Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-16 / 140. szám
1986. június 16., hétfő Somogyi Néplap 5 Egy művész hazatalál Tibol László nagy bajomi pedagógus festő ezúttal másodszor áll önálló kiállítással földijei elé. Sok kollektív tárlaton találkozhattunk már nevével,, nyolcszor egyénileg is bemutatkozott. A szülőfalu közönsége azon,ban mást jelent: szeretőbb, és egyben kritikusabb szemmel figyel az ismerős, a barát, a tanítvány, s talán még nagyobb gonddal, teljesen új anyaggal készül tárlatra a rajztan Ír-művész. Két évvel ezelőtt Tibol László még maga sem tagadta: utat keres, válogat a legmegfelelőbb kifejezési forma után kutatva. Mai tárlata már sokkal egységesebb, tematikájában és megfogalmazásában egyaránt. Pasztell színekben megálmodott lírai alföldi tájak, már- már elenyésző kicsi házaik, halványan csillogó folyók. Nagy részükhöz a gyulai alkotótábor adta az ihletet — az ott látottak által elindított belső folyamat szülte később ezeket a képeket. A tájakon sok az ember — többnyire az idősek sorsa foglalkoztatja a festőt. A ki dőlt-bed ölt falú, egykor talán meghitt tanyák előtt tanácstalan nénik, bácsik tekintenek a bizonytalan jövőbe. A portréfestészetet Tibol sajátosan értelmezi, s ezáltal megújítja a hagyományos műfajt. Nemcsak az arccal — sőt gyakran arc nélkül, a testtartással, a körvonalakkal jellemez. Gyengyai Albert hajlott alakja, okos, elmélkedő, éberen figyelő lényét sejteti. A Hazafelé két ballagó figuráján pontos rajzolat nélkül is gazdasági vezetősége szeretné folytatni a taivally megkezdett rendezvényt, s hagyományossá tenni a júniá- list. Az a célunk, hoigy a dolgozóik ne csak a munkában legyenek együtt, hanem ezen a családias, közös rendezvényen is. Sokan most látták először és nagyon megcsodálták a gyár piihenőházát. Varga József igazgató ennek különösen örült. — Aki látta a négy évvel ezelőtti siralmas állapotában a kastélyt, s megnézi most, nem is hiszi el, mi kialakult baráti körök, klubok, egyesületek, TKM-cso- portok is, továbbá úttörő őrsök vagy rajok szülői munkaközösségekkel, vagy munkahelyi közösségekkel, patronáló főiskolásokkal, egyetemistákkal, tehát a változatok lehetősége szinte végtelen. Minit ahogyan minden igazi nemes játékban és vetélkedőben, díjak ugyan itt is vannak. A három szakaszból álló játéksorozat végén^ a jövő nyáron, országos TKiM-találkozót tartanak, ahol a három legjobb csapat 30, 20 és 10 ezer forintos jutalomban részesül, továbbiak pediig utazáson vehetnek részt a TKM költségére. Külön díjazzák — már a játék közben — azokat, akik „szomszédolnak”, azaz felveszik a kapcsolatot más városok, megyék területén pontokat gyűjtögető játékostársakkal. Mindez azonban — csak eszköz. A cél: minél jobb szórakozás közben, minél változatosabb programokkal, kérdésekkel, feladatokkal gyarapítani a „kiművelt emberfők” számát. Vagyis a „homo ludes”-t igazán „homo sapiens”szé képezni, a maga örömére és hasznára. Várkonyi Endre lett belőle a gyár szocialista brigádjainak, dolgozóinak társadalmi asszefagálsóvail. Először a nagy parkba szerettem ibele, s azt mondtam: mqm szabad hagyni, hogy ez elpusztuljon. S különben is lehetetlen, hogy egy ezerháromszáz dolgozót f oglal - koz tató gyárnak ne legyen semmije. Ha mást nem értünk vollna is éli csak azt, hogy a gyerekek nyugodt helyen vannak itt, a nyári napköziben, s megmentettünk egy kastélyt a megyének, az országnak, már akkor is megérte. Nyolc éve van szaros testvéri kapcsolat a ,gyár és Tóth György alezredes egysége között. Most is közösen rendezték a gyáriak és a katonák a júniálást. Bencze József főhadnagy, az egység pártbizottságának titkára megmutatta a hazafias-hom- viédéllmd kiállításukat, amit ők hoztak. Kint az udvaron az ő szakácsaik — Tárnoki Róbert és Harmath Károly — főzték a finom gulyást, az ő pincéreik szeletelték a kenyeret a nagy közös ebédhez. S hoztak videót, játékfilmeket is. — Nagyon hasznos ez az együttműködés és testvéri kapcsolat — mondta. Ben- oze József. — Mindig részt veszünk egymás rendezvényein. Az egyik bokor alatt népes család pihen a pokrócon. Lukács István, a gyár 2-es telepének mintaraktá- rasa és felesége a három unokát hozta el. — Annyit emlegették a tavalyi júniáMst, hogy otthon se lehetett volna hagyni őket. Az a több mint háromszáz ember, aki ott volt Kis- asszondon, ismét egy szép nap emlékével utazott haza Kaposvárra. Mindenki úgy búcsúzott: Jövőre ugyanitt találkozunk! Lajos Géza érezzük, hogy az elmosódott figurák lassan lépkednek, mert fáradtak, mert öregek. Néhol egy-egy környezeti jelzés is utal a szereplő jellemére, a szituációkra. Kitűnő példa erre a Kodály emlékére. A tölcséres gramofon, mint a népdalgyűjtés jelképe avatatlan kézben akár közhely is lehetne. Tibol azonban nem hivalkodó emblémaként használja, hanem csak úgy odaejti, odaleheli apró rajzolatát a képre, míg a kompozíciót egy egyszerű falusi asszony uralja. A színvilág nagyon kevés szín rengeteg árnyalatává tisztult le. A sárga, mely talán a legmelegebb szín, Tibol ecsetje nyomán hideg is tud lenni. Az olajfesték mellett mesterien bánik az ak- vareliel. Ez a technika nagy gyakorlatot és hozzáértést követel, mert javítani nem lehet, a papír az első intuíciókat, a biztos kézzel, alig néhány perc alatt papírra vetett színeket és formákat őriz. „Gulyáságyú" az udvaron Vasas júniális Kisasszondon AZ ÚJ JÁTÉK NEVE — REJTVÉNY T áj ak—Korok—Múzeumok Hajlamosak vagyunk mostanában megfeledkezni arról, hogy az ember nemcsak „bölcs” (azaz sapiens, ahogyan az élővilágba besorolták),, hanem „iudens” is, vagyis játékos. Anyagias korunkban szinte hihetetlennek látszik, hogy akadnak emberek — méghozzá szép számmal — akik minden nyereségvágy nélkül vágnak bele hosszan tartó játékokba, s ki is tartanak mellette, nemritkán tornyosuló akadályok legyőzése árán is. Azazhogy: hasznuk van a játékból. Számosán akadnak köztük, akik a játékkal — természetesen munka melletti játékkal — töltött évek során valóságos tudósai lettek egy-egy szőkébb szakterületnek. Ez a maga nemében egyedülállóan érdekes és változatos játék — a Tájak — Korok — Múzeumok országosan egyre népszerűbb mozgalma. Csupán, az állandó résztvevők száma is harmincezren felül van, de többszázezerre becsülhető az egész „TKM-tábor” létszáma, beleértve azokat, akik évente csak néhány alkalommal keresnek fel múzeumokat, műemlékeket, tájvédelmi körzeteket vagy egyéb természeti értékeket. Forgatják a TKM-kiskönyv- tár köteteit, amelyekből már a 240-ik lát napvilágot, össz- példányszámuk pedig meghaladta a 3 és fél milliót. Ritka azonban az olyan játék, amely ne szorulna időnként megújulásra, különösen akkor, ha sokan játsszák. A Tájak — Korok — Múzeumok nemrég szervezeti formájában is megújult, múlt év júniusában egyesületté alakult. A játék változatlanul ment ugyan tovább, de a résztvevők módot és lehetőséget kaptak arra, hogy személyesen is beleszóljanak további alakulásába. S mivel a TKM-Egyesület demokratikusan működik, az elnökség azzal a javaslattal állt a választmány elé, hogy legyen valamilyen új formája az ország természeti és kulturális értékeit megismertető játéknak. Az egyesületben csaknem valamennyi korosztály megtalálható, a tapasztalatok szerint azonban mindeddig kü- lön-külön járták az országot, a „pecséteLő helyeket” a fiatalok, a középkorúak, a nyugdíjasok, és (többnyire az utóbbiakkal mint unokák) a gyerekek. Talán ez szülte a gondolatot: az új játékformában együtt vegyenek részt a családtagok. Sőt csatlakozzanak hozzájuk a közeli-távolabbi rokonok, barátok, ismerősök is. Alakítsanak kis csapatokat, amelyek együtt keresik fel a TKM „célpontjait”. Összeköthetik így a kellemest a hasznossal, nem kell külön találgatni, vitatni, hogy hová menjenek kirándulni. Adottak a helyek, ahol megszerezhetik a szükséges ismereteket. De ha úgy tetszik nekik, a személyesen tapasztaltakhoz kiegészíthetik ismereteiket a TKM-Kis- könyvtár köteteiből. Ügy illenék, hogy most ideírjuk az új játékforma nevét. Csakhogy — ez is rejtvény. A TKM-Egyesület a reménybeli játékosaknak küldött felhívásban mindjárt 22 kérdést tett fel, amelyek helyes megfejtése adja az új játék nevét. Ehhez még egy nevet kell kitalálniuk: azt, amelyen a továbbiak során versenyezni, illetve játszani akarnak. Hadd legyen már az indulás is minél játékosabb. Az újfajta verseny elsősorban a szűkehb pátria felderítésére szorítkozik, hogy ne kelljen messzire utazni, nagyobb költségékbe verni magukat. (Bár legújabban ígéretet kaptak a MÁV-tól, hogy a TKM-mozgatom résztvevői a természetbarátokéhoz hasonlóan utazási kedvezményt fognak kapni.) Nyáron alkalmas lesz az idő a csapatok megszervezésére. A TKM-Egyesület vezetősége azt szeretné, ha minden csapatban 5—10 játékos lenne, egy-egy csapaton belül iskolások, szülők és nagyszülők vagy barátok, ismerősök ugyancsak különböző korosztályokból. Nevezhetnek természetesen már Festői kép fogadta azokat, akik saját gépkocsival, a Kaposvári vasútállomásról óránikánt induló vállalati busszal megérkeztek szombaton a iviiűllaimossóigi gyár kisasszondi pihenőházátoa. Most másodszor rendezték meg a gaizdág programú és tartalmas vasas júniáMst a sok társadalmi munkával átalakított egykori Sárközikastélyban és gyönyörű parkjában. Szólt a zene, kii pihent, ki játszott. A férfiak fociztak, a gyerekek és a lányok inkább as ztali teniszeztek. Sokan kipróbálták a légpuskákat, amelyeket az MHSZ- Kliufo hozott ki. Aikiik rongy- laibdátval próbálták leverni a konzevidobozokat egy állványról, nagy ovációval fogadták a találatot. A konyhában az asszonyok palacsintát sütöttek. Nem messze onnan, az egyik szobában három asztalnál számítógépes játékporgramok vártáik á gyerekeket. Mindig nagy volt a zsúfoltság, senkit se lehetett még kötéllel sem élhúzni. így volt Hebenst- rein Antal szerkesztő is az ötéves Andor és tízéves Norbert fiáival. — Ezeket a programokat kimondottan gyerekeknek találták ki — magyarázta Várvízi Imre fejlesztési csoportvezető. .— Ezek az idei nyári napközinkben its kint lesznek. Bene László, a gyár pártbizottságának titkára hol itt tűint fél, hol ott, mindenkihez volt tégy kedves szava.. — A gyár társadalmi és A nagybajomi tárlatot látva úgy látszik: hosszú évek szorgalmas munkája, kitartása, a szakmai tudás tökélyre fejlesztése most már minőségi változást hozott. Az érett, letisztult anyag egységes szemléletű művészre, kiforrott alkotói egyéniségre vall. Fordulópontot, művészi emelkedést jelent az útkereső évek után. T. K. Táborok Balatonfenyyesen A Somogy Megyei KISZ- bizottság a hagyományos építő-, vezetőképző és egyéb mozgalmi jellegű nyári táborain kívül úgynevezett humanitárius táborokat is szervez Balat'Onfenyvesen. Június 24-én kezdődik az Életmód tábor, melyet a Gyivi-vel és a megyei vöröskereszttel közösen szerveztek. A hátrányos helyzetű fiatalok önálló életkezdését, a társadalomba való beilleszkedését segíti ez az egy hét, melynek programját idén másodszor rendezik meg. A tavalyi tapasztalatok alapján a tábor vezetőségét szakemberek — pedagógusok, pszichológus és orvos — alkotják. A 18 és 24 év közötti, többnyire albérletben élő fiatalok számos problémájúikat beszélhetik meg ezen a fórumon, gondjaikat színes kulturális és egyéb programok feledtetik. Ezzel egyidőben és azonos helyen rendezik meg a már hagyományos szakmunkások olvasótáborát. A program célja a szakmunkástanulók műveltségének gyarapítása. A táborban olvasmányokat dolgoznak fel, megbeszélik eszmei mondanivalójukat. Lehetővé válik a gyengébb tanulók, esetleg hátrányos helyzetű diákok életkoruknak megfelelő szintre való felzárkóztatása. A „Jó egészség” tábor augusztus 4-én kezdődik. A szervezésben a megyei vöröskereszt és a megyei tanács egészségügyi osztálya nyújtott segítséget. Ebben az egészségjavító táborban gyógytornászok, úszóoktatók közreműködésével gerinc- és meldkasdefonmé’Ltságban szenvedő gyerekek betegségét gyógyítják. A negyedik éve meghirdetett tábor kétszáz 8—12 éves gyereknek nyújt az egészségük javítása mellett érdekes és vonzó szabadidős programot. A népszerű tábor résztvevőit az iskolaorvosok szűrővizsgálata, valamint a szociális körülményeik figyelembevétele alapján válogatták ki. Ä szintén negyedszer megrendezett „Őszi napfény” tábor száz idős embernek jelenti az év szinte legfelhőtlenebb, legemlékezetesebb hetét. A városi tanácsok szociálpolitikai osztályai által ajánlott kisnyugdíjas, egyedülálló emberek a tábor egy hete alatt a hajókirándulástól a nótaestig, óvodásokkal való találkozástól a mozi- látogatásig számos rendezvényen szórakozhatnak. Itt szerzett élményeik hosszú időre feledtetik velük magánjaikat. Családok a zöldben
