Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
2 Somogyi Néplap 1986. május 21., szerda Megkezdődtek a hivatalos magyar—finn tárgyalások Stockholmi konferencia EURÓPA ÉRDEKE (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Losanczi Pál és Mauno Koivisto gépkocsiba szállt. A gépkocsisor a kíséret tagjaival együtt a finn állami vendégházhoz indult. Kora délután az elnöki palotában megkezdődtek a magyar—finn hivatalos tárgyalások. Előbb Losonczi Pál és Mauno Koivisto a finn államfő dolgozószobájában négyszemközti megbeszélést tartott, amely szívélyes es baráti légkörű volt. Később a palota Sárga- • termében tárgyalóasztalhoz ültek a delegációk. A magyar tárgyalócsoport vezetője Losonczi Pál volt, tagjai pedig Bányász Rezső, Kovács László, Melega Tibor, Hargita Árpád, Gresznáryk Pál, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Petróczi Sándor, a Külügyminisztérium főelőadója. A finn tárgyaló- csoportot Mauno Koivisto vezette, s ennek tagjai voltak: Paavo Väyrynen, Ake Vihtol, Arto Mansala, Seppo Pieti- nen, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Erkki Mäentakanen, a külügyminisztérium osztályvezetője, Jaakko Kalela, az elnöki hivatal főnöke, Charles Murto, szocialista országokkal foglalkozó kül- ügymlnisztériumi osztály vezetője és Juhani Väänänen, a külügyminisztérium politikai osztályának csoportvezetője. A tárgyalásokon mindkét elnök méltatta a magyar és a finn nép hagyományos baráti kapcsolatainak sokoldalú, kedvező fejlődését. Kifejezésre juttatták, hogy a kapcsolatok ápolásához jelentősen hozzájárulnak a már rendszeressé váló magas- szintű . látogatások. Hangsúlyozták, hogy a két ország viszonyában nagyobb megoldatlan kérdés nincs, kölcsönösen törekednek a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés folyamatos feljesztésére. Különösen nagy hangsúlyt kapott a gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásának szükségessége. Losonczi Pél és Mauno Koivisto rendkívül hasonlóan ítélte meg a nemzetközi élet számos alapvető kérdését is. Aláhúzták, hogy az európai béke és biztonság érdekében szükséges a helsinki folyamat sikeres továbbvitele mindazokkal szemben, akik Helsinki széliemének érvényre juttatását kezdettől fogva szeretnék akadályozni. Rámutattak, hogy a világ népei nagy reményt fűztek a múlt év novemberében Genfben megrendezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóhoz.. Sajnálatos, ihogy a nemzetközi feszültség enyhülése, a leszerelés folyamata, a váiságök békés megoldása, igen lassú, vagy nem tapasztalható az előrehaladás. Sőt, egyes kérdésekben újabb nehézségek, veszélyek jelentkeztek. Ez méginkább szükségessé teszi a békéért, a leszerelésért, a nukleáris háború ellen folyó nemzetközi harc erősítését. Losonczi Pál magyarországi látogatásra hívta meg Mauno Koivistót és feleségét, a meghívást köszönetül elfogadták. A tárgyalások befejeztével Losonczi Pál és felesége az elnöki palota Gót termébe ment, ahol a magasrangú vendégeknek bemutatták a Helsinkiben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Losonczi Pál útja az elnöki palotából a hyetaniemi temetőbe vezetett, ahol a finn közélet nagy alakjai nyugszanak. Itt megkoszorúzta a finn semlegességi politika kidolgozójának és a volt köztársasági elnöknek. J. K. Paasikiviinek a síremlékét. A tiszteletadásnál Helsinki helyőrségének parancsnoka és a felsorakozott díszegység parancsnoka fogadta és kísérte a magyar államfőt. Későhb az Elnöki Tanács elnökét és feleségét a magyar nagykövetségen üdvözölték. Hargita Árpád nagykövet beszámolt a nagykövetség és a magyar kolónia életéről, munkájáról. Sokoldalú, hasznos munkájukhoz Losonczi Pál további sikereket kívánt. Este az elnöki palota Állami-termében Mauno Koivisto és felesége díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. A szívélyes légkörű díszvacsorán pohár- köszöntők hangzottak el. Dubinyin az új washingtoni nagykövet A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Jurij Dubinyint nevezte ki a Szovjetunió új washingtoni nagykövetévé, s egyben felmentette elődjét, Anatoli) Dobrinyint e tisztség alól, mert más munkakört tölt be — adta hírül a TASZSZ. Anatolij Dobrigyint hosz- szas diplomáciai szolgálat után márciusban, az SZKP XXVII. kongresszusán a Központi Bizottság titkárává választották. Lázár György japán üzletembereket fogadott Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Ivata Kazuot, a Toshiba cég vóit elnökét, a japán-—magyar gazdasági klub elnökét, valamint a kíséretében lévő több japán üzletembert. A megbeszélésen jelen volt Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, valamint Wachi Kazuor Japán budapesti nagykövete is. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József-, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvise- lője, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnöke kedden Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST VB 119. ülésszakán és az együttműködési bizottság elnöki találkozóján. Kapolyi László hazaérkezett Moszkvából Kapolyi László ipari miniszter, aki Moszkvában folytatott tárgyall ásókat,, kedden hazaérkezett a Szovjetunióból. Moszkvai tartózkodása során találkozott Mihail Skabardnya automatizálási és műszeripari. Vla- cseszlav Kolesznyikov elektronikai ipari, Erlen Pervisin híradástechnikai, Vaszilij Samsin távközlési, Borisz Balmont szerszámgépgyártási és szerszámipari. Pjotr Plesakov rádióipari, Mihail Scsadov szénbányászati. Lev Vasziljev könnyű- és élelmi- szeripari gépgyártási, Anatolij Majorec energetikai és villamosítási, Alekszandr Jezsevszkij traktor- és mezőgazdasági gépgyártási, valamint Vlagyimir Velicsko energetikai, gépgyártási miniszterrel, s a magyar— szovjet ipari együttműködés tov ábibf e jlles ztés én ek időszerű kérdéseiről tanácskozott véliüík. Kapolyi Lászlót fogadta Jakov Rjabov miniszterelnök-helyettes és Jurij Koni- sev, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa Gépipari Együttműködési Irodájának elnökhelyettese. A bizalom és biztonság erősitésével, valamint az európai leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia felelősségteljes szakaszához érkezett. A fórum résztvevői — 36 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselői — megkezdték egy kölcsönösen elfogadható dokumentum kialakítását olyan kérdésekben, mint az erő alkalmazásáról való lemondás, a hadgyakorlatok méreteinek korlátozása, a katonai tevékenység éves tervei- nék cseréje, a nagyszabású hadgyakorlatok előzetes bejelentése és megfigyelők meghívása a gyakorlatokra. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi állama következetesen síkra száll azért, hogy a stockholmi konferencián olyan új, hatékony és katonai szempontból lényeges intézkedéseket dolgozzanak ki, melyek erősítik a bizalmat és biztonságot, és csökkentik az európai katonai szembenállást. A szocialista országok e célból több más intézkedés mellett javasolták, hogy a hadgyakorlatok résztvevőinek számát 40—50 ezer lobén, a légi- deszant csapatok számát 7 ezer főben maximálják. Támogatták a semleges és el nem kötelezett országoknak azt a javaslatát, hogy az európai hadgyakorlatokon a bejelentésre kötelezett létszámot legfeljebb ötszörösen szabad felülmúlni, időtartamuk pedig nem haladhatja meg a 15 napot. E korlátozó küszöbök ésszerűek, kiegyensúlyozottak és teljes mértékben elfogadhatók, mind a NATO, mind a Varsói Szerződés tagországai számára. Az európai katonai tevékenység korlátozásának gondolatát a résztvevő államok többsége támogatja, hiszen annak szintje, mérete, intenzivitása és időtartama állandóan növekvő tendenciát mutál. E tevékenység a legveszélyesebb jelleget a JMATO- országokban öltötte. Ezek Európában és az Allan ti - óceánon évente több mint ezer különböző gyakorlatot tartanak. Ezeken a személyi állomány és a harci technika jelentős része jelen van. így például a NATO őszi hadgyakorlatán mintegy 350 ezer fő. 15 ezer lánctalpas és kerekes technikai eszköz, közel 2 ezer harci repülőgép, mintegy 400 hadihajó és kisegítő hajó vesz részt. A katonai konfrontáció veszélye különösen amiatt növekszik, hogy az Egyesült Államok hadihajói és szárazföldi csapatai provokatív tevékenységet folytatnak más országok határai közelében, szándékosan megsértik egy- egy állam légterét és felségvizeit. Ide sorolhatjuk, amikor amerikai hadihajók sértették meg a Szovjetunió és Bulgária államhatárait a Fekete-tengeren, avagy az USA 6. flottájának Líbia elleni tevékenységét. Mégis elsősorban az Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország hivatkozik a hagyományos fegyverek egyensúlyának hiányára, csapataik hadműveleti felkészítésének sajátosságaira, az éghajlati feltételekre és minden lehetséges más okra. Pedig a tények mást mutatnak. A NATO országaiban 620 millióan, a Varsói Szerződés tagállamaiban. 375 millióan élnek. Ez Igen fontos tényező a tartalékok mozgósításakor. Ezen kívül a NATO felülmúlja a Varsói Szerződés szervezetét fegyveres erői személyi állományának létszáma, harcképes hadosztályainak száma, páncélelhárító eszközei tekintetében, és közel azonos mennyiségű tüzérségi és páncélos teohnikai eszközzel rendelkezik. A Varsói Szerződés szervezetében valamivel több harcászati légierő van. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az európai kontinens partját mosó Atlanti- óceánon és a tengereken a NATO haditengerészeti erőinek nagy erejű osapásmérő egységei őrjáratoznaik. Az Egyesült Államok Földközi- tengeren lévő 6. flottája az állandó harckészültség állapotában van. Csaknem teljes egészében európai tevékenységre orientálódik az USA 2. (Atlanti) haditengerészeti flottája, melynek öt repülőgépanyah ajója és több mint 100 más típusú hadihajója van. Európában és a környező térségekben több mint 200 jelentős NATO-tá- maszpont helyezkedik el. Az Egyesült Államok azért nem akarja elfogadni ahad- gyakoraltokon résztvevők létszámának korlátozását, mert az erő bűvöletében él, azt akarja demonstrálni Európában és a környező tengeri térségekben. Tények bizonyítják, hagy az erő alkalmazásával való fenyegetés és az erő tényleges alkalmazása az Egyesült Államok és néhány más NATO-or- szág külpolitikai gyakorlatának szerves részét alkotja. A stockholmi konferencián el kell fogadni a korlátozással kapcsolatos intézkedéseket. Ezt követeli meg Európa érdeke. M. Viktorov vezérőrnagy Petar Mladenov bolgár külügyminisztert Bonnban fogadta Helmut Kohl [nyugatnémet kancellár Kedd esti kommentár Brutális támadás Mihail Gorbacsov F. Gonzálezzel tanácskozott „Szégyentelen és brutális tett.” „Tragikus következményekkel járó gyilkos támadás.” A fogalmazás eltérő, de a tartalom azonos: világszerte felháborodással és heves bírálattal fogadták a Dél-afrikai Köztársaság legújabb fegyveres akcióit, amelyek három szomszédos állam, Zambia, Zimbabwe és Botswana ellen irányultak. A pretoriai indoklás — amint ahhoz a nemzetközi közvélemény már hozzászokhatott — ezúttal is cinikusan átláts rolt. „Elszántuk magunkat, nagy minden rendelkezésre álló eszközt bevetünk a terrorizmus elleni harcban” — jelentette ki rádióközleményében a dél-afrikai hadsereg vezérkari főnöke. Terroristák alatt természetesen a fajüldöző rendszer ellen harcoló belföldi polgárjogi szervezeteket, és a külföldön is tevékenykedő Afrikai Nemzeti Kongresz- szust (ANC) értik. A hivatalos magyarázatot azonban nevetségessé teszik a tények: a dél-afrikai légierő és a szárazföldi alakulatok támadása ugyanis menekülttáborok és irodák ellen irányult, a szomszéd államok szuverenitását semmibe véve. A dél-afrikai akció következtében félbeszakította munkáját a brit nemzetközösség tényfeltáró küldöttsége, amely az elmúlt napokban Fokvárosban, Johannesburgban és a frontállamok fővárosaiban tárgyalt, s közvetíteni próbált az apartheid-rendszer és afrikai szomszédai között. Illúziói természetesen senkinek nem lehettek a neves politikusokból álló delegáció tárgyalásai kapcsán. A nemzetközösségi küldöttség — a fekete népesség legalapvetőbb követeléseit tolmácsolva — a törvényen kívül helyezett ANC legalizálását, és vezetőjének, Nelson Mandelának szabadon bocsátását akarta elérni. Ennek fejében az ANC „tűzszünetet kötne”, a kormánnyal, és megbeszélések kezdődhetnének az ország jövőjéről. A pretoriai vezetés viszont azt követeli, hogy az ANC előzetesen „mondjon le az erőszakról”, s nem hajlandó elfogadni a mindenfatja politikai reform alapkövének tekinthető „egy ember — egy szavazat” elvet, vagyis a bőrszín szerinti egyenlőtlenség elvetését sem. A minapi támadással tulajdonképpen „üzent” a fajüldöző rezsim hazai és külföldi bírálói egyre népesebb táborának: nem törődik tiltakozásukkal, hiábavalóak a közvetítési kísérletek, s /.u ez nem tetszik, akkor hasonló akciókra számíthatnak. Sz. G. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a Kremliben fogadta Felipe González spanyol kormányfőt, aki hétfő óta hivatalos Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadta Felipe González spanyol miniszterelnököt látogatáson tartózkodik Moszkvában. González előzőleg tárgyalt Andrej Gro- mikóval, az SZKP KB PB tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével is. A nap folyamán Eduard Sevardnadze, az SZKP KiB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter tárgyalt Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszterrel, aki Felipe González kíséretében tartózkodik a szovjet fővárosban. Nyikolaj R izskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is megbeszélést folytatott Felipe Gonzálezzel. A találkozón szovjet részről részt vett Eduard Sevardnadze, valamint Nyikolaj Tailizin, a PB póttagja, az állami tervbizottság elnöke is. A felek elégedetten nyilatkoztak a tárgyalásokról. Hangsúlyozták, ho,gy a kétoldalú .kapcsolatok fejlesztése előtt további lehetőségek állnak, mindenekelőtt a pdliitikai párbeszéd folytatása és kiszélesítése terén. A két fél megegyezett abban, hogy rendszeressé teszik és kibővítik a politikai konzultációt a két ország kölcsönös érdeklődésére számot tartó kérdésekben. A felek átték int ették a s zo.v jet—spa ny o 1 ker eske.d el - mi-gazdasági együttműködés konkrét kérdéseit, minde- ndkelőtt az ipari kooperációk témakörét. A két ország gazdasági és ipari együttműködésének fejlesztéséről jegyzőkönyvet, a nemzetközi autóforgalomról szovjet—spanyol egyezményt írtak alá. Az aláírási ceremónián. egyrészt Nyikolaj Rizskotv, Eduard Sevardnadze és Nyikolaj Talizin. másrészt Felipe Gonzalez és a kíséretéhez tartozó személyiségek vették részt.
