Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 98. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 98. szám Ára: 2,20 Ft 1986. április 26., szombat # Szándék és tett A KISZ helyzetelemző, feladatmeg'határozó dokumentumaival — a megyei és az országos fórumokat megelőző vitáikban — minden fiatal egyetértett. Tudják, vállalják, hogy megújulásra van szükség az ifjúsági mozgalomban. A ma összeülő megyei küldöttértekezlettel és a KISZ XI. kongresszusával kapcsolatban egyaránt nagy a várakozás. Van, aki elsősorban azt reméli, hogy a KISZ helyileg te megragadható, valós követelményeiket fogalmaz meg, hogy megfelelő mércét talál a tették lés a látszatok megkülönböztetésére. Van, aki erőteljesebb értékképviseletet vár és azt, hogy a KISZ munkájában kevesebb legyen a papírmunka és a formális elem. Mások egyszerűen csak vonzóbb programokat szeretnének. Mindez jogos követelmény. Mégis úgy látszik, mintha a sokat emlegetett megújulást a fiatalok egy része „felülről” várná. Sokan csák saját visszahúzódásukat igazolják, mikor a megoldást iá központi döntésektől várják. A kritikus fölfelé mutogatás azonban aligha segíti elő a KISZ megnövekedett feladatainak megoldását. Az ifjúsági mozgalom ereje és hatni tudása ugyanis elsősorban az alapszervezeti közösségek munkájának színvonalától füg. Attól, hogy a fiatalok jobbító szándéka, nyílt szókimon- dása párosul-e tettekkel. Enélkül — s erre az elmúlt években nem egy példa adódott — a legjobb kezdeményezések is formális kampányokká silányulnak. A kritikus hangnak a KISZ-ben is igényes önértékeléssel kell párosulnia. A pálya széléről bekiabáló magatartás, az előítéletekből fakadó féligazságok hangoztatása, vagy a készre váró kényelmesség nem ad alapot a megújuláshoz. A KISZ-ben elsősorban ezekkpl a magatartásformákkal, nézetekkel kell vitába szállni. Mert sokan vannak az ifjúsági mozgalomban olyan fiatalok, akik vállalják a cselekvést, akik kezdeményeznek és példát adnak. Ok ma elsősorban a KISZ élcsapat jellegének fokozását kívánják. Azzal érvelnek, hogy a helyenként 90 százalékot is meghaladó szervezettség nem jelent ugyanekkora politikai befolyást, hogy a kevesebb több lehet, ha következetes és szigorú a követelmény. Ez igaz, föltéve, ha a fiatalok nagy többsége — mindazok, akik számon kérik a jobbítást — tesz te a közös célokért. Ellenkező esetben a tevékeny emberek egy idő után úgy érezhetik, szélmalomhar- cot vívnak. A munkás és különösen a bejáró fiatalok körében az elmúlt időszakban nem tudta a KISZ növelni politikai befolyását. Ezzel kapcsolatban sokan úgy teszik föl a kérdést: miért nem elég vonzó az ifjúsági szövetség. Pedig közelebb vinne a megoldáshoz, ha úgy kérdeznék: miért nem elég vonzó saját alapszervezetünk közösségi élete. Általában is igaz, hogy a KISZ gyengeségeire való hivatkozás a személyes felelősségvállalás és példamutátás elöli kitérést jelent. A KISZ nagy közössége eredendően nem lehet jobb, minit amilyen a külső hatások által formált fiatalok összessége. Ez a korosztály különösen érzékeny a jó és a rossz példákra, a bonyolultabbá vált társadalmi, gazdasági jelenségekből fakadó hatásokra. A felnőttek helyenként eltorzult értékrendje éppúgy halt rájuk, mint a szavak és a tettek különbözősége. Nem lehet a KISZ-töl számonkémi azt, ami az egész társadalom számára is próbatételt jelentő feladat. Az erőn felüli vállalások okozta kudarcok — az elmúlt időszakban ilyen volt például a fiatalok lakáshoz juttatását segítő, ám teljesen meg nem valósult program — fokozzák a KISZ-szel szembeni, nemegyszer szélsőséges megítélést. A fiatalok elé állított követelményeknek mai valóságunkból kell kiindulniuk. Az ifjúsági szervezetben tapasztalható kritikus hang, a vezetők többségét jetleniző önkritikái készség egy ponton túl azt a látszatot kelthetné, hogy az ifjúsági szövetség gyengébb, mint tíz vagy húsz éve volt. Valójában csak arról van szó, hogy most nehezebb föltételeik között kell sokkal nagyobb követélményeknek megfelelniük. Be kell ezt látniuk azoknak a régi KISZ-eseknek is, akik gyakran nosztalgiával gondolnak vissza saját mozgalmi, közösségi életükre. Azt, hogy ma az élcsapat nem ugyanazt jelenti, mint a 60-as évek, illúzióktól nem mentes, de nyilvánvalóbb érveket adó korszakában. Ma bonyolultabb a világ. Akkor például egy-egy látványos tömegdemonstráció bizonyította a KISZ erejét. A mai fiatalokat nehezebb megnyerni, azonosulásra késztetni. Csak a valóban vonzó, élményt adó rendezvény számíthat sikerre. Ezt a vonzerőt azonban nehezebb megteremteni. Végül is mindez nem mentség az ifjúsági szövetség hibáira. Ám a véleményt mondóknak és javaslattevőknek számolniuk kell azzal, hogy a változtatás nemcsak a szándékon vagy a belátáson áll. Nines ma Olyan, az ifjúságot érintő társadalmi gond, amelynek orvoslásában ne lennének nagy feladatai a KISZ-nek. Sok a tennivalója e tekintetben valamennyi állami és társadalmi szervek is. Sokan várnak iránymutatást a KISZ mai, megyei küldöttértekezletétől Somogybán. Hogy azonban az itt születő határozatokból mi valósul meg, az a hétköznapok munkájában dől el. Ezért is kívánunk szenvedélyes Vitát, tartalmas munkát, felelősségteljes és megalapozott döntéseket a KISZ-fiatalok 180 küldöttének, s rajtuk keresztül a 25 ezer somogyi KISZ-tagnaik, akik őket megválasztották. Szabó István Somogybán Látogatás Nagybajomban — Eszmecsere a tsz-szövetség székházában Ebben a minőségében először látogatott tegnap Somogyba Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke. A megyei pártbizottság székházában Klenovics Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke fogadta vendégünket. Az úttörők köszöntése, a kölcsönös üdvözlés után Klenovics Imre tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját megyénk életéröl. Az eszmecserén részt vett Kiss Zoltán, a Központi Bizottság munkatársa, és ott voltak a megyei pártbizottság titkárai. Klenovics Imre összefogott, mégis minden részletre kiterjedő képet festett Somogy megyéről. Földrajzi és gazdaságtörténeti szempontból is bemutatta a mező- gazdasági jellegű, de egyre fejlettebb iparral rendelkező közigazgatási egységet, lakóinak munkáját, eredményeit és gyötrelmeit, életérzését és magatartását. Először a VI. ötéves terv végrehajtását elemezte, majd a VII. ötéves terv céljaival, kiemelt feladataival — ezen belül a közoktatás —, az egészségügyi ellátás javításával, a vízellátás és a közműfejlesztés határozott szándékával ismertette meg vendégünket. Tájékoztatójához nem véletlenül tette hozzá: Somogy lakói elfogadták céljainkat, és kifejezésre juttatták: készek cselekedni azért, hogy közös erővel „átszakítsuk” a célszalagot ... Klenovics Imre a továbbiakban beszélt a párt és a tömegek kapcsolatának alakulásáról, a közélet és a közhangulat feszítő gondjairól, az állampolgári fegyelem lazulásáról, a jobbító szándékú törekvésekről, s mindezt részletesebben, ágazatonként is elemezte. Igaz: látványos, nagy fejlesztésekre az utóbbi időben nem lehetett, és ezután sem lehet számítani. Ez szigorú rangsorolásra késztette a megye vezető testületéit. Visszatekintve bemutatta Somogy ipari fejlődéstörténetét, de nem hallgatta el a gyáregységek, az értékesítés gondjait, az önállósodási törekvések gátjait sem; a profilkialakítás nehézségeit, s mindazt, ami nehezíti ugyan, de egyúttal ösztönzi is a megyei vezetőket a megfontolt cselekvésre. A megyei pártbizottság első titkára ezután részletesebben elemezte a termelő ágazatok, az ipar, a mező- gazdaság helyzetet, s nem véletlenül tért ki arra, hogy mit tapasztalt a vezető testület 1986. első negyedévében. Nos, szomorú adat — és tény! —, hogy szőlő- és gyümölcsöt termő területünkből 1985-ben 956 hektárt sújtott a fagy, s hogy 1986-ban újabb 363 hektárt ért e természeti csapás. A terület nagy részét tehát selejtezni kell, s ez kínos érvágás a megye gazdaságában. Ezzel szemben örömmel mondhatta el, hogy az élelmiszeripar teljesítménye növekedett; a rubel elszámolású kivitel 5 százalékkal növekedett, a dollár elszámolásúé viszont 4 százalékkal csökkent. Somogybán — mint mondta — nem volt túlzott bérkiáramlás, a bér- fejlesztések mögött termelés, tehát eredmények húzódtak meg. Nem volt véletlen az sem, hogy Klenovics Imre meglehetősen nagy figyelmet fordított az idegenforgalomra, beleértve fejlődését és gondjait, az új pénzügyminisztériumi rendelkezés várható negatív hatását is. S ha már a bírálatnál tartottunk, kendőzetlenül tárta fel az előadó a csatornaépítés — különösen a Bala- ton-partra vonatkozó — tapasztalatait, amelyekben — a támogatást illetően' úgy tetszik — a vízügyi szervek mélyen elmaradtak az érdekelt lakosság hozzájárulása mögött... A tájékoztatóban természetesen szó esett a pártéletről, a megye közhangulatáról, kultúrájáról és 'egészségügyéről; az értelmiség helyzetéről és magatartásáról, s a vendég nem átallott számos kérdéssel ostromolni vendéglátóit. Ezek között a veszteséges vállalatok helyzete épp úgy érdekelte a Politikai Bizottság tagját, mint az, hogy hány tanácshoz tartoznak településeink, miként keresik és találják meg helyüket az elöljáróságok, s hogy miként tevékenykedik Somogybán az értelmiség, amelyre egyre nagyobb feladat vár. Érdekelte a mezőgazdasági főiskola továbblépésének lehetősége, s még számos olyan kérdés, amelyre természetszerűleg hiteles választ kapott a résztvevőktől. Szabó István az eszmecsere után Klenovics Imre és dr. Gyenesei István társaságában a nagybajomi Lenin Tsz-be látogatott. A vendégeket a község és a szövetkezet vezetői fogadták. Részt vett a megbeszélésen többek között Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Csík László, a nagyközség tanácselnöke, Horváth József, a nagyközségi pártbizottság titkára. Szabó István nagy érdeklődéssel hallgatta Horváth Lászlónak, a szövetkezet elnökének tájékoztatóját. Ismerkedett azokkal a következetes erőfeszítésekkel, melyeket a hat és félezer hektáros, kedvezőtlen adottságú, mindössze 9,5 aranykoronás földéken dolgozó nagyüzem vezetői, tagjai végeznek. Példás ez az igyekezet — hangot is adott ennek a TOT elnöke, hiszen a kilencven százalékban alaptevékenységgel foglalkozó, döntően csak a földből és a kiterjedt állattenyésztésből élő szövetkezet, évente százhúsz(Folytatás a 3. oldalon.) Áz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál elnök tájékoztatta a testületet Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagynak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására április 20. és 24. között Nigériában tett hivatalos baráti látogatásáról : A barátság és a kölcsönös megértés szellemében véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, különös figyelemmel Európára és az afrikai földrészre. A megbeszéléseken hangsúlyozták a nemzetközi élet feszültségei, a nukleáris háború veszélye, a fegyverkezési verseny csökkentésének szükségességét, a különböző társádal- mi berendezkedésű államok közötti párbeszéd erősítésének fontosságát. Nagy jelentőségűnek értékelték az el nem kötelezett országok sze(Folytatás a 2. oldalon) Vállalatokat, sző vétkezőteket tüntettek ki Az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa által adományozott ki-* tüntetéseket adtak át pénteken több vállalatnak és szövetkezetnek. A nyugat-magyarországi fagazdasági kombinát az MSZMP XIII. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyben elért kiemelkedő eredményeiért és a VI. ötéves terv időszakában felmutatott gazdasági teljesítményéért elnyerte az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi zászlaját, valamint a Minisztertanács és a SZOT Vörös zászlaját. A kitüntetéseket Szombathelyen, a megyei művelődési és ifjúsági központ színháztermében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke adta át Schmidt Ernőnek, a ‘kombinát Állami-díjas yezér- igazga tójának. A Gyöngyszöv Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet dolgozói Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban ünnepi tanácskozást tartottak abból az alkalomból, hogy a szocialista munkaversenyben elért kimagasló eredményeikért elnyerték az MSZMP KB kongresszusi zászlaját, valamint a Minisztertanács Vörös zászlaját. A ikitiüntetáse- ket Kárpáti Ferenc vezérezredes, az MSZMP KB tagja', honvédelmi miniszter adta át Rohánszky Ferencnek, a Gyöngyszöv Áfész elnökének. Az áfész Szőlőskert éttermének szocialista brigádja megkapta a kongresszusi oklevelet, s elnyerte a Me ;yar Népköztársaság kiváló ori- gádja címet. A Gyöngy, öv Áfészt kitüntették a Nemzetközi szocialista munikaver- seny győztese címmel is. (Folytatás a 2. oldalon) Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt!
