Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

1986. május 12., hétfő Somogyi Néplap 5 ORSZÁGOS VERSENYRE KÉSZÜLNEK A FALUSI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓK A hagyomány apáról fiúra száll Megyénk adott otthont a falusi vers- és prózamondók területi döntőjének. Szom­baton Kaposváron az Ok­tatási Igazgatóságon mutat­koztak be a somogyi és a baranyai részvevők, mező­gazdasági szövetkezeti dol­gozók . ihyugd.i ja.soik. A hagyományőrző po- gányszent,pé'teriek közül Paúska Mihályné Csalóka Péter meséjét mondta el a hallgatóság nagy tetszésére. — Édesanyámtól tanul­tam. Azzail zsaroltam, ha nem mesél, nem segítek a ház köriüli munkában . . . Szavait hallgatva meg­elevenedett előttem Paus'ka Mihályné hiedelmekkel át­sző! gyerekkora. — Egyszer maigamra ha­gyott édes,anyám. Azt mond­ta, vigyázzak a házra, de én annyira féltem, hogy ki­menteim a falu határába és letelepedtem a görbe sze­derfa állá. Ott vártam ' az édesanyáimra. Estére már annyira fáztam, hogy az al- sószoknyáiimat magamra hajtottam. Megláttak, kísér­tetnek hittek. Gyorsan el­terjedt a faluban, hagy az öreg szederfa alatt kísértet jár. Azóta nem félek. Pauska Mihálynét nem hiszi azóta senki kísértet­nek a faluban; aprók és nagyobbak szívesen hallgat­ják színes meséit. Somotgyudvarbelyről töb­ben is eljöttek a verseny­re, melyet a Magyar Rádió hirdetett meg és az orszá­gos döntőre mindenki be­kapcsolhatja majd a készü­lékét. Ez a falu is jeleske­dik a hagyományőrzésben. Csizmadia Lafosné pedagó­gus irányításával működik a hagyományőrző együttes. Győri Mihályné és Jakab Gyuláné — az együttes tag­jai — vettek részt a területi döntőn. Eljött velük néhány kisgyerek is, aki meséiket hallgatva részese’ volt a produkciónak. — Helyi gyűjtésű babonás történeteket, meséket dol­gozunk föl az együttesben — mondta, a. tanítónő. — A gyerekek rendszere­sen latolgatják az idős em­bereket. föl,jegyzik, amit hallottak. Rendszeresen meghívjuk az iskolába az öregeket, hagy meséljenek. Nagyon sokat segítenék ne­künk ezzel az oktatásiban. Megtan u Íjuk m ondóké ilkat, kiólívasóiikat, gyerekjáté­kaikat, amelyeket őriznek. Gyerekeink megtanulnak szépen, beszélni, ha szüksé­ges, tudják alkalmazni a he­lyi táj.ny,elvet is. A televízióból! közismert az egyházas’.vozári nemze tiségii együttes. A baranyai településről Ládás József raktáros jött el a területi döntőre. Míg előtte a rég­múltait idézték föl meséik­ben az idősek, a fiatalember napjaink életéből merítette témáit. — Ismerem a moldvai hagyományokat is,, szüleim ott éltek. Én már itt, Bara­nyáiban cseperedtem föl. A népszokások mellett foglal­koztatnak jelenünk esemé­nyei is: ezeket próbálom mesébe önteni. Ilyen törté­neteket dolgozok föl, A vál­tozó falusi életről, magunk­ról mesélek. Például arról, hagy két termelőszövetkeze­ti dolgozónk először megy üdülni ... Horányi Barna Búcsúzó diákok A szerenádra kinyíltak az ablakok; gyertyafények im- bolyogtak a sötétben. Nem tudhattuk, a sok-sok lakó közül vajon kinek szólt a Szobrot állítottak Sajnoyicsnak Szobrot állítottak szülő­falujában, .a Fejér megyei Tordason Sajnovics János­nak, a XVIII. században élt jeles tudósnak, csill-aigász- nak és nyelvésznek, a ma­gyar—laipp nyelvrokonság kutatójának. Nagy Miklós szobrászművész alkotását vasárnap ünnepségen lep­lezték le. Sajnovics Jánons, a 201 éve elhunyt polihisztor, a bécsi csillagvizsgáló igaz­gatójának munkatársaként jutott el 1768-ban az északi sarkkörön túl, Lappföldre, Vardőbe. Ottani munkássá­ga soréin' nemcsak a Vénusz átvonulásáról szerzett ada­tokat, hanem meglepő pon­tossággal a Föld—Nap tá­volságot is kiszámította. Sajnovics a távoli lapp nép­ben a magyarok nyelvroko­nait is felfedezte. Műink áSs ágánank, életé­nek dokumentumait élet­művének kutatója, Csupor Zoltán Mihály érseki taná­csos, Tondias plébánosa gyűj­tötte össze, s azokból ma- gáhmiúzeumot rendezőit be. dal. Az ablakban álltunk, s úgy éreztük, valamennyiünk­nek szól az ifjúság üdvözle­te. A forgalmas utcákon meg­állítanak a I tablók. Van amelyikről ismerős arc mo­solyog ránk, de megállunk a következő előtt is, hogy gyö­nyörködjünk a fiatalokban. Ballagtak az általános isk- kolásök, és elbúcsúztak is­koláiktól a középiskolások, a főiskolások. Olykor elérzéke- nyültünk, másszor, mint például a kaposvári egész­ségügyi szakközépiskodások péntek déli maskarás felvo­nulásán, jót derültünk. A Somogy megyei szak­munkásképzőkben ezernyolc- százötvenöten — közöttük nyolcvanhét érettségizett — fejezte be tanulmányait; a gimnáziumokban hatszáz- nyolcvanheten készülnek az érettségi vizsgákra, hétszáz- harminckilenc szakközépis­kolás búcsúzott az alma ma­tertől. Búcsúztak, és készülnek — hogy folytassák az utat. A gimnáziumokban érettségi­zett fiataloknak mintegy hatvan-hatvanöt százaléka jelentkezett főiskolára, egye­temre. Évente átlag hetven­nyolcvan százalékuk tesz eredményes felvételit. A szakközépiskolásoknak húsz­huszonöt százaléka tanul to­vább. A kaposvári tanítóképző­ben száznyolcvanheten bal­lagtak a csillagfényes péntek estén. Nyolcvankilencen ké­szülnek az államvizsgára a mezőgazdasági főiskolán. át helyeztek el Boglárlellén dr. Schick Béla szülőhelyén Dr. -Schlick Béla emléke slőtt tisztelgett Bogi ás-lel l e náijus 10-én: felavatták a úláighírű orvos emléktáblá­ét. A megye legfiatalabb ,'árosában az avatáson a Nemzetközi Allergológiiai s Klinikai Immunológiai társaság k o ngress zusá na k tülidipttai is részt vetlek. Dr. Schick Béla Ba latom- íp'glá'r.on született 1877-ihen-; 900-ban szerzett diplo- nát. Tanára Theodor Es- íheneh volt, akit a gráci ivek után Bécsibe is köve­st!. OH a gyermekklinikán brquet munkatársa lett; 918-ban nevezték ki pro- esszörrá. 1923-tói New fork-bah élt, s a Mount ü-n-a-.i kórház gyermekosz- á'lyát vezette ág-észen 1942- icn bekövetkezett ny-ugdí- azásáig. Sikeres klinikai reuinká'SSHgát 1902-től tudo- nányos kutatásai is segítet- ák. Először az úgynevezett z é ruröb e tegsége k Se el fo g ­allkozott, 1905-ben jelent neg Pirquet-vel közösen írt »unkája. A monoígrátfia emzeiközi elismerést szer­eti mindkettőjüknek. E mű 2 ammröLTOTTE rííCK ’S! kJ u EQYIf I fi ». ALLERGOLUCílA *? (jS íMUSÁyA lényegében az a-llergiatan megalapozása volt. 1908- ban Schick ismertette diff- íéria-tesztjét, amit máiig ..Schick-proba" néven tart s-záím-on az orvostudomány. A d-ifftiéria felismerésében ennek rendkívüli jelentősé­ge volt, a védőoltások be­vezetéséig. Szívós , küzdel­met folytatott azért is, hogy az elméleti kutatások köz­vetlenül kötődjenek a klini­kai gyakorlathoz, segítsék a gyógyító munkát. A nemzetközi elismeréssel övezett tudós, gyermekgyó­gyász emlékére Boglárlellén elhelyezett tábla jelzi, hogy a magyar orvostudomány múltjának megismertetése a szakmai vonatkozásokon túlmutatóvjelentőségű. Sza­bó József, a Balaton-parti város tanácselnöke a kong­resszusi küldötteket kö­szöntve mondta; „...Ma­gyarország szeretettel és'ke­gyelettel emlékezik azokra a fiaira, közöttük dr. Schick Bélára, akik komoly hiva­tástudattal, szakmai elköte­lezettséggel, a magyar nép tekintélyét -is erősítve kül­detésit vállaltak. ” Dr. Ósváth Pál professz- szor, a Maigya.r Immunoló­giai Társaság a-lel-nöke a tu­dós szakmai jelentőségét méltatta és emlékeztetett rá,, hogy régi tartozásukat róják le a magyar orvosok ennek az emléktáblának az elhelyezésével. D. E. Johnstone Rochester, az Amerikai Aller go lógta,i Társaság elnöke, aki Schick Béla munkatársa volt, a rendkívül közvetlen ember­ről, kollégáról szólt, hang­súlyozva, hogy az amerikai orvostársadalom is maigáé­nak valllhatja a tudóst. Dr. Androsofszky Barna, a mosdós i gyógyintézet igazgató főorvosa, aki az emléktábla elhelyezésének egyik -kezdeményezője volt, záró szavai után a kong­resszus küldöttei és a vár-os képviselői koszorúkat he­lyeztek el a,z eml-éktábíá- ná'l. Vásárhelyi Tibor Samuel Beckett nyolcvanéves A lepusztult színpadon sö­tétszemüveges férfi ül toló­kocsiban. Mellette fiatalem­ber áll megmerevedve. Az előtérben két kopott kuka. Kigyúlna-k a fények, a né­zők taps nélkül távoznak. Nem bukás, döbbenet. így ért véget néhány éve a buda­pesti Egyetemi Színpadon Sámuel Beckett „A játszma vége" című darabjának elő­adása. Hihetetlen, hogy az aszké­taarcú Beckett már nyolcvan- éves! 1906. május 13-án szü­letett Dublinban. Írország századunkban óriásokat adott a világirodalomnak: Shawt, Yeatset, Joyce-ot, majd Bec- ket-tet. Amíg azonban Shaw és Yeats a brit kültúrkörbe kapcsolódott, Joyce és Bec­kett ízig-vérig „kontinentá­lis” alkotó. Beckett ősei francia huguenották voltak, számára „megtérés a szám­űzetésből’', mikor franciául kezd írni — első, még ro­mantikus hangulatú, angol nyelvű regénye, a „Murphy” után. A francia irodalmi közeg kedvez neki: a 40-es évek­ben az egzisztencializmus, majd az „új regény” remek táptalajt teremtett Beckett világának. 1951-ben született meg klasszikus darabja, a „Go- dotra várva”. Ezernyi tanul­mány született már a csa­vargók, a titokzatos „Gödöt” értelmezéséről, a megváltás­ról, amely sohanapján érke­zik. A darab azonban ele­mi erővel szól a barátság­ról, egymásrautaltságról, ki­szolgáltatottságról is. Sokak szerint Beckettet nem lehet szeretni. Nem op­timista író: a „Játszma vé­ge” apokalipszis utáni kuka­lakói, az „Azok a szép na­pokénak eltemetett öregjei vagy az „Utolsó tekercs” Knappja nemcsak önmaguk­kal kegyetlenek, hanem azokkal is, akik náluk is jobban lealjásodtak. Beckett az utóbbi időben főleg mo­nológokat ír: a „Társaság” a „Hipotézis” vagy a „Nem en" már a drámai konflik­tust is megkérdőjelezi. Re­gényhősei. Bolondok, testi-lel­ki gnómok, akiket legjobban a kommunikáció-képtelenség gyötör. Nem véletlen, hogy egyik legszebb írását, a „Fiilm”-et Buster Keatonnak ajánlotta, a magányos, szo­morú bohócnak. Beckett-töl ugyanakkor tá­vol áll a spleen, a divatos nyavailygás. Színészeinek erőt kell sugároznia, a görcsös kapaszkodást valami emberi­be, mindezt rideg eszközök­kel. A művészt is próbára teszi a „Lehelet”, amelyben harminc másodperc alatt kell iigurát teremteni, vagy a „Jövés-menés”, ahol összesen 120 szóból alakul ki három nő tragédiája. Nem is beszél­ve a jutalomjálék-számba menő ,,Godot”-ról. Egy anekdota szerint ami­kor egyszer egy francia re­pülőn „Gödöt kapitány” kö­szöntötte az utasokat, a gé­pen utazó Beckett ki akart szállni. G. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom