Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

1986. június 16., hétfő Somogyi Néplap 3 tetvezni A szerszámgép fejleszt és jelentős hazai bázisaként tartják számon a Szerszámgép ipari Művek Fejlesztő Intézetét, ahol nemzetközi tudományos munkát is végeznek a szakem­berek. Az itt dolgozó fejlesztő mérnökök és szerelők munkájának egyik legutóbbi sikere az az MC 403-as vízszintes tengelyű, három orsós megmunkáló központ, amely műszaki megoldásáért a közelmúltban aranyérmet nyert Lipcsében. TÖBB MINT EZER ÚJ ÜGYFÉL Számitógépes állásajánlat, munkajogi tanácsadás Csúcsra Sokhelyütt, sokszor haj­lottam már sokféle szoüigé'l- tabáis hiányáról a következő indoklásit: nem lehet csúcs­ra beirivezinii... Nyomós és öníigazolló érvként vetették be ezt a sztereotípiát kü­lönféle szervezetek képvise­lőd. Nem lehet csúcsra ter­vezni, mert akkor az eszkö- zök, amélyek dömpingiben szükségesek lennének, az uborkaszezonban kihasizná- laitlamiuil álMnániaik, és ez ugyebár pazarlás, ilyen luxust senki sem engedhet mag magárnak. Ezt hallhatjuk a MÁV képviselőitől az őszi szállí­tási csúcs idején, így beszól egynémely kereskedő — tiszteltet a kivételinek — nagy ünnepek idején vagy az idegenforgalmi szezon derekán, több szolgáltató cqg embere a nyári hűtő- saetarény-javíttaitási láz ki­törésekor vagy éppen muin- diiáillkoir, amikor hiirtelien so­kan szeretnék megrepenál- taitni elhanyagolt tévéjüket. De hallottam máir effélét az oktatásügyért felelős orszá­gos szerv hivatalnokától tanteremhiány okán is,. Többször morfondíroztam málr ezen a csúcs-ügyön. Va­jon mi a luxus? Hullám­völgyben vallóban sokmin- dianből — vagonból, hűtő­pultból, sörösládából, drága mérőműszerből, iskolapadiból és agiyebefcből —nincs szük­ség annyira, amennyi a hul- lámhagyékben kell. Ezért mondják sokan luxusnak a csúcsra való tervezést. De vajon összevetették-e már ezt azzal, hogy a csúcsidő­ben imékkora kárt okoz az eszközök elégtelensége ? Gya­nítom: a mélypontokon va­lóban pénzt emésztő „kellé­kek” csúcsponti hiánya leg­alább annyi pénzt visz el — ha nem többet —, mint amennyit ^megtakarítunk” azzal, hogy inkább be sem szerezzük ezeket, s így nem kell kihasználatlanság,ulk ■maipijáibain tárolni, ápolni a „fölösleges” holmit. Még akkor is nyernénk — sejtésem szerint — a csúcsra valló tervezéssel, ha a legeslegiszigorúbb gazda­sági számítások csupán nul­lát, vagy némi veszteséget mutatnának ki forintban — ha végeznénk ilyen számí­tásokat. Ennyi és ennyi momdijuik egy ünes vagon tárolási', kairbainitártási költ­sége, szemben vele annyi meg annyi a kér, a veszte­ség égy csúcsban hiányzó vagon miatt... Egyenleg: semmi vagy mínusz kevés. Mi ebben a nyereség? A nyugalom. A csúcsok zavar­talan lebonyolítása, észre­vétlen lezajlása, ami — úgy tetszik — ima még utópia. Sajnos igen- nehéz, bár nem lehetetlen olyan számításo­kat elvégezni, amilyenek igazolják, hogy az élet gar-, dülékenysége mennyi hasz­not hoz az akadozással szem­ben ... Támadt néhány ötletem ahhoiz, hogy micsoda hatal­mas takarékossági kam­pányt kezdhetnék, ha én lennék a ... Mondjuk ha én lennék a francia r.iviié- rán egy vendéglátóiparl komplexum feje. Uborkasze­zonban éltgoindoilfcodnék, h ogy mi a osodánák költők az üres szállodámra, a pangó éjszakai mulatómra, az él- szamarítóain csöndes játéfc- bairllaingoimra, a rozsdásodó yachtjaiimra, Itt állnak ki­használatlanul. Spórolós em­ber vágyók, legalább a fe­lét lebontom, kidobóim, el­adom, ne vigyék a pénzt. Nyáron, meg — amikor kel­lenének — majd szépen csőidbe jutok, mert a kutyá­nak semi kell! a túlzsúfolt kocsmám, igarníisizálllóm és az unlaltlkozó milliomosok a;z isteninek siem értik mieg, hogy soriba keld állniuk azért a két víizibáicilkll'iént. S a csőd után. elmerengek: igen, igen, de mégiscsak milyen jóll takarékoskodtam, télen ... Voltaik ennél bizamrahb eszméim is. Például, ha én lennék a tűzöltóparancsiniak. FiöHdiühíteine, amikor elém tennék a tűzoltóautóik fenn­tartási költségeiről meg a beosztottaim fizetésiéről szó­ló kimutatást. Három hó­napja nem vidít tűz, ezök meg csak visizilk ai pénzt. Eladnám a kocsikat ■ egy téesiznek viaeslajitok gya­nánt, vagy egy állatkert- nék, hogy csiiináljon műgej­zírt az újzéliamdi jószágok örömére. Az embereket meg öllküldeném. Igaz, másnap leéghetne három ház, mert a vödröket nem tudták elég gyorsan adogatni a sebtiben összehívott nyugdíjasok, de a könyvelés nyereséget mu­tatna ... A fentieket csupán indi­rekt 'bizonyításnak szántaim, tán jelzik, hogy a „takaré­kosság” sem mindig üdvözí­tő. Valóságból vett példáim is vannak. Két céginél hal- .tottam mostanában a ,.szent­ségit örő” állítást: nekünk csúcsra kell terveznünk. Az egyik a Kapos Volán volt, ahöl a teherautóállomány- ról beszélgetve tudtam meg: van jónéhány álló jármű akikor, amikor pang az üz­let. De nem alkarnak ezek­től megszabadulni, inkább vállalják a velük járó ter­hieket. Ment a Volánnak csúcsra keld terveznie, ugyanis ha a szállítási (meg­rendelések föltarnyosulása- kor azt vállas zol ják aiz igény­lőnek: „Most nincs kocsi, majd 'holnapután”, akkor a szállíttató mond valami kedveset és „elmegy más kocsmáiba”. Versenytárs van bőven, s aki csalódik a Vo­lánban, az többé nem ko­pogtat. M'ásik példám a baglár- tóllei Vas-Műszaki és Hűtő- gépjavító Szövetkezettől va­ló. Télen kevés a munká­juk, és sok az eszközük, az emberük. Mégsem küldenek el senki t, mégsem adnak . ed semmit, sőt... Mert nyá­ron nem három nap múlva várják őket a javíttatok, amikor már megsavanyo- dott a tej... Csúcsra tervezni. Nem­hogy nem lehet, hanem sók területen egyszerűen elke­rülhetetlen. A csúcsoknak az a sajátosságuk, hogy idő­ről időre visszatérnek. Való­jában ezék a csúcsok a ter- mésizetes állapotok, hiszen az emberi tevékenység sem statisztikai átlag, hanem föl- le hullámzó valami: maga az élet. Eszközeink erőit végtére is a csúcsokhoz kell igazí­tanunk. Luthár Péter A kaposvári munkaerő- szolgálati iroda negyedikévé foglalkozik állásközvetítés­sel. Pályakezdőket és mun­kahelyet változtatókat egy­aránt segítenek az elhelyez­kedésben. Tevékenységük az egész megyére kiterjed, s megalakulásuk óta vala­mennyi munkáltatóval jó kapcsolatot sikerült terem­teniük. Kardos Imréné, az iroda vezetője örömmel számol be erről, hiszen ez nagyban segíti a munkájukat. — Tovább gyarapítja és pontosítja a munkánkat, hogy ettől az évtől a válla­latok negyedévenként bekül­dik hozzánk a részletes munkaerő-igénylésüket. Ezt számítógéppel feldolgozzuk és a nyilvántartásból bősé­ges választékot tudunk be­mutatni az érdeklődőknek. deklődő, akiket például nem is tartunk számon. Most a legtöbben arra kíváncsiak, milyen diákmunkát lehet vállalni. Az általános isko­lát végzettek is szeretnének elhelyezkedni, de a jogsza­bály értelmében csak a 16 éven feLüiiek vállalhatnak munkát, így őket vissza kell utasítanunk. A középiskolá­sok és felsőfokú iskolák hallgatói viszont két és fél ezer helyből válogathatnak. A vállalatok előnyben .ré­szesítik saját dolgozóik gyermekeit, de a tapasztala­tunk az, hogy nem mindig erre lenne igény. — A kiszélesedő ügyfél­forgalom jelent-e új szolgál­tatásokat is? — Mivel sokan munkajo­gi tanácsot is kérnek tő­lünk. ezért elhatároztuk, hogy ezt — terveink szerint hétfőn délelőtt — a közel­jövőben bevezetjük. Újdon­ság lesz az is, hogy július 1-től csütörtökön1 este 6 óráig várjuk az érdeklődő­ket. Augusztus 15-től pedig szombaton délelőtt is fogad­juk az ügyfeleket. Egyelőre kísérletképpen, majd a for­galom alapján döntjük el, van-e igény erre a plusz napra. — Kinek tudnak a legne­hezebben munkát szerezni? — A már említetteken kí­vül a megváltozott munka­képességűek és a nyugdíja­sok, a bedolgozók, valamint a különleges igénnyel je­lentkezők vannak hátrányos helyzetben. N. Zs. Hol tart megyénkben a biokultúra? HASZNOSÍTJÁK A HULLADÉKANYAGOKAT Autószervizek a hétvégén Magas rezsi és alacsony Körkérdésünkkel arra sze­rettünk volna választ kapni, hogy a hét végén — a mun­kaszüneti napokon — bajiba jutott autótulajdonosok meg- hi'básoid ot t gépkocsijaikkal, esetleges határidős, sürgős árbevétel tói, a cég főkönyvelőjétől hallottuk — minden szom­baton délután három óráig tart nyitva. Hétköznap pe­dig — túlteljesítve a szol- gáltatószervezet nyiitvatar- ■tására vonatkozó rendeletét Néhány -éve hazánkban is terjed a biokeirtészkedés számos módszere; a kisker­tekben, a kertészetekben gyorsan terjied a növényter­mesztésinek és a -viédéke- zésnék ez a megközelítése. Minit miniden új társadalmi - gazdasági jelenséget, ennek születését is a megtevő ta­gadása kísérte. A mezőigaz- daisáig kemizálásának nem kívánatos környezeti hatá­sai és az ennek nyomán ke­letkező pszichológiai eilllien- álliliáis a biofculftúrajrnozglal- miat némi agresszív ener­giával töltötte fők sőt — az új módszereiket egyedül üd­vözítőként hirdetve — bizo­nyos messianizmussal is. Mégis rohamosam terjed a biiofeulitúra, noha Magyaror­szágon termékeinek árusítá­sára sizalkboilthálózat még nem alakúit ki. A néhány évié megjelenít két alapmű — Alwin Seifert: Kertész­kedés ,ymérgiek” nélküli, és Gertrud Financk: ömgyógyító kiskert — után a könyvüz- leték polcai szinte roskadoz­nak a hiotfiizetek súlya alatt. Űj ás űjatab tanácsok ol­vashatók ezekben, és hasz­nos szolgáltatásokat is kí­nálnak. Budapesten megala­kult a hiofcuitúra klub, és a kiskereskedelem is több helyem forgalmazza a bio- kertésizfcedés efliméliete és gyaikorlata-szül'te termékeket (igilisztahumusz, bazaltpor stb.). A bdokulrbúra mozgalommá szerveződő követőinek két alapföl tevése van. Az egyik: természetes anyagokkal is elérhető hatékony növény­védelem. Az anyag hihetet­len .gazdagságú megjelenési formái a biztosítékok erre. És nem tartalmaznak kon- oentréllit miérgéket. A másik — talán fontosabb — fölis­merés az utóbibi két-három évitized 'erőteljesen kemizált mezőgazdasági gyakorlatának ellenhatásaként született. A kellő körültekintés nél­küli alkalmazott szerek egy­aránt elpusztítottak haszimos éls kártevő rovart, nem rit­kán biológiai sivataggá vál­toztatva a növény környe­zetét. A szerves trágyáik mellőzése a talajszerlkezetet tette tönkre. Sok olyan ter­mészetes tápanyag ment ve­szendőbe, amely jól hasz­nálva újra visszaililieszthető az anyagok körforgáséiba. Még kell adni a növény­nek minden szükséges táp­anyagot — mondják a bio- kuiltúra követőd —, hogy az szinte „kinőjön” a kártevők szájából. S a kertben össze­gyűjtött zöld hulladék Ikam- posizttá alakításában vélik megtalálni a talajerő viiisiz- szapótlás legjobb módszerét. A kistermelők érdekelt a Mészöv képviseld. Mácsai Ádám tanácsositól kértünk először véleményt: — Hogy áll Somogybán a biiokertészkedés ügye? — A megyei kistermelőik is ismerik a biokertészlkediés eredményeit, s már számba- vehető eredmények is van­nak. A piacra szállított zöld­ség és gyümölcs árutömege azonban változatlanul a nagyüzemekből származik. A biokertészkedés új ered­ménye, hogy rengeteg kis­kertben termelnek komposz- tot. Vagyis olyan hulladékokat (lékaszáilt füvet, nyesedéket stb,) alakítanak vissza táp­anyaggá, amelyek 'eddig kárba vesztek. Ismét nép­szerűek a korábban már- már elfelejtett fizikai-me­chanikai védekező 'módsze­rek (falkaparás, téli növény- védelem). A kémiai szerieket is okszerűbben alkalmazzák. Szinte mindenütt találunk pontos házi mérőeszközöket, és jobban figyelik a szerek lebomlásának idejét. Ezek fontos eredménynek számítanak a kiskertekben. Biokultúrával vagy anélkül. (Folytatjuk.) — Minden szakmára és végzettségre igaz ez? — Változatlanul a szak­középiskolát, illetve a szak­munkásképzőt végzett fia­talok vannak előnyben az általános iskolát és gim­náziumot végzett,^tanulókkal szemben, hogy a pályakez­dőket említsem. Sajnos még mindig sokan azt gondolják, hogy az érettségi jó kiin­dulási alap, de ez csak a továbbtanulásra igaz. Meg­kaptuk a vállalatoktól!, mi­lyen végzettségű pályakez­dőket, várnak, ezek között nagyon kevés számukra a hely. Az előzőknek és a fel­sőfokú végzettségűék szá­mára ajánlott állásokból va­lóban sok érkezett. — A városi tanácson meg­szűnt a munkaerő-közvetí­tés. Hogy érinti ez az iro­dát? — A forgalmunk a két­szeresére nőtt, az első fél­évben több mint ezer új ügyfelünk lesz. Ezt azért hangsúlyozom, mert sok a visszatérő és a telefonon űr­programjuktól hajszolva mi­lyen autójavítókhoz fordul­hatnak, szevizeink tarta- nak-e ügyeletet. Zsoldos Sándor, a kapos­vári autójavító vállalat igaz­gatója elmondta, hogy a nyá­ri időszakban tervezik, a feltételek felmérése után a közeljövőben be is indítják vállalatuknál a hétvégi ügye­letét. Az autótulajdonosok minden második szombaton vehetik igénybe szolgáltatá­sainkat. Eddig nem volt igény erre a nyitvatartási időre, melyre előreláthatóan a magas rezsiköltség és ala­csony árbevétel lesz jellem­ző. Ennek enyhítéséért hét­köznapokon elvégezhető munkákat irányítanak át „erőszakosan” erre a havi két napra, hogy kifizetődő legyen. A Kiosz Somogy Megyei Szervezete a tavalyihoz ha­sonlóan idén is megszervezi a hétvégi ügyeletet — tájé­koztatott bennünket Csi­szár Lászlóné alapszervezeti titkár. Július 1-től minden szombat-vasárnap 2—2 au­tószerelő iparos saját telep­helyén várja a segítségre szorulókat. A kaposvári ben­zinkutaknál olvasható a tá­jékoztató, melyen feltüntetik az ügyeletes szerelők nevét és címét. A siófoki autószerviz — amint azt Czinege Sándor­— nyolc óráig üzemel. Pruneán Sándor, a nagy­atádi autójavító kisszövet­kezet elnöke közölte, hogy a korábbi években az autó­klubbal közösen szerveztek hétvégi segélyszolgálatot és Ügyeletet, ám ezt a munka­idő 'kihasználatlansága miatt meg keltett szüntetni, nem volt igény erre a szolgálat­ra. Tapasztalataik azt mu­tatják, hogy még a pénteki napok kapacitásának kihasz­náltsága sem éri el a 70 százalékot. így a hétvégi ügyelet fenntartását gazda­ságtalannak és értelmetlen­nek ítélték. Fucskár László, a barcsi Unitech autójavítójának hét­végi ügyeletéről a követke­zőket mondta: a munkaszü­neti napokon a szövetkezet parkolójában „sárga an­gyal” szolgálatuk várja a hí­vásokat. összegezve az információk lényegét: Kaposvár és Barcs felkészült a nyáron növek­vő autóforgalom — öregedő autóparkunk — „egyedein” pimaszul hét végén jelent­kező hibák kijavítására. Sió­fokon mentse meg a sofőrö­ket a sors a vasárnapi „le- robbanástől”, Nagyatádon pedig mindenkinek héitvé- gente (is) egészségesen pö­fögő matort, könnyedén sza­ladó kerekeket kívánunk. T. R. Csupor Tibor Már a Tüzép-telepeken is kapható 25 kg-os csomagokban a mohácsi Farostlemezgyár által előállított fabrikett. A 4000 kcal hőértékű, hamumentes, jó minőségű tüzelő­anyagból évi 2 ezer tonnát terveznek gyártani

Next

/
Oldalképek
Tartalom