Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

4 Somogyi Néplap 1986. május 6., kedd Tisztújítás a Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli Bizottságában A biokertészet, vagyis a növényvédő szerektől mene­tes növénytermesztés itt­hon is sok követőre talált. Általános elterjedéséről azonban nem lehet beszél­ni, sőt azok vannak több­ségben, akik a kiskertek mű­veléséhez, a zöldség- és gyü­mölcstermesztéshez külön­böző vegyszereket használ­nak. A nagyüzemi termelés­ben pedig elengedhetetlen a növényvédő szerek használa­ta. Az igény természetesen mindkét részről az, hogy a forgalomba kerülő növény­védő szerök minél kevesebb kárt tegyenek a környezet­ben, kíméljék a földet, a vi­zeket, . és a hasznos állato­kat. Ilyen növényvédő szereik­ről és környezetkímélő eljá­rásokról volt szó tegnap Ka­posváron a Magyar Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezete növényvédelmi és agrokémiai szakosztályának, illetve a Kertbarátok és Kis- tenyésztők Somogy Megyei Szervezetének társszervek­kel közösen megrendezett ta­nácskozásán. Az ankétra meghívták a kistermelőket és a nagyüzemek képviselő­it, a gyártókat és a forgal­mazókat. A rendezvény két előadója, dr. Jasinka János, a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmér­nöke és dr. Horn András, a japán Sumitomo kereskedő­ház magyarországi képvise­lője volt. A szőlő- és a bur­gonyatermelés időszerű fel­adatairól, illetve a környe­zetkímélő növényvédelmi el­járásokról tájékoztatták a megjelenteket. A kistermelők hasznos út­mutatásokat kaptak a szőlő- és a burgonyakultúrákban használatos növényvédő sze­rek alkalmazásáról, a nagy­üzemi gazdálkodók pedig a legújabb — már forgalom­ban lévő, de még nem elter­jedt — vegyszerekről. Az előadók számos adat­tal, képpel és kísérleti ered­ményekkel támasztották - alá az ismertetett növényvédő szerek környezetkímélő vol­tát. Az előadásokat követő vi­tában a témával kapcsola­tos aktuális kérdésekre is választ kapták az érdeklő­dők. Egy kisebb falu néhány nap alatt felépíthető azokból az alumíniumból készített lakókonténerekből, amelyeket a hódmezővásárhelyi Alumíniumszerkezetek Gyárának mind­szenti telepén gyártanak. Az előszerelt egységekből kom­fortos felvonulási épületek, szociális létesítmények, és egyéb, más célokra használható ideiglenes épületek állít­hatók össze. Ezekből a lakókonténerekből a közeljövőben négyezer ember elszállásolására alkalmas mennyiséget szál­lítanak a Szovjetunióba Ha a bérlő kéri Lakást árul az IKV Az állami lakások megvé­telére már 15 éve is volt lehetőség. Akikor és a kö­vetkező másfél évtizedben nem sokan éltek ezzel. So­mogy megyében ez idő alatt összesen 292 lakást vettek meg a volt bérlők. A helyzet sokat változott: az idén megjelent jogsza­bály sokaik érdeklődését föl­keltette az állami tulajdonú lakásók vásárlása iránt. Az ingatlankezelő vállalat ál­tal felajánlott lakásdk meg­vételén túli miód van arra is — most már lényegesen kedvezőbb feltételek melllett —, hogy a ilalkók maguk is kezdeményezhessék lakásuk megvásárlását. A szervezés­sel a kaposvári Inlköz iroda fogllaillkozSk. Vezetője dr. Györky Zoltán. — Kaposváron az idén pe­dig reális esélye van a terv szerinti 118 lakás értékesíté­sének. Ebben az évben ed­dig 188 kaposvári lakásbér­lője jelentette be vásárlási szándékét, A megye más településeiről ennél lénye­gesen kevesebb, összesen 46 ilyen kérés érkezett. A be­jelentés — a vásrlási szán­dékról — semmiféle köte­lezettséget nem jelent a bérlő számára. Ha időköz­ben meggondolta magát, vissza is léphet. A bejelen­tés nekünk ad feladatot, hoigy előkészítsük a vételt, elkészítsük a ház műszaki rajzát, a társasházi alapító okiratot stb. őszintén re­méljük, hogy sokan jelent­keznek, mert valóban na­gyon kedvező lehetőségről van szó. Minden tőlünk tel­hetőt megteszünk a lakók érdekében, hogy minél gyor­sabban intézzük az ügyei­ket. Terveink szerint a VII. ötéves terv végéig Kaposvá­ron 685 állami bérlakást adunik el a lakóknak. Több mint 80 ezer színes tévé szállítására szerződött a kereskedelemmel az Orion Rá­dió éjs Villamossági Vállai at. Ez 20—25 százalékkal több a tavalyi mennyiségnél. A ké­szülékek többségébe amerikai licenc alapján készített lengyel képcsöveket szerelnek be. A legnagyobb, 67 centiméter képesőátmérőjű televízióba pedig francia típusút. A gyár egyidejűleg többféle korszerűsített színes tévét hoz forgalomba, újfajta távszabá­lyozóval, csatornaváltóval Az egyesület rangja Összefogás mozgássérültekért A mozgáskorlátozottak So­mogy megyei egyesületének négy városban működik kör­zeti csoportja, a többi kö­zött Siófokon is. Szombaton délután a DRV székházában tanácskoztak a tennivalók­ról. Dr. Hegedűs Lajos, az egyesület megyei elnöke tá­jékoztatta az ülés résztvevő­it az elmúlt öt évben vég­zett munkáról, az eredmé­nyekről, tervekről, gondok­ról. A többi között elmond­ta, hogy az egyesület széles körű érdekvédelmi, érdek- képviseleti munkát végez So­mogybán is. Ennek eszközei a jogi tanácsadás, a segít­ségnyújtás egyéni ügyekben, ezen kívül a figyelemfelkel­tés, a megoldási lehetőségek ajánlása, a társadalmi lelki­ismeret ébrentartása, a hát­rányos helyzetűek érdeké­ben. Az egyesületnek már bizo­nyos rangja van az állami, társadalmi gondoskodás rendszerében, melyet nem intézkedések, utasítások ala­poztak meg, hanem a folya­matos, kitartó, következetes munka. Tevékenységük az országos szövetség munkájá­hoz kapcsolódik. Jelentős eredményt értek el a foglal­kozási rehabilitáció terén, rendszeresek kulturális és sportprogramjaik. Sikere­ket érteik el például a moz­gássérültek atlétikában, lö­vészetben, és autós ügyessé­gi versenyekben. Az egyesü­letnek népművészeti, bőr­díszműves, rádióamatőr klub­ja van, s a klubtagok pályá­zatokon, kiállításokon szere­peltek. Kirándulásokat, is­meretterjesztő programokat rendeznek, s megszervezik a rászorulók üdülését, pihené­sét is. Rendszeresen foglal­koznak a fiatalkorú mozgás- sérültekkel. Úszásoktatással, pályaválasztási tanácsadás­sal, sporttevékenység szer­vezésével, elhelyezkedési gondok esetében segítség- nyújtással igyekeznek a fia­tal mozgássérültek és szüle­ik életét megkönnyíteni. Sa­ját erőből Igáiban üdülő lé­tesítésével is lehetővé sze­retnék tenni a nehezen moz­gó (tolókocsis) sorstársaik üdültetését. Az egyesületnek könyvtára van, de eljuttat­ják a köteteket az ágyban fekvő, mozgásképtelen ta­gokhoz is. Megszervezik a tolókocsisok színházba járá­sát, segítséget adnak gyó­gyászatban, gépkocsialkat­részek megszerzésében stb. A nemzetközi rendezvé­nyek szervezése révén or­szágos és külföldi kapcsola­tokra is szert tettek. E ren­dezvények több országban öregbítették megyénk jó hír­rét. (Ausztria, Svájc, NSZK, Olaszország, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, NDK.) S mindezt alapvető­en társadalmi munkában vé­gezték, végzik az egyesület vezetői, aktívái. Működésük alapvető felté­teleit széles társadalmi ösz- szefogás révén teremtették meg, s ehhez anyagi segítsé­get ad a megyei ttanács, az országos szövetség, valamint a vállalatok, intézmények és dolgozó kollektívák. Sajnos, a nehezedő gazdasági körül­mények miatt az eddigi rendszeres támogatók is csökkentik az összegeket, új segítők pedig csak elvéivé akadnak. Ezért arra törekied­nek, hogy hosszabb távon önfenntartók lehessenek. Az igali üdülő felépítése és mű­ködtetése részben ezt a célt szolgálja majd, s tervezik az országos szövetség által lét­rehozott vállalat, Somogy megyei üzemegységének megszervezését is. Környezetkímélő növényvédő szerek A FELHASZNÁLÓK FELELŐSSÉGE Tegnap Pécsett tisztújító tagvállalati ülést tartott a. Magyar Kereskedelmi Ka­mara Dél-dunántjúii Bizott­sága. Az ülésen Tóth Lajos, a bizottság somogyi társel­nöke köszöntötte a résztve­vőket, köztük Tóth Károlyt, a Somogy megyei tanács el- n ökh elyettesét. Elsőként Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke tartott előadást hazánk gazdasági helyzetéről és a kamara feladatairól. Az elnök hangsúlyozta, hogy cél­szerű erőfeszítésekre, na­gyobb eredményekre csak a realitások ismerete vezethet s szólt arról, hogy a keres­kedelmi kamara egyik leg­fontosabb feladata épp a gazdasági helyzetelemzés és ennek segítségével a tanács­kozás a döntésekhez. Beck Tamás részletes elemzést adott azokról a külső körülményekről, ame­lyek közt a magyar gazda­ságnak továbbra is verseny­ben kell maradnia, amelyek közt meg kell őrizni fizető- képességünket és hitelképes­ségünket. A kamara elnöke kifejtette, hogy a kedvezőt­len külgazdasági változások közepette miképpen próbál­kozhat a hazai gazdaság — jónóhány belső átalakulási folyamat közben — lépést tartani a versenytársakkal. Beszélt a gazdaságirányítás, a szabályozás és a vállalatok viszonyáról, s arról, hogy miképpen egyeztethető össze a népgazdasági érdek a ki- sebb-magyabb gazdasági egy­ségek, szervezetek érdekei­vel, illetve milyen kompro­misszumok szükségesek, hogy a rövid távú feladatok épp úgy teljesüljenek, mint a folytatódó gazdasági re­form távlati céljai. Beck Tamás szólt a gaz­daság tavalyi rossz teljesít­ményéről és 1986 első há­rom hónapjának nagy gond­jairól hangsúlyozva, hogy va­lódi előrelépés csak akkor lehetséges, ha körültekintő helyzetfelmérés alapján gyorsan és logikusan cselek­szünk. Ismételte például azt a több fórumon is elhang­zott kamarai véleményt, hogy a veszteséges vállalatokat nem egy-egy évre kell rend­szeresen megsegíteni, ha­nem hosszú távra is hasz­nos megújulásokhoz kell a feltételeiket 'biztosítani. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének előadása után került sor a tisztújítás­sal kapcsolatos eseményekre. Gulyás József, a kamara dél-dunántúLi bizottságának elnöke egészítette ki szóban az 1982 óta elvégzett mun­káról szóló jelentést. A regionális bizottság Ba­ranya, Tolna és Zala me­gyében tevékenykedik. Lét­rehozása óta 128-ról 162-re emelkedett tagvállalatainak száma, tehát az érdeklődés növekedett a dél-dunántúli szervezet iránt. Mindössze három főállású munkatársa van a regionális bizottság­nak, ebből is következtet­hetünk rá, hogy munkája alapvetően a társadalmi te­vékenységre támaszkodik. A bizottság sokat tett az ér­dekképviselet, érdekközve­títés terén, együttműködött mind az országos, mind a megyei szervekkel, s a ke­reskedelemfejlesztő tevé­kenysége is jó volt. Igyeke­zett segíteni tagvállalataink nemzetközi kapcsolatait, be­folyt a piacszervezésibe, az export-import üzletek előre- lendítésébe illetve a hagyo­mányos kapcsolatok ápolásá­ba, továbbfejlesztésébe. A tagvállalatokat bőséges in­formációkkal, jól használha­tó gazdasági prognózisokkal látja el a bizottság. Gulyás József kiemelte be­szédében, hogy sokat tett a kamara regionális bizottsága fejlesztéséért, elsősorban a jugoszláviai partnerokkal igyekezett erősíteni a kap­csolatokat, ám e munka si­keréért a jövőben még töb­bet kell tenni. A beszámolót a tagválla­latok képviselői elfogadták, majd a területi bizottság el­nöksége leköszönt tisztéről, mivel megbízatása lejárt. Dévényi Zoltán, a jelölő- bizottság elnöke ismertette az új vezetőségre tett javas­latot, ennek alapján a részt­vevők megválasztották a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli Bizottságá­nak elnökségét és tisztségvi­selőit. Az elnök ismét Gu­lyás József, a pécsi Hunor Bőr- és Kesztyűipari Válla­lat vezérigazgatója lett. A somogyi társelnök tisztét újra Tóth Lajos, a Kapos­vári Húskombinát igazgató­ja kapta meg. A résztvevők eztán elfo­gadták a regionális bizott­ság idei munkatervét, amely­ben kiemelt cél többek kö­zött a hatékony gazdálkodás érdekében elősegíteni — a kamara rendelkezésére álló lehetőségekkel — vállaltatok konszierűsítését. Fontos fel­adat a kamarai szolgáltatá­sok bővítése Is, így például a gyors és hatékony infor­mációterjesztés. Országos tanácskozás Siófokon Nevelés az óvodákban Óvodai vezető szaktanács- adók háromnapos országos tanácskozása kezdődött teg­nap Siófokon, melyen a me­gyéből!, valamint a Műve­lődési Minisztériumból és az Országos Pedagógiai Intézet­ből érkeztek szakemberek. A tanácskozáson részt vett dr. Gazsó Ferenc művelődési miniszter-helyettes is, áki „á szaktanácsadás funkciója és feladatai” címmel tartott előadást, majd válaszolt az értekezlet résztvevőinek kérdéseire. Az országos rendezvény célja — miként Soós Dezső a Somogy Megyei Pedagó­giai Intézet igazgatója meg­nyitó beszédében hangsú­lyozta — az óvodai szak- tanácsadók munkájának se­gítése, a feladatok megbe­szélése s nem utolsósorban tapasztalatcsere. Először a „házigazda” megye eredmé­nyeiről, gondjairól volt szó a tanácskozáson, majd az or­szág más vidékeinek képvi­selői számoltak be tevé­kenységükről, pedagógiai célkitűzéseikről. Délután tá­jékoztató hangzott el a TANÉRT, az OOK és a Dia- filmgyártó Vállalat óvodákat segítő tevékenységéről. Ma délelőtt Kovács Éva, a So­mogy Megyei Pedagógiai In­tézet vezető óvodai felügye­lője és dr. Vincze Tibomé megyei tanácsos ta.rt elő­adást „A megyei és területi továbbképzések rendszere, tartalmi célkitűzése”, illetve „felkészítés az óvodavezetői munkára” címmel majd az egészséges életmódra neve­lés siófoki tapasztalatairól Lamperthné Zákonyi Judit óvodai szakfelügyelő számol be. A tanácskozás résztvevői a Balaton-parti város né­gyes és ötös számú óvodá­jában úgynevezett játékmeg- fiigyeilést és elemzést tarta­naik, majd fakultatív szak­mai beszélgetés kezdődik az intézmények önállóságáról a pedagógusok öntevékenysé­géről. Holnap az országos pedagógiai intézet óvodai csoportjának munkatársai tartanak tájékoztatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom