Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

Tisztolt Szerkes! Tavaly április 3-án vettem egy Videoton gyártmányú sztereó rádiós magnót. Háromszor javították a nagyatádi Mikro-szervizben, de javítás után mindig csak ideig- óráig volt használható. A karácsonyi ünnepek alatt is nagyon hiányzott. Többször kértem a készülék cseréjét, de mindig elutasítottak. Legalább tízszer utaztam hiába Nagyatádra. Ezek után a gyártót, a székesfehérvári Vi­deotont kerestem meg panaszommal. Ígéretet kaptam a készülék cseréjére. Három nap múlva a cserében bízva visszamentem a szervizbe. Az igazgató nem volt bent, ezért másnap újra elmentem. Az igazgató elismerte iga­zamat, és azt tanácsolta, hagyjam ott a magnót. Majd látszólag felveszik javításra, és pár nap alatt elintézi a formaságokat. Mivel semmi sem történt, két hét múlva panaszt tet­tem a Nagyatádi Városi Tanács kereskedelmi osztályán. Itt biztosítottak arról, hogy a következő nap intézkednek és értesítenek. Két-három hét múlva a szervizből kap­tam egy levelet,, melyből idézek: „Szakszerűtlen, durva, idegen beavatkozást állapítottunk meg, ezért készülékét garanciában megjavítani nem áll módunkban.” Állításuk alaptalan és sértő. A készülékbe bele nem nyúltam, mert tisztában vagyok azzal, hogy ez kizárná a jótállásos javítás lehetőségét és a cserét. Véleményem szerint ezt azért találták ki, hogy mentsék magukat a felelősség alól. Lesújtva és becsapva érzem magam, s nem tudom, mitévő legyek. 20 éves, rokkant nyugdíjas vagyok. Egyet­len szórakozásom a magnóm, amit a családom nem kis erőfeszítés árán vett nekem. Már nem bírok tovább vár­ni, és anyagiak hiányában utazgatni sem áll módomban. Kérem, szíveskedjenek nekem segíteni és az igazamat kiharcolni. Tisztelettel: Balogh György Böhönye, Bethlen G. u. 4. Rangos árubemutató Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 108. szám 1986. május 9., péntek Fél kilométer hosszú leporelló A Balaton és a SZOT-üdülök A sárospataki úttörők azzal a felhívással fordultak 1986 elején az országban élő társaikhoz, hogy május 1-ig küldjenek címükre lakóhelyükről képeslapot, s azon fejezzék ,ki békevá­gyukat. Sárospatakra több mint háromezer képeslap érkezett — nem egy külföldről — eze­ket összeragasztották s a közel fél kilométer hosszú leporellót ma adják át az Országos Bé­ketanács képviselőjének. A képen: Az úttörők a művelődési ház előtt kibontották az össze­ragasztott képeslapokat. NÉPSZERŰ ÁZ IFJÚSÁGI BETÉT Tizenöt év tapasztalatai Árubemutatót és szakmai tájékoztatót rendezett a Ba­laton Fűszert és a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igaz­gatósága tegnap Siófokon*. A rendezvényen részt vettek dr. Exner Zoltán, az S'ZMT vezető titkára, valamint a Dél-balatoni Üdülési Igaz­gatósáig, a Nyugat-Magyar­országi Üdültetési és Szana­tóriumi Igazgatóság vezető szakemberei, üdülővezetői. Dévényi Zoltán, a Balaton Füszért igazgatója elmond­ta, hogy a füszért- és. a SZOT-üdülök kereskedelmi kapcsolata 35 év óta egyen­letesen fejlődik. A vállalat 14 000 árufajtát kínál — ez öt és fél milliárd forintnyi érték —, s ebből 600 millió forint értékű árut a két említett igazgatósághoz tar­tozó üdülők vásárolnak meg. A vállalat nemcsak hagyo­mányos árut (élelmiszert, vegyi- és háztartási cikke­ket) forgalmaz, hanem úgy­nevezett művi termékeket is, például húst, töltelék­árut, baromfit, gombát, to­jást rostos gyümölcsieveket, gyermekétkeztetéshez szük­séges alapanyagokat útiicso- magokat is. Az üdülők szempontjából fontosak a vendégek foga­dásához szükséges fölszere­lési cikkek (törölközők, mo­sószerek, berendezési tár­gyak stb.) Hagyomány, hogy már de­cemberben nagy mennyisé­gű konzerváruval töltik fel az üdülők raktárait. A déli parton 350 üdülőibe szállíta­nak. Bakai János, a SZOT Dél- balatoni Üdülési Igazgató­ságainak vezetője elmondta, hogy jelentős áirkedvezményt kapnak a SZOT-üdülők, s ezáltal olcsóbban, jobban láthatják el a beutaltakat. A VII. ötéves terv idősza­kára együttműködési szerző­dést kötöttek. Eszerint a Balaton Füszért valamennyi szükséges élelmiszerrel el­látja a déli part szakszer­vezeti üdülőit. A résztvevők megtekintet­ték az esztétikai szempont­ból is rangosnak mondható árukiállítást. Az ifjúsági takarékbetét a takarékoskodó fiatalok tá­volabbi céljainak megvaló­sításához nyújt segítséget. Ma már akár csecsemőnek is nyithatnák az előrelátó szülők betétszámlát, amely szép ajándék a családi ese­ményre. Az általános gya­korlat szerint havonta rend­szeresen meghatározott ösz- szeget fizet a betéttulajdonos a betétszámlára, de most már lehetőség van arra is, hogy nagyobb összeget he­lyezzenek el rajta. Sokan csekket töltenek ki, pedig kényelmesebb módszer, ha az átutalási betétszámláról vagy közvetlenül a munka­bérből kerül ez az összeg átutalásra. Az elmúlt években vál­toztak a kamatok is. öt év mattal és maximum 35 éves visszafizetési időre ad kü- lönkölcsönt. A kölcsön összege arányos a gyűjtött betét összegével és függ a takarékoskodás idejétől, így 7 év után maxi­málisan 210 ezer forinít le­het. Áruvásárlásra a legma­gasabb felváhető kölcsön 50 ezer forint, melyet 6 száza­lékos kamattal öt év alatt kell visszafizetni. Az OTP megyei igazgatósága tavaly 236 esetben folyósított ilyen jellegű kölcsönt, átlagban 32 ezer forint értékben. A fiatalok legnagyobb problémája továbbra, is az önálló otthon megteremtése. A KISZ kongresszusi levelé­ben a takarékos fiatalok gondjaival külön is foglal­kozik. Ennek szellemében a megyei igazgatóság biztosít­ja, hogy a rendelkezésére álló lakások 15 százalékát kizárólag ifjúsági takarék- betéttel rendelkező fiatalok között osztja el. TAVASZI SZEL (Egy nyugdíjas feljegyzései) Vízhiány Kaposvár belvárosában Tegnap reggel a Kaposvár belvárosában lakók hiába nyitogatták a vízcsapokat. Hörgésen és prüszkölésen kívül nem vánhatta'k mást. Bosszúságukat megosztották vélünk, mivel a kaposvári vízmű szakembereitől ér­deklődésükre azt a választ kapták: víz van, csak nyo­mát nincs. Vagyis, tulajdon­képpen mégisincs víz. A vízhiány okairól — kis­sé hosszadalmas és bonyo­lult utánajárás eredménye­ként — végül megtudtuk, hogy a 6. száimú sáintosi vízműben áramkimaradás, illetve gépészeti hiba volt, a tározó kiürült, s míg az fel nem töltődött a belváros hat utcájában, többek kö­zött a Lenin, a Dimitrov, a Szántó Imre, illetve a Má­jus 1. utcáiban nem volt víz. Délutánra ugyan egy ki­adós eső zúdult a városra, de az érintett lakók ennek nyilváin nem tudtak örülni, mivel nem ilyen vízre vár­taik. Időközben a tározó feltöl- tődött, így tegnap este már ismét zavartalan volt a kör­nyék vízellátása. N. Zs. után 6, hat év után 6,5, hét év elteltével pedig 7 száza­lékos kamatot fizet a taka­rékpénztár. Ez azt bizonyít­ja, hogy öt évnél hosszabb időtartamra is érdemes fenntartani a betétszámlát. Hatvan hónap után vehetők igénybe a kedvezmények. Az OTP biztosítja a számlatu­lajdonosnak, hogy lakásépí­tésihez, vásárláshoz kedvez­ményes, évi 3 százalékos, ka­Madarak Vérmérséklet dolgában — megfigyeléseim szerint — kertem madarai meglepő ha­sonlatosságot mutatnak távo­li rokonaikkal, a földhöz ra­gadt Emberrel. A mindenütt, mindig megtalálható veréb ugyanis familiáris lény; egye­dül ritkán van, még a por­fürdőhöz és a pocsolyában lubickoláshoz is csevegő partnert visz magával. Az ember azt hinné róluk, hogy semmirekellő népség. Ezt a véleményt bizonyosan meg is tartaná, ha nem látott volna családi örömök elé né­ző veréb-házaspárt. Ilyenkor ugyanis, s főleg amikor már tele van a hevenyészett fé­szek csipogó, tátogató csöpp­ségekkel, mindketten a meg­szakadásig dolgoznak. Egy- egy fészekalja fölnevelése teljesen kiveszi a zsírjukat. Hűségükért szeretem őket. A kerti roszdafarkú vi­szont költöző madárfajta. Ta­vaszelőn kertünkbe is beté­vednek ketten-hárman. A „potyázó” egy idő után le­kopik, ketten fészket raknak, családot alapítanak. Érdek­lődő madár, a kert minden zugába elkíséri az embert. Párosával röpdösnek és mu­latságos ,,guggoló”-pózzal fe­jezik ki örömüket-bánatukat. Van egy harsány hangú madarunk is; hangjáról ítél­ve galamb nagyságúnak gon­doltam, de kiderült, hogy alig félmaréknyi. Villám­gyorsan eszik, csak szólóban jár, és röpke evési szünetei­ben harsányan gurgulázva, cifrázva trillázik (szidja vagy dicséri a „menüt” — nem tudni). Papsapkásnak hívom, de a becsületes neve: Ba­rátka. Reménylesen A jól végzett munka örö­mével, fáradságával hazain­dultam. A Trabant komóto­san eszegette a kilométere­ket, elhagytuk a Balatont. Kis falvak, takaros házak, tiszta porták köszöngettek, és zöld bundájú mezők a szik­rázó napsütésben. Az embe­rek mentek a dolgukra. A kertben hajladozó, vetemé- nyező anyóka, a távolban a vetőgépek nyomában szálló por. S a kertekben, a házak előtt virágözönben fürödtek a fák: a meggy és a cseresz­nyefák talpig fehérben, mint koszorúslányok a lakodalmas menetben. Távolabb, a kert mélyén rózsaszínbe öltözött barackos, diszkrét-fehér vi­rágú öreg körtefa, habruhás almafák társaságában. Reményt adó tavasz! Vagy talán nem ez a szí­vet sajdító szépség ígérete éltet mindnyájunkat a zor­dabb napokon? Kerner Tibor Vitorlásverseny Siófokon. Május első napjaiban rendezték meg Siófokon a Soling Szakosztályban a nemzetközi Pannó­nia Soling kupát Tarka sorok Villámviccek Szárazság — Tényleg olyan rit­kán esik errefelé az eső? — Itt, uram, olyan rit­kán, hogy vannak két­éves halaink, amelyek még nem tanultak meg úszni. Kérdés-felelet — Minek örül a ló? — Annak, hogy két füle van, mégsem sza­tyor. Kecske — Láttál már fejetlen kecskét legelni? — Hogy láttam volna?! — Akkor nézzél bal­ra! Ott legel egy kecs­ke, és nincs megfejve. Mosó móka — Megmostad a ret­ket? — Még nem, mert nem tudom, hol a szappan. Logikus — Hallod-e! Ebben a szobában két óra van, és mind a kettő más időt mutat. — Hát persze! Hisz ha mind a kettő egy időt mutatna, minek kellene két óra? Bece — Sajnos van egy kis csúzám. — Kis csúz az nem csúz. Az még csak csúz­li. Állati — Miért tartják az oroszlánt ketrecben? — Mert ha akvárium- ban tartanák, megfullad­na. Indok — Vajon miért terve­zett Le Corbusier olyan házat, amelyben csupa kerek szoba van? — Hogy egy gyereket se lehessen sarokba állí­tani. Gyerekszáj — Nem szégyelled ma­gad, Tibiké, hogy elkés­tél az iskolából? — Miért szégyellném? Hisz tanulni sohasem késő. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: * Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom