Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-07 / 106. szám
4 Somogyi Néplap 1986. május 7., szerda Béketúrával zárult a kaposvári pártiskolás találkozó A lakosság magatartása katasztrófák esetén Az első ízben Kaposváron megrendezett dél-dunántúli pártisikoflás találkozó második napi programiján 15 iki.lomé- teres Béke túra szerepelt. A megmozdulás állásfoglalás volt a béke ügye mellett, egyben azonban élményekben gazdag erőpróbát is jelentett a résztvevőknek. A cseri parkból Töröcskén és Kaposszerdahelyen át a tokaji parkerdőig vezető útvonalon öt állomás várta a versenyzőket. Elsőként a lövészetre került sor, amelyben a kaposváriak első csapata remekelt. A töröcskei faluvégen műveltségi tesztet kellett kitölteni, ahol bizony nagy szükség volt a kollektív bölcsességre. A Varázshegy íróját, vagy a Cantata Profana szerzőjét mindenki ismerte, nem úgy, hogy hány színből áll az Ember tragédiája. Szerencsére a csapatok nem fogták fel tragikusan az apró kudarcot és kárpótolták magukat a „sportállomáson”. A Kaposszerdahelyig tartó, két dombon át vezető, hétkilométeres szakaszon, néhány csapat majdnem eltévedt. A lemaradók más csapatokhoz csatlakoztak, s bár ez rontotta az időeredményt, alkalmat adott az újabb barátságok szövődé- séhez. A legnehezebb, a békemozgalommal és a nemzetközi politikával kapcsolatos kérdések következtek az újabb állomáson. Magas fokú tájékozottságot árult itt el a baranyaiak második csapata egyebek közt az űrfegyverkezési verseny veszélyeinek elemzésekor. Az ezt követő ügyességi próba már csak afféle levezető gyakorlat volt a cél előtt. A lufifújásban és kötélmászásban mindenki nagy jártasságot árult el. A jó hangulatú verseny után délután került sor a pártiskolás találkozó ünnepélyes zárására az Oktatási Igazgatóságon. Az előző napi sportversenyek eredmény- hirdetése után a zalaiak második csapatának vezetője vehette át a Béketúra legjobbjának ítélt — a pécsi Zsolnay gyárban készült — vándorserleget. Kitűnően szerepelt a kaposváriak öthónapos pártiskolai osztálya is. A vendégek búcsúzóban kaposvári kerámiatálat kaptak emlékül, s persze sok élményt és új barátot. A hagyományalapítónak szánt találkozó házigazdái — a megyei oktatási igazgatóság tanárai — rászolgáltak az elismerésre. A sajtón, rádión, televízión keresztül szinte naponta kapunk tájékoztatást az egyes országokban történt elemi csapásokról, természeti katasztrófákról. A tudomány és technika rohamos fejlődése két ellentétes irányú következményhez vezet. Egyrészről hallatlanul megnőttek az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák következményei, nehezebb megtalálni az elhárítás, e csapások prognosztizálásának és megakadályozásának eszközeit, módjait, másrészről megnövekedtek az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák lehetséges méretei. A különböző katasztrófák évről évre emberáldozatokat követelnek, elpusztítják a városokat, településeket, a lakosságát, az ipari létesítményeket, baleseteket okoznak és óriási kárral sújtják az adott ország népgazdaságát. Az elemi csapások, természeti és üzemi katasztrófák pusztító ereje óriási, ezért a megakadályozásukra irányuló megfelelő rendszabályok, a kellő időben tett óvintézkedések révén lehetséges elkerülni az ilyen csapásokat, illetve hatásukat csökkenteni. A különböző katasztrófák megelőzése és a károk felszámolása nem kizárólagosan csak a polgári védelmi parancsnokságok hatáskörébe tartozik. A védelemre történő felkészülést, illetve a mentőmunkák megtervezését, végrehajtását a párt-, az állami és tanácsi szervek, üzemek, intézmények, termelőszövetkezetek, valamint a lakosság tevékeny közreműködésére támaszkodva, más szervekkel együttműködve kell megoldani. A lakosság védelmét szol- • gáló megelőző intézkedések közé sorolandó a lakosság felvilágosítása és megfelelő tájékoztatása. A megyénkben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a katasztrófa megelőzése a jövőben is csak a lakosság közreműködésével valósulhat meg. Ehhez azonban szükséges a folyamatos szóbeli és írásbeli tájékoztatás. A jó tájékoztatás hozzásegít a veszély megelőzéséhez és segít abban is, hogy elejét vegyük az alaptalan híresztelésnek, mendemondának, fecsegésnek; lehetővé teszi, hogy a területen rendet és nyugalmat teremtsünk. A megelőzést szolgálja a lakosság elsősegélynyújtásra való kiképzése is. A sérültek élete gyakran attól függ, milyen gyorsan és helyesen kapnak elsősegélyt. Ezért célszerű, ha a lakosság egy része — aki erre alkalmas — elsajátítja az elsősegélynyújtás alapvető szabályait. A tapasztalatok igazolják, hogy a súlyos következményekkel járó hirtelen és meglepetésszerű változás az emberek között általában pánikot okoz. Már a pánik első jeleire fel kell figyelni, és minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni kitörését. Minden helyzetben nagy gondot kell fordítani a folyamatos és megnyugtató tájékoztatásra, a rémhírek azonnali megcáfolására. KINCSES-NAPOK Napokig nem tudtam elérni, de hiába is kerestem volna. Kórháziban volt. Csöngetésem előtt néhány perccel hozta haza — Géza fia Kaposvárról. A hetvennégy év bizony megvisö'i az embert, hát még ha megannyi szenvedést is hoztak a régmúlt napok. Ha nem tudnám, bizony, meg nem mondanám Kincses József korát Ülünk a szabása portán, s én azon töprengem, hogyan őrizhette meg fiatalságát, miként tudja elrejteni betegségét, hogyan tud kama- szos lelkesedéssel beszélni terveiről. Hetvennégy év szép kor. Nekem történelem, neki szomorú valóság. No, nem azért, mert már elmúlt, inkább a viszontagságok miatt. Aki 1913 februárjában látta meg a napvilágot, az akarva, akaratlanul tragédiákat is átélt. Édesapját a frontra parancsolták. Hogyan is emlékezne rá? Csak az édesanyja meséiben élt. Ügy sem sokáig A kor betegsége, a tüdővész elvitte az asszonyt is a három gyermek mellől. Még szerencse, hogy akadt rokon, aki saját picinyei mellett fölvállalta sorsukat... Kincses József nem járta meg a Dán-kanyart, csak a Tatár-hágóig jutott. Sebesültként hozták haza. Nem tért vissza egyégéhez: Nagyatádra szökött a hazaiáikhoz. Aztán egy éjszaka csendőrök vitték el, és nem sokkal később menetszázaddal Berlin felé indították a végnapjait élő német birodalom Védelmiére. Ismét megszökött. Szerencséje volt — nem kapták el. Kincses József 1945 nyarán már a demokratikus rendőrség soraiban volt. Akkor lett tagja a kommunista pártnak is. — LáibodQn szolgáltam, aztán itt, Szabáson. Ma sem értem, miért, váratlanul leszereltek. Kaptam földet, dolgozhattam Megalakítottuk a földmű vesszövetikeze- tet, tenményfoagyűjtő lettem, majd kistbíró. övenihét- ben megkerestek a járási pártbizottságról, mennék-e t anácselnőkniek Nagykorpádra? Elmentem. Tíz évig dolgoztam ott. Szerényen hallgat azokról a napokról. Nem emlegeti, hogy gyakran éjfélig, hajnalig égett a lámpa a szobájában. A tíz év után két esztendeig Szabás tanácsát vezette. 1973 óta nyugdíjas — vagyis, pontosabban, nyughatatlan. Mert nem tud meglenni munka nélkül. Tizenkét év óta vezeti a helyi MHSZ-klubot. Ha kell, Életfogytig fegyház a főbűnösnek Emberhalál — ezer forintért Alig több mint ezer forint értéket talált a három vádlott a csurgói őrházban, mikor 1985. szeptember 5-én megölte az elvált, magányos, folytonos pénzzavarral küszködő Szemes József vasutast. Az ügyet a közelmúltban tárgyalta a megyei bíróságon dr. Mózes Gábor tanácsa, s meghozta ítéletét. Az I. rendű vádlottat, Horváth Elemért életfogytiglani, a II. rendűt, Schaul lmrénét tizenkét évi fegyházra, a III. rendű vádlottat, Csonka Irmát (akit nyereségvágyból elkövetett rablásban mint felbujtót talált bűnösnek) négyévi szabadságvesztésre ítélte. Horváth Elemér az általános iskola hat osztályát végezte el, házasságából hat, élettársától egy gyermeke született. A vajszlói tanácsnál dolgozott segédmunkásként, rendszeresen italozott, alkoholista személyiség. Lopások, sikkasztás, súlyos testi sértés, hivatalos személy ellen fölfegyverkezve elkövetett erőszak bűntette miatt már többször állt bíróság előtt. Utolsó szabadság- vesztéséből 1983. május 29- én szabadult. Schaul Imréné kijárta az általános iskolát, sőt szakképzett varrónő, de szakmájában nem dolgozott. Férjezett, ennek ellenére hat kiskorú gyermeke örökbefogadó szülőknél, illetve állami gondozásban van. 1985 augusztusában szó nélkül faképnél hagyta férjét a fővárosban, s leköltözött Csurgóra: ott szüleinél és rokonainál lakott, nem dolgozott. Legjobb barátja az alkohol volt: ruháinak egy részét is éladía, és a pénzt elitta. Törvény- tisztélietéről ő sem volt híres. Lopás, vagyon elleni vétség, tartás elmulasztása, garázdaság, rendőri felügyelet megszegése miatt ő is többszörösen visszaeső. Csonka Irma szintén kijárta a nyolc osztályt, különböző munkahelyeken dolgozott segédmunkái síként majd hazaköltözött Porrogra a szüleihez, ott a háztartásban segített. Rendezetlen és italozó életvitele miatt több ízben kezdeményeztek ellene szabálysértési eljárási, de büntetve még nam vált. Korábban Csurgón dolgozott, s onnan ismerte jól Schaul Lm- rénét: Horváth Elemérrel csak azon a szeptemberi napon ismerkedett meg. Horváth és Schaulné szeptember 5-én már délelőtt megkezdték az italozást. Ugyanezen napon Csonka Irma is bekerékpározott Csurgóra. Idejéből fröccsözésre is futotta a Rákóczi kocsmában, majd a restiben. Dél körül ott találkozott össze régi ismerősével, Szemes Józseffel. A férfinál volt még 1200 forint, ami a 4000 forintos takarékszövetkezeti kölcsönből megmaradt, miután egyik barátjának megadta a tartozását. A nő észrevette a pénzt, és — már együtt iszogatva későbbi tettestársaival — elmondta Horváthnak meg Schaulné- nak. Estefelé mindhármójuk pénze erősen fogytán volt, így vetődött fel az ötlet, hogy meg kellene látogatni a vasutast. Kilenc óra felé értek a házhoz. Zörgettek, hogy kicsalják a férfit, de Szemes József nem ébredt föl. Horváth egy dorongfát ragadott, s a szoba ablakát betörve behatolt a lakásba. Csonka Irma ekkor már megijedt és távozott, Horváth meg Schaulné pedig körülnézett. A nő a konyhában felfedezte az alvó vasutast. Hogy föl ne ébredjen, Horváth a dorongfával kétszer is fejbe csapta, majd 1040 forint készpénzzel és egy 300 forintot érő karórával távoztak a helyszínről. Áldozatuk hamarosan belehalt sérülésébe, ök nyugodtan visszamentek „szórakozni” a Lilla presszóba: tovább fröccsöztek, söröztek. Gyarmati László versenyeket szervez, ha kell társadalmi munkára mozgósít, fát ültet és kirándulni megy a klubtagokkal. Olykor hétikilométeres gyalogtúrára is vállalkozik. Vasárnap pedig lövészversenyt irányít.' — Ideje lenne már pihenni. — Szeretem a gyerekeket, nehéz volna nélkülük. Tudom., hogy szükségük van a bátorító szóra, a közösségre. Hét gyereket nevelt föl: Józsefet, Gézát, Karcsit, Verát, Ibolyát, Lacit és Ágit. Tisztes szakma van valamennyi ük kezébe. Nehéz volt? Nehéz! S ha mostanában összejön a család, akkor huszonhatén ülik körül az asztalt. Ki ncses-n apóik ezek a szabási Kincseséknél. Az ünnepek sokaságában nem kapott kitüntetést, jeles évfordulóra sem készül. Nem is ezért kerestem. Sokfelé hallottam róla. Hétköznap kopogtattam be hozzá, hétköznapi portrévázlatért. Tiszteletből — s mit tagadjam, példaként. Nagy Jenő Hazánkban az árvizek idejére bizottságok alakulnak, melyeknek munkájában részt vesznek a polgári védelem megyei és városi törzsei, a helyi tanácsok apparátusának illetékes tagjai, az érintett ágazati minisztériumok és főhatóságok szakemberei. A polgári védelem országos törzsparancsnoki intézkedése kötelezi a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a mérgező vegyi anyagokat gyártó, tároló, felhasználó és szállító üzemeket, létesítményeket, továbbá az általuk veszélyeztetett területen működő tanácsi és ágazati felügyelet alatti szervezeteket kataszitrófaelhárítási tervek készítésére. Árvíz esetén a lakosság és annak állatállománya közvetlen életveszélybe kerül. Különösen nagy jelentőségű a gyors előrejelzés, a lakosság riasztása, értesítése és kitelepítése a valószínű árvíz körzetéből. Közvetlen veszély esetén (mentőerők érkezéséig) az emberek húzódjanak fel az épületek magasabb szántjeire, a tetőkre, a fákra és egyéb kimagasló pontokra. Az emberek és állatok védelmével kapcsolatos kérdések kapcsán különösen nagy veszélyt jelent a földcsuszamlásnál az épületek és létesítmények szerkezeteinek omlásveszélye. A veszélyt jelző prognózis esetén haladéktalanul meg kell kezdeni a lakosság kitelepi- tését. A földlökések és a deformáció, illetve rongálódás egyéb jelei esetén azonnal el kell hagyni az épületeket és a létesítményeket, ha viszont egyáltalán nem lehet kijutni az épületből, akkor legalább az ajtónyílásokban, a fő falak által képzett sarkokban stb. kell elbújni. Nagy jelentőségűek a jó előre foganatosított megelőző intézkedések, a tüzek, áradások, árvizek, hóviharok és egyéb elemi csapások által a népgazdaságnak okozott kár csökkentése és megakadályozása céljából. Ez lehet hófogó sövények telepítése az utak mentén, a járványok és járványos állatmegbetegedések megakadályozását célzó intézkedések stb. A tűzveszélyes időszakokban szigorúan korlátozzák a beutazást az erdőségekbe, a különösen veszélyes időszakokban pedig a fakitermelő és egyéb tevékenységet is megtiltják. A lakosság részletes magatartási szabályai különböző veszélyhelyzetekben a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által szerkesztett kiadványokban szerepelnek. Ezek a kiadványok valamennyi városi, községi és üzemi polgári védelmi parancsnokságon megtalálhatók. Cserháti Ádám A Minisztertanács Gyermeküdülőié Balatonszemes, felvételt hirdet éves foglalkoztatásra a következő munkakörökbe: — szobalány — konyhalány — gyermekgondozó (szakképzett) kiemelt bérezéssel. Munkásszállást és kedvezményes étkeztetést biztosítunk. Nyugdíjasok jelentkezését is várjuk. Jelentkezni lehet az üdülővezetőnél: Balatonszemes, Ady Endre sétány 32., valamint a központi üdülőben. Telefon: 45-000 (272480)
