Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 95. szám

4 Somogyi Néplap 1986. április 23., szerda Szolgáltatás és túlszámlázás Gondoskodjunk az űjrólff védjük a meglevőt MEGYEI FÁSÍTÁSI ANKÉT MARCALIBAN Mennyibe kerül? — A kér­désre nem mindig kapunk határozott választ. Ki ne ta­lálkozott volna olyan hen­tessel, aki rádobta a húsda­rabot a mérlegre, s bár an­nak nyelve, mutatója még ingadozott, tévedhetetlen ha­tározottsággal vágta rá a fil­lérre „pontos”, fizetendő ösz- szeget, egy fejszámolóművészt is megszégyenítve. Hasonló élmények, helyesebben in­kább inzultusok, rossz érzést szülő kellemetlenségek szin­te minden vásárlót érnek nap mint nap. Mennyibe kerül? A kérdés a szolgáltatások igénybevé­telekor ugyanolyan joggal ve­tődik fel, és nem is kevésbé sűrűn. Mi tagadás, a meg­rendelők elég gyakran tűn­nek bizalmatlannak manap­ság. Az is igaz ugyanakkor, hogy, lazulván az állampol­gári fegyelem, nem ritkák a visszaélések sem, amelyekkel találkozhatunk. Sokszor előfordul, hogy az ember úgy érzi: becsapták, de nincs ereje, ideje, energi­ája utána menni a dolgok­nak, ellenőrizni egy számla tételeit. A legegyszerűbb pél­da, amikor az élelmiszerbolt pénztáránál állunk, s bár meggyőződésünk, hogy a pénztárosnő többet ütött be a gépbe a valóságos árnál, mégsem szólunk. Nem, mert mögöttünk a csúcsforgalom­ban türelmetlenül sorukra váró bevásárlók tucatjai áll­nak olykor, és éppen ők adják jelét felháborodásuk­nak, amiért az ilyen „köte­kedő” embertársuk feltartja a sort. Nemrégiben azonban az egyik nagyvárosunkban tör­tént, hogy egy nyugdíjas gépkocsivezető nem átallott utána járni az őt ért sére­lemnek. Kitűnt, hogy igaza van: a bojler-szerelő csak­nem a valós ár duplájáról töltött ki sok, apró tételből álló számlát. A panaszos elő­ször a korábbi nagyvállalat központját kereste fel. Csak­hogy abból időközben kis­vállalatok lettek — ezek egyikének dolgozói végezték el az említett szerelési mun­Nemrégiben az Élmszolg kaposvári kirendeltségének bemutatótermében — egyéb termékek között — a kapós- füredi Vörös Október Ter­melőszövetkezet gumiüze­mének készítményeit is lát­hattuk. A füredi téesz évek óta eredményesen gyárt me­zőgazdasági üzemeknek, köz­lekedési vállalatoknak és más felhasználóknak kü­lönféle, a gépek felújításá­hoz, egyes elemek pótlásá­hoz szükséges gumialkatré­szeket. A mezőgazdasági ter- melőeszköz-kereskedel mi vállalatok adták hosszú időn át a legtöbb megrendelést, azután a partnerek sorába léptek a MÁV igazgatóságok, a Volán vállalatok és mások is. A füredi téesz gumiüze­mében járva megnéztük, ho­gyan készülnek a gépekhez, berendezésekhez nélkülöz­kát, s ámították ki az eny­hén szólva túlzott számlát —, és a központi épületben már más volt a tulajdonos. A kárvallott gépkocsiveze­tő ekkor a népi ellenőrzés­hez fordult, onnan továbbí­tották panaszát a tanácsi ár­hatósághoz. Az árhatóság el­végezte a szükséges ellenőr­zéseket, és az említett követ­keztetésre jutott. A kisválla­lat vezetői a szerelőt hibáz­tatták, ő azonban munka­adóit, mondván: a túlszám­lázott összeg nem'az ő zse­bébe vándorolt, hanem a vál­lalatéba, s ő csak a számára előírt haszonkulcsot alkal­mazta. Nos, akárhonnan is nézzük, az ilyen és hasonló esetek vesztese minden egyes alka­lommal a megrendelő. Még ákkör is, ha — mint az em­lített esetben is — vissza­kapta az őt megillető, nem is csekély összeget. Mert az ő idejét, energiáját rabolta az utánajárás, s az ö bizalma rendült meg a vele szemben jogtalanul eljárt vállalat iránt. Mi lehet tehát a kiút, a , megoldás a hasonló esetek­ben? Az árhatóságnak — igen helyesen — az a véleménye, hogy az ellenőrzés nem te­kinthető csodaszernek. Azaz: minden egyes szerelő mellé nem lehet ellenőrt állítani. Végtére a kereskedelmi bolt­hálózat, és persze a vendég­látóipar ellenőrzése is tete­mes létszámot igényel,' ezért a szolgáltató hálózat munká­ját csak egy-két ember kí­sérheti figyelemmel a megyei és persze városi tanácsoknál. Elvben persze bővíteni lehet­ne a tanácsi apparátus sze­mélyi állományát, ám köz­véleményünk már így is jog­gal panaszkodik amiatt, hogy az íróasztalok száma na­gyobb a kívánatosnál. Nem beszélve arról, hogy még az ellenőrök hada sem volna képes fordulatot elérni, ha ellenkező előjelű gazdasági érdekek munkálnak a mély­ben. Az adminisztratív esz­közök mindenhatóságába ve­tett bizalmunk már rég meg­hetetlen tartozékok. A mun­ka a „boszorkánykonyhá­ban, az épület elkülönített részében kezdődik: itt ke­verik ki vegyszerekből és más adalékokból a nyers­anyagot, amelyet aztán az üzem más részében „kisüt­nek”, s a kívánt méretekben és daraíbszámiban előállítják a gumiárukat. A gépek mel­lett jobbára asszonyok dol­goznak: az ő kezük alól ke­rült ki tavaly mintegy há­rommillió forint értékű ter­mék, ami eljutott a kapos­vári Agrokertől a nyíregyhá­zi Volánig számos kereske­delmi szervezethez, illetve felhasználóhoz. Az üzem termelési érték­terve megközelíti a tavalyi tényleges teljesítést, s no­ha az üzem fejlesztésére ez évben nem kerül sor, a ke­resletet kielégítheti gumi­ipari termékekből a kapós- füredi Vörös Október Tsz. rendült, több évtized tanul­ságai okítanak bennünket ar­ra, hogy , többre megyünk, ha az érdekekre és érdekeltségi viszonyokra helyezzük a fő hangsúlyt. (Ettől persze még az árellenőrzések és — ha szükséges — a bírságok sem mellőzendők, de valóban csak kiegészítő lehet a sze­repkörük.) Eljutottunk hát oda, hogy a szolgáltató szférában is csak a tényleges piaci ver­seny, illetve versenyhelyzex ígérhet gyökeres változást. Ennek kezdeti jelei máris mutatkoznak. Nem emelnek árat például a taxisok — hi­vatalos néven: személyszállí­tó kisiparosok —, mert az utakon mellettük guruló konkurrencia mögött nem akarnak lemaradni, kisebb esélyekkel indulni. Ugyan­csak reális árak kezdenek kialakulni a lakáskarbantar­tó-javító szakmákban, mert akármelyik újság hirdetési rovatát ütjük fel, a festők, mázolók, tapétások, parkett­csiszolók ilyenkor tavaszelőn még engedményekkel is csá­bítják a megrendelőt, s lici­tálnak egymásra. Még nem ez a jellemző a szolgáltató szektorban, még csak arról szólhatunk, hogy ilyen is van már. De ez a néhány példa is arról tanús­kodik, hogy helyes a törek­vésünk, jó úton járunk. Mert ha — amint a parkettcsiszo­lóknál tapasztaljuk — min­den megrendelés fontossá, értékessé válik, akkor két­szeresen is meggondolja a szolgáltató, érdemes-e, sza­bad-« alatt amos túlszámlázá­sokkal eljátszani az ügyfél bizalmát? Akkor majd vi­gyáz a jó hírére, mert azt akarja, hogy máskor, legkö­zelebb is hozzá forduljunk, ha megkopik a parkettánk. Erre az ötéves tervidőszak­ra kormányprogram tűzte célul a gazdaságos anyagfel­használás na irányuló techno­lógia korszerűsítését, az ésszerű energiagazdálkodást, a melléktermékek és a hul­ladékok hasznosítását. E rá­fordítást mérséklő progra­mok megvalósításának elő­segítésére, hatókörük bőví­tésére, az eredményesen be­vezethető, új eljárások és javaslatok felszínre hozásá­ra és elterjesztésük gyorsí­tására — minisztériumok­kal, országos hatáskörű in­tézményekkel, társadalmi szervekkel együttműködve — pályázatot hirdetett a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége. Mint arról az MTESZ me­gyei szervezeténél tájékoztat­tak, a kaposvári Technika Házában is átvehető a pá­lyázati felihívás, mely rész­letesein tartalmazza a rész­vételi tudnivalókat, a pályá­zatok benyújtásának alaki és egyéb feltételeit. A pálya­művek díjazására mintegy Többet ér a gallium Növekszik a világpiaci ke­reslet a gallium iránt, ame­lyet Ajkán a timföldgyártás melléktermékeként állíta­nak elő. A bauxitból kivont ritkafémet, amely kiváló fél­vezető, a mikroelektronikai eszközök gyártásánál hasz­nálják. A prognózisok sze­rint a következő évekbe megsokszorozódik a gallium kereslete, és fokozódnak az export lehetőségei. Ara is ugrásszerűen emelkedett a világpiacon: 1985-ben még 360 dollárt adtak kilójáért, az idén pedig 437 dollárt. A szőcsénypusztai erdésze­ti szakközépiskola diákjai zöld egyenruhában fogadták tegnap délelőtt a marcali művelődési központban a megyei fásítási ankétra ér­kező yendégeket. Az éven­kénti fásítási ankét, mint minden mérlegelés és szám­vetés egy kicsit ünnep is. Ér­tékelése a végzett munkának, együttes meghatározása a to­vábbi feladatnak. „Kertész leszek, fát nevelek"... — énekelték a marcali óvódá­sok hangulatos műsorukban, ....... aki nem újul, hogy is t udna élni," — hangzott az észhez-szívhez szóló gondolat Soltész Gábor szőcsényi •> ta­nuló tolmácsolásában Illyés Gyula Cser erdő című versé­egymililió forint állt rendel­kezésre: az első díjjal 50 ezer, a második díjjal 40 ezer,, a harmadikkal 30 ezer forint jár, de ezeken a díja­kon kívül az egyes kiíró szervek a nagy jelentőségű, komplex megoldásokat tar­talmazó dolgozatokat külön­díjasai ás jutalmazzák. A pályázatok postára adá­sának határideje: 1986. szep­tember 4. Az eredményhir­detésre előre láthatóan 1986. december 19-ig kerül sor. Felvilágosítást Budapestről a 356-410-es, vagy a 154- 090-es (530-as mellék) 'tele­fonszámon kérhető, ugyan­innen — az MTESZ Szakér­tői Irodájától, 1372 Buda­pest, Pf. 451. — a pályázati kiírás postáin is megrendel­hető. A .résztvételt illetően nyilvános, jellegében azon­ban titkos országos pályá­zat témaajánlásait a felhívás közreadói, de az MTESZ megyei szervezetének szék­házában is — Kaposvár, Technika Háza — az érdek­lődők rendelkezésére bo­csátják. Az ajkai timföldgyárban, ahol jelenleg a világterme­lés 6—8 százalékát állítják elő, az idén kapacitásbőví­téssel kézülnek fel a lehe­tőségek kihasználására. Ed­dig évi 2850 kilogramm gal­lium előállítására voltak ké­pesek, éhben az évben 3300 k'g-ot terveznek, s arra tö­rekednek, hogy ezt a menv- nyiséget még további 300 kg-mai növel jék. Ha a ke­reslet növekedése tartós lesz, újabb üzem építésével is bővítik a termelést. ben. És az életet jelképezte a művelődési központ Prü- csök együttesének táncműso­ra. A nagysikerű, hangulatos nyitányt követően dr. Ress Zoltán a marcali városi ta­nács elnöke köszöntötte a nagyterem széksorait megtöl­tő érdeklődőket, az elnökség­ben helyet foglalókat, többek között dr. Gáspár Hantos Gé­zát, az Országos Erdészeti Egyesülés főtitkárát, dr. Győ­ri Józsefet, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetőjét, Fodor Imrét a Sefag vezérigazgató­helyettesét, Szántó Gábort, az Erdőfelügyelőség igazgatóját, és Sólymos Endrét, a Haza­fias Népfront főmunkatár- sát. Mint mondta Marcali város tanácsának elnöke, a végzett munka, a parkosítás, a belte­rületi fásítás elismerése az, hogy Marcali ad ezúttal ott­hont a megyei fásítási an- kétnak. Emlékeztette a részt­vevőket arra, hogy Somogy­bán az elmúlt öt évben, több mint három és félezer hek­tár új erdő született, meg­különböztetett gondoskodás kíséri a Balaton-parti fásí­tást. A Marcaliban • végzett munka a városszépítésen túl valójában szorosan kapcsoló­dik a tó vízminősége, víz­gyűjtőrendszere környezeté­nek védelméhez. Évente százötven—kétszázezer fo­rintot fordítanak itt fásítás­ra, és ötmilliót a közterüle­tek virágost fására, parkosí­tásra. A kitartó, céltudatos munkának köszönhető, hogy a közelmúltban védetté nyíl-' vánították a városban a Szabadság és a Béke parkot, hogy kialakulóban van Csö- menden egy országos érdek­lődésre is számot tartó úttö­rő- és fafaragó tábor, és új összefogás kovácsolódik a Cserhát pusztai, utolsó ura­dalmi épületek megmentésé­re. Sok minden történt álla­milag, szervezetten, és jó­szándékú lakossági összefo­gással —, de sok afeladat is. Dr. Gáspár Hantos Géza ilyen szempontból értékelte a hovatovább több mint há­rom évtizedes tavaszi fásítási hónapot. Jól nyomon követ­hetők azok a célok, melyek az évtizedek során változtak ugyan, de mindig fontos tár­sadalmi, gazdasági érdeket szolgáltak — sikerrel. A kez­deti mennyiségi erdőtelepítést a nyársfák területének növe­lése váltotta fel, új feladatot jelentett az erdők több célú hasznosításának programja, és most az utóbbi években az erdők egészségi állapotá­nak megóvása került az elő­térbe. Az emberiség létét ve­szélyeztető pusztulások meg­fékezése ma épp olyan fon­tos, mint a zöldterületek nö­velése. A fásítási akció kép­zelt zászlajára ma azt a jel­szót lehetne írni: „Telepíts újat, védd a régit!" Az ünnepségen az erdőmű­velésben, a telepítésben, a belterületi fásításban élenjá­róknak elismeréseket adtak át. A MÉM Fásítási emlék­érmét kapta meg dr. Ress Zoltán tanácselnök, Szíjártó Gyula és Balogh József. Ti­zenöt egyén és közösség ré­szesült elismerő oklevélben, a Hazafias Népfront Kiváló tár­sadalmi munkáért kitünteté­sét Fulakics László, Ott György, és a Volán marcali főnökségének közössége ve­hette át. Az ankét résztvevői ezután mintegy hetven emlékfát ül­tettek el a városközpontban. V. M. ÉPÍTKEZÉSHEZ — FELÚJÍTÁSHOZ — KORSZERŰSÍTÉSHEZ, MINDENT EGY HELYRŐL A KAPOSVÁRI FÉSZEK ÁRUHÁZBÓL ÉS TÜZÉP TELEPRŐL! Cím: Kaposvár, Keleti Ipartelep, Dombóvári u. Nyitás: 1986. április 29-én. Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8 órától 17 óráig, szombaton 8 órától 13 óráig. V Várjuk kedves vásárlóinkat! (82288) Füredi gumiáruk az egész országba V. Zs.------------------------------------------------------------------------------­O RSZÁGOS PÁLYÁZAT Az ésszerű anyag- és energiatakarékosságért

Next

/
Oldalképek
Tartalom