Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-22 / 93. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLII. évfolyam, 93. szám Ára: 1,80 Ft 1986. április 21., hétfő Lépésről lépésre Bűvösnek is tekinthetjük azt a ma már közkeletűvé vált kifejezést, hogy hátrányos helyzet. Sejtelmességét az bizonyítja, hogy értelméből arra következtethetünk: a hátrányos helyzet névvel jelölt állapot, amely csak egy magasabb színtűhöz viszonyítottan hátrányos. Tehát ezáltal meglehetősen viszonylagos a fogalom. S nem is mindegy, mennyire hátrányos egy bizonyos helyzet, s kivált nem az, hogy mihez képest. Hazánkban a különböző okok miatt hátrányos helyzetbe került lakossági csoportok közül, valamint az elmaradott néprétegek közül egyaránt számottevő arányt képviselnek a cigánylakosság tagjai. Éppen emiatt olvastuk megkülönböztetett figyelemmel a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetőségének legutóbbi jelentését, amely a szervezett családvédelmi tevékenységének tapasztalatairól és feladatairól szólt, azt a részt, amely a cigánylakosság körében végzett munkáról számol be. Ismeretes ugyanis, hogy a cigánylakosság életkörülményeinek befolyásolása hagyományos vöröskeresztes tevékenység. Tudjuk, hogy az egészségügyi felvilágosító, nevelő, családvédelmi munkájuk szerepe a cigánylakosság életmódjának, kulturáltságának fejlesztésében az állami, politikai intézkedések mellett kiegészítő jellegű. Nehezíti a helyzetet — olvashatjuk a beszámolóban —, hogy a cigánylakosság elkülönítése az esetek túlnyomó részében a telepek elhagyása után is fönnáll, bár ilyen esetekben hagyományos életmódjuk egyre inkább elveszíti meghatározó jellegét. Csakhogy megnehezedik számukra a társadalomba való beilleszkedés. A sok nehézséggel bajlódó munkaterületről közöl biztató eredményeket is a jelentés. Az utóbbi években például csökkent a fertőző betegség, előtérbe került az anya- és csecsemővédelem, a helyes táplálkozás, a lakás- kultúra. Egyre jobb eredményeket hoznák azok a törekvések, amelyek a cigánylakosság egy részét próbálják bevonni ebbe a munkába. Ígéretes, hogy néhány helyen Ifjúsági vöröskeresztes csoportok működnek, s van, ahol ifjúsági titkárok is kerülnek ki a cigánylakosság köréből. Nem véletlen, hogy a körükben népszerűsített egészségügyi szokások között olyanok szerepelnek, mint a tisztálkodás, táplálkozás, gyermeknevelés, háztartás- vezetés, az új lakóközösségekbe való beilleszkedés. A Vöröskereszt munkájának igen jelentős és fontos e területe. Olyan terület, ahol eredményt csak lassan könyvelhetnek el. De a meggyőző, felvilágosító munkát, ha lépésről lépésre is, folytatni kell. V. I, Losonczi Pál Nigériába utazott Ma folytatódik a NSZEP kongresszusa Elfogadták az ötéves terv előirányzatait ACZÉL GYÖRGY FELSZÓLALÁSA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ibrahim. Ba- damosi Babangida vezérőrnagynak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására vasárnap hivatalos, baráti látogatásra Nigériába utazott. Kíséretéiben van Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, Reményi Gyula altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese és Bende József, hazánk lagosi nagykövete, aki Nigériában csatlakozik a küldöttséghez. Losonczi Pál búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Várko- nyi Péter külügyminiszter, Medve László egészségügyi miniszter, valamint politikai életünk több más vezető személyisége. Losonczi Páll és kísérete vasárnap megérkezett Lagos nemzetközi repülőterére. Az ünnepélyes fogadtatás az állami vendégház előtt zajlott le. Itt várta a magyar vendéget Ibrahim Babangida elnök. A himnuszok elhangzása után Losonczi Pál ellepett a tiszteletére felsorakozott díszegység előtt, majd üdvözölte a fogadótoizottság tagjait, köztük katonai vezetőket, a szövetségi kormány töibb tagját. A ven- dégház bejárata előtt a két államférfi üdvözlő beszédet mondott. A magyar—nigériai hivatalos tárgyalások ma kezdőidnek. A Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusának harmadik napján a küldöttek folytatták a Központi Bizottság beszámolójának megvitatását, majd mind a Központi Bizottság, mind a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját egyhangúlag elfogadták. Szombat délután Willi Stoph miniszterelnök a Politikai Bizottság tagja terjesztette elő az 1986— 1990-es népgazdasági terv- előirányzatról szóló referátumot. Jelentést tett a Kongresszus Mandátumvizsgáló Bizottsága is. A felszólalók sorában számos külföldi testvérpárt küldöttségének vezetői köszöntötték a kongresszust. Felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A magyar küldöttség vezetője, köszöntve az NSZEP kongresszusát, átadta az MSZMP Központi Bizottságának és főtitkárának, Kádár Jánosnak az üdvözletét, baráti jókívánságait. Megállapította, felszólalásában Aczél György, hogy a Német Szocialista Egységpárt kongresszusa is azt mutatja : a két világrendszer békés versenyében az új kihívásoknak úgy tudunk megfelelni, ha a szocializmus építésében alkotóan alkalmazzuk a marxizmus—leninizmus eszméit, ha az előrehaladás új és új tartalékait tárjuk fel. — Ösztönző az a történelmi, korszakalkotó eredményekre épülő alkotó elégedetlenség és önvizsgálat, amelyre az SZKP XXVII. kongresszusa adott példát — mondotta a továbbiakban, majd szólt az MSZMP XIII. kongresszusának célkitűzéseiről is, miszerint egyebek között folytatni kell gazdasági szerkezetünk és irányítási mechanizmusunk korszerűsítését, erősítenünk kell a vállalatok, üzemek önállóságát, felelősségét. Kitérve a nemzetközi kérdésekre kijelentette: mi kommunisták, a szocializmus minden hívével együtt valljuk, hogy a társadalmi rendszerek harcának békés versenyben kell eldőlnie. (Folytatás a 2. oldalon) El nem kötelezettek tanácskozása Politikai és gazdasági nyilatkozatot adtak ki Négynapos tanácskozás után, vasárnap a kora hajnali órákban végétért az el nem kötelezett országok koordinációs irodájának ta- nábsk ozása. A résztvevő majdnem száz külügyminiszter közös politikai és gazdasági nyilatkozatot fogadott el. A politikai deklaráció határozottan elítélte az Egyesült Államok Líbia ellen végrehajtott fegyveres agresszióját, elutasítólag foglalt állást a nemzetközi terrorizmus kérdésében, egyáltalán.: első ízben szögezte le álláspontját ebben a témában. Megerősítette szolida- ritáisát a nemzeti felszaba- dítási mozgalmak harcával, hangoztatva, ho,gy az nem tekinthető a terrorizmus megnyilatkozásának. Sürgette a közel-keleti válság nemzetközi konferenciáján történő igazságos rendezését az összes közvetlenül érintett fél — köztük a PFSZ — és a BT állandó tagállamai részvételével, és szót emelt a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáért. Az iraki—iráni háború kérdésében a résztvevőik nem jutottak konszenzusra. „A mozgalom külügyminiszteri szintű tanácskozása megmutatta, hogy azok a kötelékék, melyek összefűzik a tagállamokat erősebbek, mint az egyes országokat elválasztó nézetkülönbségek. Továbbá arról tanúskodik, hogy a mozgalom képes egységes frontként, határozottan reagálni válságos helyzetben.” Ebben foglalta össze az ülésszak munkájának tanulságait Báli Ram Bhagat indiai külügyminiszter, záróbeszédében. Folyamait osan végzik Barcson a régi házak felújítását. A városi .tanács költségvetési üzemének dolgozói eddig tizenöt lakást újítottak fel, .tettek komfortossá. Jelenleg a két felújított ház melletti nyololakásos épületen dolgoznak ÉDES HAZAM Ünnepre kívánkozott volna az írás eredetileg, de a mindegyre halasztódó megírás viaß- kodássá vált inkább. Hival- kodórvak bizonyult a cím is, mert költőtől vett, és használata eisetén le kell mondani eleve a teljességről. Ünnepre kívánkozott az írás, ám olyannyira elkalandozott már minden érzés hétköznapjainkban, hogy a felgyorsult idő irdatlan rétijén egy akolba juhászkodni erőt meghaladó feladat. Arról szerettem volna írni, hogy miként fogalmazható meg a hely, a föld azon része, ahol élnünk adatott, hogy mennyire van jogom (jogunk) hazának nevezni, hogy hogyan nyilvánul meg érzéseinkben a haza, s van-e, akad-e ebben a sok gonddal terhelt esztendőben még érvényes ha- zaképünk. Kerülni szerettem volna mindenesetre, az úgy láfrszik századvégekhez közeledve mindig elszomorodó hangulatot (ráadásul még ezredvég isi), ts oka lehetett ez is halasztásomnak. A címet csak hordoztam magamban, hogy: édes hazám, ízleltem a szókapcsolatot, s mára bizonyosodtam meg végképp: valami gondolat-puzzle mintára, apró részecskékből tudom csak kirakni édes hazám fogalmát. Inkább véletlennek találom, mint furcsának, hogy e fölismerésre éppen egy süteményrecept döbbentett rá, mert valóban megmagyarázhatatlan dolgaink közé tartozik, hogy az írás szerint tizenhat dekagramm vaj habosra keverve, s ugyanannyi porcukorral öszszekevervie, megfelelő tojás- sárgája hozzáadásával s más — férfinép számára furmányosin gasztronómiai fortéllyal ellátva — hogyan válik jelképpé, jelképivé. A ptajdAn elkészülő sütemény neve ugyanis: Kossuth-kifü. A gondolat-kirakós más ilyen darabjai lehetnek sok egyéb emlékeim is. Idegen országban, például egy vegyes nemzetiségű társaságban valaki azt mondja: „én még őszinte ember voltam”, s folytatja történetét. A tolmácsoló tudomány rögvest megbicsaklik, csak mi nézünk össze, próbáljuk elmondani, hogy nagy magyar költő nagy költeménye, iskolák kötelező verse a hely, ahonnan való az idézet. S rögtönzött jelentéstani magyarázatba kezdünk, hogy tulajdonképpen a költő őszinte embersége a kiskorát hivatott jelenteni, s kérjük, hogy ugye érzik a fájdalmat abban, hogy a felnőttnek így, nosztalgikusan kell |beszélnie igaz koráról. Magyarázzuk, hogy attól lesz szomorú, hogy felnőttkorra már hazuggá válik a világ körülöttünk, s hogy erről csak mi magunk tehetünk. Bólogatnak, hogy értik, hiszen elvégre művelt bölcsész emberek, ám szemükben látszik, hógy csak az udvariasság mondatja velük az egészet. Mi pedig örülünk, hogy véletlenül nem a kékítőt kellett megmagyaráznunk, amint oldódik az ég vizében. Egy iró beírja azt az érzést, amit űrhajósok éreznek, amikor a fedélzetnek azon a részén tartózkodnak, amiről biztosan tudják: az a pont van legközelebb a földhöz. Ismerős érzésként vettem tudomásul ezt a felfedezést, hiszen távoli szállodák szobáiban hányszor kerestem azt a pontot én is, kiterítve hitelesített térképemet. Pedig — bátran mondhatom: jól éreztem magam, kedves népekre is akadtam, csak az zavart, hogy azt hitték: a vaj, zsír, cukor, tojás meg mandula süteménnyé vált masszáját eszik. Bizonyos voltam azonban abban, hagy én más ízt érzek. Tudtam, hogy Kossuth-kifli az, amit a számhoz emelek. Varga István Hatékony, fegyelmezett munkával a gyorsabb haladásért!
