Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 84. szám

1986. április 10., csütörtök Somogyi Néplap 5 Hatan szakmunkás-bizonyítványt kaptak ORSZÁGOS VERSENY SIÓFOKON Régi házak ablakát ifjú mesterjelöltek gyalulták Egyes számmal lett első Reggel még diák, estére szakmunkás Két somogyi a „hatos fogatban” Művészeti díjasok Szegedi Erika érdemes művész A színészek közül sokan alig tudják egyeztetni elfog­laltságaikat, melyek hol a rádióba, hol a televízióba vagy a szinkronstúdióba szólítják őket, nem is be­szélve a próbákról, egyéb fellépésekről. „De jó lenne egy ügyes menedzser — mondják —,aki egyeztetné a munkát, beosztaná az időt.” Egy ilyen menedzser hasz­nára válna az olyan csen­des szavai, visszahúzódó mű­vészeknek is, akik nem tud­ják (nem akarják) „admi­nisztrálni”, előtérbe nyomni magukat, akik képtelenek könyökölni, harcolni a sze­repekért, címlapfotókért. Mint például Szegedi Eri­ka. ­Vele aiig-alig készül in­terjú, ő „csak” játszik, dol­gozik. Ha van mit. Mert a Vígszínház — amelynek im­már több mint húsz élve tagja — nem kényezteti el őt feladatokkal. Jószerével csak két darabban játszik: a Megtört szívek házában ő Lady Uterwood, s a nem­rég bemutatott Kicsengetés című Simon Gray-színmű- ben Melanie Garth. (Nem túl nagy szerep, d.e Szegedi Erika oly erővel, szenve­déllyel játssza, hogy föl kell figyelni rá.) Főiskolás korában szinte dúskált a szerepekben, di­vatos volt, előfordult, hogy egyszerre öt filmrendező •hívta, valósággal harcoltak érte. (Tegyük hozzá gyor­san: az öt szerep közül négyről lemaradt, s aztán mind ritkábban gondoltak rá a filmgyárban.) A szinkron, a rádió sem kényezteti el, bár ezt nem tőle hallom, ő nemigen szo­kott panaszkodni, inkább a régebbi kedvenc feladatairól beszél. A Platonov-beli munkájáról, a Barbárok cí­mű Gorkij-dráma boldogta­lan szépasszonyáról, egy-egy régi filmről, melyet nagyon szeretett, például Makk Ká­roly Az utolsó előtti ember című alkotásáról, melyben már főiskolás korában fő­szerepet játszott, vagy a Nappali sötétségről, Fábry Zoltán szép filmjéről, ahol drámai tehetségét bizonyí­totta. Végiül ide- kívánkozik egy szubjektív megjegyzés: ami­kor elolvastam a kitüntetett művészek listáját, talán az ő »érdemes művész címének örültem legjobban. Mert ez számomra azt jelentette — ,s (bizonyára az ő számára is azt jelenti —, hogy figyel­nek rá, számon tartják a munkáját, a tehetségét. Re­mélem ez a kitüntetés erőt ad neki a további munká­hoz, szerepekhez, amelyeket — bízom benne — előbb- utóhb eljátszhat. Hogy aztán újra meg újra felfedezzük sokszínű tehetségét... Kárpáti György Tegnapelőtt és tegnap tar­tották Siófokon az épület- asztalos szakmunkástanu­lók részére a szakma kiváló tanulója országos versenyt, melynek első hat helyezettje megkapta a szakmunkás-bi­zonyítványt. A házigazda in­tézmény, a helybeli 523-as számú szakmunkásképző in­tézet megfelelő körülménye­ket teremtett az országos verseny lebonyolításához. A tanulókat a Foki-hegyi mo­dern diákotthonban helyezték el, itt tartották az írásbeli versenyt is, a gyakorlati „próbatételre” pedig a hely­beli építőipari szövetkezet műhelyébe várták a fiatalo­kat. Kedden reggel dr. Toriéi Dénes, a Siófoki Városi Ta­nács művelődési, egészség- ügyi és sportosztályának ve­zetője nyitotta meg a ver­senyt, majd Dóra György, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a versenybizott­ság elnöke ismertette a ta­nulókkal a vetélkedő „for­gatókönyvét”, szabályait. — Az ország húsz szak­munkásképzőjéből 26 ver­senyző érkezett Siófokra — mondta Sipos Gyula, a gya­korlati oktatás vezetője, a verseny szervezője. — Szá­munkra megtiszteltetés, hogy immár másodszor lehetünk házigazdái a szakma kiváló tanulója országos verseny­nek: legutóbb három éve a karosszérialakatos-j el öltek vetélkedtek Siófokon. Igye­keztünk most is megfelelően felkészülni a tanulók, a kí­sérő szülők és oktatók foga­dására, ellátására. A gyere­kek szempontjából nem cse­kély a tét, hiszen az a ta­nuló, aki most megkapja a szakmunkás-bizonyítványt, egész életében büszkén emlé­kezhet vissza ezekre a napok­ra. Természetesen a többiek is (akik valamennyien me­gyei versenyek első helyezett­jei) az átlagnál tehetsége­sebb ambíziózusabb gyerekek. Somogy megyét a siófoki szakmunkásképző tanulója, Fehér Róbert képviselte, aki Berki György tanítványa. Mi­A tavaszi vakáció első há­rom napjában Kaposváron továbbképzést szervezett a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztá­lya a pedagógus párttitkárok számára az oktatási igazga­tóságon. A hétfői megnyitót követően számos előadás hangzott el, mind olyan té­mában, amelyről eddig is sok szó esett a tantestüle­tekben, s a továbbképzés ta­pasztalataival gazdagodva élesztői lehetnek a közokta­tás gazdagításának az intéz­mények párttitkárai. " Előadást hallgattak meg a résztvevők a művelődéspoliti­kai feladatokról éppúgy, mint a közoktatás fejlesztéséről, amiben jelentős szerepük van az oktatási intézmények­ben működő pártalapszerve- zeteknek is. A meghívottak a pártélet időszerű kérdéseiről szintén tanácskoztak, ideoló­giai kérdésekről hallgattak előadást és a KISZ tevékeny­ségét megújító feladatokról, az úttörőszervezetek munká­járól ugyancsak szó volt. Teg­nap délután fórummal zárult a pedagógus párttitkárok to­vábbképzése, melyen a kér­désekre Kovács József, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. Balassa Tibor, a. megyei tanács elnökhelyette­se, Mihalics Veronika, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, Páré Irén, a pedagó­közben a jelölt az írásbeli feladványokkal birkózott, az oktatójával váltottunk né­hány szót. — Egy-egy ilyen versenyre nem lehet kampányszerűen felkészülni — mondta. — A hároméves képzés első nap­jától úgy kell dolgoznia az oktatónak és a növendéknek egyaránt, hogy az eredmény ne legyen kétséges. Az esély­re gondolok természetesen, hiszen mivel versenyről van szó, némi szerencse is szük­séges. De az esély ilyen szin­ten már eredménynek szá­mít. Elég sok gondot okoz az elméleti anyag megtanítá­sa, mert hiányzik a tan­könyv. Sokat gyakoroltuk a szakma úgynevezett részmű­veleteit is. Az írásbelire anyagismeret­ből, szakrajzból, szakmai is­meretből, illetve számításból kellett felkészülniük a ver­senyzőknek. A szakmai tesz­tek között munkavédelmi kérdések is szerepeltek. Fél tizenkettő körül lé­pett ki az első versenyző a „szorítóból”. — Nehéz volt? — Nem túlzottan -? feleli Szilágyi Attila, a budapesti 18. számú Kaesz Gyula Fa­ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanulója. — Némelyik kérdést meglehetősen árnyal­tan fogalmazták meg, nehéz volt rájönni, miről van szó. — Érzése szerint melyik tárgyból a legerősebb ? — Talán szakrajzból. Ti­zedik helyezést értem el a faipari szakrajzversenyen, Körmenden. — Miért választotta ezt a szakmát? — Az általános iskola el­végzése után rövid ideig Du- naharasztiban dolgoztam az Érdért fatelepén. Faházakat készítettünk. Itt szerettem meg fával dolgozni. Ezenkí­vül nagyapám — aki afféle barkácsoló, fúró, faragó em­ber volt — ugyancsak hatott rám. Tovább tanulok. Leg­alább a technikusi szintet szeretném elérni. gusszakszervezet megyei tit­kára és Ádámné Fábri Éva megyei úttörőelnök válaszolt. A háromnapos továbbkép­zés ideje alatt nyílt lehető­ség az eszmecserére, konzul­tációra, mégis nagyon sok kérdés hangzott el a fóru­mon. Ez is azt tükrözte, ér­demes volt megrendezni a somogyi pedagógus párttit­károk továbbképzését, s azt mutatta az élénk érdeklődés, hogy az oktatásügy tovább­fejlesztésében ők fontos sze­repet vállalnak. A pártélet, a pártépítés té­makörében elhangzott kérdé­sekre adott válaszok egyér­telművé tették, hogy nem a statisztikai szemlélet, hanem az alkalmasság a legfőbb kö­vetelmény. Ahogy az iskolai adminisztrációt igyekeznek csökkenteni, így a pártmun­kában a mozgalmi jelleget szükséges erősíteni. A leg­több kérdés a közoktatással kapcsolatosan hangzott el. A válaszok az előttünk álló fel­adatokra irányították a fi­gyelmet: a lemorzsolódás csökkentésére valamennyi is­kolatípusban, az iskolai élet demokratizmusának tovább­fejlesztésére. Somogybán to­vább javultak az oktatás tár­gyi feltételei az elmúlt öt év­ben, ellenben a pedagógus­hiány fennmaradt, amivel még ezután is számolni kell. A helyi tanácsokra nagy fel­Magosi Lajos a székesfe­hérvári 323-as számú Vörös­marty Mihály szakmunkás- képzőből érkezett. — Első se leszek, de utol­só sem — közli határozottan. Mint mondta, magánkis­iparosnál tanul, s ha meg­szerzi a szakmunkás-bizo­nyítványt, tovább dolgozik a mesternél, amíg nem hívják be katonának. — Azután majd meglát­juk ... A siófoki fiú, Fehér Ró­bert nem látszott fáradtnak. Gyerekkora óta szeret fával dolgozni. Kezdetben hajókat épített. A megyei versenyen elért eredményéért Finnor­szágba utazhat a nyáron. — Ouluba, Siófok testvér- városába megyünk. Nagy iz­galommal készülök az útra, még sohasem jártam külföl­dön. Az írásbeli munka után a kellemes tavaszi időben au­tóbuszkirándulásra indultak a versenyzők. Megnézték Szántódpusztát, a zalai Zichy- múzeumot, s ellátogattak Tabra, Nagy Ferenc fafaragó művész galériájába. (Megér­kezésük napján, hétfőn este egy videofilmei mutattak be számukra Nagy Ferencről.) Tegnap került sor a gya­korlati vetélkedőre a siófoki ipartelepen, A feladat egy úgynevezett osztott üveges ablak elkészítése volt. Régi házakon láthatni ilyet so­káig nem csinálták a meste­rek, mert nem volt szükség rá —, az utóbbi időben azonban egyre többen szeret­nének a házukra ilyen abla­kokat. Két helyiségben dol­goztak a fiatalok, a harma­dikban pedig — a siófoki in­tézet videoberendezése révén a szülők és a kísérő tanárok figyelhették a fiúk mozdula­tait. Délután három órakor hir­dettek eredményt. Az első hat helyezett: Lakatos István (Nyíregyháza), Szikszói László (Debrecen), Danieli János (Vác), Szabó Ernő (Hódmezővásárhely), Németh János (Baja), Aradi Áron (Baja). adat vár a pályakezdők lete­lepítésében. A pedagógus­szakszervezet készített egy fölmérést, mely szerint a je­lentkező óvónők huszonegy, a tanítók huszonöt, az általá-' nos iskolai tanárok harminc- három, a középiskolai taná­rok tizenhét százalékának kí­náltak valamilyen lakáslehe­tőséget az iskolafenntartók. Az oktatás folyamatos megújulása továbbra is pró­ba elé állítja a pedagóguso­kat, nő az igényesebb munka iránti követelmény. A ki­egyensúlyozott munkára mind több lehetőség lesz a tantestületekben. A fiatal pedagógusok moz­galmi tevékenységének erősí­tése a cél, különösen a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben. A tanítóképzésben a tantervi követelményen túl igyekeznek megteremteni an­nak a feltételét, hogy a fia­tal pedagógusok tevékenyeb­ben működjenek közre az út­törőmozgalomban. A háromnapos továbbkép­zés után még néhány napig a kikapcsolódás, a pihenés az erőgyűjtésre ad lehetősé­get a pedagógus párttitká­roknak is, hogy újult erő­vel tevékenykedjenek a tan­testületekben az oktató-neve­lő munka további kibonta­koztatásáért. H. B. — Szerencse vagy balsze­rencse, hogy reggel utolsó­ként az egyes rajtszámot húzta? — Még. nem tudom. Ügy érzem, eddig minden jól ment... Az „eddig” a tegnap dél­előttöt jelentette Csurgón, a Farkas János Ipari és Me­zőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben és Szak­középiskoláiban, a mezőgaz­dasági gépszerelő szakmát tanulók országos tanulmányi versenyének második nap­ján. Ekkor a tizenkilenc is­kola huszonöt diákja már túl volt a „rázós” írásbelin, s megkezdhette az öt össze­tett feladatból álló gyakor­lati vizsgát. A mosolyogó egyes számú versenyzőről akkor még nem tudtam, hogy nyugodtságát a hazai pályának köszönheti, hiszen a versenyzők nevét, iskolá­ját titok fedte a, pontozók és a‘ bírák előtt, így aztán faggatódzni sem illett. Arról beszélgettünk Tóth Tihamér- ral, az intézet igazgatójával, -hogy másodszor lehetnek házigazdái e szakma leg­jobbjait megmozgató ver­sengésnek, pedig csak 1978- ban rendezték meg az elsőt Gyulán. Hogy miért esett a választás Csurgóra ? Erről Katona László, a zsűri elnö­ke nyilatkozott, aki a házi­gazdák szívélyességét és az átlagon felüli körülménye­ket dicsérte. Tény, hogy a csurgóiaknak kiváló lehető­ségeik vannak jó szakem­berek képzéséhez. Nem min­den iskolának adatik meg, hogy a szocialista országok­ból származó legkorszerűbb erő- és munkagépekkel ok­tathasson. Pedig kívánatos lenne, hiszen mind nagyobb szükség van a jól felkészült mezőgazdasági gépszerelők­re. A termelőszövetkezetek és az ’ állami gazdaságok gépparkjának jelentős része elhasználódott. Hogy a régi traktorok újra szánthassa­nak, vérbeli szerelőkre van szükség. Tóth Tihamér büsz­ke a tanítványaikra, az el­múlt öt éviben nem volt olyan verseny, 'ahol ne lett volna az első hat helyezett között csurgói diák. A hat között lenni pedig azt je­lenti', hogy soron kiviül ad­ják át a szakmunkás-bizo­nyítványt. Nagy veit hát a tét tegnap és tegnapelőtt. Gyorsaság, biztonság, pon­tosság — e három követel­ményt támasztották a pon­tozók a versenyzőkkel szem­ben, amikor azt figyelték, hogyan dolgoznak. Egy gya­korlott szakember talán még a. motor hangjából is felismeri, hogy hol a hiba. De mit csinál egy diák, ha azt kapta feladatul, hogy ke­resse meg: mi okozta az MTZ—80 motorjának hirte­len bekövetkezett teljesít­ménycsökkenését. Időn be­lül vagy időn. túl, de min­denki megtaláltál az ökokat, kijavította a porlasztó hibá­ját és a szelephézag elállí- tódását. Azt mondták a ver­senyzők, a legnehezebb az E—281 típusú szecskázó be­állítása. Egy fiatalember azonban akadt, aki .tizenöt perc helyett tíz alatt vég­zett. Ö a kettes rajtszámot visejite. Bent jártunk már a dél­utánban, amikor a verseny- bizottság bezárkózott az iro­dájába, hogy hosszas szá­molás után eldöntse, kik lesznek tagjai a „hatosfogat­nak”, melyik diákból lesz esté're szakmunkás. Az ered­mény megszületett, ám a névsor még mindig titok maradt. Hiszen csak az ün­nepélyes eredményhirdeté­sen bontották föl a lezárt borítékokat, s lett boldog egy-egy szám viselője. Erre az eseményre elíjött Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára és Gál Endre Csurgó tanácselnöke is. Az első hat helyezett: Spollár Péter (Csurgó), Deák Csaba (Sárospatak), Freidl Zoltán (Csurgó), Papp János (Kis- kunlaoháza), Katona Tibor (Püspökladány), Arany Fe­renc (Pápa). Spollár Péter egyes szám­mal lett az első, Freidl Zol­tán kettessel a harmadik. Mindkettőjüket Petrovics Győző és Kosa Károly szak­oktató készítette fel. Péter zákányi, és a gyékényesi téeszbe készülődik, Zoltán miikei, ő a, falujukban dol­gozik majd. A szakmunkás- bizonyítvány és a hivatalos díjak mellett mindegyikük­nek jutott a különdíjakból is, amelyeket egyebek kö­zött a megyei és a csurgói KlSZdűzottság, a Medosz, illetve az intézet ajánlott föd. v Nagy Jenő Sz. A. Á tantestületi műhelymunka segítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom