Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-05-01 / 101. szám

1986. április 30., szerda Somogyi Néplap 5 Bensőséges ünnepség KANYAR JÓZSEF HETVENÉVES Hetvenéves Kanyar József, a történettudományok dok­tora, a megyei levéltár igaz­gatója. Eseményekben és eredményekben gazdag hét évtized áll mögötte. Pálya­társak, pedagógusok, megyei vezetők mentek el a Kilián György Városi Művelődési Központba munkásságát, életművét méltatni. Dr. Novák Ferenc, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára, T. Mérey Klára törté­nész, Tóth Gábor, a »nép­front honismereti bizottsá­gának munkatársa, Mike Györgyi lábodi pedagógus, dr. Gál József marcali és Reöthy Ferenc balatonsze- mesi helytörténész, dr. Ro­zsos István főorvos, a me­gyei tudósklub ál-elnöke és Laczkó' András, a Somogy főszerkesztője köszöntötte a hetvenedik születésnapját ünneplő levéltár-igazgatót. Szavaiból sikeres pályakép rajzolódott ki. Kevés embernek adatott meg, hogy szülőföldjéért olyan sokat tehessen,' mint Kanyar József. S kevés em­ber akar érte olyan sokat tenni, mint éppen ő. Ezért is érezte joggal — csaknem negyven esztendővel ezelőtt —, hogy hazaérkezett, ami­kor pécsi évei után Kapos­várra, a levéltárhoz került. Vitalitása, energiái akkor még kevésbé fordultak a tu­dományos munka, a tudo­mány- és kiadványszervezés felé, tétlenül azonban soha­sem tudott ülni. Döntő szere­pet vállalt a Somogyi Népi Együttes megalakulásában, vezetésében. Énekkart irányí­tott, hazai és külföldi ven­dégszereplésekre vitte az együttest. S közben egyre markán­sabban öltött benne alakot a kutató. A hatvanas évek közepétől — amikor az együttes megszűnt — kezdte kutatásainak eredményeit publikálni. Vizsgálta a pa­rasztság és a föld viszonyát, a somogyi művelődés ezerfelé indázó történetét, a balatoni fürdőkultúra kialakulásának folyamatát. Sok mindennel foglalkozott száznál több ta­nulmányában, közleményé­ben. Könyvek szerzőségét jegyzi a neve — köztük a megyei történetbarátoknak kedves Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Ka­nyar tanulmányairól mun­kássága szerves egységben állt életre szóló elkötelezett­ségével : lassacskán kibon­totta, szintézissé emelte a ré­gió jellegzetességeit. Elköte­lezettsége legjobban a Dél- Dunántúl iskolai viszonyai­nak kutatásában érzékelhető, hiszen ma is azt mondja: a jövendő alapvető intézménye a magyar iskola. Tudományos munkájával párhuzamosan bontakozott ki tudomány- és kiadvány­szervezői tevékenysége. Ti­zenhatodik alkalommal je­lent meg a levéltári év­könyv, szakmai körökben is jegyzett eredményekkel. Szá­mos szellemi vállalkozásnak teremtett alkalmat, hogy a Somogyi Almanach sorozat köteteként napvilágot lásson. Monográfiák a megye váro­sainak múltjából, a levéltár és az iskola sorozat révén a kaposvári intézmény a hely- törtónetkutatás egyik fon­tos, országos bázisává vált. Énről emllékezjteik meg me­leg szavakkal azok a kuta­tók, akiknek munkáját se­gítette Kanyar József. A hetvenedik születésna­pon rendezett ünnepségen Molnár József, a Művelődési Minisztérium levéltári osztá­lyának vezetője fölolvasta Köpeczi Béla levelét. A mi­niszter megköszönte azt a munkát, gmellyel a kaposvá­ri intézmény „az egyik leg­fontosabb vidéki levéltárrá vált”. Az ünnepi alkalmat tán­cosok, hagyományőrző együt­tesek fellépése, diákszínpadi produkció és kórusmuzsika tette bensőségessé. Csupor Tibor Rippl-Róhai-emlékkiállitás 1861, május 23-án szüle­tett Rippl-Rónai József. Születésének 125. évforduló­ja több olyan megemlékezés­re is alkalmat ad és. fogad­ni, amelyek azok számára is közelebb fogják vinni képeit, akik eddig kevéssé ismer­ték, és ritkábban látott al­kotásokat és dokumentumo­kat tárnak a tájékozottabb érdeklődők elé:* a Somogy Megyei Múzeumban máris láthatók ritkán kiállított, féltve őrzött rajzai. A tele­vízió érdekes, különlegesen szerkesztett műsorral készül az évfordulóra. Gyula város múzeuma ar­ra vállalkozott, hogy Rippl- Rónai József pályaívének egészét felvázoló »kiállítással kedveskedjék, hiszen az al­földi város művészetkedve- lőiinefc Budapestre, Kapos­várra, Pécsre, de legköze­lebb Szegedre kellett utaz­niuk, ha R'iippl-Rónai festé­szetével ismerkedni akartak. Á tárlatot természetesen nem nagy számú és a főmű­veiket felvonultató anyagból rendezhették meg, hiszen a Magyar Nemzeti Galéria, a Jianus Pannonius Múzeum Modern Képtára és a mi Ráma-hegyi Rippl-Rónai villa sem nélkülözheti ép­pen az évforduló idősza­kában a legreprezientánsafob műveket. Mindezek ellené­re a gyulai kiállítás imponá­ló következetességgel és szá­mos jelentős alkotással tud­ja a festő pályaképét végig követni. A „fekete korsza­kot” az Apám és anyám kettős portréja képviseli. A franciaországi évekre, a pá­rizsi művészeti életben való tevőleges részvételére Bon­nard arcképe utal. A század­forduló körül Rippl-Rónai palettája megszínesedik. 1903-ban készült a Flox és Filox című kép, amelyen sűrítetten jelentkezik szá­mos kedvelt motívuma: a csíkoshuzatú fcarosszék, az egymásba nyíló intim ente­riőr, a csendes magányban üldögélő öregasszony, a nyu­godtan hevarésző kutyák, a színes virágok. A kaposvári múzeum gyűjteményéből hat fest­Vezető pedagógusok Egy fecske nem csinál nyarat — tartja a közmon­dás. Tegyük hozzá, hogy kettő sem... Kaposváron a múlt évi miniszteri rendelet alapján mindössze ketten kapták meg a vezető peda­gógus címet, s a vele járó legkevesebb ötszáz forint fi­zetésemelést, amit az isko­láknak kell kigazdálkodniuk. Böröcz Jánosné és dr. Rupiszauer Jánosné a kapos­vári kisegítő iskola elismert két gyógypedagógusa. A két kaposvári vezető pedagógus tehát"’ egy munkahelyen dol­gozik. Kiemelkedően végzik munkájukat, hivatásuknak tekintik a gyógypedagógiát. Böröcz Jánosné 1960-ban vé­gezte el a főiskolát, a ka­posvári kisegítő iskolában tanít azóta is. — Matematikát, anyanyel­vet és irodalmat, valamint földrajzot és természetisme­retet tanítok. A matematiká­ra specializálódtam, az a kedvenc tantárgyam, ennek a munkaközösségnek vagyok a vezetője. Alapjában véve azonban gyógypedagógusnak tekintem magam. — Mit szólt hozzá, hogy vezető pedagógus lett? — Nagy felelősséggel járó elismerés ez, óim a feladataim ugyanazok, mint eddig vol­tak. Ügy érzem, a címet munkásságommal érdemel­tem ki, s eddig sem pa­naszkodhattam kollégáim megbecsülésének hiányára. — Nincsenek máris irigyei a tantestületben, vagy in­kább példaképnek tartják? — Nem hiszem, hogy len­nének irigyeim, de példa­képnek sem tartom magam. A kollégáim tudják, hogy számíthatnak rám, szívesen segítek nekik. Általában zárkózott természetű va­gyok, de az érdeklődők előtt nem csukom be az ajtót. Dr. Rumszauer Jánosné egy tanévvel korábban lépett a kaposvári kisegítő iskola katedrájára, mint kolléganő­nője. — Az első osztályba be­iratkozott gyerekek tanul­mányi munkáját, személyi­ségfejlődését tizennégy éves korukig végigkísérhettem. Mondhatom úgy is, hogy én állítottam őket munkába, miután eleget tettek a tan­tervi követelményeknek. Ezt a folyamatot végigkísérni nagyszerű munka. — Mindent tanított? — Csak földrajzot nem. Higgye el, nagyszerű érzés, hogy valamennyi tantárgy­ban otthonosan érzem ma­gam. A teljesség érzését kel­ti. De elsősorban én is gyógypedagógus vagyok. Dr. Rumszauer Jánosné is munkaközösség-vezető. Tehát eddig is elismert pedagógus volt. — Nem megelőlegezett bi­zalom, hanem pedagógiai munkánk alapján kajvUik ezt a címet. — mondta.'' Mivel a kisegítő iskola két pedagógusa még ugyancsak kivétel Kaposváron, megkér­deztem Kamper Antal igaz­gatót, hogyan oldották meg a minősítésnek ezt a módját, illetve hogyan teremtették meg hozzá az anyagi ala­pot? — Tantestületünkben negy­venkét gyógypedagógus dol­gozik, többségük törzsgárda- tagnak számít, itt kezdték sokan a pályát. A két vezető pedagógus szakmai munkáját eddig is sokra becsültük. Szorgalmazója volt a cím odaítélésének az iskolai párt- alapszervezet és a szakszer­vezeti bizottság is. Közösen tettük a javaslatot. Az anyagi alapot pedig úgy te- rentettük meg, hogy az ál­láshelyváltozásoknál fennma­radt, az intézmény számlá­ján levő bérkülönbözetet a vezető pedagógusok elismeré­sére fordítottuk... — És ha netán nincs ilyen bérkülönbözet? — Mások terhére is kiad­tuk volna a címhez járó pénzt. Aki többet tesz, an­nak megjár az elismerés. H. B. HÉTVÉGI tájoló Elsősorban most jó időre volna szükség — az ünnep­re. Megyénk városaiban is felvonulnak a dolgozók csü­törtökön, s a megyeszékhe­lyen is több helyütt szóra­kozhatnak a kikapcsolódni vágyók. A cseri parkban már évtizedes hagyományai van­nak a majálisnak. Aki azonban vízpartra vágyik, elég, ha a Desedáig megy: e napon ott is majálist ren­deznek a húskombinát fia­taljai. A tóparton is szín­vonalas kulturális progra­mokat láthatnak az érdek­lődők. A műsorok túlnyomórészt a gyerekeknek szólnak, ám este már a felnőttebb kor­osztályok is találnak ma­guknak megfelelő szórako­zást. Csurgó rangos esemény színhelye lesz: csütörtökön kezdődnek — s négy napig tartanak — a tizedik alka­lommal megrendezett orszá­gos diákszínjátszó-napok. Hazánk minden részéből ér­keznek amatőr középiskolás- és szakközépiskolás-csopor­tok, hogy számot adjanak művészi fejlődésükről. Szí­nes kulturális programok is kapcsolódnak az esemény­hez; csütörtökön este bizo­nyára jól szolgálja majd a fiatalok kikapcsolódását Má­té Gábor Kosztolányi-estje, vagy másnap Cseh Tamás műsora. A csurgói rendez­vényből ízelítőt kapnak a nagyatádi fiatalok is, hiszen szombaton este a „fiatalok háza” programsorozatának egyik száma épp a csurgói diákszínjátszó-napok ven­dégegyüttesének föllépése lesz. Szerepel ezenkívül még a kínálatban videovetítés (Gyors Lady, színes angol film), valamint filmplakát- kiállítás. Este itt is, mint annyi más -helyen a megyé­ben, diszkó várja a fiatalo­kat. Siófokon pénteken este a művelődési házban működő pop-rockklub meghívására a nemrég debütált új Som La- jos-csapat, a Senator ad koncertet. Az előadás hét órakor kezdődik. Legnagyobb igazuk való­színűleg azoknak lesz, akik — ha az idő engedi — a lehetőségeket kihasználva útra kelnek, s kirándulnak. Ha átutaznak az alábbi vá­rosokon, ajánljuk a követke­ző kiállítások megtekintését. Nagyatádon Sárái János kékfestő, népi iparművész kiállítása még hétfőig nyit­va lesz; akik a Balatont vá­lasztják, Boglárlellén a Tó­parti Galériában csütörtö­kön kilenc órakor megnyíló Krizmanics Ágnes grafikus kiállítását tekinthetik meg. (Pogány Gábor művészettör­ténész mond bevezetőt.) Kaposváron Tenk László festőművész képei várják a látogatókat a Somogyi Kép­tárban és a Bernáth Aurél- teremben egyaránt. A Kilián György Városi Művelődési Központban egy izgalmas bemutató részesei lehetünk, Fsa Laurema finn kinetikus szobrász kiállításán. (Képünk a művész egy alkotását áb­rázolja.) Sajtó­kapcsolatok A híd túl messze van Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke április 20. és 28. között lá­tomást tett Irakban és Gö­rögországban. Mindkét or­szágiban. megbeszélést foly­tatott a sajtó és tájékozta­tási kapcsolatok helyzetétől és fejlesztésének lehetőségei­ről. Bagdadban a Tájékoztatási Hivatal elnökét fogadta La­ti/ Nuszajjif Dzsaszim tájé­koztatási és kulturális mi­niszter, valamint Visam al- Zahavi külügyminiszter-he­lyettes. Gyulán meny és pasztell mellett a Dürer terem falára került huszonöt Rippl-Rónai totl- rajzai alapján készült erede­ti litográfia is. A késői HLppl-ikorszakot néhány érdekes, karaiteterisz.- tikus portré tárja a látoga­tók elé, így Kaposvárról egy Leány fej, a Kalapos nő és Nagyatádi Szabó István arc­képe, a pécsi gyűjteményből Bányai Zorka érzelemtoli fi­nomságú aromása és Nemes Marcell portréja, a Nemzeti Galériából pedig a Nyugat szerkesztője, Osvát Ernőé. A huszonöt festményt és paszitellt, továbbá harminc gnafiikiát felvonultató tártat, amely ha nem is a legfőbb művek alapján — hála Ibos Éva művészettörténész éntő, koncepciózus rendezé­sének —, de mégis művé­szettörténeti alapossággal mutatja be Gyula váróig kö­zönségének Rippl-Rónai Jó­zsef munkásságát, mely két hónapig látható a Dürer- tenemiben. Pogány Gábor A második világháború pe­dig még túl közel. Másfél évtizeddel ezelőtt néhány napot a hollandiai Arnhem- ben töltöttem. A Rajna partján sétálgattunk, amikor egy kis csoportból kivált egy nő, odajött hozzánk és an­golul megkérdezte: tudjuk-e, hol van a katonai temető? Megmagyaráztuk, hogy mi is idegenek vagyunk; sajnál­koztunk, hogy_ nem tudtunk a segítségükre’ lenni. Aztán ebédnél vendéglátóinktól megkérdeztük, mit jelentett ez az érdeklődés. Akkor be­széltek nekünk az arnhemi csatáról, amelyben sok an­gol katona is életét vesz­tette; oft nyugszanak a ka­tonai temetőben. Ez az emlék idéződött föl bennem most, hogy a tele­vízió sugározza A híd túl messze van című angol film­drámát. Cornelius Ryan könyve, amelynek alapján készült, kapható könyves­boltjainkban.) Az Oscar-díjas rendező, Richard Attenborough pa­rádés színészgárdát hívott meg a tragikus történelmi események megidézéséhez. Világsztárok vonulnak fel: egyikük sem szorul bemuta­tásra, szerepeiből, rendezé­seikből a magyar közönség is jól ismeri valamennyiü- ket. Ha mégsem olyan jól, hát segítünk emlékezetükbe idézni őket néhány adattal. Kezdjük Dirk Bogarde-dal\ Ö volt a Halál Velencében von Aschenbachja, Thomas Mann regényének- Luchino Visconti rendezte filmválto­zatában. James Bond megelevenítő- jeként kapta szárnyára a vi­lághír nyugaton Sean Con- neryt. Hamarosan szabadul­ni igyekezett ettől a figurá­tól, s eljutott addig, hogy vezető sáterepet vállalt A jégsziget foglyai című szov­jet—olasz produkcióban, Amundsent alakította. Leg­utóbb a tévében a Gyilkos­ság az Orient expresszen egyik szerepében láthattuk. Ryan O'Neal bűbájos kis­lányával, az azóta felnőtt színész Tatommal játszott a Papírholdban (az apát és leányát alakították). A vi­lághírt korábban szerezte meg — mint a Love Story (1970) férfi főszereplője. Gene Hackman azon ke­vés filmszínész közé tarto­zik, aki meglehetősen későn futott be. Már tíz éve fil­mezett. amikor A francia kapcsolat főszerepével kiug­rott, Oscar-díjat kapott. Olyan filmekben láthattuk, mint A madárijesztő, A do­minó-elv, A farmer felesé­ge. Michael Caine egyformán számít angol és amerikai színésznek; felváltva áll a kamerák elé mindkét or­szágban, mint az egyik leg­foglalkoztatottabb filmszí­nész. A nő hétszer, Az utolsó völgy, Romantikus angol nő, Kaliforniai lakosz­tály ... — íme néhány film­jének címe. Színész, rendező, producer Maximilian Schell. Mindhá­rom minőségben jól ismer­jük; forgatott már hazánk­ban is. Az Oscar-díjat az Ítélet Nürnbergben című filmbeli alakításáért kapta, s kitűnő volt például az Al­tona foglyaiban. Néhány rendezése: Első szerelem, A gyalogjáró, A bíró és a hó­hér. A második színész, rende­ző, producer, Robert Red- ford. Egyszerű emberek cí­mű első rendezéséért Oscar- díjjal jutalmazták, öt évvel ezelőtt. Mezítláb a parkban, A keselyű három napja, Az elnök emberei — néhány nálunk is játszott filmje.­Anthony Hopkinst a többi­eknél kevésbé ismerjük. Leg­utóbb az Elefántember Tra- vesének szerepében láthat­tuk, korábban Az oroszlán ■ télen című filmben. Angliá­ban ismert színpadi színész. A híd túl messze van ma látható az 1-es programban 20 órai kezdettel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom