Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
1986. június 18., szerda Somogyi Néplap 3 Termékváltás — munkamegosztással Annak ellenére, hogy állandóan foglalkozunk vele, a különböző ráfizetéses tevékenységek aránya növekszik és nem csökken. Sokféle oka van ennek. Előfordul átmeneti, vagy tartós visszaesés a munkában. De sóikkal inkább jellemző, hogy a növekvő követelményekkel nem tartanak lépést az üzemek. A tempót diktálja a szigorodó gazdasági szabályozás, a dotációk és a közvetett támogatások elapadása, a külpiaci verseny fokozódása. A korszerű, a jól szervezett üzem is lépésváltásra, megújulásra kényszerül.' A jól működő kisvállalkozások több területen a nagyüzemek versenytársaivá, esetenként pedig segítőtársaivá váltak. A háztájinak, a vállalati és a nem vállalati gazdasági munkaközösségeknek, szerződéses üzle- teknak, a kisiparosoknak, kiskereskedőknek hasznát láthatják a fogyasztók, a felhasználók, de hasznát láthatják a szocialista üzemek is, amennyiben e kisszervezetek kiegészítik, rugalmasabbá, hatékonyabbá teszik működésüket. Megemlíthetjük, hogy a zöldség—gyümölcs-termelés jórészt kiszorult a nagyüzemekből. A kertészeti áru minitegy hatvan százalékát, a kéziimunkaigényes, nehezen gépesíthető zöldség- és gyümölcsfélék csaknem teljes egészét a háztáji gazdaságokban, a zártkertekben, a hétvégi telkeken termelik meg. A különféle javító szolgáltatásokat pedig a szövetkezetek, a tanácsi vállalatok helyett mindinkább a kisiparosok (szépszámmal másodállásban) no meg persze a fusizók, a kontárok végzik. A veszteséges munkák átcsoportosítása, jövedelmezővé tétele gyakran spontán folyamat eredménye, s így az ellátás nem mindig elég biztonságos és kielégítő színvonalú. „Baj van a szabályozással! Miért nem teszik a szocialista üzemeket érdekeltté az alapvető szükségletek kielégítésében?” Napjainkban is találkozhatunk ilyen megjegyzéssel és kérdéssel. Ám ezek a régi beidegződések, kialakult reflexek a mai körülmények között megalapozottak. Az érdekeltség fokozása, anyagi eszközöket igényel. Vagy az államkassza terhére támogatják, kedvezményezik az üzemet vagy a lakosság rovására emelik az árakat. Egyik út sem járható. A termelés spontán átrendezéseinek káros hatásait más módon kell felszámolni, vagy legalább korlátozna. Más módszereket kíván a lakossági szolgáltatások fejlesztése. Elsősorban a kisiparosok számára szükséges vonzóvá tennünk ezt a tevékenységet, főként az első esztendőkben kölcsönökkel és adókedvezményekkel. Az átrendeződési folyamatban, az ésszerű munka- megosztásban döntő szerepe van a kisszervezeteknek, köztük az egyéni, a családi vállalkozásoknak. Az egyszerű, rugalmas munkaszervezetek alacsony ráfordításokkal dolgoznak, s más módon nem hasznosítható erőforrásokat mozgósítanak, s kapcsolnak be a gazdaság vérkeringésébe. Aligha lehet politikai aggodalommal nézni és visszalépésnek tekinteni egy-egy meghatározott társadalmi szükséglet rugalmasabb, olcsóbb kielégítését csak azért, mert <a termelő vagy a szolgáltató nem állami vállalat vagy szövetkezet. A kisvállalkozások kiegészítő, besegítő szerepe bármilyen hasznos, hatóköre mégis korlátozott. A különböző kisszervezetek hozzájárulhatnak a szocialista gazdaság rugalmasabb, jövedelmezőbb működéséhez, de nem pótolhatják a nagy- és középüzemek határozott korszerűsítési, megújulási, termékváltási lépéseit. Van tennivaló a kisszervezetek házatáján is. Az egyéni és a szűk csoport- érdek túlhajtott érvényesülésének olykor a vállalat, a népgazdaság látja kárát. Gondoljunk azokra a vgrnk- ra, amelyek kizárólag csak a túlórák eltüntetését s a bérszabályozás fellazítását szolgálják. A legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a külön munka indokolatlan felértékelésével leminősítik a főmunkaidő teljesítményét, fellazítják fegyelmét. Gazdasági és erkölcsi kárt okoz minden ügyeskedés, visszaélés. Haszonbérbe adnak például tsz-íöldet, mondván, hogy nagyüzemileg nem hasznosítható, mégis a szövetkezet szánt, vet és araL., a hasznot pedig a bérlő zsebeli be. Újabban előfordul, hogy veszteségesnek minősítenek egy-egy állattartó részleget, szerződésibe adják az istállót, a jószágot magánszemélynek, aki meggazdagodik rajta. A vadhajtások lenyesósével, az ügyeskedések megszüntetésével felszámolhatók a kisszervezetekkel szembeni előítéletek. Csak etikus, a közösség javát szolgáló módszerek lehetnek gazdaságilag is hasznosak. Kovács József Súlyos fagykárok után M" ## ■■ f wwW w§ Erősödik a szóló A siófoki November 7. Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezetben is tetemes kárt okozott a tavalyi fagy. A ikárök az egész 271 hektár szőlőterületet sújtották. Akkor úgy határoztak, hogy a 80 millió forintos költséggel létrehozott ültetvényen, a tőkék újrane- velésével mentik a menthetőt. Aztán megint tél jött, s ez sem kímélte a siófokiak szőlejét. Már úgy látszott, hiába volt a tavalyi gondosság, a nagy erőfeszítés és a sok költség. Ezen a tavaszon már a terület alapos redukálása is szóba került ... Az ültetvény ismét bizalmat kapott! — Szakmai bizottság döntése volt, hogy állami támogatással megoldjuk az új- ranevelést, mégpedig olyan mértékben, ahogyan azt a téesz jónak látja — mondja Fridrich György ágazatvezető. — Regenerálódott a szőlőnk és nyilvánvalóvá vált, hogy csaknem a teljes terület újranevelhető még az idei, második fagykár után is, s mindössze tíz hektárnyi, hatvannyolcas telepítésű régi ültetvényt kell felszámolni. A tavalyi és az idei károk után 243,5 hektár szőlőnk marad, amiből a nem termő terület 81 hektár ... A múlt évben 16 millió forintot fordítottak erre a célra, az idén 12 millióból szeretnének kijönni, mégpedig úgy, hogy differenciálják a területet aszerint, hol, milyen munkák elvégzése indokolt. A mélyebben fekvő helyeken például — mintegy száz hektáron. — csak a legfontosabb tennivalókat — ilyen a hón aljazás — oldják meg, a hagyományos szőlőnevelésben használatos módszereket alkalmazzák. Az ültetvény egy részén közepes „ellátásban” részesül a növény, s több mint hetven hektáron továbbra is részesiművélés folyik, ott minden szakmai igényt a legmagasabb szinten elégítenek ki, erre az eredményes újranevel és érdekében szükség lesz. — Az ágazat technikai fölszereltsége alkalmas arra, hogy a gyomirtást, a növényvédő permetezéseket idejében és szakszerűen elvégezzük. A kézi erőt többnyire a szövetkezet melléküzemágaiból, az irodából hozzuk, kiegészítésül az ágazat saját erejéhez, de diákok, katonák munkájával is számolunk. Balaitonszaibadiiban — itt terül el a téesz szőleje — Vargáné Maróti Gabriella művezető a kalauzunk. Amerre járunk, a régi és újabb telepítések „beszélnek” arról, amiről az ágazatvezető táj ékoztatott: a fagy nyomai, eltérő mértékben ugyan, de meglátszanak a táblákon, s arról is meggyőződhetünk, hogy bármekkora volt is a kár, a területnek jó gazda módjára most is gondját viselik. A Pusztatoronynál szép, sokat ígérő a királyleányka. — Ez a húszhektáros terület itt, a magaslaton megúszta a tavalyi és az idei fagyókat is — magyarázza Vargáné. — Itt legkevesebb 12 tonnás átlaggal fizethet a szőlő hektárja, ha szüretig még nem jön valami közbe... Nem messze ettől a helytől, a domb lábánál a Zöld- vertellni már korántsem mutált ilyen biztató képet, itt a tőkekarok és a tőketörzsek a két télen teljesen elhaltak a fagyok nyomán. Az ipari ágazat dolgozói kötözik a karókhoz a vesszőket: jó lesz, ha az ötszáz-hatszáz kilót megadja majd hektárja, s ebből, az ilyen állapotú szőlőből van a legtöbb. De ezeknek a tőkéknek is van gazdája, ezen a területen sem áll le az élet — az idei munkák már a jövőt, a károkat feledtető gazdagabb hozamokat szolgálják. Hernesz Ferenc A tanácselnök a kérdések kereszttüzében mondtak véleményt a tabiak Melyek a lakóhely hosszú- és középtávú fejlesztésének legfontosabb célkitűzései ? Mit tartalmaz a térség terület- és településfejlesztési terve? Várható-e a területen élő lakosság életkörülményeiben meglevő különbségek csökkentése? Van-e reális lehetőség arra, hogy Tab a közeljövőben város legyen? Mi kerül majd a VII. ötéves terület- és településfejlesztési tervbe? Kérdések azon a vitafórumon hangzottak el, melyet a Videoton pártalapszervezetének vezetősége rendezett. Feleletet Farkas István tanácselnöktől kaptak a résztvevők, aki megfelelő tájékoztatásit adott Tab hosszútávú fejlesztési tervéről, illetve a VII. ötHidrológiai vándorgyűlés nagytavaink életéről Számadás és szakmai útmutatás Háromnapos vándorgyűlést rendezett Hévízen a Magyar Hidrológiai Társaság. A tegnap kezdődött eseményre félezer szakember jött el. A vízügyi és bányaipari mérnökök, vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek mellett kémikusok, tóélettan-kutatók, orvosok, biológusok, mezőgazdászok, tanácsi és idegenforgalmi szakemberek fejtették ki' véleményüket sekély vizű dunántúli magyitavaink életéről, környezetének állapotáról. Ez nemzetközi érdeklődésre is számot tartó téma. Hiszen az édesvízi sekély tavakat sokkal drasztikusabban érinti a környezet romlása. Magyarországon viszonylag jól ismerik ezt a folyamatot. Az utóbbi három évtizedben a vízügyi ágazat munkájának szerves részét alkotta az e rombolások elleni küzdelem. Sikerült a már csaknem teljesen elmocsarasodott Velencei tavat új élettel megtölteni, s a Balaton védelmében iis számos, már részeredményeket mutató intézkedés történt az utóbbi években. A társaság 1949 óta rendszeresen foglalkozik nagy tavaink életével és vízgazdálkodási problémáikkal. Elsőnek vetették föl a tavak fejlesztésének, vízminőségük védelmének sokoldalú összehangolására egy tárcaközi operatív szervezet megalakulását. Azóta ezek a Balatonnál és a Velencei-tónál megvalósultak. Az 1949- ig megjelent Balatoni Kurírt böngészve fölfigyeltem rá, hogy milyen szenvedéllyel álltak ki a vízügyi szakemberek a Kis-Baiaton védelmi szerepének helyreállításáért. De ez akkor elmaradt, s így évtizedek múlva, összehasonlíthatatlanul nagyobb költségekkel kellett újjáépíteni a Kis-Balaton vízminőségvédelmi rendszerét. Ez egyben arra is példa lehet, hogy az állami tervezésnek és a. döntési folyamatnak erőteljesebben kell a tudományos fölismerésekre támaszkodnia. Ezt a folyamatot tekintette át Karászi Kálmán, a társaság alelnöke a nyitó plenáris iiléseq. Megállapították, hogy a balatoni ankétók határozatai beépülitek a döntést hozó mechanizmusba. Fölidézve a tíz-tizenöt évvel ezelőtt kialakított prognózisokat és határozatokat, ezek tudományos megalapozottságát ma is helytállónak minősítette. A nagytavak — különösen a Balaton — betegségtüneteit időben jelezték, s. ezek a hetvenes évek végére részévé váltak az Országos Vízügyi Hivatal programjának és később a Balaton megmentését szolgáló kormányhatározatnak. Így az 1982-es mélypont «után — amikor a Balaton vízminősége a legrosszabb volt — fokozatos javulás érzékelhető a különböző intézkedések hatására. A vízminőség azonban még mindig labilis, különösen a tó délnyugati részén. A szakemberek szerint döntő változás — ha a tervezett ütemben végzik a kis-bala- toni és egyéb védelmi beruházásokat — csak a kilencvenes évek első felében, de inkább a közepén várható. Mindehhez azonban olyan sokoldalú és összehangolt végrehajtásra van szükség — mint Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára előadásában kiemelte —, amelyek a vízminősiég- és talajvédelem kérdésein kívül átfogják a Balaton térségében érvényesülő ösz- szes tényezőt. (Ipar, mező- gazdaság, idegenforgatom stb.) A vándorgyűlés szekcióiban háromnapos, élénk vita kezdődött. Száztíz dolgozatot adtak be a szakemberek és gazdag szempontok alapján vizsgálják nagyta- vainlk életét. Számadás e három nap a magyarországi vizek kutatásának eredményeiről és szakmai útmutatás a következő évtizedre. Cs. T. éves tervjavaslatról is. Elmondta, hogy a következő 15 év gazdasági-politikai célkitűzéseit úgy kell végrehajtani, hogy a középpontban a hatékonyság javítása álljon. Tab városias jellegét tovább kívánják növelni, s el kell érni, hogy a városi cím követelményeinek megfeleljen a település. Ehhez a lakossági infrastruktúra fejlesztése révén csökkenteni kell Tab lés a társközségek között meglevő különbségeket, illetve javítani, fejleszteni a kistérségi ellátó-szervező funkciót. Az egészséges ivóvíz biztosítása, az oktatás fejlesztése, az egészségügyi és szociális, valamint a lakásellátás, a lakásgazdálkodás javítása kiemelt feladat lesz. A taibi tanács összesen mintegy 484 millió forint bevétellel, állami támogatással számol a hetedik ötéves tervben és ebből 143 millió forintot költhet fejlesztésekre. A tanács elnöke arról is szólt, hogy egyre több társadalmi vitafórumot terveznek, s ennek során számítanak a lakosság véleményére, észrevételeire, javaslataira. Elmondta: tíz tanácsi bérlakás, valamint 74 OTP-lakás épül Tabon, fokozottabban támogatják a telepszerű többszintes lakásvásárlást, illetve növelik a személyi tulajdonú egyedi lakásépítés arányát. Ezért 140 telek kialakítását tervezik a falu nyugati részén. A társközségekben a szakemberek letelepedését segítendő két szolgálati lakást építenek. Előtérbe került az idős korúakról való fokozott gondoskodás, és 20 férőhelyes napköziotthont is létesítenek. A jelenlegi körülmények szükségessé teszik az oktatás fejlesztését: az elektronikai műszerész képzés beindulásával néggyel több tanteremre, valamint 36 személyes tanműhely megépítésére kerülhet sor a céltámogatás és a saját erő fel- használásával. Bábomyme- gyeren három tanterem kialakításával, Tabon. pedig 8 tantermes általános iskola epitésevei szántóinak, roty- tatódik a közegészségügyileg veszélyeztetett települései; ivóvízellátásának javítása. A tahi tanácsihoz tartozó 12 település közül nincs egészséges ivóvíz tízben. Bedeg- kér, Kánya és Somogymegy- gyes községek elkezdik, Zalán és Lufién tovább folytatják a vezetéképítést. A közlekedés és a hírközlés javítására 10, vízgazdálkodásra 9,5 millió forintot fordítanak, a lakásépítést, lakásgazdálkodást, telekkialakítást pedig 25 millió forinttal kívánják megoldani. A beruházásra tehát mintegy 116 millió forintot fordíthatnak, amelyből a céltámogatás összege 26 millió forintot tesz ki. A vitaindítót követően több észrevételt, javaslatot kapott a tanács elnöke. Császár János fölvetette, hogy a, vendéglátóhely megépítése sürgető feladat. Kétségbe vonta, hogy az áfésiz által meghirdetett pályázatra ilyen rövid időn belül érdemi kivitelező jelentkezhet, illetve elegendő a rendelkezésre álló idő az elbíráláshoz. Azt is szóvá tette, hogy nem megfelelő a zöldség- és gyümölcsellátás Tabon, s szorgalmazta a piac elhelyezésének megteremtését. Wa- niek Erhardné arra volt kíváncsi: mi van a teho-val? Mikor kell fizetni? Kérte a tanács elnökét, hogy ezzel kapcsolatban a tájékoztatás legyen széles körű. Személyi Kálmán azt kérdezte, hogy miért nincs a moziban lehetőség arra, hogy több nappal az előadás előtt jegyet vegyenek és a nagy sikerű filmeket miért nem vetítik hosszabb ideig. Tilk Ernőné a közlekedés nehézségeit feszegette. Mint mondta: jó volna a forgalmi rendet felülvizsgálni, mert a biztonságos közlekedés feltételei esetenként igen nehezek. Krutek József
