Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 127. szám Ara: 2,20 Ft 1986. május 31., szombat Pedagógus­1 •• •• a rr koszonto A májusvégi utolsó taní­tási nap rendhagyó az isko­lában: a munka mellett egy kicsit több a mosoly, a de­rű, a tanár—diák kapcsolat közvetlenebb. A tábláról ta­lán egész nap nem törlik le a reggel sebtiben fölírt kö­szöntőt. Ezen a napon a pe­dagógusokat ünnepeljük. A katedrát elborító virá­gok a pedagógusok megbe­csülését fejezik ki. A kis el­sős kedves mosolya, a na­gyobb diák tisztelgő tekinte­te az egész társadalom megbecsülését is sugározza. Az utóbbi tíz évben nö­vekvő érdeklődés övezi az oktatást, az újító törekvése­ket; a fokozott figyelemből kijut a pedagógusoknak is. Jobban reflektorfénybe ke­rültek, munkájukat mind többen értékelik nemcsak a felügyelet, hanem az oktatás­ügyben ugyan nem jártas, de a tanulmányi munka eredményességét értékelni képes szülők, munkahelyek is véleményt formálnak az óvónők, tanítók, középiskolai tanárok, főiskolai oktatók munkájáról. Az elmúlt egy évtizedben bontakozott ki az iskolai re­form Magyarországon. Ez a folyamat sok küzdelemmel járt — és jár még —; nem szűntek meg a különféle vi­ták, de egyre inkább tapasz­taljuk, hogy új értékek szü­letnek az iskolákban s ezek megőrzése, további erősítése a feladat. Az új tanévben érvénybe lépő oktatási törvény fontos dokumentuma lesz a pedagó­gustársadalomnak, de nyu­godtan mondhatjuk, az egész társadalomnak is. Szeptem­bertől fokozódik az iskolák önállósága, nagyobb szabad­ságot kapnak a pedagógusok a tantervi feladatok megol­dásában. Ezzel együtt to­vább fokozódik felelősségük, hiszen a belső irányításra helyeződik a hangsúly. Az általános iskolai peda­gógusok zöme fiatal. Hosszú út áll előttük, hogy kibonta­koztassák tehetségüket és megvalósítsák, amit célul tűztek ki. Nemcsak új tan­könyvek, oktatási dokumen­tumok születtek az elmúlt években, nemcsak az oktatás tartalma változott, hanem egyre szükségesebbé vált az iskola nevelőszerepének elő­térbe állítása is. A főiskolák­ról frissen kikerült pedagó­gusok a tanár—diák kapcsola­tot sok új vonással gazdagít­hatják. Az oktatás tárgyi feltéte­lei az utóbbi néhány évben jelentősen javultak megyénk­ben. Az iskolahálózat fej­lesztése nemcsak a VI. öt­éves terv időszakában volt fontos állami feladat, a jö­vőben is az lesz, hiszen a sürgető gondok megoldása mellett a holnapra is gondol­nunk kell. Az oktatás minő­ségi fejlesztése, amit az új törvény is kiemel, megköve­teli a korszerűséget a tár­gyiakban éppúgy, mint a személyi feltételekben. A pe­dagógusképző főiskolákon, egyetemeken már az új tan­évtől több hallgatót vesznek föl, hogy ki tudják elégíteni az igényeket. Több és egyre korszerűbben kiképzett pe­dagógusra van szükség vala­mennyi iskolatípusban. Ma a pedagógusokat ünne­peljük. A kissé megfáradt időseket és a pálya elején tartókat akiket bizonyára mind többen fognak követni majd. A pálya presztízsét magának a pedagógustársa­dalomnak kell erősítenie, amihez a szükséges támoga­tás sem maradhat el. Horányi Barna A Balatoni Intéző Bizottság megtárgyalta KIKÖTÖTT KIKÖTŐK Az ezredfordulóra körbecsatornázzák a tavat Ülést tartott az Elnöki Tanács Június 26-ra összehívták az Országgyűlést Nincs a Balatoni Intéző Bizottságnak olyan ülése, amikor — hogy vízi hason­lattal éljünk — ne akadna fenn értékes hal a hálójuk­ban. Tegnap délelőtt a sió­foki üdülőhelyi klubban tar­tott ülésen sem volt más­képp. Ezúttal egy, a lapunk hasábjain is rangos vitát kel­tő, de megoldásra nem ju­tott anomália — nevezetesen a balatoni kikötők műszaki állapota — került napirend­re. Ehhez viszonylag új szen­záció is járult: nemcsak a somogyi part kikötői életve­szélyesek; a közelmúltban kellett lezárni a tihanyrévi személyhajó-kikötőt. A hor­gonyzóvasak ugyanis lesza­kadtak, s a fal is szinte min­den pillanatban kidőlhet. Ugyancsak veszélyhelyzetbe került a lellei kikötő, ahol a partfal mögötti töltésből húsz köbméter szilárd anyagot mosott ki a víz ... Hogy mi a helyzet május végén, és mik lennének a közeljövőben a megoldás re­ményével is kecsegtető fel­adatok, annak megfogalma­zására Szabó Sándor, a Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalatának igazgató­ja tett kísérletet. Pénzről van szó természe­tesen, nem is kevésről és ennek a megszerzési forrá­sairól. Négy lehetőséget em­lített Szabó Sándor. Elsődle­gesen az állami pénzügyi forrásokat hozta szóba. Vé­leményük szerint ugyanis tarthatatlan már az a hely­zet, hogy az utakra, a vasút­ra:, a pályaudvarokra jut az állami pénzből, a vízi kikö­tőkre azonban csak — meg­lehetősen kevés — vállalati pénz áll rendelkezésre. Másik három forrásként a külföldi tőkét, a magánerő és a vállalati tőke bevonását, a városi és a községi hozzá­járulást említette. Csakhogy e forrásokból már kevésbé meríthetünk — hallottuk ki a vitából. A hozzászólások ugyanis elto­lódtak a vitorláskikötők irá­nyába. Nyilvánvaló, hogy a nehéz helyzetben levő vitor­lássport, és a vízi sport fej­lesztésének egyébként jogos igénye nem azonos, nem kapcsolható össze mindezzel, a balatoni hajókikötők ve­szélyessé vált helyzetével. A vita összefoglalójában épp ezért érthettünk egyet Abrahám Kálmánnak, a BIB elnökének telitalálaté meg­jegyzésével. Szerinte ugyanis a balatoni vitorlássport és vitorláskikötő-építés — a po­zitívumok ellenére is — to­vább terheli az amúgyis túl­zsúfolt Balaton-partot. Örül­tünk annak az állásfoglalás­nak is, hogy a BIB sürgő­sen feltárja az illetékesek előtt a hajókikötők tartha­tatlan állapotát, a felújítás halaszthatatlanságát. Izgalmas véleménycserét hozott a Balaton-parti csa­tornázás helyzetéről szóló, az Országos Vízügyi Hivatal ál­tal ismertetett beszámoló is. Ebből megtudhattuk: 2 mil­liárd forint eddig az 1959 óta megkezdett egészséges ivóvízre és a csatornázásra fordított összeg. A távlati ígéret: 2000-re körbecsator­názzák a Balatont, s ezzel mind a 44 balatoni település kihúzhatja ebbeli gondját. Ehhez azonban jól összefo­gott munkára és még 2 mil­liárd forintra van szükség. Az összhang lényege, hogy a főművek egyidőben készül­jenek el a csatornákkal, hogy a rákapcsolásra lehető­ség legyen. Ami azonban már most is kiderült az ösz- szegzésből: ebben az ötéves tervben is marad el csator­nafejlesztés. A kedélyek igazából az utolsó napirendi pontnál for­rósodtak fel. A három me­gye idegenforgalmi hivatalai és az Országos Idegenforgal­mi Hivatal illetékesei szá­moltak be az előszezon egy hónapjáról, illetve egyeztet­ték a nyári teendőiket. Meg­tudhattuk, az idén május­ban 20—30 százalékos forint- és forgalombeli lemaradás mutatkozott a tavalyi év ötödik hónapjához képest. A nyárra nézve azonban biza­kodóak az illetékesek. Le­csitultak a kedélyek, és ami a legfőbb: a hétvégén már rajzanak a hazai és külföldi vendégek a Balatonnál. Ami sürgős újragondolást igényel, az az olcsó szálláshelyek, a kempingek és a nyaralóhá­zak felújítása. Ebben az ÉVM-mel együtt kell szor­galmazni a megoldást. A BIB főtitkárától, Rosta Sándortól egyúttal azt is megtudtuk, hogy a Balaton­part gondjairól és azok meg­oldásának kereséséről hol­naptól mindennap hallha­tunk majd a rádió Napköz­ben című műsorában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál elnök tájé­koztatta a testületet a közel­múltban a Finn Köztársaság­ban, Mauno Koivisto köztár­sasági elnök meghívására tett hivatalos, baráti látoga­tásáról. A program során kifeje­zésre jutott, hogy a látoga­tás tovább erősítette a két ország és népei között hosz- szú idő óta fennálló, ma­gas szintű politikai kapcso­latokat, amelyek a nemzet­közi politikai élet legfonto­sabb kérdéseinek azonos megítélésén, a két nép közös eredetén és hagyományos ba­rátságán alapulnak. Teljes egyetértés mutatkozott ab­ban, hogy a veszélyekkel és konfliktusokkal terhes világ- helyzetben, még inkább mint korábban, a népek létérdeke elengedhetetlenné teszi a párbeszéd folytatását, a vitás kérdések eldöntésében a tár­gyalásos megoldások követé­sét, Helsinki szellemének ápolását. A magas szintű politikai és személyes kap­csolatok segítik a sokoldalú társadalmi, kulturális és tu­dományos együttműködés in­tézményes fejlesztését, to­vábbi bővítését a két ország között. Különösen gazdasági téren vannak további lehető­ségék a kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesíté­sére és elmélyítésére. Az Elnöki Tanács megálla­pította, hogy a látogatás és a nyílt, őszinte tárgyalások jól szolgálják a két ország és nép érdekeit. Az alkotmány 22. paragra­fusának (2) bekezdése alap­ján az Elnöki Tanács az Országgyűlés soron követke­ző ülését június 26-án, csü­törtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítvá­nyozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére az 1985. évi állami költségvetés vég­rehajtását tartalmazó tör­vényjavaslatot, valamint a beszámolót a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény vég­rehajtásáról. Határozatot hozott az El­nöki Tanács a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a Ma­gyar Népköztársaság rész- vényszámánák emeléséről, valamint ezzel összefüggő egyes kérdésekről. A továbbiakban a testület bírákat mentett föl és vá­lasztott meg, majd egyéb időszerű ügyekről tárgyalt. Új, nagy teljesítményű gépeket szerelnek Készül a szezonra a Nagyatádi Konzervgyár Befejeződött a somogyi műszaki hónap Befejeződött a tizenhato­dik alkalommal meghirde­tett somogyi műszaki és köz­gazdasági hónap eseményso­rozata, amelynek záró ak­kordjaként dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság tit­kára tájékoztatta az érdeklő­dőket a megye VII. ötéves tervének főbb feladatairól és a hosszútávú terület- és te­lepülésfejlesztési koncepció­ról/. Elmondta, hogy a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács áltafl is jóváha­gyott tervek előkészítésekor figyelembe vették az elmúlt /tíz-tizenöt év tapasztalatait, azokat a fontosabb tényező­ket, amelyek befolyásolhat­ják a végrehajtást, s termé­szetesen szem előtt tartot­ták a megye adottságait is. A következő években az in­tenzív fejlesztés mellett fel kell zárkózzunk az átlagos­nál jobban fejllett megyék közé. Somogy adottságai még számtalan lehetőséget rejte­getnek, s ezekkel számolni kall a 2000-ig szóló program­ban. Például a megye er­deiből származó fának csak ötven százalékát dolgozzuk föl. Ezen mindenképpen ja­vítani kell. Felértékelődött a vizek szerepe, így a Dráváé is. Nemcsak azzal kell szá­molnunk, hogy vízlépcső- rendszer épül rajta, hanem mérlegelni kell az ipartele­pítés lehetőségeit is. A fejlesztés gyorsításának feltétele a termelés haté­konyságának javítása. Hogy mit tehet a jobbítás szándé­kával a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének Somogy Me­gyei Szervezete, arról Kovács Béla elnöktől hallottunk. Az MTESZ is szorgalmazza, hogy a kutatási eredményeket mi­nél élőbb hasznosítsák a ter­melésben; gyorsítani kell az innovációs folyamatot. A mű­száki értelmiség aktívabban vállaljon részt a rekonstruk­ciós munkákból, a korsze­rűbb teehnölógiák alkalma­zásából. Javítani kell a szakemberképzés és -átkép­zés feltételein. Az MTESZ megyei szervezete készül egy műszaki könyvtár létrehozá­sára is, itt hozzáférhetővé válnának a különböző pályá­zatok anyagai. A pályázatók­ról hangzott el az is, hogy a jövőben több olyat fognak hirdetni, amelynek eredmé­nyei közvetlenebbül haszno­síthatók a termelésben. Ezekben a hetekben a műszakiaké a terep a Nagy­atádi Konzervgyárban. A ta­valyi tartósításé zöldségek, gyümölcsök üvegbe töltését befejezték már. A napokban a vegyes befőtt gyártása is véget ért. Az áru nagyob­bik része már a boltokban van: a raktár lassan kiürül. Jelenleg a szörpök gyártá­sán, palackozásán dolgoznak és dzsemet csomagolnak. A műszakiaknak most van a nagy munkájuk: az egész szezon sikere múlhat azon, ami most történik. Csete Adorján, a gyár műszaki osztályának vezetője azt mondta: a hatodik ötéves terv fejlesztési céljait jelen­tős mértékben megvalósítot­ták, 267 millió forintot hasz­náltak föl építkezésre, gépek vásárlására. A beruházások között magas volt az építés aránya, s jelentős összeget költöttek a gépekre is. A fejlesztések eredményeként nőtt a vállalat műszaki szín­vonala, a termelés hatékony­sága és néhány területen a feldolgozás kapacitása is. — Az idén és a, VII. öt­éves tervben arányaiban is többet költünk a technoló­giára, a technikára és keve­sebbet az épületekre — mondta az osztályvezető. — Minden eddiginél értékesebb technológiát és technikát vá­sároltunk, és szeretnénk ezt tenni a jövőben is, mert nagyon fontos, hogy a ter­melés 16 százalékos növeke­dését elérjük és javítsuk a termékek minőségét. Egyszó­val: többet és jobbat szeret­nénk az idén, mint tavaly. Ehhez pedig újabb, nagyobb teljesítményű, korszerű gé­pekre van szükség. Vettünk az idén egy 25 millió forint értékű hazai gyártmányú sterilezőgépet, s 18 millió fo­rintért egy paradicsom és almaié sűrítésére egyaránt alkalmas, olasz gyártmányú sűrítőberendezést. Ebnek az utóbbinak a teljesítménye napi 300 tonna: kétszer ak­kora, mint a jelenlegié. Rá­adásul energiatakarékos is. A termékek minőségének ja­vítását, a kapacitás növelé­sét és a fizikai munka köny- nyítését szolgálják azok a berendezések, gépek, amelye­ket a zöldségfélék szelektálá­sára, előmosósára és tisztí­tására állítunk be. Az üzemben a műszeré­szek és a villanyszerelők a sterilező berendezést szerel­ték. Sietnek, az átadási ha­táridő, június 10-e előtt sze­retnének végezni vele. — Szükség is van err'- mondja Csete Adorjá mert a májusi nv' gyorsította a ve' zöldborsósze?' kezdődik *■ nius 10 juk ' . Nagybajomban szedik a paprikát Megkezdték a paprika szedését a nagybajomi Lenin termelőszövetkezet kertészetében. Az ötezer ■négyzetméter alapterüle­tű harminc fóliasátorból augusztus 1-jéig tíz ton­na paprika kerül a fo­gyasztók asztalára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom