Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 80. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 6., vasárnap Események címszavakban Vasárnap: Gorbacsov ismét felhívja Washingtont az atomkí- sérletek moratóriumára és rendkívüli csúcstalálkozót javasol erről a kérdésről — Loginov szovjet külügyminiszterhelyettes bejelentése: Budapesten rendezik meg a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének következő ülését — A mozambiki elnök moszkvai tárgyalásai Hétfő: Választások Szudánban — A Biztonsági Tanács elnapolja a Líbia elleni amerikai akciókról folytatott vitát — Az ENSZ főtitkár latin-amerikai körútja — Az izraeli miniszterelnök Washingtonban Kedd: A római bíróság által felmentett Antonov végre hazautazhat Szófiába — Újabb olajáresés a nemzetközi piacokon — Sino- watz osztrák kancellár a szovjet fővárosban — Letartóztatások Dél-Afriká- ban Szerda: Megkezdődik a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa — Az újjáválasztott francia parlament első ülése, házelnök választás Csütörtök: A TWA légitársaság repülőgépe elleni merénylet visszhangja — A helsinki folyamat keretében, szakértői értekezlet ül össze Bernben, a személyek, intézmények -és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének céljából — Arafat arab csúcsot sürget Péntek: Az ENSZ új rendezési terve Ciprus ügyében — Az amerikai hadügyminiszter japán hadgyakorlaton vesz részt — Újabb hadijelentések az Irak és Irán között folyó háborúról Szombat: Amerikai kongresszusi képviselőket fogad az SZKP főtitkára, fontos Gorbacsov-nyilatkozat az algériai FLN hetilapjának, Dobrinyin, immár az SZKP KB titkári funkciójában Washingtonba utazik, a szovjet külügyminiszter fogadja az amerikai nagykövetet. A hét három kérdése s e kérdés megvitatására egy köztes csúcstalálkozót javasolt. Amerikai részről ezt siettek visszautasítani. Gorbacsov, a hét folyamán, több más alkalommal is ériintett nemzetközi problémákat, a mazmabiki elnökkel és az osztrák kancellárral történt találkozása során, valamint abban az interjúban, amit az algériai FLN párt hetilapjának adott. Az SZKP KB főtitkára fogadott amerikai kongresszusi képviselőket is (azok átnyújtották neki Reagan levelét, amelynek tartalmát eddig nem hozták nyilvánosságra), míg Sevard- nadze külügyminiszter a diplomata kérésére, az amerikai nagykövetet fogadta. A kép azzal válik teljessé, hogy Anatolij Dobrinyin, aki negyedszázadon át volt a Szovjetunió washingtoni nagykövete, új funkciójában, az SZKP KB titkáraként utazik az Egyesült Államokba, ahol várhatólag kedden fogadja Reagan 'elnök. E fehér házbeli megbeszélés arra a napra, április 8-ira esik majd, amikor az amerikaiak végre akarják hajtani első atomkísérletüket a szovjet moratórium március 31-i formális lejártát követően. Ha a kétségtelen felgyorsult diplomáciai mozgás lényegét akarjuk megragadni, egyszerű következtetésire juthatunk. A Szovjetunió szerint a szavak után a tetteknek kell következniük, míg az amerikaiak meg akarnak maradni a fegyverkezési versenyt és az egyoldalú fölényre való törekvést álcázó, általános kijelentéseknél. Moszkva — amint ezt Gorbacsov többízben is hangsúlyozta — kész folytatni a párbeszédet, készül a következő, tervezett csúcs- találkozóra is, amelyet az Egyesült Államokban tartanának meg. De a megbeszéléseknek gyakorlati eredményeket kellene letenniük a világpolitika asztalára. Sajnos az a tapasztalat, Moszkvában folytatott tárgyalásokat Samora Machel mozambiki államfő. A képen az afrikai politikus Andrej Gro- miko államfővel Milyen új fejlemények vannak a szovjet— amerikai viszonyban? A világpolitika munkahete — a hazaitól eltérően — nem volt szűkreszatoott, sőt különösképpen bővelkedett az eseményekben. Elsősorban a legfontosabb területen, a szovjet—amerikai kapcsolatrendszerben mutatkozott élénkség. A legtöbb jelentést, aligha véletlenül, Moszkváiból keltezték: szemmelláthatólag folytatódott az a kezdeményezés-sorozat, amellyel a Szovjetunió megpróbálja az ügyeket elmozdítani a holtpontról. Nagy figyelem kísérte Mihail Gorbacsov televíziós nyilatkozatát (az új stílus jegyei közé tartozhat e fontos média erőteljesebb fél- használása is), amelynek során a szovjet vezető az atomfegyver-kísérletek moratóriumának kiterjesztését hogy az Egyesült Államok sorozatosan visszalép a Genfben, tavaly novemberben elfogadott elvektől s nem hajlandó ésszerű kompromisszumok kimunkálására. Ellenkezőleg, amikor a Szovjetunió lépést tesz az amerikai javaslatok irányába, a megegyezés megkönnyítésére, Washington egy lépéssel rögtön távolodik. A nukleáris robbantások beszüntetése s a tárgyalások idejére moratórium (felfüggesztés, halasztás) elrendelése lehetne az a pont, ami legkönnyebben megragadható. Itt valóban nincsenek ellenőrzési nehézségek s az Egyesült Államok nem hivatkozhat arra, hogy lemaradt volna, Eddig általában több robbantást hajtott végre s tavaly augusztus 6-a, a Hirosima-ávfor- dulón elrendelt egyoldalú szovjet moratórium óta kilenc amerikai robbantás történt. Köztudomású, hogy az atomfegyverzet fejlesztéséhez é,s tökéletesítéséhez kísérleti robbantások is kellenek, ha ezeket leállítják, közelebb kerülhetnénk a hajsza mérsékléséhez, a nukleáris eszközöknek a jelenlegi szinten történő befagyasztásához. A moratórium kitűnő alkalom, de nam tartható fenn örökké egyoldalúiag, ha tehát az amerikaiak folytatják kísérletsorozataikat, a Szovjetunió is kénytelen lesz megfelelő választ adni. Gorbacsov ezért ja-vaisolt — hogy úgy mondjuk — rendkívüli 'csúcsértekezletet, „valahol Európában'’, ennek az egy kérdésnek megvitatására. Ettől létrejöhetne, sőt könnyebben létrejöhetne a kitűzött washingtoni csúcs. A köztes találkozón viszont nem tekintenék át az összes problémákat, hanem egyetlen kérdéssel, a moratóriummal foglalkoznának. Sajnos, az első amerikai válaszok negatívak voltak, de remélhetőleg nem ez volt az utolsó szó: a diplomáciai nagyüzem mindenképpen folytatódik.- . francia politikai társbérlet? A szocialista elnök és a jobboldali többségű parlament meg a Chirac-kor- mány sokat emlegetett politikai társbérlete viszonylag nyugodt körülmények között indult. Az első, kisebb viharok a jobboldali többségen belül keletkeztek, miután nam Giscard d’Estaing volt elnököt választották a nemzetgyűlés elnökévé, hanem Chaban-Delmas-1. (A jobboldali koalíció legerősebb osztagát az újga.ulleis- ták képezik, Chirac és Oha- ban-Delmas e párt tágjai, míg a giscardisták a második helyen állnak.) A közjáték jelzi, hogy a két év múlva esedékes elnökválasztások előtt könnyen megroppanhat a jobboldal egysége. Az első parlamenti ülések viszonylagos nyugalmából természetesen hiba lenne hosszabbtávú következtetésekre jutni. Párizsi politikai hagyomány egy rövid „kíméleti idő”, de anak lejártával — s ez vonatkozik a jelenlegi állapotokra is — kiéleződhetnek az ellentétek. A legnagyobb izgalmat egyelőre az a rendelkezés keltette, amely lazított a valutapiacok ellenőrzésén. Ennek nyomán esett a francia frank árfolyama s hírek keringenek egy lehetséges leértékelésről. A francia jobboldal elképzelései a rendeleti úton való kormányzásról s több gazdasági intézkedésről (az államosított szektor korlátozása stb.) mindenesetre kockázatosom tűnhetnek. Miként gyűrűzött tovább a TWA-gép elleni merénylet ügye? Az élet valósága úgylátszik minden képzelőerőt felülmúlhat. Azok a televízió- nézők, akik talán hitetlen- kedve nézték az Airport-so- roza.t legutóbbi filmjét, a nemzetközi politika híreiből kaphattak választ tamásko- dásukra. Robbanás a TWA menetrendszerű járatán: a légnyamáskülönbség által „kiszippantott” három generációs család: sikeres kényszerleszállás; az első nyomozási eredmények, egy terrorista nő szándékos késését plasztik'bombájót feltételezve ... Az emberi drámáknak azonban ezúttal is világpolitikai vetületp van. Nem lehetett hitelesen megállapítani, hogy kik voltak a tettesek, a szokásos névtelen telefonálók ezúttal az Al- Kasszam arab forradalmi sejtek nevében jelentkeztek, ilyen szervezet eddig még nem adott életjelt magáról. Kadhafi, közvetlenül a merénylet után, egyértelműen elhatárolta magát a robbantástól s az első amerikai vélemények sem utaltak bizonyítható líbiai kapcsolatokra. Természetesen a célzások nem maradtak el, majd néhány napon, belül, újabb hiteles bizonyítékok felmerülése nélkül, mindinkább Líbia került a célpontba. A jelek szerint a merénylet ügyét — amely az értelmetlen és bűnös terrorizmus újabb megnyilatkozása volt — egy megismétlésre kerülő, Líbia-ellenes akció- sorozat ürügyeként tartalékolhatják. Tartani kell tőle, hogy ismét „puskaporossá” válhat a Szidra-öböl környéke s folytatódik a terrorizmus és az állami szintre emelt ellenterror iszonyatos, veszélyes körforgása. Amely afféle ördögi kör, nehéz belőle kitörni. Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából ifjúsági nagygyűlést rendeztek a Városligetben. Képünkön: Szórádi Sándor, a KISZ KIB titkára ünnepi beszédet mond (TELEFOTÖ: Friedmann Endre—MTI—KS) Befejeződött a Bolgár KP XIII. kongresszusa Ismét Tod or Zs ívkor a párt főtitkára A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa pénteken plenáris ülésen összegezte az előző délutáni szekcióülések munkáját. Megerősítették a párt harminc éve folytatott politikai irányvonalát, amelyet „áprilisi politikának” neveznek. A pénteki ülésen felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a magyar delegáció vezetője is. Maróthy László a kongresszuson átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának szívélyes, elvtársi üdvözletét és jókívánságait, majd egyebek között ezt mondta: — Nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amelyekről számot adtak kongresszusukon. Vívmányaik értékét növeli, hogy azokért a korábbinál jóval nehezebb külső és belső feltételek közepette kellett megküzdeni. Kongresszusukon meggyőződhettünk arról, hogy a Bolgár Kommunista Pártnak az új helyzetben is van programja a fejlett szocialista társadalom építésének továbbvitelére, a gazdaság intenzív pályára való állítására, a tudomány és kultúra feladatainak ellátására. A magyar—bolgár kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy a két pánt törekvéseinek, a kormányzati szervek munkájának, a vállalatok, intézmények együttműködésének, népeink egymás iránti kölcsönös érdeklődésének köszönhetően az elmúlt időszakban tovább bővültek, gyarapodtak és az egyes ember számára is még inkább érzékelhetővé váltak. Jövendő programunknak is politikai együttműködésünk erősítését, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztését, a turizmus kölcsönös szélesítését tartjuk. Meggyőződésünk, hogy ez a magyar és bolgár nép igazi érdeke. Az MSZMP egy esztendővel ezelőtti, XIII. kongresszusára kitérve elmondta, hogy megerősítettük pártunk bevált, a nép támogatását élvező politikai irányvonaléit. Most az a fontos érdekünk, hogy országunkban még szélesebbre tárjuk a kapukat a nép alkotó energiájának mozgósítása előtt. Ebben a törekvésünkben kitüntetett hely illeti meg a szocialista d em akrácia további aj 1 asz- tését. — A mi társadalomépítő munkánkhoz — mint mondotta — felhasználjuk a testvéri szocialista országok tapasztalatait. ösztönző példaként tekintünk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresz- szusára, amely az új jelenségek iránti nagy fogékonysággal — lenini módon — elvi következetességgel és a gyakorlati megoldások irányában nyitottan foglalt állást a szocialista építés korszakos kérdéseiben. Munkánkhoz nagy biztonságot jelent a Varsói Szerződés nyújtotta oltalom, gazdasági terveink megalapozottságát pedig a KGST-ben folytatott együttműködés biztosítja. A Magyar Népköztársaság a jövőben, is aktívan munkálkodik azon, hogy tovább erősödjék és tartalmában gazdagodjék a szocialista országok egysége és összefor- rottsága. Maróthy László hangsúlyozta, hogy szocialista építőmunikánkhoz békére van szükségünk. A Szovjetunió és a szocialista országok aktív külpolitikája, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd szélesítésére irányuló tevékenysége is a nemzetközi viszonyok javulásait kívánja elősegíteni. Végezetül a kongresszusnak további alkotó munkát, gyümölcsöző eszmecserét, határozatuk megvalósításához pártunk és népünk neveiben sok sikert kívánt. A kongresszus szombat délelőtti teljes ülésén befejeződött a vita az előterjesztett tervezetekről. A vita lezárása után Ge- orgi Atanaszov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke határozathozatalra terjesztette elő a KB beszámolóját, Todor Z sivkov ahhoz fűzött szóbeli kiegészítésével, valamint a Bolgár Nép- köztársaság öt évre (1986— 1990), valamint 2000-ig szóló. társadalmi, gazdasági és kulturális fejlesztési terve kongresszusi irányelveit. Georgi Atanaszov megállapítása szerint e tervezetek elemzően és kritikusan foglalkoznak a beszámolási időszakkal, feltárják az eredményeket és rámutatnak a feladatokra abban a tevékenységben, amelyet a bolgár párt a fejlett szocialista társadalom érdekében kifejt. A küldöttek mindkét javaslatot egyhangú igenlő szavazattal kongresszusi határozattá emelték. E határozatok felhívással fordulnak minden bolgár kommunistához, az ország egész népéhez, hogy a párt bevált áprilisi irányvonalát követve tegyenek meg mindent a kitűzött célok megvalósításáért. Egy további előterjesztésben elhangzott javaslatot elfogadva a kongresszus kisebb módosításokat és kiegészítéseket határozott el a BKP szervezeti szabályzatában. Ezzel a bolgár kommunisták fóruma befejezte nyilvános tanácskozását. A küldöttek délután zárt ülést tartottak, és megválasztották a párt vezető szerveit. Ismét Todor Zsivkovot választották meg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává. Az újjáválasztott központi bizottság szombaton megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a politikai bizottság tagjait és póttagjait a kb titkárait. A testület ugyanazoknak a személyeknek szavazott bizalmat, akik már a kongresszus előtt is betöltötték e tisztségeket. így a 11 tagú politikai bizottság tagja: Todor Zsivkov, Grisa Filipov, Dob- ri Dzsurov, Jordan Jotov, Milko Balev, Ognyan Doj- nov, Pencso Kubadinszki, Petar Mladenov, Sztanko Todorov, Csudomir Alek- szandrov, Georgi Atanaszov. A pb póttagjai: Andrej Lukanov, Georgi Jordanov, Grigor Sztoicskov, Sztojan Markov, Dimitar Sztojanov. Petar Djulgerov. A központi bizottság titkárai: Milko Balev, Dimitar Sztanisev, Grisa Filipov, Jordan Jotov, Sztojan Mihajlov, Vaszil Canov, Kiril Zarev, Emil Hrisztov, Csudomir Alekszandrov. Mihail Gorbacsov amerikai képviselőket fogadott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a Kremliben fogadta Dante Fascellt, a washingtoni képviselőház külügyi bizottságának elnökét és William S. Broomfield republikánus párti szenátort. Mindkettőt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának külügyi bizottsága hívta meg a Szovjetunióba. A találkozón Gorbacsov részletesen, értékelte a szovjet—amerikai kapcsolatok állapotát a genfi csúcstalálkozó után. Emlékeztet azokra a javaslatokra és intézkedésekre, amelyeket a Szovjetunió indítványozott ebben az időszakban, Mihail Gorbacsov jellemzése szerint az amerikai fél magatartása ebben az időszakban nem felel meg a Genfben kinyilvánított egyetértésnek abban a kardinális kérdésiben, hogy megengedhetetlen a nukleáris háború és az egymással szembeni fölényre való törekvés.
