Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

1986. május 16., péntek Somogyi Néplap 3 A KISZ kongresszusa előtt Kommunisták a KISZ-ben, fiatalok a pártban Váltás után az elektronikai gyárban A megújulás megnyugvást is hozott A belpolitikai naptár kö­vetkező jelentős eseménye a KISZ XI. kongresszusa lesz. Az ifjúsági szövetség legfel­ső fóruma május végén ta­nácskozik. A kongresszusi felkészülés finiséhez érke­zett, A közelmúltban meg­tartott budapesti és megyei KISZ küldöttgyűlésekkel be­fejeződött a kongresszus szervezeti előkészítése. Ki­alakult és megmérettetett a politikai mondanivaló, a KISZ programja. A KISZ tagjainak többsé­ge egyetért a mozgalom to­vábbfejlesztésének fő irá­nyaival. Támogatja, hogy a KISZ-nek a mainál élesebb - politikai arcéle legyen. A politikai jelleg erősítése azt igényűi, hogy egy-egy mun­kahelyen, intézményben, vagy egyetemen a KISZ az eddig is csak látszólag, for­málisan meglévő monopol helyzetének görcsös fenn­tartása helyett valódi hege­mon szerep betöltésére töre­kedjen a fiatalok körében. Szükségesnek tartják, hogy a KISZ tevékenysége job­ban irányuljon a fiatalabb korosztályokra. így a KISZ tevékenységében a mainál minőségileg nagyobb figyel­met fordít a diákokra, a pá­lyakezdőkre, és a család- alapítókra. A KISZ-tagok nagyobb hányada úgy ítéli meg, hogy az ifjúsági szö- vetségnék a jövőben jobban el kell ismernie és figyelem­be kell vennie az egyes if­júsági rétegek és korosztá­lyok" különbségeit. A prog­ramalkotástól a szervezeti rend kialakításáig a mozga­lom minden lényegi terüle­tén érvényesíteni kell, hogy az egyes ifjúsági rétegek élethelyzete, tapasztalatai, felkészültsége és — gondjai különbözőségéből adódóan — gyakran érdekei is eltérőek. A KISZ tagjai a már ko­rábban kibontakozott de­mokratizálási folyamat meg­erősítését és továbbvitelét igényelték. Ez a törekvés a szervezet lényegéből fakad: a KISZ csak akkor tud tar­tós politikai és erkölcsi te­kintélyt kivívni, ha, a tagsá­ga nap mint nap meggyőződ­hetik arról, hogy a szövetség az övék, általuk és értük működik. Márpedig ezt él­érni csak széles körű demok­rácia érvényesítésével lehet­séges. Az életben, a politikai munkában gyakran lehet ta­lálkozni határesetekkel. Ezekre sokszor az indokolt­nál és a szükségesnél keve­sebb figyelmet fordítunk. Pedig az esetek jelentős ré­szében ezek igen izgalmas kérdések. Én ilyen határeset­nek tekintem, ha egy fiatal­ember még a KISZ tagja­ként, de már felnőtt párt­tagként vesz részt a közélet­ben. Ezen fiatalemberek szá­ma ma meghaladja a 80 ez­ret, s közülük sokan már a harmincasok táborába tar­toznak. A KISZ zászlóbontá­sa óta — közel 30 esztendeje — hivatásának eleget téve, kitüntetett szerepet tölt be a párt utánpótlásának nevelé­sében. A fiatalok többsége a KISZ tagjaként kéri felvéte­lét a kommunisták politikai szervezetébe. A tények azt mutatják, hogy a KISZ-ben felnőtt fiatalok elkötelezet­ten, felkészülten, tettreké- szen vállalják a párttagság­gal járó kötelezettségeket. A nagy gond inkább az, hogy ez a folyamat indokolatlanul lassú. Sokszor csak harmin­cas éveik határán túl jut­nak el a pártba aktiv, a kö­zösségben, a közéletben rá­termettségüket bizonyító emberek. Ha a huszonévesek gyakori és törvényszerű élet­átváltásait (iskola, katona­ság, munkahely) is figyelem­be vesszük, még akkor is marad 3—4 év, amit jószeri­vel várakozási időnek lehet minősíteni. E problémakör kifejtése azonban már egy külön cikk témája lehetne. A fiatal párttagnak mint minden párttagnak van meg­bízatásai. E téren az a jó gyakorlat vélt uralkodóvá, hogy a fiatal párttagok to­vábbra is a KISZ-ben dol­goznak. Vagyis azt a politi­kai feladatot kapják a párt­tól, hogy kezdeményezően, példamutatóan tegyenek ele­get a KISZ-ben korábban betöltött tisztségüknek. Ez a félfogás és gyakorlat éssze­rű, megfelel a párt és a KISZ érdekeinek is. A párt érdeke az. hogy a KISZ-ben megfelelő politikai hatást ér­jenek el és megfelelő példát, vonzerőt jelentsenek a fiatal párttagok. Várható, hogy a követke­ző években ennek a párt- megbízatási gyakorlatnak bi­zonyos mértékű módosítása, átalakítása szükségessé vá­lik. Ennek két lényegi oka van. Az egyik egy gyakran, s joggal kritizált felfogás módosítása, melynek a párt hadat üzent. Tételesen arról a társadalmi gyakorlatról van szó, amely sokszor in­tézményesítetten kiskorúsít kész, felnőtt embereket. Vagyis ifjúságpolitikánk egyik sarkalatos pontjáról van szó: felnőtt emberek ta­pasztalatlan ifjúként való kezelése helyett az ifjúsá­got kel] nagykorúsítani a politikában és a közéletben egyaránt. A másik ók szin­tén egy korábban eléggé el­terjedt rossz ifjúságpolitikai gyakorlat kiigazítására ve­zethető vissza. Valódi társa­dalmi munkamegosztást kell a jövőben elérni a különbö­ző politikai intézmények ak­tív közreműködésével. Nem vállalható tovább, hogy a felnövekvő nemzedék részé­re lényegében egyetlen poli­tikai-közéleti cselekvési te­rep van, az pedig a KISZ. Sürgetően szükségszerű, hogy a szocializmus eszmé­jének és értékeinek megis­merésére és elsajátítására, közös dolgaink felelős inté­zésére, a közéleti szerepvál­lalásra a KISZ mellett más társadalmi szervek és moz­galmak is adjanak a fiata­loknak — az egyes rétegek helyzetének, sajátosságainak megfelelő — programot, munkaformát és ehhez szer­vezeti keretet. Ügy vélem, mindezekkel együtt továbbra is általáno­sítható lesz az a gyakorlat, hogy a párt fiatal tagjainak saját ifjúsági szervezetében felelős tisztségék, feladatok ellátására ad megbízást. Te­hát a huszonéves párttagok tipikus pártmegbízatása lesz a jövőben is a KISZ-ben végzendő munka. S emellett növekedni fog és növelni is kell azon fiatal párttagok számát, akik politikai fel­adatukat nem a KISZ-ben végzik. Tisztújító (közgyűlést tar­tott tegnap Kaposváron, a Technika Házában a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei szervezete. A rendezvényen —• melyen részt vett dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság tit­kára, Brandtmüller János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese és dr. Orosz László, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Somogy megyei szervezetének titkára is — dr. Garamvölgyi Károly, a Magyar Közgazdasági Tár­saság főtitkára a közgazda- sátudománynak a szocialista gazdaság fejlődésében be­töltött szerepéről tartott .elő­adást. Az'előadó elmondta: na­ponta tapasztalhatjuk, hogy hazánkat sem kerülik ki a világgazdaságot érintő hatá­sok, épp ezért — megfele­lően értékelve saját helyze­tünket és képességünket — igazodni kell az új és állan­dóan változó körülmények­hez. A közgazdasági környe­zet természetszerűen növek­vő követelményeket támaszt, s ezeknek meg kell felelni A pártcsoportbizalmik, az alapszervezeti titkárok, ve­zetőségek és a pártvezetősé­gek tagjai között ma a fiatal — tehát a 30 éven aluli — párttagok aránya nem éri el e korosztály párton belüli részesedését. Tehát itt egy­fajta „allu If ogla'lik oztat á s " van. A KISZ most egy fia­talabb, fiatalosabb szervezet kivan lenni. így a két szán­dék találkozhat: a párt fo­lyamatosain mind több 30 éven felüli tagját visszahív­hatja, és a párton belül ad­hat nekik értelmes, konkrét megbízatást. Ezáltal pártszer­vezeteink jobban hasznosít­hatják a különböző generá­ciók együttműködésében fel­lelhető előnyöket. Alapszer­vezeteink jobbam ötvözhetik a friss tudást, a lendületet, az egészséges türelmetlensé­get a nagyobb politikai és élettapasztalattal, megfon­toltsággal. A társadalmi szervekben és mozgalmakban saját hiva­tásukhoz kötődő, de az ifjú­ság közötti munka kibonta­koztatásához felkészült fia­tal káderek kellenek. Ennek megoldásában elsősorban a pártszervezetek segítségét fogják kérni. A pártnak ér­deke, hogy a politikában, a közéletben megfelelő jártas­ságot szerzett fiatal tagjait ilyen megbízatással lássa el. Izgalmas, újszerű, valódi po­litikai feladat a szakszerve­zetben, a népfrontban, az MTESZ-ben vagy másutt le­vő fiatalok közösségének és progra m jónak kiül ak í Lása, megszervezése. Az olvasóban esetleg az a benyomás alakulhat ki, hogy ez az írás a címétől eltérő­en nem is a KlSZ-ről, a KISZ-ben dolgozó fiatul kommunistákról szólt. Elis­merem, könnyen érezheti így az olvasó. De ha végigvesz- szük a párt ifjúságpolitiká­jának fő tételeit, és a KISZ tevékenysége továbbfejlesz­tésének lényegi elemeit, ak­kor könnyen belátható, hogy az ifjúsági szövetség csak akikor tud megújulni, ha ennek külső feltételeit kellő időben megteremtik a társa­dalmi szervek és mozgalmak. Vagyis amikor azt szorgal­mazzuk, hogy legyenek vál­tozatosabbak, érdemibbek és színesebbek a fiatal párt­tagok megbízatásai, akkor ezzel egy tagoltabb, jobb po­litikai hatásfokú ifjúsági munka személyi feltételeinek megteremtéséért is kiállunk. Ennek kiépítése pedig egy­aránt célja a pártnak és if­júsági szervezetének a KISZ- nek. ahhoz, hogy megállhassuk helyünket .a nemzetközi po­rondon. A gazdasági célok teljesítése a társadalom tag­jainak érdekeit szolgálja, ezért senki számára sem le­het közömbös a felismeri törvényszerűségek érvénye­sítése, az egyén érdekeltsé­gének, vá M a-1 kozókész,ségé­nek felszínre hozása és gyü- mölcsöztetése. Nem nézhet­jük tétlenül, hogy a világ elhalad mellettünk, ehelyett arra van szükség, hogy kez­deményezésekkel — az in­tenzív műszaki—technikai fejlődés céljait követve — fölzárkózzunk az élen hala­dókhoz. Mindebben igencsak nagy feladat — és felelősség — hárul a közgazdászokra: elemző munkájuk segít a fo­lyamatok kedvező irányú be­folyásolásában. a követendő célok feltárásában. Az MKT megyei elnöksé­gének nevében Bogó László. a szervezet elnöke számolt be az utóbbi öt évben vég­zett munkáról. A társaság somogyi tagjainak száma A Tungsram Rt Kaposvá­ri Elektronikai Gyárában a termékszerkezet-váltás előtti időszakban nem volt felhőt­len az élet. Az 1970-ben megkezdett elektroncsógyár- tás az utóbbi években foko­zatosan csökkent; sem kül­földön, sem itthon nem volt igazán keletje ezeknek a ter­mékeknek. A változás első jelei már 1981-ben észlelhetők voltak, ám az igazi nagy „áttörés", a piaci igényeknek megfele­lő új termékek gyártása csak a múlt évben kezdő­dött.. A megújulás okai isme­rősek. A „hogyan’-ról kér­deztük Gerber András fő­mérnököt, — Először — 1981-ben — autóelektronikai termékekkel bővítettük tevékenységün­ket. Ezzel egyidőben folya­matosan csökkentettük a ve­vőcsövek gyártását. Az igazi változást az hozta, hogy A lámpagyártás egyik inoz­megközelíti a kétszázat — a jogi tagvállalatoké megha­ladja a húszat —, s minthogy az összetétel sokrétű, a me­gyei szervezet is ehhez iga­zította programját: igyeke­zett olyan rendezvényeket szervezni, illetve olyan szak­mai összejövetelek szervezé­sében közreműködni, ame­lyek a közgazdaságtan min­den területét érintették és hasznosítható ismereteket nyújtottak . a résztvevőknek. A vállalati önállóság növe­kedése, a gazdasági körül­mények szigorodása fokozta a közgazdasái munka jelen­tőségét Somogybán is, s ha a szakcsoportokban élénkül a szakmai pezsgés és ha ezek a szervezeti egységek még több részt vállalnak az adott terület gondjainak megoldásából, az az egész megye hasznára válhat. Dr. Sarudi Csaba — elis­merve az MKT-ba tömörült közgazdászoknak, a társaság somogyi szervezetének a megyei célok kidolgozásában és megvalósításában vállalt megkezdtük a lámpagyártás előkészületeit. Az átállás nem volt mindig zökkenő- mentes. de már nyugodtan mondhatom: sikerrel vettük az akadályokat. — Ilyen akadálynak szá­mított a dolgozók átképzése is­— Az üzemcsarnokok át- átalakítása. a gépek besze­relése, a munkafogások elsa­játítása nagy fedadata volt valamennyi dolgozónak. Spe­ciális ismeretekre van szük­ség, ezért a lámpagyártás­ban dolgozók közül sokan Budapesten, az anyavállalat­nál töltöttek egy fél évet. a kellő gyakorlat megszerzése érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hatéko­nyan meg tudják oldani a feladatokat. Kevert fényű lámpából naponta 5000, hi­ganygőzből 2500 darabot ké­szítenek, orvosi kvarclám­pákból 700—1000 db a napi termelés. Az értékesítés sem jelent gondol, mivel a világ munkáját — a jövőre nézve arra buzdított: az MKT mű­ködjön körze abban, hogy még több közgazda jöjjön SomoOyba, kevesebb gond nehezítse a fiatalok beillesz­kedését és élénkebb szak­mai közélet bontakozzon ki. Dr. Garamvölgyi Károly az MKT országos választmá­nya által adományozott Szé­chenyi István emlékplakette! tüntette ki Prjevara Pált. a szervezel megyei titkárát és Kaufman Jánost, aki a sió­foki tagcsoport munkájában szerzett érdemeket. Ezután a közgyűlés résztvevői újabb öt évre megválasztották az MKT Somogy megyei szer­vezetének tisztségviselőit, a tizenöt tagú elnökséget, a számvizsgáló bizottságot és húsz küldöttet az országos választmányban. Az elnök ismét Bogó László, a So­mogy Megyei Teszöv titká­ra, a szervezet titkára Prje­vara Pál, a Teszöv titkár- helyettese lelt; aleinökké dr. Várfalvi Istvánt, a me­gyei tanács osztályvezetőjét választották. H. F. Az elektronikai ágazat egyik terméke: a display Az utolsó elektroncső valamennyi piacán kelendő a termékük. — Ezzel párhuzamosan fejlesztették az elektronikai ágazatot is. — Az 1981-ben megkezdett elektronikai termékek gyár­tását a múlt évben bővítet­tük háztartási elektronikai termékekkel, az orvosi lézer­rel és a displaygyártással. Ezen a területen egyébként ebben az ötéves tervben to­vábbi jelentős fejlesztést ter­vezünk. ennek része többek közölt a robotelektronika ez év utolsó negyedévében induló gyártása. A Tungsram által kifejlesztett és megho­nosított terméket szovjet megrendelésre készítjük majd. Jövőre mintegy 85—90 millió forint értékű beruhá­zást tervezünk; ez autóipar­ban hasznosítható termék gyártását segíti elő. Ezenkí­vül fejlesztjük a display ter­mékcsaládot is- Jelenleg el­sősorban belföldre szállítjuk, de már folynak a tárgyalá­sok több szocialista és tőkés partnerrel. — A megújulás folyamatá­ban milyen szerepet tölt be a gép- és szerszámgyártás? — Továbbra is szükség van a belső igények kielé­gítésére, de külső megrende­léseknek is eleget tudunk tenni, így ez az ágazat is gazdaságos, szeretnénk még fejleszteni is. — Korábban sokan elmen­tek a vállalattól, mert nem látták biztosítva a jövőjüket. — A három ágazat biz­tonságot jelent. Részben mert nem egyféle termékcsoportra kell alapoznunk a jövőnket, részben mert mindegyikben jól értékesíthető terméket ál­lítunk elő. A folyamatos át­képzésekre, a szakmai isme­retek bővítésére természete­sen ezután is szükség lesz. A VII. ötéves terv végére a bevételünket több mint két­szeresére kívánjuk növelni, a nyereségünket pedig 1985- höz képest a hatszorosára. A múlt évi -nyereségünk 17 mil­lió forint volt. A hangulat lényegesen megváltozott. Megszűnt a bi­zonytalanság, a dolgozók már megismerték új feladataikat. — Igaz ugyan, hogy ez a feladat gondokkal is jár, de inkább ilyen gondjaink le­gyenek, mintsem az okozzon gondot, hogy nincs mit csi­nálni­Nagy Zsóka xanata Gazdaságunk és a közgazdaságtudomány Tisztújítás az MKT somogyi szervezeténél

Next

/
Oldalképek
Tartalom