Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-03 / 129. szám
1986. június 3., kedd Somogyi Néplap 3 Egymillió emberről van szó Hátrányos helyzetű településeinkről Mit „tudnak” a vegyszerek? Az ember ne ceak a növényt — önmagát is védje! Az utóbbi másfél-két évtizedben a lakóhely szerepe, jelentősége növekedett az emberek mindennapi életében. Ehhez az is hozzájárult, hogy számos korábbi egyenlőtlenség viszont mérséklődött: a megyék iparosítása nyomán, legalábbis a kis térségek szintjén sok helyütt megoldódtak a foglalkozási gondok. Az egyes jellegzetes tele- püléstípusok, mint például a törpe- és aprófalvak, tanyák, agglomierálódó községek, különböző méretű, jellegű vörösök között viszont még növekedhettek is a különbségek, elsősorban a megszerzett jövedelem felhasználása, felhasználhatósága, illetve az ellátottság, az életkörülmények terén. Halmozódó egyenlőtlenségek A munkaalkalmak szűkössége, választékuk szegényessége a munkaképes korúak, a szakmával, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők elvándorlását ösztönözte. Így a helyben maradó lakosság egyre nagyobb hányada idős, nyugdíjas, nem rendelkezik szakmával. Ez pedig újabb társadalmi, települési hátrányok forrása: ezekben a községékben alacsonyak a jöve- detmék, a lakosság jó része nem tud nagyobb mértékben részt venni a kiegészítő jövedelmeket adó munkában, háztáji termelésben, de a települések érdekében végzett társadalmi munkában sem. l<?y annak ellenére, hogy az országrészek társadalmi- gazdasági fejlettsége között k i egyen 1 í tőd és ta p a szta lha - tó, egyes települések helyzete hátrányossá, olykor szembetűnően hátrányossá válik. E kedvezőtlen folyamat már a hetvenes év ék elején magára vonta a területi fejlődéssel foglalkozó szakemberek, geográfusok, közgazdászok, szociológusok figyelmét. Megállapították, hogy hozzávetőleg 1—1,1 millióan éltek a kifejezetten hátrányos helyzetű területeken, egyértelművé vált, hogy az elmaradott területek problémáját nem lehet a tanyás települések, vagy Szabolcs- Szatmár megye gondjaira szűkíteni. Kedvezőtlen helyzetű területek alakultak ki a Dunántúlon is, fejlettnek tartott megyékben is, mint például Borsod-AbaújZemplén megyében az országhatár menti sáv. Átfogó programot A területfejlesztési politika fölfigyelt e területek létére, azonban elsősorban a termelés oldaláról érzékelte a gondokat, természetszerű, hogy így mindenekelőtt e területek gazdálkodásába kívánt beavatkozni, e területen akart kedvező folyamatokat elindítani. A terület- és településfejlesztési politika megújhodása közepette e területek gondjai mindvégig a figyelem középpontjában maradtak, bár gyakran csak mint az aprófalvak vagy a tanyás területek problémái. Az országgyűlésnek „A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai”-ról hozott múlt évi határozata kimondta: „tovább kell folytatni — állami hozzájárulással is — a gazdasági fejlődésben elmaradt térségek felzárkóztatását ...” A feladat megoldására területfejlesztési alapot létesítettek. Az alapot az elmaradott térségekben használják fel. Ezek elhatárolása az érdekelt minisztériumok, tudományos intézetek ési a tanácsok bevonásával megtörtént. A 23 térségben 574 település található, bennük él az ország lakosságának mintegy 4 százaléka, 431 ezer fő. Nagy, összefüggő térséget alkotnak Sza- bolcs-Szatmár megye keleti harmadában (Szatmár—beregi síkság, Dél-Nyírség), Borsod-Abaúj-Zemplén megye országhatár menti sávjában, Baranya megyében a Dráva mentén, Zala és Vas megyében szintén az országhatár közelében, de kisebb foltokban szinte valamennyi megyében. A vázolt helyzet javításának szándéka kialakult, egyik eszközeként a VII. ötéves tervben a területfejlesztési alap áll majd az érdekelt megyék rendelkezésére. Az elérendő célok, a fejlesztés mikéntje körül viszont egyelőre bizonytalanság tapasztalható, pontosabban egyes kutatók vitatják a tervezés célkitűzését... Társadalmi kötelesség Az elképzelések szerint a mezőgazdasági területek hasznosítása külterjesebb lenne, a szántó egy részén erdőt, gyepet telepítenének. Ez viszont 20—30 ezer keresőt feleslegessé tesz a mező- gazdaságban. Az ipari termelés — esetenként az idegenforgalom — növelésével, új ipari üzemek telepítésével szándékoznak e számottevő munkaerőt lekötni. Valószínű, hogy a lakosság életkörülményeinek javítása, a hátrányos települési környezet lehető ellen- súlyozása e területek „életben tartásában” legalább annyira szükséges, mint a mu n ka al kai má k sz apor í tá - sa. Elfogadható, ha ezen feladatokat nem a területfejlesztési alap oldja meg: de az alap hatékonysága is megköveteli, hogy e területekre átfogó fejlesztési program készüljön, amelynek megvalósításába más pénzügyi forrásokat is be kellene, lehetne kapcsolni. Elképzelhető tehát, hogy a termelés hatékonysága további népességcsökkenést idéz elő, ám a helyben maradó lakosságnak megfelélő életkörülményeket teremteni — társadalmi kötelezettség. Beluszky Pál MTA Regionális Kutatások Központja Évről évre újabb hazai, illetve külföldi gyártmányú növényvédő szerek kapnak engedélyt a forgalmazásra. Ezek felhasználása során a módszerre és eredményre vonatkozó észrevételeket rendre megvitatják a szakemberek. Ilyen tanácskozás és bemutató színhelye volt a közelmúltban a Siófoki Állami Gazdaság, ahol hazai növényvédők, illetve gyártók mellett ott volt a japán Sumitomo cég képviselője is. A gyümölcsösök időszerű növényvédelmi feladatain belül főként az atkák elleni védekezés foglalkoztatta a résztvevőket, ezek a kártevők ugyanis az utóbbi években különösen elszaporodtak. Az Észak-magyarországi Vegyi Művek sajóbábonyi gyára az idén már két tonna Atlkatox 50 EC-t adott a keMás szakmákhoz hasonlóan a kereskedők számára is több .tanfolyam indul minden éviben. Ezek részben a továbbképzést, részben az átképzést hivatottak biztosítani. Somogybán a mintegy 15 ezer kereskedelmi dolgozó közül évente 2000-en vesznek részt valamilyen tanfolyamon. A továbbképzések szervezője és irányítója a Belkereskedelmi Továbbképző Intézet Somogy megyei ki- rendeltsége. Vezetője Csuhaj Lászióné. Az idei tanfolyamokról és a várható újabbak indulásáról kérdeztük. — Az 1985—86-os oktatási évben három különböző tanfolyamot szerveztünk. Akiknek a munkakörük ellátásához szükséges a képesítés, azok egy kétéves képesítőn vesznek részt: ennek az indítása a megyei munkaerőhelyzettől függ, de rendre minden évben van rá igény. — Milyen képesítést ad a tanfolyam? — Ez a boltvezetők, üzletvezetők képzését szolgálja. A vállalati szakmunkásképző tanfolyam és a hosszú évek óta ismét induló idegenforgalmi kurzus is ebbe a kategóriába tartozik. A másik típusú oktatás a továbbképző, 5—6 hónapos. Ezen régi kereskedelmi dolgozók vesznek részt, akik itt ismerkednek meg az újdonságokkal, a változásokkal. Ez egyébként ötévente kötelező minden kereskedő számára. A harmadik képzési forma a céltanfolyam, itt a változásokról, például a szerződéses formák, a jövedelemérdekeltségi rendszer bevezetésével reskedelemnek, illetve a felhasználóknak, a ... gyártást azonban tovább növelik, mert nagy a kereslet a szerre, ennek az atkaölő hatáson kívül az az előnye is megvan, hogy az almafaliszthanmat, illetve a szőlőültetvényekben a szőlőlisztharmat és a szürkepenész ellen is használhatják a gazdaságok. A Bala- tonboglári Mezőgazdasági Kombinátban jó eredménnyel próbálták ki a japán hatóanyagú, de a Nitrokémia által gyártott Danitolt, amely atka -és rovarkártevők ellen bizonyult hatásos szernek. Miközben ebben az időszakban számos nagyüzemben, kertben különösen intenzíven folynak a vegyszeres növényvédelmi munkák — az időjárás alakulása, a kártevők megjelenése indokolja, sürgeti —, nem árt fikapcsolatos ismeretekről adunk tájékoztatást. — A tanfolyamokon kívül milyen feladatokat lát el a BTI kirendeltsége? — Többek között 400 magánkereskedőt vizsgáztatunk az idén munkavédelemből és egy egészségügyi vizsgára is sor kerül, ezen 800-an vesznek részt. Hamarosan elkezdünk egy felmérést. Van-e igény a szerződéses üzletvezetők részéről egy vállalkozói rendszer elterjesztésére? Ennek az lenne a feladata, hogy a szerződéses üzletek vezetőit — tagsági díj ellenében — ellátná szakfolyóiratokkal, jogi tanácsadással, és igény szerint klubfoglalkozásokat is tartanának. — Hogy fogadják a vállalatok a tanfolyamokat, hiszen ez azt jelenti, hogy a r észt vevőknek b i ztosí ta n i u k kell a szabadidőt, mikor úgyis kevesen vannak? — Arra mindenképpen figyelünk, hogy a tanfolyamaink a nyári szezonra befejeződjenek, legyen idő a felkészülésre. További ösztönzést jelent, hogy egy, a múlt év augusztusában megjelent ÁBMH-rendelet szerint átképzési támogatást kaphatnak a vállalatok. Ezt a lehetőséget még nem sokan ismerik, vagy ha igen, nem használják ki. Pedig célszerű volna élni ezzel a pénzügyi támogatással a dolgozók átképzésében. Remélem, a következő vagyis az ősszel induló tanfolyamainkon már találkozunk ilyennél is. — Ha már a következő tanfolyamoknál tartunk: gyelmeztetni arra, hogy e tevékenység közben az embernek önmagát és a fogyasztókat is védeni kell. Minden növényvédő szerhez mellékelnek nemcsak technológiai javaslatot, hanem olyan utasítást is, amely eligazít a veszélyesség fokálesz-e valamilyen újdonság? — A már említettek mellett egy felsőfokú áruforgalmi tanfolyamot is indítunk. Ez nagy előrelépés lesz, mert helyben oldjuk meg a résztvevők képzését. A kurzus kétéves, az eddig jelentkezők száma 35. Feltétlenül szeretnénk indítani egy boltvezető- és .üzletvezetőképző tanfolyamot is, erre még lehet jelentkezni. Szervezünk pénztárosképzőt, a nagykereskedelmi vállalatok számára árukezelői és egyéb átképzői tanfolyamokat is. — A BTI kirendeltsége, tapasztalatai szerint, betölti szerepét? — Az intézet alapvető célja, hogy a kereskedelmi dolgozók részére olyan szaktan- folyamokat szervezzen, amelyekkel biztosítani tudjuk a kereskedők képzését, illetve a továbbképzést. Ennek a feladatnak, megítélésem szerint eleget tud tenni. A lehetőség megvan, s a vállalatoktól függ, mennyire élnék vele. A Budapest—Hegyeshalom vasúti fővonal korszerűsítése keretében a Budapesti Va- sútigazgatóság győri üzemfő- n (Bőségének területén, befejeződött a kis- és a középállomások rekonstrukciója. Nagyszentjános és Hegyeshalom között hét állomást újítottak fel, amire mintegy 800 imlilHiió forintot költöttek. ról, a munkaegészségügyi tennivalókról, a várakozási időkről. Ezek figyelmen kívül hagyása sokkal nagyobb kárt okozhat a környezetben, az emberi szervezetben, mint amennyi hasznot hajt a szer a kártevők elleni védekezésiben. Betétek és hitelek Az Országos Takarékpénztár adatai szerint a lakosság takarékbetétekben elhelyezett pénze április 30-án 253,3 milliárd forintot tett ki, az év elejétől 9,1 milliárd forinttal' növekedett. Ugyanebben az időszakban 100 fo- forlnt pénzbevételből havonta átlagosán 4,43 forintot helyezték el a takarékban, szemben az elmúlt évi 3,84 forinttal. Változatlanul a legnépszerűbbek a magasabb fcámatozású betétek, valamiint a gépkocsinyeremény- betébkönyvek. A lakosságnak nyújtott hitelek állománya az év első négy hónapjában 7,1 milliárd forinttal emelkedett, s április végén meghaladta a 211,7 milliárd forintot. A termelési hitelek közül változatlanul a mezőgazda- sági 'kölcsönök iránt élénk az érdeklődés. Az év első négy hónapjában 60 300-an vették igénybe ezt a lehetőséget, összesen 1,1 milliárd forint értékben. Az egyéni és tár- sasvállalkozásolkat a pénzintézetek 2300 esetben, összesen 230 millió forinttal támogatták. Január elsejétől április végéig 442 millió Totó és Lottó szelvényt adtak el. Ezeken az állomásokon javultak az utaskiszolgálás feltételei és a vasutasok munkakörülményei. A teljes 60 kilométeres szakaszon kicserélték a fővonal sínpárjait, s végig új, korszerű biztosító- beredezések működnek. Az új pályán 140 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok. Évente kétezren vesznek részt a tanfolyamokon Kereskedők továbbképzése N. Zs. Felújított vasútállomások Új utcák épülnek Barcson A Munkácsy Mihály lakótelep gyorsan terjeszkedik. A váitozalos formájú tetszetős házak magánerőből készülnek. Képeinken a már kész, és a gombamódra növő új házak sora.
