Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
1986. május 12., hétfő Somogyi Néplap 3 Anyagi ösztönzés az FMV-ben A művezető másképp látja Tavaly több jött össze százAz idén húszezer harmincnyolc hektár búzán és őszi árpán végeztek levélanalízist és adtak kiegészítő trágyázási javaslatot a Növényvédő Állomás talajlaboratóriumában. Ez 4100 hektárral és 200 mintával több, mint az elmúlt esztendőben. Az idén először számító- gépes [programmal készítették a szaktanácsot. Az országos átlag alatt Eszközellátottság a somogyi téeszekben A Finommechanikai Váltadat kaposvári gyára több éve teljesítőképességének felső határán termel, a munkások többnyire túlterheltek. a normák magasak, a túlórákat előre betervezik, és bőven jut feladat a gazdasági munkaközösségeknek is. Ezeket a gondokat több kaposvári és somogyi gyárban, üzemben iri.gylik. Ugyanis sok megrendeléssel bajlódni összehasonlíthatatlanul kellemesebb, mint munkahiánnyal, a túlterhelés gondján sokkal könnyebb segíteni, mint munka után szaladgálni, szerződésekért ácsingózni. Ilyen körülmények között az FMV-ben — így nevezik megyeszerte — azt próbáltuk föl térképezni: miképpen lehet még több munkára serkenteni az embereket, azaz mii a na,gy teljesítmény ellentétele. Általában s ze ménmes en, s zem 1 es ü tv e társalgunk a pénzről még mindig, holott az anyagi ösztönzés fontossága — úgy általaiban'. — széles körben beszédtéma. Az alábbi beszélgetések során ezért először is azt tisztáztuk: szándékosan és szigorúan anyagiasak leszünk. Akik vállalkoztak a párbeszédre, ennek tudatában tették. Kovád János műszerész helyzete jóval az, átlag fölötti. Nem is próbálta panaszosra fogni a szót. ahogy az nálunk szokás, sőt hangsúlyozta: ő nem „mérce". — Nem géemkázom. nyolc óráhan és persze sokszor túlórában keresem meg azt a pénzt, amit hazaviszek. Hagy mennyire édes az élet az édességek között, arra leginkább az ott dolgozók tudnának válaszolni. A többségében nőknek munkát adó kihelyezett üzemekre mindenesetre nagy szükség van, hiszen a Balaton- parti SZOT-üdülőkben túlnyomórészt csak a nyári hónapokban tudnak vendégeket fogadni. Az októbertől szezonkezdésig tartó időszakiban — az egészéves f o gl a 1 koz tatás b i ztosí tása érdekében, különböző édesipari termékeket gyártanak az üdülők dolgozói. A SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatósága és több fővárosi édesipari vállalat között 1970 óta van szerződés az üdülőkben dolgozók téli foglalkoztatására. Évente mintegy 300-a.n veszik igénybe ezt a lehetőséget. amely kölcsönös előnyt jelent mindkét partner számára. Az üdülőkben ezernél. Kilen-tízezer forint az átlagom havonta. Tizenöt éve itt vagyok, sokat dolgozom. s állítólag jól is. Otthon mindenem megvan, összegyűlt az évek során, és ma már jut luxuscikkekre is. — Nem gondolt még rá. hogy nem vállalja a túlórákat? Hiszen kevesebb is elég volna, kevesebb fizetésből is gondtalanul élne. — Nem kötelező hajtani. De ha van munka, ha megkapom a feladatot, akkor minél előbb túli akarok lenni raj ta. Szerin tem nem lehet leállni. Hozzászoktam a fizetésem szintjéhez, szégyellném. ha csökkenne. De az ón bérem egy eléggé tapasztalt, befutott, ha úgy tetszik szerencsés munkás bére. És nem ezt kell elsősorban nézni. Nagyon sokat foglalkozom azokkal, akik tisztességesen dolgozva jóval kevesebbet keresnek, esetleg albérletben laknak gyerekestül. Nekik vajon mikor telik majd — miint mast nekem — egy kis luxusra? Kovács János egyébként szakszervezeti bizalmi. Talán épp azért választották mag társai, mert az átlagosnál jobb helyzete ellenére sem feledkezett meg a szorultabb körülmények közt élőkről. Akik közül még a gyárban is akad jó néhány, pedig . . . — A mi gyárunk a jól fizető cégek közé tartozik. Azt hiszem, az ösztönző rendszerünk is megfelelő — mondta Molnár László igazgató. s fölsorolt néhány foglalkoztatottak egy része e munka révén télen sem marad kereset nélkül és az édesipari vállalatoknak is szükségük van a munkájukra, miivel karácsony és.hús- vét táján az átlagosnál több édességre van szükség. Zaklajda István, az igazgatóság üzemviteli osztály- vezetője elmondta, hoigy a korábbi évekhez hasonlóan az idén is április 30-án' zárult a téli foglal kozta,táis, ezt követően május végéiig az üdülők nyitásáig szabadságukat töltik a dolgozók. Még szinte be sem fejezték a munkát, a gyárak , már megkeresték az igazgatóságot és a következő öt évre is megkötötték a szerződéseket. Ezek szerint Siófokon két, Balatonföldváron és BoigÜárlellén egy-e,gy üdülőben lesz mód továbbra is az üdülőkben dolgozók téli foglalkoztatására. tényt mondandója igazolásaképpen: — Tavaly 11 százalékos volt gyárunkban a kereset- növékedés. Az idén. az alapbérek öt százalékkal nőnek, és erre jönnek majd még a különféle pótlékok, kiegészítő jövedelmek, túlórapénzek. A géerrakában kereshető összeget kihagyom, mert az nem mindenkinek adatik meg. Munkásaink egy része egyenes teljesítménybért kap. tehát amennyivel többet dolgozik, annyival több a pénze. A másik csoport úgynevezett degresszív rendszerint kapja a teljesítménybért, ezzel is lehet jól keresni, ha valaki tisztességgel hajt. Az idén még több területen — műszakiaknál, szerszámkészítőknél, téemkásoknál — javítjuk, a teljesítménytől még inkább függővé tesszük a bélrendszert. — Mí a helyzet a középvezetőikkel? Országszerte hallhatók panaszaik arról, hogy munkáljuk nincs kellően megbecsülve. Az FMV- ben jobb a helyzet? — Szerintem jobb. Tavaly kiemelt bérfejlesztést kaptak a művezetők. Nyolcvan-százezer forint körül keresnek most egy év alatt. A gyári átlag egyébként hetvenezer forint, ez Somogyiban az élmezőnybe tartozik, de nem vagyunk az első helyen. Hallgassunk meg ugyanerről egy művezetőt. Németh Lajost, aki elismerten jó szakember: — Én bizony egy kissé másképp látom. Nem vagyok olyan elégedett, mint Kovács János, szerintem nem jobb a helyzetünk, mint másutt a művezetőké, vagy legalábbis nem sokkal jclbb. Harmincegy emberem van, én felelek értük, a munkájúkért, és sok jobban keres nálam. Itt a gyáron belül talán a helyemen vagyok, ha csak a művezetőket nézzük. De egyébként... Két gyermekem van. és bizony sokszor alapvető gondjaim is vannak. Géemkózni nem lehet, mert vezető vagyok, de vállalhatok különmunkát. Ezt ki is használom. Mindezt egybevetve úgy látom: alapvetően nem rossz a gyári ösztönzőrendszer, de lehetne jobb is. Én a mozgatható részt nagyobbra venném és a fixet kisebbre. Akkor talán még jobban, kijönne, hogy aki többet é!s jobban dolgozik, az többet is keres, mint a kevesebbet nyújtók. Az igazgató mindezt hallgatva a telefonért nyúlt. Némiképp hitetlenkedve bérkartoinokat kért az illetékes gyári osztálytól. A művezető mosolygott: — Azok majd engem igazolnak. (Folytatjuk.) Luthár Péter Higgadtan vagy indulatosan. megértést tanúsítva vagy türelmetlenül, de mindenképpen. az előnyös változás reményében mondták el véleményüket a szövetkezeti vezetők pénteken a megyei Tes-zöv Kaposváron tartott elnökségi ülésén. A téma ugyanis sürgeti a kimozdulást abból a kátyúból, amelyben számos somogyi termelősizövétikezer' már évek óta rostokul, s ez az állapot olyannyira rányomja a bélyegét a megyei átlagra, hogy azzal sereghajtók vagyunk a megyék sorában. Az eszközellátottságról van szó. A már említett területi ülésen a VI. ötéves terv adatait vizsgálták. s megállapították azt, amit a gazdaságok a „saját bőrükön" évről évre tapasztalhattak: az álló- és forgóeszközök megléte vagy hiánya, kihasználtsági foka. kihat a gazdálkodás eredményességére, tehát az országos átlagtól való elmaraidáls az eszközellíátottságban vég- sősoron a jövedelmező termelésnek is gátat szab. Somogyiban az egy hektár termőterületre jutó bruttó állóeszközérték az elmúlt öt évben egyenletesen növekedett ugyan, minthogy azonban ez az ütem máshol még erőteljesebb volt, tovább nőtt a távolság az orszáigos átlagtól. Az ebből eredő gondok nem azonos súllyal nehezednek mind a hetvenhat téészre; akad azonban gáadasiág, nem js egy. ahol a napi tennivalók elvégzése is nagy próbatétel elé állítja a termelés szervezőit, irányítóit, s ha az időjárás se pártolja meig őket, bizony, keservesen boldogulnak. Kevés az eszköz, és ami van, annak egy része is régi. elavult, ..eszi’’ az alkatrészeket. S éppen a kapacitás szűkössége az egyik oka, hogy nálunk az egységnyi eszközzel elért termelési érték jelentősen — az országos átlag fölé — nőtt az elmúlt tervidőszak első éveiben. A gépekkel például igyekeztek nyújtott műszakiban, sőt éjszaka is dolgozni, mert csak úgy tudtak megbirkózni a sürgető feladatokkal. A pénznek sok helye van a termelőszövetkezetekben. Az üzemek, ha sürgősségi sorrendet állítanak fel s hallgatnak az ösztönzésekre, és lépni kívánnak, bizony, nem állíthatják, hogy ebben az ötéves tervidőszakban látványosan javul az esz- közeldáltottség. A legtöbb helyen örülhetnek, ha a szinten maradásra, a pót- lálsra telik, a fejlesztés csak vágyálom; ám ilyen körülmények között is verseny- képesek, nyereségesen termelő üzemek szeretnének maradni. A Teszöv elnökségének pénteki ülésén hallottuk: amikor az eszközszegénység ről s ezen belül is a forgóeszközök elégtelenségéről esik szó, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy vannak kihasználatlan eszközök is sok somogyi termelőszövetkezetben: ilyenek az üresen vagy csak részben hasznosított állat- férőhelyek. A szarvasmar- hatenyésztési ágazatban például — és ezen belül a tehenészetben is — az 1980. évihez képest 5,3 százalékkal esett vissza az épületek kihasználtsága. A férőhelykihasználás az állattenyésztésiben — a sertéságazat kivételével — romlott. s minthogy ezeknek a létesítményeknek a költsége ki- sebb-naigyobfo mértékben, de mindenképpen az adott ágazatot terheli, érthető, hogy a férőhelyék kihasználtsága hátrányosan befolyásolja a termelés eredményességét. Ez éppúgy figyelmeztető, mint ahogy az alábbi megállapodás is megfontolásra int: a tőkeösszevonás, a gazdaságok által közösen megvalósított és hasznosított termelőeszközök módot adnak a gazdasáigosabb kihasználásra, arra, hogy az egy-egy üzemben rendelkezésre álló kevesebb pénzből is javítsák az eszközeliátott- ságot. Mikié Vilmos, a megyei tanács osztályvezető- helyettese mondta: más megyékben előbbre vannak az olyan együttműködésekkel, amelyeknek a közösen hasznosítható beruházások létrehozása a célja. Soimogy- ban sem ártana előbbre lépni ezen az úton. H. F. Két hét pihenő a dolgozóknak Véget ért az „édes élet“ Közgyűlést tartott a Gépipari Tudományos Egyesület tása alapvető a VII. ötéves Kétmillió olajszűrő Lada gépkocsiba A Kismotor és Gépgyár 5-ös, bajai gyára kétmillió — Lada gépkocsiba való — olajszűrőt gyártott az előző két esztendőben. Ebből nemcsak a hazai gépjármű tulajdonosok vásárolhattak, hanem jelentős mennyiséget szállítottak a Szovjetunióba is. Az idén négyszázezer olajszűrő jut el (Bajáról a Lada- gyárba. A Gépipari Tudományos Egyesület szombaton a XIII. ktrületi pártbizottság székházában tartotta tisztújító közgyűlését. Csaknem 19 ezer szakember képviseletében 700 küldött vett rész,t az eseményen, amelyre hat szocialista országból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából és az NSZK-ból érkeztek vendégek az ottani társszervezetek képviseletében. A GTE tisztújító közgyűlésén részt vett Hercizeg Károly, a Vas-, Fém-, és Villamosenergiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára és Fock Jenő, az MTESZ elnöke. Kapolyi László ipari miniszter elmondotta: az ipar, küLönösien a gépipar műszaki fejlődésének felgyonsíterv teljesítése szempontjából. Az ipar biztosítja jelenleg a megtermelt nemzeti jövedelem 42, az ország rubelexportjának 80, a dollár elszámolású kivitelnek pedig 60 százalékát. Az ágazat vállalatai az exportpiacokon elért pozícióikat csak akkor képesek megtartani, ha jelentősen javítják versenyképességükéi, az igényeknek megfelelően korszerűsítik gyártmányszer- kezetüket. A GTE közgyűlésén megválasztották az egyesület tisztségviselőit. Az elnöki tisztet továbbra is Terplán Zénó, tanszékvezető egyetemi tanár tölti be, a GTE főtitkára: Meleghegyi József, az E-lzett Művek vezérigazgatója.
