Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

2 Somogyi Néplap 1986. május 19., hétfő Elkötelezetten, (Folytatás az 1. oldalról) fegyelmezetten Válasz az importkorlátozó intézkedésekre Munikásőr parancsnokok III. országos tanácskozása. Az el­nökségben szombaton helyet foglalt Orosz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Lakatos Ernő, az 'MSZMP KB Ágit. Prop. Osztályának 'vezetője, valamint Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka és aktívan réiszt vállaltak a társadalmi munkáiban is: hogy tavaly a kongresszusi éls a fidliszábaduilásii munka - versenyben 857 ezer óra ön­ként vállalt munkát teljesí­tettek. Az utóbbi esztendők­ben tovább erősödött a tes­tületben szolgálatot teljesí­tők közéleti aktivitása, fel- készültsége is — hangsú­lyozta Borbély Sándor. A tanácskozás szombat délutáni ülésén felszólalt Grósz Károly. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizott­sága nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s átadta Kádár János főtitkár üdvözletét a munkásőrség teljes személyi állományának részére. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja ezután a testület munkáját értékelve elmondta: a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetése nagyra becsüli azt az áldo­zatkész helytállást, amelyet a testület tagjai tanúsítanak a mindennapi termelőmun­kában, politikai közéletünk­ben, illetve a szolgálati fel­adatok teljesítésében. Tevé­kenységük rendszerünk szi­lárdságának, szocialista fej­lődésünknek pótolhatatlan erőforrása — mondta Grósz Károly, majd a munkásőrség megalakulásának történelmi körülményeit idézte fel. A legutóbbi országos pa­rancsnoki értekezlet óta el­telt három évben a munkás­őrség jelentős fejlődésen ment át. Az akkor kijelölt céloknak megfelelően kiala­kultak a feladatok színvona­las teljesítését szolgáló ha­tékony módszerek, s megin­dult a testület megújulásá­nak folyamata. Az MSZMP Központi Bi­zottságának értékelése sze­rint a munkásőrség szemé­lyi állománya po'Hikailag szilárd, elkötelezet! fegyel­mezett. Ez a testület tevé­kenységének legfontosabb politikai jellemzője Ennek forrásai közé tartozik min­denekelőtt a párt egyértel­mű, világos politikája; ugyancsak itt kell számba venni a munkáséról? törté­nelmi ismereteken nyugvó tudatosságát, meggyőződését és nem utolsósorban a pa­rancsnokok hozzáértését, kö­zosségalakító képességét, ne­velő munkáját is. Az ér.tekeziet vasárnap a munkásőr parancsnokok hozzászólásaival folytató­dott. Ötvenöt munkásőr-pa- rancsnok számolt be egysé­ge tevékenységéről, a szol­gálati, a kiképzési feladatok ellátásáról, a munkásőrök- nék szőkébb pátriájuk poli­tikai, gazdasági és társadal­mi életében betöltött szere­péről. Egyöntetűen hangsú­lyozták: a testület megújulá­si folyamaton megy át, s ez lehetővé teszi, hogy még si­A sérült csernobili atom­reaktor minden alapvető ré­sze gyakorlatilag hüllőiéiben van, hőmérsékletük már csak 200—250 Celsius-fök kö­rül van — nyilatkozta Ivan Szilajev miniszterelnök-he­lyettes, a csernobili kor­mánybizottság tagja a szov­jet tv-híradóban. Tulajdonképpen egyes még megmaradt forró ele­mekről, darabokról van szó. „Nemcsak megfigyelést vég­zünk, hanem tevékenyen be­folyásoljuk a reakt őrt. egész keresebben oldják meg fel­adataikat. A munkásőrség egyik fon­tos feladatának tekinti a fia­talok szocialista szellemű ne­velését — .hangoztatták a fel­szólalók. Vitaösszefoglalójában Bor­bély Sándor hangsúlyozna: a tanácskozás ismételten bizo­nyította a munkásőrök esz­mei egységét, elkötelezettsé­gét a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája mel­lett, valamint a testület fej­lődését, megújulását. napon át folyékony nitrogént vezetünk be és ma már el­mondhatjuk, hogy teljesen befejezzük a még magas hőmérsékletű részeknek a lehűtését. Az emberek meg­nyugodtak, teljesen meggyő­ződtek arról, hogy az égés, a hőmérséklet növekedése nem fog bekövetkezni — hangoztatta Ivan Szilajev. A riportot követően a hír­adóban felvételeket mutattak egy lakótelepi jellegű, lakat­lan városrészről, egy gyér forgalmú fasorokkal . övezett útról, s végül magáról az erőműről és annak sérült 4- es blokkjáról. A képen jól látható volt az újságfotók­ról már ismert lerombolódott épületszárny, a robbanás okozta, kráterszerű nyílás. A 4. blokk környéke teljesen néptelen volt. (Folytatás az 1. oldalról) vei. Dániában például közöl­ték velünk, hogy mélyhűtött zöldségre és mélyhűtött gyü­mölcsre nem alkalmazzák a tilalmat. Egyébként teljesen logikusan, hiszen ezek a ter­mékek tavalyi termésből ké­szültek. Más országokban közölték, hogy a teljes zöld­ség- és gyümölcskategóriára kiterjesztik — bár, a szöve­ges részekben mindig csak friss zöldségről és friss gyü­mölcsről beszélnek. — Ezek szerint ez az in­tézkedés módot nyújt arra, hogy ki-ki, akár önkényesen is átértelmezze és értelmez­ze? — Egyelőre még igen. De mi erre felhívtuk az egyes tagországok hatóságainak a figyelmét és a Közös Pi­ac bizottságánál interveniál­tunk emiatt. — A Közös Piacon belül milyenek a belső erőviszo­nyok? Lehet-e tudni azt, hogy ki volt az embargó mellett és ki volt ellene? — Ez teljesen világosan látható. Először Olaszország, majd Dánia vezetett be még nemzeti hatáskörben ilyen korlátozó intézkedéseket. Ké­sőbb, a külügyminiszteri ér­tekezlet hosszú vitáját látva, Franciaország ugyancsak nemzeti hatáskörben lépett. A mezőgazdasági protekcio­nizmus, a mezőgazdasági ér­dekek ezekben az országos­ban a legerősebbek. Olasz­ország exportjában a zöld­ségféleségek értéke megkö­zelíti a személygépkocsi ex­portjának az értékét. Dánia — ugyancsak köztudottan — egy nagy hústermelő és hús­exportőr. A francia mezőgaz­dasági • érdekekről pedig — azt hiszem — nem is ér­demes külön beszélni. — Tény az is, hogy a kö­zös piaci termelők közül elég sokan szenvedtek el veszteségeket. — Ezeknek a veszteségek­nek az egyik oka az, hogy a tömegtájékoztató eszközök egyrészt felkorbácsolták - a közvélemény hangulatát. Elég erős tartózkodás tapasz­talható ma a nyugat-európai országokban a zöldségfo­gyasztással szemben. Ugyan­akkor a szükségesnél talán szigorúbb követelmények is szerepet játszhatnak, mert például Kanadában elkoboz­tak szennyezett olasz zöld­ségféleségeket. — Ha már Kanadánál tar­tunk — hogyan reagált az embargóra az Európán kívü­li világ? Vasárnap esti kommentár Kölcsönös remények Csernobili helyzetkép Hülőfélben a reaktor alapvető részei Steyrer nyilatkozata BÉKEFELHÍVÁS A VÁLASZTÓKHOZ Hétfőn Moszkvába stpül Felipe Gonzalez spanyol kormányfő, hogy ötnapos hivatalos látogatás kereté­ben a legfelső szintű szov­jetvezetés tagjaival talál­kozzon. Nem túlzás, ha azt állítjuk, kölcsönösen nagy reményeket fűznek e meg­beszélésekhez a vendégek és a házigazdák. A Szovjetunió és Spanyol- ország kapasolatai meglehe­tősen tekervényesen alakul­tak a történelem utolsó év­tizedei alatt. A mostani, szo­cialista párti spanyol kor­mány vezetője már hata­lomra kerülése előtt is han­goztatta, hogy javítani sze­retné a Kelet-Európával ko­rábban kialakított — meg­lehetősen szerény nagyság- rendű — kapcsolatokat. Ennek természetesen van­nak politikai és gazdasági okai is. Egyrészt a Gonza- lez-kormánynak fontos, hogy ellensúlyt képezzen az Ibé­riai-félszigeten jelenlévő amerikai befolyással szem­ben; másrészt most, a NATO-referendum után lé­nyeges, hogy a csalódott vá­lasztóknak legyen mit fel­mutatni. A PSOE ugyan megváltoztatta állásfoglalá­sát az atlanti szövetséggel kapcsolatbajri, de ez nem je­lenti, hogy általában meg­változott volna a világról kialakított képe. Ez a kor­mány üzenete politikai té­ren. A gazdasági kapcsolatok pedig valósággal létfontos­ságúak a spanyol gazdaság számára. Az itteni ipar ugyanis aligha állhatja a fejlettebb technológiával rendelkező nyugat-európai konkurencia, vagy az olcsó munkaerővel operáló dél­ázsiai országok által támasz­tott versenyt, ha nem tud részesedni a szocialista or­szágok, s főként a Szovjet­unió gazdaságfejlesztési programjaikból. A Szovjetunió is komoly elvárásokat hangoztat Mad­riddal szemben. Moszkva számára az lenne az ideális, ha a kialakult helyzetben Gonzalez meg tudná őrizni a spanyol külpolitikai önál­lóságát, s a NATO-4agság dacára sem hódolna be Washington követeléseinek. Erre utaló jelként lehet föl­fogni egyébként azt a tényt, hogy Spanyolország nem járult hozzá a Líbia ellen induló amerikai repülőgé­pek áthaladásához területei fölött, vagy az, hogy Gon­zalez személyesen is elítélte az agressziót. Hasonló néze­teket vallanak Madridban és Moszkvában a közép­amerikai válságról és né­hány más kérdésről is. Ez jó alapja lehet a to­vábblépésnek — még akkor is, ha két eltérő társadalmi berendezkedésű és más-más katonai szövetségi rendszer­hez tartozó országról van szó. H. G. Békefelhívással fordult szombaton a választókhoz dr. Kurt Steyrer osztrák köz- társasági elnökjelölt. Az osztrák hírügynökség áltál ismertetett nyilatkoza­tában hangsúlyozta: a béke oszthatatlan, épp ezért a béke biztosítására irányuló tevékenység is oszthatatlan. A békét nem csak katonai és politikai hanem gazdasá­gi, társadalmi és elméleti síkon is veszélyeztetik, ezért a béke védelmére is minden lehető módon törekedni kell. Az osztrákok hisznek a nemzetközi együttműködés­ben és abban, hogy minden­kinek joga van a jobb élet­hez a földön. Khalifa Omer szudáni futó és Panayiotis Skoulis görög hosszútávfutó a „Sportolók az éhezőkért” lángjával az Akropoliszon. A háttérben Andreasz Papandreu és Melina Mercouri (Telefotó — AP—MTI—KS) — Európán kívül a fejlett országokban sehol nem ve­zettek be i mport tilalmat, azonban mindenhonnan je­lezték, hogy az Európából — és nem csak Kelet-Euró- pából — származó élelmi­szerféleségeket a határon szigorú vizsgálatnak fogják alávetni. A fejlődő országos­ban a Közös Piac példája először hatott: néhány fejlő­dő ország bevezetett import- korlátozásokat. Pénteken este azonban már az össze­sített információink szerint, egyetlenegy fejlődő ország­ban sem volt érvényben glo­bális imponttilalom — ezek az országok is berendezked­tek az áruféleségek mérésére. — Ezek szerint azok a fej­lődő országok például ame­lyek a magyar élelmiszer- ipari termékek fontos vásár­lói, azok semmilyen korlá­tozással nem élnek most már? — Most már semmilyen globális, abszolút korlátozás­sal nem élnek. És az is na­gyon lényeges, hogy ezek fe­lé a tranzit útvonalaink is szabadok. — Amikor mi megtudtuk, értesültünk a Közös Piac miniszteri tanácsának a dön­téséről: hogyan reagáltunk erre? — Elhatároztuk, hogy írás­beli tiltakozást nyújtunk be az Európai Gazdasági Kö­zösség tagországainak a kor­mányaihoz, valamint az Eu­rópai Gazdasági Közösség­hez. Ez az írásbeli tiltako­zás megtörtént. — Ez' milyen erős diplo­máciai lépés? — A diplomácia nyelvén, ez egy erős tiltakozás. Vá­lasz-intézkedést még nem jelent, ez megfontolás tár­gyát képezi. Jelenti viszont azt, hogy ebben a jegyzék­ben mi felsoroljuk azokat az indokainkat, amiért ezt az intézkedést — és most majd- nemhogy idézem — önké­nyesnek, megalapozatlan­nak és indokolatlanul disz­kriminatívnak tartjuk. — Mit jelentenek ezek a kitételek? — önkényes lépés ez azért, mert bár látszólag ob- jektívnek tűnik az az indok­lás. hogy a Csernobiltől 1000 kilométeres körzetet tekinti az Európai Gazdasági Kö­zösség szennyezett területnek, ez a látszólag objektív mér­ce azonban tudományosan nem megalapozott, és a mé­rések nem támasztják alá. Ezen a körön belül Vannak területek, amelyek egyes idő­szakokban csak részben és sokkal kevésbé voltak szeny- nyezettek, mind a körön kí­vül. Nem kerülheti el az ember figyelmét az, hogy az 1000 kilométer az pont Cser­nobiltől a csehszlovák- osztrák—magyar határ talál­kozásáig terjed. Azonos helyzetben lévő országokat azonos módon kellene ke­zelni. Márpedig például Ausztria — ahol időnként és most / már hosszabb ideje, miként ezt az osztrák újsá­gok is publikálták — sokkal magasabb volt a szennyezett­ség szintje, mint Magyaror­szágon — ezek az intézke­dések nem vonatkoznak. — Mi lehet a válasz egy ilyen tiltakozásra? Tehát a diplomáciai csatornákon ho­gyan folytatódhat tovább ez a „mérkőzés”? — Mi nagyon reméljük, hogy ez a mérkőzés nem a diplomáciai csatornákon fog tovább folytatódni. A bizott­ság javaslatában szerepel, hogy május 20-án felülvizs­gálják az intézkedéseket. A május 20-i felülvizsgálat eredményezheti azt, hogy az általunk kifogásolt intézke­déseken lazítanak, vagy el­törlik, és egyébként is má­jus 31-e pillanatnyilag a kor­látozások határideje. Való­színűnek tartam, hogy má­jus 31-e után ki tudunk ala­kítani olyan együttműködést az Európai Gazdásági Közös­ség tagországaival, amelynek a segítségével az exportunk újra megindulhat. — A Közös Piac országa­in kívül tettünk-e máshol hivatalos lépéseket? — Minden ország irányá­ban hivatalosan eljártunk olyan módon és annak mér­tékében, ami megfelelt a velünk szemben bejelentett, és a gyakorlatban alkalma­zott intézkedéseknek. Ter­mészetesen mi az együttmű­ködést kezdettől fogva min­den partnerünknek felaján­lottuk: nem kifogásoljuk az ellenőrző méréseket, kívánság szerint szállítmányainkat el­látjuk az illetékes magyar hatóságok által végzett el­lenőrzést és annak ‘ á'dátait tartalmazó hivatalos tanúsít­vánnyal — fejeződik be a nyilatkozat. Merénylet az Interpol ellen Minden rendőri erőt ké­szültségbe helyeztek szom­baton az Interpol köz­pontja ellen intézett vak­merő támadás utáni. Ez volt két nap alatt már a második súlyos merénylet Franciaországban: az egyi­ket a Korzikai Nemzeti Felszabadni tás i Front, a másikat az Aetion Directe hajtotta végre. Franciaor­szág két legerősebb ter­rorista szervezete ezzel adott csattanós választ az új kormány belügyminisz­terének fogadkozására, hoígy véget vet a terroriz­musnak. Pénteken este tíz óra után egy gépkocsin érke­zett két vagy három me­rénylő az Interpol szék­háza elé, amely Párizs egyik nyugati elővárosá­ban, St. Cloud-ban. van. Szemtanúk szerint az egyik álarcos merénylő géppisztolyt húzott elő és egy hosszú sorozattal vé­gi gpásztázta a többemele­tes homlokzatot. Lőtt a kapuban posztoló őrre is, de csak a karján sebesí- tette meg. Társa ezalatt elhelyezte a kapunál a magukkal hozott pokolgé­pet. A merénylők ezután elhajtottak, a heves rob­banás pedig bezúzta az Interpol és a környező házak ablakait és megron­gált egy gépkocsit. A ke­letkezett tüzet gyorsan el­oltották. A merénylet helyén az Adton Directe „forradal­mi üzenetét” találták több röplapon, amelyben. a szervezet kilátásba helye­zi, hogy folytatja táma­dásait „az imperialista burzsoázia politikai, gaz- dasáigi és katonai köz­pontja. eliten”. Az Actiom Directe 1979- ben jelentkezett először, s azóta évről évre több me­rényletet követ el, tavaly- lő-oit. Meggyilkolta egye­bek között René Audran tábornokot, aki a francia fegyverexport egyik mi­nisztériumi felügyelője volt. A Ohirac-kormány áprilisban több átfésülő razziát rendelt el egyes nagyvárosokban és Lyon­ban sikerült is felgöngyö­líteniük az Actiom Directe egyik sejtjét. A Brana- merénylat után megtalál­ták a szervezet egyik fegy- verraiktálrát és 2,5 millió frank rablóit pénzét. Előz» nap Korzikán tíz év óta első gyilkos me­rényletét hajtotta végre a Korzikai Nemzeti Félsza- badítási Front. Charles Pasqua belügyminiszter személyesen utazott a helyszínre és totális há­borút ígért a terroristák ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom