Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

2 Somogyi Néplap 1986. május 7., szerda Folytatják az okok pontos felderítését Sajtóértekezlet a csernobili szerencsétlenségről Tovább tart a csernobili atomerőműben április 26-án bekövetkezett baleset okainak pontos felderítése, a to­vábbi súlyos következményekkel már nem fenyegető szerencsétlenség folyamányainak felszámolása Erről a tevékenységről számoltak be kedden Moszkvában meg­tartott sajtóértekezletükön a baleset kivizsgálására lét­rehozott szovjet kormánybizottság tagjai, akik egyene­sen a baleset körzetéből érkeztek a Szovjetunió Kül­ügyminisztériumának sajtóközpontjába. Ötödik forduló Genfben Borisz Scserbina minisz­terelnök-helyettes, a bizott­ság elnöke közölte, hogy a szakemberek még nem fejez­ték be a vizsgálatot, még nem készült el a bizott ság je­lentése, amelynek összeállí­tásához további alapos ku­tatásokra van szükség. A bal­eset jelenleg feltételezhető legvalószínűbb oka az erő­mű negyedik blokkjában bekövetkezett vegyi robba­nás. Ennek következtében nagy mennyiségű sugárzás szabadult el. A szerencsétlenséget kö­vetően azonnal megkezdőd­tek a mentési munkálatok. Az atomerőmű harminc ki­lométeres körzetéből kitele­pítették a lakosságot. A la­kóhelyükről távozni kény­szerülték többsége kijevi családoknál lelt ideiglenes otthonra. A baleset során két ember veszítette életét. Egyikük a testfelülete nyolc­van százalékát elborító sú­lyos égési sérülésekbe halt bele, a másik személy ha­lálát pedig a robbanásnál lezuhanó tárgyak okozták. A baleset során 204 ember ka­pott sugárfertőzést, s közü­lük tizennyolcán vannak súlyos állapotban. Április 28. óta mlndannyiukat Moszkvában kezelik, s min­den, az orvostudománynak jelenleg rendelkezésére álló eszközt felhasználnak meg­mentésükre. A gyógyítómun­kába két neves amerikai szakember is bekapcsolódott “ date professzor, a csont­velőátültetés szakértője _ és Taraszaki professzor, világ­szerte ismert immunológus. Borisz Scserbina beszámolt arról is, hogy a megsérült emergiablokk jelenleg lefoj­tott állapotban van, ami azt jelenti, hogy megszűnt az erőmű rendes működésénél az energiát szolgáltató mag­hasadás! láncreakció. Ennek megszüntetése automatiku­san történt, ahogyan azt a balesetvédelmi rendszer biz­tosítja. A rádióaktiivitás csak a reaktor szigetelésé­nek részleges sérülése követ­keztében jutott a szabadba. A másik három reáktoregy- séget tartalékba helyezték. Jelenleg 150 ember tart ál­landó ügyeletét az atomerő­műben, ellenőrizve a beren­dezések állapotát. Az első két energiablokk bármikor újrakezdheti a termelést, míg a sérült résszel szom­szédos harmadik blokk ese­tében alapos műszaki felül­vizsgálatra lesz szükség az újraindítás előtt. A kormánybizottság elnö­ke szólt arról is, hogy a szerencsétlenség következ­ményeinek felszámolására tett intézkedések eredmé­nyeként Csernobil körzeté­ben normalizálódnak a su­gárzási viszonyok. Az atom­erőmű közvetlen közelében a kezdeti 10—15 millirönt- gen/óra sugárzási érték már felére—egyharmadára csök­kent. A rendszeres ellenőrző mérések tanúsága szerint Ukrajnában, Belorussziá­ban és Moldáviában a ra­dioaktív szennyezettség mértéke nem lépte túl azt a normát, amelyet a nem­zetközi atomenergiai ügynök­ség és a Szovejtunió egész­ségügyi minisztériumának szabványai még veszélyte­lennek minősítenek. Jurij Szedunov, az Álla­mi Hidrometeorológiai Szol­gálat vezetőjének helyettese kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy a szovjet szak­emberek értekelese, mérése­ik eredményei szerint a Csernobiliből származó sugár­zás sem a Szovjetunió tá­volabbi vidékein, sem a kör­nyező országokban lakó emberekre nézve nem jelent veszélyt. Moszkvában példá­ul semmiféle változást sem észlelték a megszokott su­gárzási viszonyokhoz képest. Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió Atomenergetikai Állami Bizottságának elnöke elmondta, hogy folytatódik az atomerőműveknek kiemel­kedő szerepet szánó szovjet energetikai program végre­hajtása. Emlékeztetett ar­ra, hogy az atomerőművek­kel baleset több országban, így az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is tör­tént már. A mostani szeren­csétlenség is arra figyel­meztet, hogy az atomener­giával, mint új energiafor­rással nagyon óvatosan, gon­dosan kell bánni. Ez azon­ban semmiképpen sem je­lenti az atomenergetika fej­lődésének lelassulását. Az atomerőművek építése meg­állíthatatlan, világszerte folytatódó folyamat. Anatolij Kovaljov, a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettese a Szovjet­unió köszönetét tolmácsolta mindazoknak a külföldi kor­mányoknak, társadalmi szer­vezeteknek és magánszemé­lyeknek, akik részvétüket nyilvánították a történtek kapcsán, s felajánlották jó­indulatú segítségüket. Egy­szersmind felhívta a figyel­met arra is, hogy a nyugati országok tömegtájékoztatá­sa rágalmak, koholmányok özönét terjeszti a baleset kapcsán. A propagandakam­pány irányítójaként az Egyesült Államokat nevezte meg, azt hangsúlyozta, hogy A fejlett ipari országok gazdaságpolitikáját kifejtő, szorosabb összehangolást ki­látásba helyező nyilatkozat­tal ért véget kedden Tokió­ban a vezető tőkés országok állam- és kormányfőinek há­romnapos. csúcskonferenciá­ja. A dokumentumot a házi­gazda, Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök ismer­tette az újságírók előtt, és egyben összegezte a csúcsér­tekezlet munkáját. Nakaszone elmondta, hogy az állam- és kormányfők, to­vábbá a külügyminiszterek részletesen foglalkoztak a kelet—nyugati kapcsolatok­kal, és síkraszálltak egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett. A „hetek” reményüket fejez­ték ki, hogy még az idén sor kerül Ronald Reagan és Mi­hail Gorbacsov második ta­lálkozójára, ami „rendkívül fontos a Kelet és a Nyugat közötti viszony megjavítása, a világbéke megszilárdítása érdekében”. A csúcskonferencia záró­akkordjaként elfogadott gaz­dasági nyilatkozat minde­nekelőtt azt hangoztatta, hogy az inflációtól mentes tartós világgazdasági növe­kedés érdekében szükség van az egyes országok gazdaság­az amerikai militarista kö­rök ezt az esetet is fel akarják használni a nemzet­közi légkör feszültebbé té­telére,. az államok közötti bé­kés együttműködés akadályo­zására. Az erőmű tervezési meg­oldása megfelelt a nemzet­közi normáknak — hangzott el a sajtóértekezleten. Több olyan esemény egybeeséséről van szó, amelynek esélye elenyésző, s a kezelő sze­mélyzet felelőssége is felme­rült — mondotta Borisz Scserbina. A lakosság evakuálását szervezetten, előre elkészített tervek alapján bonyolították le. Minden ház, illetve lép­csőház elé autóbusz állt, s április 27-én hajnali két órá­tól délután 16 óra 20 per­cig mindkenkit kitelepítettek a sugárszennyezés veszélyez­tette körzetből. A helyű ha­tóságok Kijevből és környé­kéről szerveztek orvosi se­gítséget, véradást. Az érin­tettek pénzbeli juttatást, in­gyen ruházatot és egyéb se­gítséget kapnak. A környező országokat ért radioaktiv szennyezéssel kapcsolatos kérdésre vála­szolva a szovjet illetékesek elmondták, hogy bár május 1- ig Lengyelországot, május 2- a után Romániát emelt szin tű sugárzás érte, ez csak rövid ideig tartott, s a szint nem volt magas. A sajtóértekezleten Ana­tolij Kovaljov első külügy- miniszterhelyettes, Borisz Scserbina, a vizsgálóbizott­ság elnöke és az emelvényen jelenlevő más szovjet tiszta ségviselők több alkalommal bírálták a nyugati sajtót, s annak felelőtlen szenzáció* hajhészó kampányát. A kérdésekre válaszolva elmondták, hogy a Szovjet­unióban 41 atomerőmű, Il­letve reaktorblokk van, A szovjet vizsgálóbizottság tagjai a Szovjetunió legkü­lönbözőbb pontjain tartóz­kodtak, de értesítésüktől számított néhány órán be­lül a helyszínre érkeztek. A külföld április 28-án kért és kapott információt a szerencsétlenség ügyében, s aznap közleményt is nyil­vánosságra hoztak. politikájának még fokozot­tabb koordinálására. A sajtóértekezletek egyéb­ként azt is bizonyították, hogy politikai kérdésekben is jócskán volt ellentét, no­ha a hétfői nyilatkozatok mindenekelőtt „az egység” demonstrálását célozták. A késő esti órákban Mar­garet Thatcher brit és Cra- xi olasz kormányfő elutazott Asszad elutazott Ámmanból Háfez Asszad Szíriái ál­lamelnök kedden befejezte huszonnégy órás ammani hi­vatalos látogatását és kísé­retével — annak tagjai kö­zött a kormányfővel, Abdul- Rauf Készemmel — haza­tért. A tárgyalásokról nem adtak ki közleményt. Jordá­niái részről a megbeszélése­ket hasznosaknak, építők­nek, gyümölcsözőknek mi­nősítették. Ammani politikai megfigyelők szerint azonban csak a jövő dönti el, hogy Asszad elnök és Husszein ta­nácskozásai milyen mérték­ben tudták kitölteni a poli­tikai, a gazdasági és a szo- oiális ügyekben kilátásba helyezett együttműködés pro­tokolláris kereteit. A jelek szerint a felek to­vábbra sem értettek egyet az öbölmenti háború meg­ítélésében, mivel Jordánia változatlanul Irak mellett foglal állást, Szíria pedig Irán pártján maradt. Ugyan­csak tisztázatlan, hogy a fe­lek milyen együttműködés­re lesznek képesek a libano* ni események befolyásolásá­ban. Szojuz— Szaljut összekapcsolás Az előzetes programnak megfelelően kedden, közép­európai idő szerint 18 óra 58 perckor Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov szovjet űrhajósok a Szojuz—15 űr­hajóval sikeres összekapcso­lódást hajtottak végre a Szaljut—7—Kozmosz—1686 üregyüttessel, Az Űrhajózás történetében ez volt az első repülés űr­állomásról Űrállomásra. Ki- ztm és Szolovjov 50 napot töltött a Mtr fedélzetén, A Mir az Űrállomások új, har­madik nemzedékének első képviselője. A szovjet televízió híradó­ja mutatta a repülésirányí­tási központot, ahol a nagy­méretű képernyőn jól lehe­tett látni az összekapcsolást. Alekszej Leonov vezérőr­nagy, az űrhajóskiképző köz­pont parancsnokhelyettese elismeréssel szólt a nagy pontossággal végrehajtott műveletről és gratulált az űrhajósoknak. (Telefotó — AP—MTI—KS) a japán fővárosból, míg a töbhiék még szerdán is kü- Zöntárgyalásokat folytatnak egymással, s Mulroney ka­nadai miniszterelnök hivata­los látogatást kezd Japán­ban. Az állam- és kormány­fők egyébként megállapod­tak abban, hogy a követke­ző, 13. tőkés csúcskonfe­renciát 1987-ben Olaszor­szágban tartják. Kéthónapos hazai meditá­ció után május 8-án, csü­törtökön Genfben felújítja tárgyalásait a Szovjetunió .és az Egyesült Államok kül­döttsége. ötödik fordulóját kezdi a két nagyhatalom 1985 elején megindított komplex tárgyalássorozata, amelynek napirendjén a koz­mikus és nukleáris fegyve­rek korlátozása szerepel. Amikor március 4-én befe­jeződött a negyedik forduló, Viktor Karpov, a szovjet fő­delegátus így nyilatkozott: „Még nem adtuk fel a re­ményt az együttműködésre. Talán legközelebb nagyobb haladást érünk el.” Az ame­rikai delegációvezető, Max Kampelman szerint „a for­duló kevesebb eredménnyel zárult, mint reméltük, de nem vagyunk elkeseredve”. Lehet, hogy a második Gorbacsov—Reagan találkozó is Génitől várja létjogo­sultságát, de most a szoká­sosnál nagyobb, ha nem is az érdeklődés, de legalábbis a kíváncsiság az új tárgya­lási forduló iránt. Milyen impulzusok fogják meghatá­rozni ezt a zárt ajtók mö­götti „konfrontativ kooperá­ciót” a szovjet pártkong­resszus és a tokiói tőkés csúcs után, a líbiai fejle­mények és Csernobil után, a májusra tervezett Sevard- nadze—Shultz találkozó le­mondása után? Genfben egy munkacsoport tárgyal a hadászati fegyver- rendszerekről, tehát rakéták­ról és repülőgépekről, egy munkacsoport a közép-ható­távolságú fegyverekről és egy az űrhadviselés arzenál­járól. A kiinduló szovjet állás­pont az volt, hogy mindkét oldalon tiltsák be az úgy­nevezett csapásmérő űrfegy­vereket, és csökkentsék 90 százalékkal az egymás terü­letének elérésére képes atomeszközöket, függetlenül attól, hogy ezek rakéták vagy repülőgépek, honi te­rületről vagy a szövetsége­sek területéről kerülnének adott esetben bevetésre. Mikor világossá vált, hogy Washington az eredeti meg­állapodást figyelmen kívül hagyva egyszerűen nem haj­landó lemondani „hadászati védelmi kezdeményezésé­ről”, és a hadászati támadó fegyverek csökkentése alatt főként szovjet rakéták lesze­relését érti, szovjet részről a múlt év októberében hozzá­járultak, hogy dolgozzanak ki egy közbülső vagy ideig­lenes megállapodást a kö- zépható-távolságú nukleáris eszközökről, függetlenül at­tól, hogy sikerül-e megegye­zést tető alá hozni a hadá­szati és űrfegyverekről. Miután a múlt novembe­ri szovjet—amerikai csúcs- találkozó résztvevői a genfi tárgyalások meggyorsítása mellett foglaltak állást, Mi­hail Gorbacsov ez év janu­Porfugdl vasúti szerencsétlenség Tovább emelkedett a hét­fői portugáliai vasúti sze­rencsétlenség áldozatainak száma. A legújabb adatok szerint a baleset következ­tében huszonketten vesztet­ték életüket, a sebesültek száma nyolcvanhárom. A sú­lyos baleset Lisszabontól 32 kilométerre történt. Egy gyorsvonat — feltehetően emberi mulasztás miatt — belerohant egy utasokkal zsúfolt helyiérdekű szerel­vénybe. Nem kizárt, hogy további holttesteket is ta­lálnak a roncsok között. Amerikai tengeralattjáró Elhagyta a gibraltári brit haditengerészeti támaszpon­tot az az amerikai atom­tengeralattjáró, amelynek ár 15-én — szinte a negye­dik forduló kezdetére időzít­ve — 2000-lg terjedő tervet terjesztett elő a teljes atom­leszerelés perspektívájával. Ez a terv túlnőtt ugyan a genfi tematikán, de köz­vetlenül kapcsolódott is ah­hoz. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak esze­rint 1986-tól öt—nyolc év alatt felére kellene csökken­tenie a másik fél területé­nek elérésére alkalmas nuk­leáris fegyvereit. Washing­ton nyomban felszisszent, amikor szovjet részről ezt a javaslatot összekapcsolták azzal a követeléssel, hogy a két nagyhatalom kölcsönösen mondjon le a csapásimérő űrfegyverek létrehozásáról, kipróbálásáról és rendszerbe állításáról. Amikor a szov­jet javaslatban megfogalma­zódott, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió tel­jesen számolja fel közép-ha­tótávolságú fegyvereit az európai övezetben, Washing­ton nyomban az ázsiai szov­jet közép-hatótávolságú atomeszközökről kezdett be­szélni, anélkül, hogy ezek felszámolásának ellenté­telezésére egyetlen utalást is tett volna. Pedig Japánban, Dól-Koreában, Guam szige­tén és másutt a Csendes­óceánon számottevő amerikai atompotendált építettek ki a Szovjetunió ellen. Teljesen kiborította Wa­shingtont az a szovjet kö­vetelés, hogy az Egyesült Államok nem szállíthat ha­dászati és közép-hatótávolsá­gú rakétákat más országok­nak, s hogy Angliának és Franciaországnak vállalnia kell: nem növeli megfelelő nukleáris fegyverzetét. Az Egyesült Államok, úgy* mond, nem tárgyalhat más államok nevében. Helyesli és támogatja viszont, hogy az angol és francia hadé* szatl erők kiegészítik és gya­rapítják a Szovjetuniót ve­szélyeztető amerikai straté­giai erőtényezőket. Végül Washington megbo­csáthatatlan beavatkozásnak fogta fel, hogy a szovjet ja­vaslat az összes atomfegy­verkísérlet betiltását irá­nyozta elő. A negyedik forduló fél­idejében, február 20-án be­nyújtott amerikai ellenjavas- las a fenti ellenvetések meg­testesülése lett. Nem foglal­kozik olyan „irreális” és „propagandisztikus” elkép­zeléseikkel, miin.t az atom­fegyverek teljes száműzése világunkból, nem akarja az atomleszereléssel másfél év­tizedre igénybe venni a vi­lág türelmét, három évet teljesen elégségesnek tart az amerikai hadászati és külö­nösen eurohadászati fölény „megegyezésen alapuló” — igaz, a másik fél naivitását feltételező — biztosítására. nukleáris hajtóműve a múlt’ héten megsérült — jelentet­ték brit katonai források. A tengeralattjáró az éjjel fu­tott ki a gibraltári kikötő­ből, úticélját nem hozták nyilvánosságra. Defterre válságos állapotban Válságos az állapota Gas­ton Defterre ismert francia politikusnak, Marseille pol­gármesterének. Defferre-t kedden reggel súlyos fejsé­rüléssel szállították kórház­ba. A 76 éves politikus ott­honában elájult, beütötte a fejét, s bár egyedül tartóz­kodott otthonában, még volt ereje kihívni a mentőket. A szocialista párti politikus a Mitterrand elnökké válasz­tása után alakult első kor­mányban belügyminiszter volt. Befejeződött Tokióban a tőkés országok csúcskonferenciája Chirac francia kormányfő, Reagan amerikai és Mitterrand francia elnök a tőkés csúcstalálkozó végién Tokióban P. S 3— A-VILÁGBÓL ■Műi i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom