Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 98. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 98. szám Ára: 2,20 Ft 1986. április 26., szombat # Szándék és tett A KISZ helyzetelemző, feladatmeg'határozó doku­mentumaival — a megyei és az országos fórumokat megelőző vitáikban — min­den fiatal egyetértett. Tudják, vállalják, hogy megújulásra van szükség az ifjúsági mozgalomban. A ma összeülő megyei küldöttértekezlettel és a KISZ XI. kongresszusával kapcsolatban egyaránt nagy a várakozás. Van, aki el­sősorban azt reméli, hogy a KISZ helyileg te meg­ragadható, valós követel­ményeiket fogalmaz meg, hogy megfelelő mércét ta­lál a tették lés a látszatok megkülönböztetésére. Van, aki erőteljesebb értékkép­viseletet vár és azt, hogy a KISZ munkájában ke­vesebb legyen a papír­munka és a formális elem. Mások egyszerűen csak vonzóbb programokat sze­retnének. Mindez jogos követel­mény. Mégis úgy látszik, mintha a sokat emlegetett megújulást a fiatalok egy része „felülről” várná. So­kan csák saját visszahúzó­dásukat igazolják, mikor a megoldást iá központi dön­tésektől várják. A kritikus fölfelé mutogatás azonban aligha segíti elő a KISZ megnövekedett feladatai­nak megoldását. Az ifjú­sági mozgalom ereje és hatni tudása ugyanis első­sorban az alapszervezeti közösségek munkájának színvonalától füg. Attól, hogy a fiatalok jobbító szándéka, nyílt szókimon- dása párosul-e tettekkel. Enélkül — s erre az el­múlt években nem egy példa adódott — a legjobb kezdeményezések is for­mális kampányokká silá­nyulnak. A kritikus hang­nak a KISZ-ben is igényes önértékeléssel kell páro­sulnia. A pálya széléről bekiabáló magatartás, az előítéletekből fakadó fél­igazságok hangoztatása, vagy a készre váró ké­nyelmesség nem ad alapot a megújuláshoz. A KISZ-ben elsősorban ezekkpl a magatartásfor­mákkal, nézetekkel kell vitába szállni. Mert sokan vannak az ifjúsági moz­galomban olyan fiatalok, akik vállalják a cselek­vést, akik kezdeményeznek és példát adnak. Ok ma elsősorban a KISZ élcsa­pat jellegének fokozását kívánják. Azzal érvelnek, hogy a helyenként 90 szá­zalékot is meghaladó szer­vezettség nem jelent ugyanekkora politikai be­folyást, hogy a kevesebb több lehet, ha következetes és szigorú a követelmény. Ez igaz, föltéve, ha a fiatalok nagy többsége — mindazok, akik számon kérik a jobbítást — tesz te a közös célokért. Ellen­kező esetben a tevékeny emberek egy idő után úgy érezhetik, szélmalomhar- cot vívnak. A munkás és különösen a bejáró fiatalok körében az elmúlt időszakban nem tudta a KISZ növelni po­litikai befolyását. Ezzel kapcsolatban sokan úgy teszik föl a kérdést: miért nem elég vonzó az ifjúsá­gi szövetség. Pedig köze­lebb vinne a megoldáshoz, ha úgy kérdeznék: miért nem elég vonzó saját alap­szervezetünk közösségi élete. Általában is igaz, hogy a KISZ gyengeségei­re való hivatkozás a sze­mélyes felelősségvállalás és példamutátás elöli kité­rést jelent. A KISZ nagy közössége eredendően nem lehet jobb, minit amilyen a kül­ső hatások által formált fiatalok összessége. Ez a korosztály különösen érzé­keny a jó és a rossz pél­dákra, a bonyolultabbá vált társadalmi, gazdasági jelenségekből fakadó hatá­sokra. A felnőttek helyen­ként eltorzult értékrendje éppúgy halt rájuk, mint a szavak és a tettek külön­bözősége. Nem lehet a KISZ-töl számonkémi azt, ami az egész társadalom számára is próbatételt jelentő fel­adat. Az erőn felüli válla­lások okozta kudarcok — az elmúlt időszakban ilyen volt például a fiatalok lakáshoz juttatását segítő, ám teljesen meg nem va­lósult program — fokoz­zák a KISZ-szel szembeni, nemegyszer szélsőséges megítélést. A fiatalok elé állított követelményeknek mai valóságunkból kell ki­indulniuk. Az ifjúsági szervezetben tapasztalható kritikus hang, a vezetők többségét jetleniző önkritikái kész­ség egy ponton túl azt a látszatot kelthetné, hogy az ifjúsági szövetség gyen­gébb, mint tíz vagy húsz éve volt. Valójában csak arról van szó, hogy most nehezebb föltételeik között kell sokkal nagyobb kö­vetélményeknek megfelel­niük. Be kell ezt látniuk azok­nak a régi KISZ-eseknek is, akik gyakran nosztalgiá­val gondolnak vissza saját mozgalmi, közösségi éle­tükre. Azt, hogy ma az élcsapat nem ugyanazt je­lenti, mint a 60-as évek, illúzióktól nem mentes, de nyilvánvalóbb érveket adó korszakában. Ma bonyo­lultabb a világ. Akkor például egy-egy látványos tömegdemonstráció bizo­nyította a KISZ erejét. A mai fiatalokat nehezebb megnyerni, azonosulásra késztetni. Csak a valóban vonzó, élményt adó ren­dezvény számíthat sikerre. Ezt a vonzerőt azonban nehezebb megteremteni. Végül is mindez nem mentség az ifjúsági szö­vetség hibáira. Ám a vé­leményt mondóknak és ja­vaslattevőknek számol­niuk kell azzal, hogy a változtatás nemcsak a szándékon vagy a belátá­son áll. Nines ma Olyan, az ifjú­ságot érintő társadalmi gond, amelynek orvoslásá­ban ne lennének nagy fel­adatai a KISZ-nek. Sok a tennivalója e tekintetben valamennyi állami és tár­sadalmi szervek is. Sokan várnak iránymu­tatást a KISZ mai, me­gyei küldöttértekezletétől Somogybán. Hogy azonban az itt születő határozatok­ból mi valósul meg, az a hétköznapok munkájában dől el. Ezért is kívánunk szenvedélyes Vitát, tartal­mas munkát, felelősségtel­jes és megalapozott dön­téseket a KISZ-fiatalok 180 küldöttének, s rajtuk ke­resztül a 25 ezer somogyi KISZ-tagnaik, akik őket megválasztották. Szabó István Somogybán Látogatás Nagybajomban — Eszmecsere a tsz-szövetség székházában Ebben a minőségében először látogatott tegnap Somogyba Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke. A megyei pártbizottság székházában Klenovics Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára és dr. Gyenesei István, a me­gyei tanács elnöke fogadta vendégünket. Az úttörők köszöntése, a kölcsönös üdvözlés után Klenovics Imre tájékoztatta a Politikai Bizott­ság tagját megyénk életéröl. Az eszmecserén részt vett Kiss Zoltán, a Központi Bizottság munkatársa, és ott voltak a megyei pártbizott­ság titkárai. Klenovics Imre összefo­gott, mégis minden részletre kiterjedő képet festett So­mogy megyéről. Földrajzi és gazdaságtörténeti szempont­ból is bemutatta a mező- gazdasági jellegű, de egyre fejlettebb iparral rendelkező közigazgatási egységet, la­kóinak munkáját, eredmé­nyeit és gyötrelmeit, életér­zését és magatartását. Elő­ször a VI. ötéves terv vég­rehajtását elemezte, majd a VII. ötéves terv céljaival, ki­emelt feladataival — ezen belül a közoktatás —, az egészségügyi ellátás javítá­sával, a vízellátás és a köz­műfejlesztés határozott szándékával ismertette meg vendégünket. Tájékoztató­jához nem véletlenül tette hozzá: Somogy lakói elfo­gadták céljainkat, és kifeje­zésre juttatták: készek cse­lekedni azért, hogy közös erővel „átszakítsuk” a cél­szalagot ... Klenovics Imre a további­akban beszélt a párt és a tömegek kapcsolatának ala­kulásáról, a közélet és a közhangulat feszítő gondjai­ról, az állampolgári fegye­lem lazulásáról, a jobbító szándékú törekvésekről, s mindezt részletesebben, ága­zatonként is elemezte. Igaz: látványos, nagy fej­lesztésekre az utóbbi időben nem lehetett, és ezután sem lehet számítani. Ez szigorú rangsorolásra késztette a megye vezető tes­tületéit. Visszatekintve be­mutatta Somogy ipari fej­lődéstörténetét, de nem hall­gatta el a gyáregységek, az értékesítés gondjait, az ön­állósodási törekvések gátjait sem; a profilkialakítás ne­hézségeit, s mindazt, ami nehezíti ugyan, de egyúttal ösztönzi is a megyei vezető­ket a megfontolt cselekvés­re. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután részlete­sebben elemezte a termelő ágazatok, az ipar, a mező- gazdaság helyzetet, s nem véletlenül tért ki arra, hogy mit tapasztalt a vezető tes­tület 1986. első negyedévé­ben. Nos, szomorú adat — és tény! —, hogy szőlő- és gyümölcsöt termő terüle­tünkből 1985-ben 956 hek­tárt sújtott a fagy, s hogy 1986-ban újabb 363 hektárt ért e természeti csapás. A terület nagy részét tehát se­lejtezni kell, s ez kínos ér­vágás a megye gazdaságá­ban. Ezzel szemben örömmel mondhatta el, hogy az élel­miszeripar teljesítménye nö­vekedett; a rubel elszámolá­sú kivitel 5 százalékkal nö­vekedett, a dollár elszámo­lásúé viszont 4 százalékkal csökkent. Somogybán — mint mondta — nem volt túlzott bérkiáramlás, a bér- fejlesztések mögött termelés, tehát eredmények húzódtak meg. Nem volt véletlen az sem, hogy Klenovics Imre meg­lehetősen nagy figyelmet fordított az idegenforgalom­ra, beleértve fejlődését és gondjait, az új pénzügymi­nisztériumi rendelkezés vár­ható negatív hatását is. S ha már a bírálatnál tartot­tunk, kendőzetlenül tárta fel az előadó a csatornaépí­tés — különösen a Bala- ton-partra vonatkozó — ta­pasztalatait, amelyekben — a támogatást illetően' úgy tetszik — a vízügyi szervek mélyen elmaradtak az érde­kelt lakosság hozzájárulása mögött... A tájékoztatóban termé­szetesen szó esett a párt­életről, a megye közhangu­latáról, kultúrájáról és 'egészségügyéről; az értelmi­ség helyzetéről és magatar­tásáról, s a vendég nem átallott számos kérdéssel ostromolni vendéglátóit. Ezek között a veszteséges vállalatok helyzete épp úgy érdekelte a Politikai Bizott­ság tagját, mint az, hogy hány tanácshoz tartoznak te­lepüléseink, miként keresik és találják meg helyüket az elöljáróságok, s hogy miként tevékenykedik Somogybán az értelmiség, amelyre egy­re nagyobb feladat vár. Ér­dekelte a mezőgazdasági fő­iskola továbblépésének le­hetősége, s még számos olyan kérdés, amelyre ter­mészetszerűleg hiteles vá­laszt kapott a résztvevőktől. Szabó István az eszme­csere után Klenovics Imre és dr. Gyenesei István tár­saságában a nagybajomi Le­nin Tsz-be látogatott. A vendégeket a község és a szövetkezet vezetői fogad­ták. Részt vett a megbeszé­lésen többek között Tolnai Sándor, a városi pártbizott­ság első titkára, Csík László, a nagyközség tanácselnöke, Horváth József, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára. Szabó István nagy érdek­lődéssel hallgatta Horváth Lászlónak, a szövetkezet el­nökének tájékoztatóját. Is­merkedett azokkal a követ­kezetes erőfeszítésekkel, me­lyeket a hat és félezer hek­táros, kedvezőtlen adottságú, mindössze 9,5 aranykoronás földéken dolgozó nagyüzem vezetői, tagjai végeznek. Példás ez az igyekezet — hangot is adott ennek a TOT elnöke, hiszen a kilenc­ven százalékban alaptevé­kenységgel foglalkozó, dön­tően csak a földből és a ki­terjedt állattenyésztésből élő szövetkezet, évente százhúsz­(Folytatás a 3. oldalon.) Áz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál elnök tájé­koztatta a testületet Ibrahim Badamosi Babangida vezér­őrnagynak, a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság elnöké­nek meghívására április 20. és 24. között Nigériában tett hivatalos baráti látoga­tásáról : A barátság és a kölcsönös megértés szellemében véle­ményt cseréltek a nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseiről, különös figye­lemmel Európára és az af­rikai földrészre. A megbe­széléseken hangsúlyozták a nemzetközi élet feszültségei, a nukleáris háború veszé­lye, a fegyverkezési verseny csökkentésének szükséges­ségét, a különböző társádal- mi berendezkedésű államok közötti párbeszéd erősítésé­nek fontosságát. Nagy jelen­tőségűnek értékelték az el nem kötelezett országok sze­(Folytatás a 2. oldalon) Vállalatokat, sző vétkezőteket tüntettek ki Az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Taná­csa által adományozott ki-* tüntetéseket adtak át pénte­ken több vállalatnak és szö­vetkezetnek. A nyugat-magyarországi fagazdasági kombinát az MSZMP XIII. kongresszusá­nak tiszteletére indított mun­kaversenyben elért kiemel­kedő eredményeiért és a VI. ötéves terv időszakában fel­mutatott gazdasági teljesít­ményéért elnyerte az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi zászlaját, vala­mint a Minisztertanács és a SZOT Vörös zászlaját. A ki­tüntetéseket Szombathelyen, a megyei művelődési és if­júsági központ színháztermé­ben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT elnöke adta át Schmidt Ernőnek, a ‘kombinát Állami-díjas yezér- igazga tójának. A Gyöngyszöv Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet dolgozói Gyöngyö­sön, a Mátra Művelődési Központban ünnepi tanácsko­zást tartottak abból az alka­lomból, hogy a szocialista munkaversenyben elért ki­magasló eredményeikért el­nyerték az MSZMP KB kongresszusi zászlaját, vala­mint a Minisztertanács Vö­rös zászlaját. A ikitiüntetáse- ket Kárpáti Ferenc vezérez­redes, az MSZMP KB tag­ja', honvédelmi miniszter ad­ta át Rohánszky Ferencnek, a Gyöngyszöv Áfész elnöké­nek. Az áfész Szőlőskert ét­termének szocialista brigádja megkapta a kongresszusi ok­levelet, s elnyerte a Me ;yar Népköztársaság kiváló ori- gádja címet. A Gyöngy, öv Áfészt kitüntették a Nemzet­közi szocialista munikaver- seny győztese címmel is. (Folytatás a 2. oldalon) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom