Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-17 / 141. szám
1986. június 17., kedd Somogyi Néplap 3 Uj építésügyi szabályzat Többéves munka előzte meg az új Országos Építésügyi ' Szabályzat (OÉSZ) megjelenését. A vitákban társadalmi, államigazgatási szervek, tervező szervezetek fejtették ki véleményüket, és javasolták a korábbi szabályozás felülvizsgálatát. Az 1986. július 1- től hatályba lépő szabályozás elsősorban tartalmában tér el a korábbitól. Keretjellegéből adódóan nemcsak lehetőséget ad, hanem feltételezi is az egyedi sajátosságokat tükröző helyi előírásokat. A gyakorlatban jól bevált szabályok megtartása mellett több lényeges változásra is sor kerül. A három kötet 265 §-át egy kötet 175 §-a váltja fel. Tükröződnek benne mindazok a változások, melyek a társadalmi, gazdasági élet különböző területein az utóbbi öt évben építési szokásainkban bekövetkeztek. Hangsúlyt kapott a települési értékek megőrzésére, a települések rekonstrukciójára vonatkozó jogos társadalmi igény. Az új szabályozás részletes ismertetésére nem vál- lalkoZhatom, csupán a lakosság széles körét érintő változásokra szeretném felhívni a figyelmet. Az új OÉSZ-ben általános elvként fogalmazták meg a környezet, a települések szerkezeti és beépítési jellegzetességeinek védelmét, a települések és a táj, a domborzati jelleg megőrzését szolgáló előírásokat. Hangsúlyozottá válik az épületek környezeti beilleszkedésének vizsgálata. Módosultak — elsősorban a lakosság érdekében — az építési tilalmi rendelkezések. Ezután az — élet- és vagyonvédelmet veszélyeztető körülmények esetén lesz lehetőség hosszabb ideig tartó, visszavonásig érvényes építési tilalom elrendelésére. Az 5—10 évig tartó építési tilalmat szintén csak ritkán lehet elrendelni; akkor ha ezt olyan fontos közérdek indokolja, mint például a műemlékvédelem, a területfelihasználást előkészítés igénye. Ilyen esetekben azonban a hatóságok nem tagadhatják meg a lakóépületek karbantartására, korszerűsítésére és maximálisan 25 m2-rel való bővítésére vonatkozó kérelmeket. Az engedélyt azonban ezekben az esetekben csak a kártalanítási igény kizárásával adhatják meg. Azokban az esetekben azonban, amikor a rendezési terv végrehajtása, a terület távlati rendeltetése a jelenlegitől eltér, ezután kártalanítási igény kizárása nélkül kell majd engedélyezni a lakóházak karbantartását, felújítását, 25 m2-ig történő bővítését, a túlnyomó részt beépült területek üres telkeinek 80 m2 alapterületig lakóházzal való beépítését. Ez azt jelenti, hogy a terület későbbi más célú hasznosítását legkevésbé akadályozó, nehezítő, de a tervezettől eltérő átmeneti hasznosítás, beépítés is elképzelhető lesz. A korábbiaktól eltérően rendezi az új OÉSZ a települések igazgatási területeinek beépítését, felhasználását. Az egyes területfelhasználási egységekben, mint amilyen például a lakóvagy az üdülőterület, a jellemző rendeltetéstől eltérő építmények elhelyezésére is lehetőség lesz, annak a fő elvnek a megtartásával, hogy sem az új építmény a környezetére, sem fordítva nem lehetnek egymásra káros hatással. Ilyen esetekben azonban tartani kell a környezeti beilleszkedés érdekében az övezeti előírásokat. Így a lakóterületen — az övezeti előírások megtartása mellett — önálló főépületként létesíthetők alapellátást nyújtó szolgáltató üzletek, kisüzemek. A lakó- és üdülőépülettel már vegyesen beépült területeken ezután is mód lesz arra, hogy lakóház épüljön üdülőterületen, illetve üdülő lakóterületen. Ezekben az esetekben azonban a lakóház csak az üdülőövezet előírásai, üdülő a lakóövezet előírásai szerint épülhet fel. Ez különösen az előző esetben jelent kompromisszumot, ugyanis nem lesz mód arra, hogy üdülőövezetben különálló melléképület létesüljön, és az üdülőövezetekben általában csak kisebb beépítettséget lehet megengedni. Az új OÉSZ alapján általában szélesebb, nagyobb telkeket lehet kialakítani, az épületek párkánymagassága az övezeti előírások mellett függ a környezet már kialakult beépítésétől, jellemző párkányimagasságától. A túlzsúfolt beépítést, saját környezetünk felélését kívánja megakadályozni az új szabályozás azzal, hogy az üdülőterületek tömbtel- ikeinél is megköveteli a szo- bánlkénti 60 m2 szabad zöldterület biztosítását. Nem változott a kialakítható zártkerti földrészletek nagyságára vonatkozó korábbi előírás, mely a Balaton üdülőkörzet kivételével — ahol minimálisan 1500 m2-t el kell hogy érje. A magánszemélyek tulajdonában, tartós használatában lévő zártkertekben ezután is csak 30 m2-es gazdasági épületek épülhetnek, melyek azonban most már 12 m2-nél nagyobbak kell, hogy legyenek, homlokzatmagasságuk nem haladhatja meg a 3,5 métert, gerincmagasságuk az 5,5 métert. Ez a szabályozás azonban nem vonatkozik a haszonbérletbe adott földterületekre, melyekre ezután sem épülhet 12 m2-nél nagyobb gazdasági épület, zártkertekben állattartó épületeket létesíthetnek, ezek azonban egységes épületként kell, hogy megjelenjenek, homlokzatmagasságuk nem haladhatja meg a 3,5 métert. Módosultak az épületek közötti távolságokra vonatkozó előírások. Az épületek egymással szemben fekvő oldalhomlokzatai közül a nagyobb épület homlokzatmagasságának megfelelő távolságot kell általában a két épület között biztosítani, ez azonban 6 méternél kevesebb nem lehet. Az állattartásra szolgáló melléképületek védőtávolságait általában köz- és állategészségügyi, környezetvédelmi követelmények megtartásával a helyi tanácsok rendeletekben szabályozták. Ezek a szabályok mindenüti', elkészültek, jóváhagyásuk megtörtént. Tudni kell azonban, hogy az állattartásra — bizonyos korlátozás mellett. A szabályozás eltérő a városoknál, a falvaknál és megint más az üdülőterületeknél. A 2/1968. (II. 27.) ÉVM sz. rendelettel közzétett új OÉSZ a korábbi szabályozástól sok szempontból kedvezőbb helyzetet teremt. Néhány helyen azonban, döntően az üdülőterületeken, a korlátozás nagyobb lesz. A szabályzat nem érinti a Balatonon jelenleg érvényben lévő átmeneti építési korlátozást. A jogszabáy ez év második felétől érvényes, visszamenőleg hatálya nincs. Az előírások érvényesítése a tanácsi szerveknek, a tervezőknek egyaránt feladatuk, kötelezettségük. A közeljövőben valamennyi tanácsnak felül kell vizsgálnia rendezési tervét, elsősorban az építési öjípzeteket, az építési tilalmakat illetően, összhangba kell azok előírásait hozni az új szabályozással. El lehet készíteni a helyi sajátosságokat tükröző beépítési előírásokat. Szabó Gyula a megyei tainács osztályvezetője Közelebb az otthonhoz Melléküzemág Szőkedencsen A balatonmáriai áfész sző- kedencsi melléküzemágában jó fél évvel ezelőtt 12 dolgozó kezdte meg a munkát egy átalakított kúriában. Ma negyvenhármán vannak az üzemben és nyolc bedolgozó szorgoskodik otthon. Gépkocsik és háztartási gépek elektromos szereléséhez állítanak össze kábeleket. Kezdetben voltak nehézségeik, de már sikerült átvenni az NSZK-beli partner által elvárt munkastílust. Bakos Ernő elnökhelyettes mondta: A normák nagyon szigorúak. Mikor egy-egy újabb munkát bevezetünk, az asz- szonyok először mindig azt mondják: ezt nem lehet tel j esi ten i. B ér munkában dolgozunk, a megbízó szállítja az alapanyagot, a gépeket, s gondoskodik a termékek elszállításáról. Ha azt akarjuk, hogy továbbra is megbízást kapjunk, nekünk kell alkalmazkodnunk hozzájuk. Az igaz, hogy nem lehet naponta 15 cigarettát elszívni, de nem olyan magasak a követelmények, hogy ne lehetne teljesíteni a normát. — Miért éppen Szőkedencsen hozták létre az üzemet? — Ügy gondoltuk: ezzel is segíthetünk azoknak, akik lakóhelyükön vagy annak közelében akarnak dolgozni. A helybelieken kívül a környező településekről is járnak ide, őket az áfész buszával szállítjuk. Az is közrejátszott a hely kiválasztásában, hogy itt kedvező feltételekkel vásárolhattuk meg ezt a régi épületet. Bővítése után még több embert foglalkoztatunk. A tárgyalások biztatóak, fokozatosan több munkára kapunk megrendelést. A csarnokban kábelek és forrasztásra váró alkatrészek között dolgoznak az asszonyok. Egyikük állva válogatja össze, színenként, a vékony műanyaggal bevont huzalokat, hogy a köteget egy vastagabb kábelbe burkolja. — Így könnyebb, meg nem is nagyon szeretek ülve dolgozni — mondja Török Mi- hályné, aki az üzem indulása óta itt van. — Előtte a tsz melléküzemágában dolgoztam, úgy gondoltam, itt jobb lesz. Teljesítménybért kapunk:- havonta három és fél, négyezer forintot keresek. Délután négyig tart a munkaidő, s utána még otthon is jut időm a kertre, a házimunkára. Jó, hogy itt vagyok helyben. A közelben nem sok munkalehetőség adódik. — Az persze jó, hogy itthon vagyunk — szól át a másik asztaltól a forrasztópáka mellől Takács Jó- zsejné. — Csak az nem jó, hogy olyan magas a norma. A kanizsai Izzóban dolgoztam előtte, ott megkerestem a 4500 forintot, innen másfélezerrel kevesebbet viszek haza. — Talán idővel itt is keres annyit. — Remélem . . . Egy pillanatra fölnéz, s jelzi, hogy befejezte a beszélgetést, mert nem tud kétfelé figyelni. Sok blokkolásgátló elemet kell még megforrasztania, hogy a 3300 darabos normája közelébe érjen. Nagy Jánosné is az Izzóból jött ide. Csákányból járt át Szőkedencsre. — Csak így tudtam megoldani, hogy iskolás fiamat el tudjam indítani otthonról. Ha jó a munka, akkor 4000 forint körül keresek. Az Izzóban volt több is, igaz, túlórákkal. Így azért mégiscsak nyugodtabb vagyok, mert reggel is, este is otthon lehetek. Nagy Zsóka HOL TART MEGYÉNKBEN A BIOKULTÚRA? Á fürkészdarázs „szolgáltatásai" A biológia törvényszerűségeit a kertművelésben deklaráltan alkalmazó irányzat nem különíthető el a növényvédelem évszázados tapasztalataitól. Ezt erősíti meg dr. Jasinka János, a Növény védelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke, a somogyi kertbarátok szövetségének társadalmi elnöke. — A növényvédelem mindig is összetett tevékenység volt, a védekezés valamennyi módszerét magában foglalta. A kémiai védekezés viszont teljesen új, s 1964 óta dinamikusan fejlődött nálunk. Az alkalmazott szerek hatásmechanizmusa tökéletesedett az elmúlt három évtizedben, s ennek eredményeként csökkent a fölhasznált anyagok mennyisége, a védett területék növekedése ellenére. — A jövő azonban a biológiai védekezésé, mert ez a módszer jobban alkalmazkodik a környezet törvényszerűségeihez, mint a meglehetősen drasztikus kémiai beavatkozás. Hol tart ez ma Magyarországon ? — Az országban számos kultúra termesztésénél alkalmazzák az igazán hatékony biológiai, vagy a kombinált kémiai—biológiai védekezést. Ebben — a közhiedelemmel ellentétben — a nagyüzemek járnak az élen. A biológiai Védekezés a természeti törvényszerűségek magas fokú ismeretére épül a nagyüzemben, de a kisüzemben is. Legegyszerűbb minden kártevőnek megtalálni a természetes ellenségét, s ezt a növényvédelem szolgálatába állítani. Ma már katicabogarak, zengőlegyek ezreit alkalmazzák a levéltetvek ellen, s für- készdarazsak pusztítják az üvegházi paradicsom-termesztésben gyakori molyte- tüt. A darazsak „szolgáltatásait” a kistermelők is megrendelhetik. Csongrád megyében a fólia alatti paradicsomtermesztést fürkészek nélkül már aligha végezhetnék. — Hogyan állnak a biológiai-ökológiai ismeretekkel a kistermelők? — Nagyon fontosak ezek az ismeretek. Figyelemmel kell kísérni a rovarok rajzásgörbéjét, viselkedését, mozgását a környezetben. Erre alkalmasak a fény-, szín-, illat- és szexcsapdák, a csalogató és riasztó anyagok térben jól megválasztott és szakszerű üzemeltetése. Ezek gazdaságosak, viszonylag olcsók, a kereskedelemben megvásárolhatók, vagy egy részük házilag is előállítható. Az árutermelők azonban még jobban bíznak a drága, de gyors és hatékony védelmet biztosító kémiai anyagokban. — A bíokertészek azonban másra esküdnek ... — Ez igaz, de a szemlélet ugyanaz. Mert itt is sokan kísérleteznek különféle „csodaszerekkel”, a hatásmechanizmus ismerete nélkül. A biokultúra új hívei szerint például a csalánfőzet alkalmas a védekezésre. Ennek viszont csak a biológiai szerepét vizsgálták, de a főzetet komplexen nem. így derült ki, hogy a szakszerűtlen pet- róleumos erjesztés miatt a főzetből rákkeltő anyagok juthatnak a kertészeti kultúrákba, s a gyümölccsel az emberi szervezetbe. Mások hypo-t alkalmaznak, s egyéb, alaposan nem vizsgált és ezért veszélyes szereket. Mi a legfontosabb célunknak a hiteles tájékoztatást tartjuk. Ezért is indítottuk el a Kistermelők magazinját, amely évente hatszor jelenik meg Somogybán. Növényvédelmi és táp- anyaggazdálkodási mutatókat adunk ki, hirdetőtáblákon tesszük közzé a fontos információkat. Gyakran tartunk előadásokat is. A kistermelők mégis gyakran és joggal panaszkodnak az információhiányra. — ön tehát nem jó szemmel nézi a biökultúra terjeszkedését? — Ezt nem mondom. Meg kell előznünk a növénykultúrákban a biölógiai sivatag kialakulását. Ehhez a bio- kulitúra sok kezdeményezését hatékony módszernek tartom. Nemrég kért tanácsot tőlem egy kistermelő, mit tegyen az elszaporodott pajordk és drótférgek ellen. A biológia törvényszerűségeire épülő két tanácsot is adhattam. Alapos gyomtalanítás után ossza föl kertjét 60x60-as négyzetrácsokra, s mindegyik négyzetbe vessen néhány szem búzamagot. A kicsírázó búza gyökérképződése erős, sok széndioxidot termel, s szinte magához vonzza a kártevőket. Amikor a búza szárba szökken, célszerű a gyökérzet közelében található kártevőkkel együtt kiemelni, és megsemmisíteni. Hasonlóan egyszerű módszer a kertben félbevágott burgonyákat elhelyezni. Ezeket előszeretettel keresik föl a nedvességet kedvelő rovarok. A biokertészet más fölfedezései — például a gilisztahumusz — szintén jól alkalmazhatók a kiskertekben. És csak nagyobb óvatosságot és a hatásmechanizmus pontosabb megértését kívánom. A biológiai védekezés távlatai egyébként is jóval tágasabbak ennél. A főmérnök a modern tudomány számos már létező, a gyakorlatban is alkalmazható eredményét sorolja föl, a biológiai növényvédelem legújabb csodáit. Lényegük: „testreszabott” szerek ezek, csak a kártevő ellen hatnak, de a környezetet nem károsítják. Ilyenek a génsebészet növényvédelemben is használható fölfedezései, a baktériumpreparátumok védelmi szerepe, a rovar kitinfejlődését gátló és hormonegyensúlyát megzavaró szerek, az autocid (önölő) módszerek terjedése. Ezeket egyelőre csak a nagyüzemekben használják. Sokukat megfelelő idejű nagyüzemi kipróbálás után a házikertekben is engedélyezik a közeljövőben. — Hogyan áll Somogybán a biokultúra ügye? — kértük végezetül rövid összegzésre dr. Jasinka Jánost. — Némi elmaradást tapasztalok az országos helyzethez képest a kisüzemekben. De ez nem behozhatatlan. A gyomnövények kapával irtása régi, bevált módszer, ráadásul a kapálás egészségesebb a tv-tornánál! Valamennyi hobbikertberi alkalmazhatók a biológiai módszerek, de ha csak ezeket használjuk, el kell viselniük a kártevők és betegségek bizonyos szintű jelenlétét. De a biökultúra nem azonos a kiskert sorsára hagyásával. Az árutermelésben a károsító-fajspecifi- kus preparátumoknak — amelyek emberre és más élő szervezetre ártalmatlanók — van igazán jövője. A biokertészet ugyanis önmagában ma még kevés a gazdaságos árutermeléshez. Csupor Tibor
