvízországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom