Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

1986. május 20., kedd Somogyi Néplap 5 oldások, az önálló szimboli­ka kiépítésére irányuló, ér­dekes és elgondolkodtató kí­sérletezések nyomán, úgy érzem, a fiatal 'képzőművé­szek bemutatkozó-sorozatá­nak eddig legígéretesebb, legegyénibb kiállítását lát­hatjuk a kaposvári Galériá­ban. Tersztyálnlszky Krisztina Május 30— június 4.: Ünnepi könyvhét Az idén május 30. és jú­nius 4. között rendezik meg a magyar irodalom jelentős kulturális eseményét, az Ün­nepi Könyvhetet. A meg­nyitót ezúttal ismét Buda­pesten a Vörösmarty téren tartják, a központi rendez­vények helyszíne az óbudai Fő tér lesz. A tavaszi könyvünnepen a korábbi évekhez képest jó­val kevesebb, ám a műit esztendeinél valamivel több, összesen 89 kötet kerül a fcönyvsáitrakta. A kulturális esemény megújulásáról szó­ló tavalyi állásfoglalásnak megfelelően a kiadók első­sorban kortárs magyar írók köteteit jelentetik meg: a művek többsége új, első ki­adás. A ma irodalmi valósá­gát tükröző művek mellett a könyvhéti listán ezúttal is helyet kaptak gyermekköny­vek, kortárs világirodalmi és magyar történeti munkák, tanulmánykötet ek s klasszi­kus magyar alkotások. Az ötvenhetedik könyvün­nepen 15 kiadó jelentkezik. A legszélesebb választékot ezúttal is a Magvető kínál­ja: a Körkép 86, a Rivalda 84—85 és a Szép versek 1985 című antológiákkal együtt — amelyeket ekkor féláron áru­sítanak — összesen 35 kiad­ványt jelentet meg. A nép­szerű Rakéta Regényitár so­rozatban hat művet, közöt­tük Csák Gyula Szeplőtelen Kelemen, Csernus Mariann Eszteillánc, Galsai Pongrác Záróra a Dairlinigban című írását adják közre. 1946-ban Üjhold címen jelent meg egy folyóirat, amelyet fiatalok ír­tak és szerkesztettek. Most a kiadó Üjhold-Évkönyv cí­men jelentet meg antológiát, amelyben a folyóirat írásai­nak egykori szerzői, közöt­tük Csorba Győző, Kálnoky László, Lengyel Balázs, La­katos István, Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor szerepelnek. TV-NEZO A szerelem haya Görbe Nóráról senki se mossa le, hogy ő „a” Linda, a fiatal és rendkívüli képes­ségű nyomozó, aki az önvé­delemben oly annyira jártas, hogy megemlegetik, akikhez csak egyszer is hozzáér ke­ze, lába. Ismét találkoztunk a képernyőn Lindával, a népszerű nyomozónővel, és a sivításával. A tizennyolc karátos aranyhal, mely Linda újabb kalandjairól szólt, nem tet­szett. Linda népszerűségének talán ártott is ez a bárgyú történet. Linda ügyesen ki lett találva, de a sorozat folytatása már túlzásokba esett. A hihetőség határát megsértették az alkotók. A kalandos fordulatokat sem nélkülöző filmben a nyomo­zás nevetségessé vélt. Pedig lenne bőven dolga Lindának az erőszak megfékezésében, de hát azok az aranyha­lak ... Arról sem vagyok meg­győződve, hogy Linda sze­relmes a taxis f iúba. A min­denben ellentéte lovag vajon reménykedhet-e abban, hogy elnyeri egyszer Linda ször­nyű csapásokra képes kezét? A film szempontjából talán jó lenne, ha minél élőbb olyasmi is történne a csinos nyomozólánnyal, amivel be­bizonyíthatná, hogy nemcsak egy kitalált személy, hanem közülünk való. Május — a szerelem ha­va. Ezt az objektív megálla­pítást tette szombaton dél­után a külpolitikai szerkesz­tőség Objektív című műso­ra, mely a válás témáját dol­gozta föl a szocialista orszá­gokból ismert tények alap­ján. Válnak Moszkvában és Berinben, Budapesten és Pirágában, hol kisébb, hol nagy méretet ölt a há­zasság felbomlása. A jelen­ség okai hasonlóak minden­hol, hallottuk a külföldi tu­dósítóktól, s a stúdióban ülő vendégektől, a szociológustól és újságírótól. Miskolczi Miklóstól. A nevelés nem csodaszer ugyan, nem pótol­ja a fiatal házasok (lakás)- gondját, ami az okok között előkelő helyet foglal el, de nehéz helyzetben is fognunk kell egymás kezét. Nem elég csak az okok keresése, attól még nem változnak meg a körülmények. Adós maradt a műsor azoknak a lehetősé­geknek a feltárásával, ame­lyek már gyerekkortól bizto­síthatnák a személyiség for­málását a családban, az is­kolában, a közösségekben an­nak érdekében, hogy ne hull­janak szét a családok. Nem vállalhatja ezt egy olyan té­véműsor, amely rendjére más-más témával foglalkozik, mint például az Objektív, de igenis szerepet vállalhatna egy sajátos profilú sorozat abban, hogy a szükséges alapismeretekre megtanítja az embereket, segíthet a helyes szemlélet kialakításá­ban. Még mindig a szerelem­ről: Shakespeare a király­drámák sorát írta, amikor szerelmi történetek is fog­lalkoztatták. Számos vígjáté­ka is született abban az idő­ben, többek között a Szent- ivánéji álom, melyet hamar követett a Rómeó és Júlia. A televízió vasárnap esti ajándéka volt a nézőknek a Pesti Színházban felvett Szentivánéji álom bemutatá­sa. A Pesti Színház úgy ját­szotta ezt a darabot, mintha a legfrissebb drámatermésből válogatott volna. Marton László rendezése a szövevé­nyes cselekményben biztosan vezette figyelmünket, a sze­replők együttesét kell di­csérnünk a vasárnap esti színházi élményért. Korányi Barna PÁRBESZÉD A TUDOMÁNYÁGAK KÖZÖTT ovJJ^O .t'.'i ; 'Oll.:,;-. J i ... Környezetünkhöz az állatok is hozzátartoznak vj i Jq!t iucifí -r'Mmkai ! v Beszélgetés Szent-lványi Tamás akadémikussal Tízéves a nagyatádi kór­ház. Ebből az alkalomból tu­dományos üléssorozatot szer­veztek, melynek nyitánya­ként pénteken délután So­mogybán és az országban szinte egyedülálló kezdemé­nyezésként állatorvosok és a humán gyógyászattal fog­lalkozók találkoztak. A pénteki tanácskozás azt is bizonyította', hogy van mi­ről beszélni, véleményt cse­rélni, hiszen sok területen nagyon is egymásra utalt a két tudományág. A zoonozi- sok — azaz állatról ember­re, illetve emberről állatra terjedő betegségek —■ a gyógyászat mindkét ágaza­tában érdeklődésre tartanak számot. A téma legjobb ha­zai ismerője Szent-lványi Tamás akadémikus, az Állat - orvostudományi Egyetem nyugalmazott tanszékveze­tő egyetemi tanára. Szent-lványi Tamás a Ko­lozsvári Mezőgazdasági Fő­iskola elvégzése után, 1946- ban, huszonhat évesen sze­rezte meg második diplo­máját a Budapesti Állator­vosi Főiskolán. Tizenhárom év óta az Akadémia levelező tagja, két éve tartotta meg •akadémiai székfoglalóját. A járványtan, a mikrobiológia és a virológia nemzetközileg elismert szaktekintélye. Álla­mi-díjas. Január elsejétől nyugdíjas, de folytatja ku­tatásait, előadásokat tart. 1970—75 között az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Szervezete, a FAO köz­pontjában az állategészség­ügyi szolgálat helyettes ve­zetője volt Rómáiban.- Nemzetközi összeha­sonlításban hol tart ma a magyar-állategészségügy? A század első évtizedei­ben kialakult egy magyar iskola-. Hutyra Ferencnek és Marék Józsefnek köszönhe­tően. Ök összeállítottak egy csaknem kétezer oldalas könyvet a fertőző és nem fertőző betegségekről, mely 1905-ben megjelent németül, majd tizenegy nyelvre lefor­dították, a világnyelvek mel­lett egyebek között olaszra és kínaira is. Egy felmérés szerint a húszas és a negy­venes évek között a világ állatorvos-hallga tóinak két­harmada ebből a könyvből tanult azzal a kiegészítéssel, hogy a két említett tudós munkáját folytatva Männin - ger Rezsőnek és Mócsy Já­nosnak köszönhetően bővült az ismeretanyag. Én az ENSZ munkatársaként be­utaztam a világot. Az ENSZ- munkatárstól nem illik ugyan megkérdezni, hogy milyen nemzetiségű, de ha mégis szóba került, térképet kellett elővenni, hogy él tudjam magyarázni, merre fekszik hazám. Ha viszont a Pülöp-szigeteken vagy Ja­maicában kollégáikkal talál­koztam, elég volt a hátuk mögött levő polcról levenni a rongyossá lapozott szak­könyveket. Ha még azt is megmutattam, hogy több kutatásomra hivatkoznak benne a szerzők, megnőtt az ázsióm. Az említett könyv utolsó kiadása németül 1959- ben, angolul 1953-ban jelent meg. Azóta a tudományág sok mindenben változott. Ma a múlt emlékeiből nem le­het megélni, a napi munká­val kell bizonyítanunk fel- készültségünket. örömmel mondhatom, vannak tehetsé­ges kutatóink most is, aki­ket világszerte elismernek egy-egy szakterületen. Na­gyon sok kollégámat sike­rült kijuttatni a legkülönbö­zőbb országokba.- Ritkák az állatorvosok és a humán gyógyászattal foglalkozok talatközólLYud- ~hak-e egymás eredményei­ről? — Az alapkutatások egy­formák. Ha részt veszek mondjuk egy mikrobiológiai kongresszuson, soha sem tu­dom, hogy biológussal, bio­kémikussal, orvossal vagy állatorvossal beszélek. A kiindulási pontok mindig azonosak. Ez persze csak az elméleti kutatásokra igaz. A gyakorlat megint más. Itt elkülönülnek már a terüle­tek, de rendkívül szoros együttműködésre van szük­ség épen a zoonozisok miatt. Amikor hazatértem Rómából fakultatív tantárgyként be­vezettük a járványtan okta­tását az egyetemen, s az elő­adásokra humán orvosokat hívtam meg azért, hogy min­denki láthassa az összefüggé­seket. Mi az 1960-as években a szarvasmarha-állományt mentesíteni tudtuk a gümő- kórtól. Ennek ellenére a be­tegség veszélye fennáll. Ne értsen félre, én nem akarom a tbc veszélyét eltúlozni, s ettől óvok is mindenkit, de tény, hogy a szarmasmanha- állomány még megfertőződ­het az emberektől. Ma is él­nek olyanok, akik gyermek­korukban megkapták a fer­tőzést, s a kórokozó hordo­zói. Évente 1-2 alkalommal előfordul, hogy ember fer­tőzi meg a szarvasmarha-ál­lományt. Egyik gazdaságunk­ban például a közelmúltban egy ilyen fertőzést hordozó, vesegümőkóros embertől megbetegedett az értékes ál­latállomány. Tizenhét mil­lió forint veszteség érte a gazdaságot, hiszen a szar­vasmarhákat le kellett vág­ni. Hozzáteszem, hasonló je­lenség másutt, például az Egyesült Államokban is elő­fordult. A megelőzés érde­kében kölcsönösen tenni kell.- Egyre több háziállatot tartunk: kutyák, macskák ■etnelr^ffir^metételPrnrNeTTi nőtt meg a betegségek~vé- szélye? — Nem szabad senkit el­riasztani az állattartástól. Meg kell tanulnunk agyütt- élni velük. A világvárosok felhőkarcolóiban is vannak kutyák és macskák, de azok állandó egészségügyi fel­ügyelet alatt állnak, higiéni­kusan gondozzák őket. Én a rágcsálókat nem ajánlanám a lakásokban, mert vírushor­dozók, harapásukkal seb­fertőzést okozhatnak. Saj­nos hiába beszélünk árról, hogy a kutyákat ne hordják le a játszóterek homokozói­ba, mert a gyerekek kön.y- nyen megbetegedhetnek. Ke­vesen értik meg a jó szót. Sok idős embernek társ is a kedvenc állata, ne fosszuk meg tőle.- Gyógyítható minden áHatról terjedő megbetege­Tfés*------------------------------­— Vannak betegségek, me­lyek csak kórházi körülmé­nyek között gyógyíthatók, mint például az idegrend­szerre ható, a melegvérű ál­latokról a kullancsok közve­títésévé] emberre jutó vírus­fertőzések. Ezek ma még gondot okozhatnak. A leg­több megbetegedés, ha ide­jében észleltük, egyszerűb­ben kezelhető. Igaz ez a ve­szettségre is, amelynek ha­zánkban az esetek kilencven százalékában a róka a köz­vetítője. Vannak kísérletek a felszámolására, de biztató eredményeket még nem mondhatunk. Az eddigi si­kereket rendkívül körülmé­nyesen, s költségesen érték el. Előbb-utóbb azonban er­re is találunk megfelelő megoldást.- Sokat járt Somogybán? — A hatvanas évek elején a lábodi gazdaságiban kezd­tük meg a kísérletünket a gümőkór felszámolására. Nem vagyok ismeretlen ezen a tájon. Nagy Jenő Ősi jelképek a jelenért Vannak tárlatók, amelye­ket néhány szabad percünk­ben megnézhetünk, elgyö­nyörködhetünk a képek har­móniájában, jó érzéssel is­merhetünk rá tájakra, ar- cdkra, kivetített hangulatok­ra. A fiatal szentendrei mű­vészházaspár, Pirk László és Rényi Krisztina közös kiállí­tása nem tartozik az ilyen, „könnyed” látnivalók közé. Ha csak egy pillantásra mél­tatjuk a képeket, aligha ért­jük őket, talán nem is tet­szenek. De valami nyugtala­nít. Vissza-visszatérünk egy- egy képhez, s még a kiállító- teremből való távozás után is gondolkodunk, összefüggé­seket keresünk. A jelenség oka: a két fia­tal művész alkotásaiban ren­geteg a kultúrtörténeti uta­lás. Az egyetemes jelkép- rendszer, az antik kultúra és bizonyos vallási, mitoló­giai jelek ismerete nélkül kezdetben a túlzott elvont­ság, az okkultizmus kissé életidegen hatását keltik a szemlélőben. Aztán mielőtt végleg elfordulnánk a kép­től, mégis úgy érezzük: ne­künk is mond valamit. Az egyetemes jelek ugyanis egyéni tartalommal telítőd­nek, átértékelődnek, jelen­kori környezetünkbe ágya­zódva alkalmassá Válnak mindennapi gondjaink, 'lé­tünk kérdéseinek fölvetésé­re. Vegyünk néhány példát! Pirk László görög amfiteát­rumait, ősi kőrengetegeit és erdőit éles hasadások kérdő­jelezik meg, szabályos geo­metriai ábrák szövik át. Múlt és jelen, természeti harmó­nia és antik szépség a hu­szadik század merev racio­nalizmusával játszik soroza­tain. A változást, az idő múlását és önmagába vissza­fordulását jelképezi a szinte minden képen feltűnő kerék szimbólum. Rényi Krisztina grafikáin a jelképek még egyénibbek. Férjétől' eltérően nála nem önállóan elhelyezett jelzé­sekként, hanem kompozíció­ba ágyazva, a művésznő egyéniségén átszűrődve, sok­szor meghökkentő módon je­lennek meg. Nála egyértel­mű a keresztény mitológia hatása: az áldozattá válás, az önfeláldozás. Véres, tüskés ágak, védtelen áldozatára le­csapó fenevadak keltik az erőszak, a gyilkolás érzetét, s velük szemben a szelíd, ártatlan törékenységet kép­viselik a szelíd gömbök, a lágyan lebegő tollpihék. A fenyegetettség és az ellené­ben keservesen diadalmas­kodó vagy épp elbukó tiszta­ság jelképei. A könnyű ma- dártollat durva rács kény­szeríti rabságba, másutt vészterhes környezetben szin­te fegyverként hullt egy cél­tábla közepe felé. A római kút piros vízéből szörny bukkan elő, a horoszkóp ha­lát horogra fűzték, feitran- csírozták. Értékeket mutat fel, s azokat mindjárt két­ségessé teszi. Az időtlenség, végtelenség képzete nála is megjelenik, de nem kerék, hanem önmagába forduló Möbius-szálag alakjában. Az igényes technikai meg­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom