Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
1986. április 1., kedd Somogyi Néplap 5 ______TV-NÉZÓ Ü nnepi ismétlések Megyei népzenei verseny Hajlik a meggyfa címmel általános iskolák énekszó- ldstáinak, középiskolásaknak és hangszeren játszó előadóknak megyei versenyt rendeztek szombaton a Kilián György Városi Művelődési Központban. Javarészt általános iskolások indultak a hangszeresek versenyén. Nyakas József, a zsűri elnöke azt mondta, amikor értékelte a produkciókat, hogy örvendetesen nőtt az együttesek száma. Többségük furulyával mutatkozott be. Néhány szólista azonban megszólaltatta a pásztorfuruliyát is. Bodor Emese díjat is kapott érte. A bíráló bizottság tagjai más népi hangszerek megszólaltatására is számítottak, s abban bíznak, hogy a következő versenyen már többször szólal meg ez a sokszínű hangszercsalád. A középiskolások, akik az általános iskolában esetleg még játszottak különféle hangszereken, mintha lemondtak volna a zene élvezetéről, a muzsikálás öröméről. A megállapítás mellé javaslat is született: a középiskolai énektanárok az eddiginél hatékonyabban működjenek együtt a zeneiskolai tanárokkal. Olsvai Imre értékelte a Hajlik a meggyfa megyei versenyen részt vett hatvan általános iskolás népdalénekes produkcióját. A felkészítő énektanárok segítsége és szaktudásának kamatoztatása nélkül aligha hallottunk volna ilyen szép. gazdag műsort. — A magyar népdal színes csokrát állították össze a versenyzők. Örömmel hallottuk a hagyományápolókat, akik a legnehezebb dallamok megszólaltatásában is jeleskedtek — mondta a zsűri elnöke. — A versenyzők az új típusú népdalokból is az igényesebbeket választották. Néhány fogyatékosságról is szólt Olsvai Imre: többet kell törődni az énekeseknek a szöveg kiejtéssel, a ritmushűséggel. A megyei népzenei versenyen a KISZ különdíját kapta meg a Tóth Lajos iskola furulyazenekara (felkészítő tanár dr. Kerekesné Pytel Anna). Nagydíj kapott Kiírják Tímea gamasi diák. a Munkácsy gimnázium tanulója, valamint Bodor Emese lengyeltóti tanuló. Tízen kaptak nívódíjat. Két nagydíjat osztottak ki az általános iskolás énekeseknek. Farkas Imre somogyjádi tanuló Mike Renáta barcsi diák vette át a legjobbaknak járó jutalmat. Tizenketten kaptak nívódíjat ebben a kategóriában. Az ismétlés a tudás anyja — hogy honnan származik ez a kijelentés, arra bizonyára valamelyik műsorában már megválaszolt — húsz forintos kérdésként — Rózsa György. Azért Rózsa György jutott eszembe, mert a húsvéti tévé-naptár szombati főműsorán szokásos kicsattanó jókedvével ő konferálta be a Televarieté attrakcióit. Hogy minek szánta a műsort a tv, azt még csak megértem: könnyű, izgalmas, látványos másfél órának. De hogy se füle, se farka ne legyen en-eek a ró- zsagyörgyi turmixnak. A húsvéti adás egyébként ezúttal is úgy volt, mint a tótok kocsijai, mindenki ráülhetett. Mindenki megtalálta a számítását. Olyannyira, hogy most aprólékos pontossággal mindent megtudhattak a húsvét hiedelemvilágáról, szokásairól, néprajzáról. Lásd: vasárnap délután a Húsvéti szokások, aztán a Hét, este pedig a Passió. Fentebb írom: mindenki megtalálta a számítását, úgy szerkesztették egybe a háromnapos műsort. Ez annyira igaz, hogy aki mondjuk öt-tíz-tize' 1 éve nem tudott tévét cenni, anak most a húsvétban újra megérett a fonyadt tegnapi gyümölcs. Arról van szó ugyanis, hogy a lelkesen aláhúzott főműsorok, a nézői kíváncsiságot leginkább kiváltó — és Szecskő Tamáséknak a legtöbb munkát adó — közvetítéseknek kicsit ezúttal áporodott szaguk volt. Elkezdődött ez már szombaton, s ismételtünk is, amennyi csak belefért. Így láttuk megint a Pármai Kolostor epizódját, az Elnök eltrablásái, a Lusitána elsüly- lyesztéeét. A Bach zenei közvetítésre és Machbethre ne is gondoljak. Ha választani lehetett volna, akkor már miért nem kaptuk mag Polanski világhírű Machbet- jét? Nehogy követelőzésnek tűnjön, de másnap már egy falat főtt sonka sem ment le jóízűen a számon, amikor az istenáldotta tehetségű Básti Lajos egy könnyedebb filmjében, Ruttkai Évával próbálta gyerekkorom falusi mozijában látott filmet újra elómvarázsolni. Teát ittam bánatomban a Bobby Dieerfield alatt is, hiszen A1 Pacino-t jó öt éve ugyancsak láthattuk már a lelkibánatag Forma 1 hős szerepében. Most már csak a tegnapi adást kellett türelmesen végignéznem, hátha azt — az utolsó ünnepi nap, nosza mindent bele — frissiből csinálták. Azonban ott az 1982-es VB góljai potyogtak újfent. A kettesre kapcsolva Gelléri Andor Em e kitűnő művéből készült Egy önérzet története cím'" tv-játékot láthattam meginh Igaz, a Sivatagi show legalább új volt nekem. Jemie Uys fantasztikusan megcsinált — természet bohóságairól szóló — filmjéről ugyanis lemaradtam öt éve a moziban. Békés József Hódít a számítógép A gazdasági élet nehézségei, változásai a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat működésében is éreztették (éreztetik) hatásukat, főként az anyagi lehetőséget illetően. Csökkent az állami támogatás, következésképpen a TIT is arra törekszik, hogy hatékonyabban gazdálkodjék, hogy „kínálata" az eddiginél jobban alkalmazkodjék a „kereslethez", természetesen anélkül, hogy közművelődési céljait feladná. Az ezzel kapcsolatos eddigi eredményekről, gondokról és a legújabb elképzelésekről, ötletekről beszélgettünk Seer Nándorral, a TIT siófoki titkárával. — A hagyományos előadások mellett egyre inkább egy gyakorlatiasabb ismeret- terjesztés kerül előtérbe: az olyan jellegű szakmai tanfolyamok a legnépszerűbbek, amelyeknek elvégzése szinte azonnal haszonnal jár — mondta. — Például aki kertészkedés révén kíván némi többletjövedelemhez jutni, nem sajnálja az időt és a fáradságot arra sem, hogy egy ilyen témájú tanfolyamot elvégezzen. Ez természetesen vonatkozik a többi szakmára is. A közelmúltban felmérést végeztünk az általunk szervezett tanfolyamok hallgatói körében, s a többi között megtudtuk, hogy sokan egy-egy második szakma elsajátítása céljából jelentkeztek. A legtöbb „pálya- elhagyó” a gépkocsivezetők köréből kerül ki, akik főként egészségi okból változtatnak foglalkozást, s végzik el például a kazánfűtői vagy a motorfűrész-kezelői tanfolyamot. Az említett fölmérés győzött meg bennünket arról is, hogy Siófokon (ahol elég sok videokészülék van már a családok tulajdonában) egy videotechnikával foglalkozó tanfolyamra is szükség lenne. Ugyanis sokan éppen a hozzáértés híján nem tudják kellően kihasználni a készüléket. (Hamarosan megszervezzük a tanfolyamot.) Mintegy fél évtizede még 900 előadást kértek a TIT-tői a SZOT- üdülők évente, ám anyagi lehetőség híján most már A TIT „kínálata” csak 250-et. Ezt némiképp ellensúlyozza az az országjárás-vezetőképző tanfolyam, amelyet a SZOT dolgozóinak rendeztünk. A siófoki és a környéki vállalatokkal sikerült jó kapcsolatot teremtenünk. Különböző át- és továbbképző tanfolyamokat szervezünk a dolgozók számára (biztonságtechnikai, tűzvédelmi, hegesztő stb.), a múlt évben például 45-öt. Ugyancsak számos rendezvényünk van a Közlekedési Minisztérium földvári üdülőjében. Balatonvilágoson most fejeztünk be egy kazánfűtői tanfolyamot, Fonyódon ugyancsak. Hódít a basic. Három hónapja foglalkozunk számítógépes képzéssel: két alapfokú és egy haladók számára rendezett tanfolyamot fejeztünk már be. Több vállalat, például a DRW és a Településtisztasági és Kertészeti Vállalat részére tartunk számítógépes tanfolyamot, s hamarosan Balatonvilágoson is megkezc^ődik. a képzés. Az a tapasztalatunk, hogy a vállalatok a különböző típusú számítógépek közül nem mindegyiket tudják megfelelően hasznájni. Egyrészt mert a vásárláskor nem győződtek meg arról, hogy a gép alkalmas-e arra, amire használni akarják, másrészt mert programot nem kapnak hozzá, illetve a program esetenként többe kerülne, mint a gép. Ezért a vállalatok illetékeseinek is szervezünk egy tanfolyamot, amely megismertetné velük a különböző gépek lehetőségeit. — Tapasztalható-e némi fejlődés a nyelvoktatásban Magyarország második legnagyobb idegenforgalmi központjában? — A dicsekvés még most sem indokolt, de némi fejlődés azért megállapítható. Régebben az volt a jellemző, hogy nagyon sokan jelentkeztek az idegen nyelvű tanfolyamokra, de sokan a GB óráig- sem jutottak el. lemorzsolódtak, nem vállalkoztak a nyelvvizsgára. Most már az idegenforgalmi vállalatok, utazási irodák, kereskedelmi cégek megkívánják dolgozóiktól a nyelvvizsgát — prémium, nyereség függ tőle —, s gzzal is ösztönzik őket, hogy sikeres nyelvvizsga esetén visszafizetik a tandíjat. Ez az oka annak, hogy mostanában kevesebb a résztvevő, illetve ennek köszönhető, hogy a tanfolyamaink eredményesebbek. Nem kis gondot okoz a nyelvtanárhiány Siófokon. A megfelelő képzettséggel rendelkező oktatók idejét a magánórák töltik ki, kevesen vállalnak munkát a TIT-nél. Egy nemrég szervezett angol tanfolyamra például Kaposváron kértünk fel tanárt; aki egyébként a videotechnika révén középfokú nyelvvizsgára készíti fel a hallgatókat. Szeretnénk elérni, hogy legalább az alapfokú nyelvvizsgát Siófokon tehessék le tanulóink. — Az idén nyáron is szervez a TIT nyelvi tábort a gyerekeknek? — Igen, mégpedig a tavalyinál fejlettebb formában. Az idén ugyanis egész napos lesz a tábor, tehát nemcsak délelőtt foglalkozunk a gyerekekkel, hanem — a szülők kérésére — délután is. Ebédről is gondoskodunk számukra. Ügy tervezzük, hogy a délelőtti órákban tanulják a német, illetve az angol nyelvet, uelután pedig vagy számítógéppel „játszhatnak", vagy karatetanfolyamon vehetnek részt. Egyébként a karateoktatást is megkezdtük már Siófokon: 15 gyerekkel foglalkozik az edző. Üszás- oktatást szintén tervezünk a nyáron. Ezenkívül szeretnénk részt vállalni a zeneoktatásban. Ugyanis meggyőződtünk arról, hogy a városban és környékén többen szerelnének valamilyen hangszeren, főként zongorán játszani, mint amennyit a zeneiskola „elbír”. Egyelőre zongoraoktatást vállalunk, de később, az érdeklődéstől függően más hangszerekkel is megpróbálkozunk. Sz. A. Tüz zománclegendák Honty Márta iparművész munkáiból nyílt kiállítás a Kaposvári Villamossági Gyár klubhelyiségében. Az elhelyezés is sugallja: két nagy csoportra oszianak a kiállított táblák. A kisebb méretű, majdnem négyzet alakú kompozíciókon a szimmetria, a motívumok ismétlése, olykor halmozása a fő rendező elv. Talán az évszakokat jelképezi az Újévi köszöntő négy stilizált madara. Népies ihletésű virág- és állatmotívumok egymás mellé zsúfolásával alkot sajátságos kompozíciót az Ősz, a Farsang, a Tavasz ébredése. Míg a kis méretű munkákon a kék és a piros szín uralkodik, a nagyobb álló alakokon újszerűleg hat egy- egy szokatlan zománc alkalmazása. A színvilág azonban ezeken is mindig harmonikus, visszafogott, többnyire egy-egy szín árnyalataiból áll ősze. A művésznő szívesen fordul témáért a népi hiedelemvilághoz. Csodafejű szarvas, tál- tos, bikának, lónak öltözött alaknskodók fura szörny- alakjai száz meg száz régi mesét, legendát, babonát idéznek. A tűzzománckészítés technikája korlátokat szab az alkotó számára. Geometriai formákat, nagyobb, egységes színfoltokat szoktunk meg ebben a műfajban. Ezért különösen érdekes néhány olyan kép, melyén a művésznő szinte meghazudtolta a technika adta korlátokat. Könnyedén bánik színnel és formával egyaránt. Egymás mellet állították ki például — remek kontraszként — a Pártást és a Boszorkányt. Az előbbin a nyersfehér szín és a könnyed, kacskaringós vonalak a kézzel szőtt, gondo- t san hímzet textília légiességét idézik. Fiatal, gyengéd, illanó lesz tőle a figura. Mellette a boszorkányt fura módon szintén virágokból, szívekből és pöttyökből építette. Mégis a kompozíció egészét nézve, s főleg a komor, sötét színek hatására visszataszító, barátságtalan banya lett belőle. Néhány képpel arrébb megint tünemény villan elénk: apró virágok hátterében, hullámokon lebegve, finom pasztellszínekben pompázik itt a Gyöngy koszorús lány. Aztán megint egy szörnyalak, kezén, lábán elrettentő karmok . .. Széjpség és rútság, éles mértani formák és hajladozó majorannaág, ördögpata és glória — mindezek meglehetősen ellentétes fogalmak. Ebbe a szépségesen naiv, legendás alkotói világba azonban — az ihletett művész jóvoltából — valamennyien beleférnek. T. K.
