Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 78. szám Ára: 1,80 Ft 1986. április 3., csütörtök Megkezdte munkáját a BKP kongresszusa Tegnap délelőtt a bolgár tőváros Ludmilla Zsivkova kultúrpalotájában megkezdte munkáját a Bolgár Kommu­nista Párt Xni. kongresszusa. Pontosan kilenc órakor Tó­dor Zsivkov, a BKP KB főtitkára nyitotta meg a négynapos tanácskozást. A [Bolgár Kommunista Párt több mint 930 ezres tagsá­gálnak képviseletében Szófiába érkezett 2661 küldött kezdte meg munkáját. A kongresszusom várhatólag elfogadják az évtized végéig, illetve néhány vonatkozásiban az ezredfor­dulóig kidolgozott fejlesztési éves tervét, rögzítik az ezzel Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Államtanács el­nöke szóban kiegészítette a Központi Bizottság írásbeli beszámolóját. A KB írásos beszámolójá­hoz fűzött szóbeli kiegészí­tésben a BKP KB főtitkára megállapította, hogy a mos­tani kongresszus munkájának középpontjában az elkövet­kezendő másfél évtized társa­dalmi-gazdasági fejlesztésé­nek problémái, a gazdasági, a politikai, a kulturális élet, az irányítás, valamint az ok­tatás területén történő gyö­keres átalakítások állnak majd. • programokat, Bulgária IX. öt­kapcsolatos pártfeladatokat. a programban nem határoz­tak meg időszakot, s az élet megmutatta, hogy ez a szakasz tovább tart, mint ahogy azt elképzelték. Utalt rá. hogy a BKP internacio­nalista kötelességének tartja a kommunista pártok, első­sorban az SZKP elméleti és gyakorlati tapasztalatainak tanulmányozását és megérté­sét. Kifejtette, hogy a BKP a szocialista építésben kö­vetkezetesen dolgozik az em­beri tényező szerepének nö­velése, az egyes emberek, a dolgozó kollektívák és a néptömegek kezdeményező és alkotó képességének a kibon­takoztatása érdekében. Todor Zsivkov emlékezte­tett arra, hogy a BKP Köz­ponti Bizottságának 1985. februári és 1986. januári tel­jes ülésén kidolgozták a tu­dományos-műszaki politika új koncepcióját, kijelölték az ennek megvalósításához szük­séges eszközöket. Ezen a kongresszuson a gazdasági fejlődési ütem gyorsításának, a még nagyobb dinamizmus biztosításának, az intenzív növekedés valamennyi té­nyezőjének maximális kiak­názásának a feladatát tűzzük magunk elé. Ez lehetővé te­szi országunk számára a gyorsabb fejlődést, azt, hogy szorosan együtt haladjon a legfejlettebb szocialista or­szágokkal, még aktívabban vegyen részt a nemzetközi szocialista munkamegosztás­ban, teljesebb mértékben biztosíthassuk a nefrszükség- leteinek kielégítését — hang­súlyozta Todor Zsivkov. Minden erőfeszítés és bi­zonyos sikerek ellenére a bolgár tudomány jelentős mértékben elszakadt a gya­korlattól, és még nem vált univerzális termelőerővé — állapította meg Todor Zsiv­kov. Ezzel összefüggésben egye­bek között szólt arról, hogy nincs összekötő kapocs a Bolgár Tudományos Akadé­mia és a gyakorlat között. Todor Zsivkov a Központi Bizottság beszámolójára utal­va megállapította, hogy tel­jesen át kell szervezni a bol­gár tudományos életet. Egye­bek között a népgazdaságban ugrásszerűen meg kell gyor­sítani a fejlett technológiák transzferével kapcsolatos inf­rastruktúra megteremtését. Késlekedés nélkül meg kell kezdeni technológiai közpon­tok és intézetek létesítését. Határozottan növelni kell az alkotók és a tudományos­műszaki haladásban élenjá­rók társadalmi tekintélyét. Lényegesen meg kell változ­tatni a tudomány területén dolgozók fizetési, ösztönzési rendszerét. Szólt arról is hogy a szocialista integráció fejlesztésében minőségileg új szakaszt jelent a KGST- nek az ezredfordulóig érvé­nyes tudományos-műszaki komplex programja. Bulgária tudományos-műszaki fejlesz­tésében a Szovjetunióval va­ló még szorosabb kapcsolatok megteremtését célzó irányvo­nalat kell szem előtt tarta­ni. Todor Zsivlkov kiemelte: „Itt, a kongresszuson isimét hangsúlyozni szeretném, ha nem teremtünk kellő feltéte­leket ahhoz, hogy a gazdál­kodó szervezetek, valamint a megfelelő tudományos láncszemek valóban önigaz­gató szervezetekként működ­jenek, aikkor ez súlyos csa­pást mér gazdasági és társa- dalmi-politikai stratégiánk­ra. A feladat abban foglal­ható össze, hogy meg kell szüntetni a gazdaságban a hivatali szemléletet, fel kell számolni a bürokratizmust, új tervezési és irányítási rendszerre kell áttérni. A hi­vatali és tárcaszemlélet ked­vező szerepet játszott fejlő­désünkben, azonban ezek már kimerítették lehetősé­geiket és mély ellentmondás­ba kerültek a tudományos­műszaki haladás új tenden­ciáival.” (Folytatás a 2. oldalon) Új Kiváló és Érdemes művészek Átadták a művészeti díjakat Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából tegnap a Parlament Vadász­termében átadták az idei Kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket. Az esemé­nyen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titká­ra, Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Radios Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője. Köpeczi Béla művelődési miniszter ünnepi beszédében emlékeztetett: felszabadulá­sunk évfordulóján immár ha­gyomány, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya elismerését fejezi ki azoknak, akik hosszú időn keresztül kimagasló teljesítményt Befejeződött Esztergomban az a történelmi konferencia, amelyet a Budavári Emlék­bizottság és az Esztergomi Városi Tanács rendezett Buda visszafoglalásának 300. évfor­dulója alkalmából. A kétna­pos tudományos tanácskozá­son 16 előadás hangzott el. Neves történészek, irodalom- történészek, kutatók tartot­tak beszámolókat a török elleni magyarországi felsza­nyujtottak a művészetek kü­lönböző ágaiban. Napjainkban különösen szükség van a művészetre — állapította meg a miniszter —, ha azt úgy fogjuk fel, mint az ember öntudatra ébresztésének, értelmi és ér­zelmi formálásának, huma­nizálásának egyik eszközét. A mi társadalmunk ebben az értelemben tulajdonít a művészetnek közösségi jelen­tőséget, és ezért támogatja szellemi és anyagi eszközök­kel egyaránt. A szocialista állam, annak egész intézményrendszere, a társadalmi szervezetek és egyesületek együttes köteles­sége, hogy érvényesítsék a kultúra, és ezen belül a mű­vészet funkcióit, mégpedig úgy, hogy az igazi értékeket terjessze a legszélesebb kö­rökben. A gazdasági nehéz­badító harcokról, a 300 év­vel ezelőtti eseményekről, történelmünknek arról a korszakáról, amelyben ha­zánk sorsa az európai dip­lomácia központi kérdése volt. Az országos konferencia zárultával a részvevők meg­tekintették a Vármúzeumban az „Esztergom a török kor­ban” című tárlatot. ségek miatt az elmúlt évek­ben az igényekhez és a szükségletekhez képest nem nőtt az állami támogatás, ez is hozzájárult a kultúra és a gazdaság közötti kapcsolatok bizonyos eltorzulásához. Kor­mányzatunk azon az állás­ponton van, hogy az ország erőforrásainak gyarapodá­sával arányban növelte kell a támogatást, ugyanakkor el­várja, hogy a kultúra intéz­ményei a leggazdaságosab­ban, a legtakarékosabban és a leghatékonyabban működ­jenek­A most kitüntetett művé­szek tehetségükkel nemcsak saját maguk kiteljesítését szolgálják, hanem alkotása­ikkal a szépre, a jóra, a ne­mesre is figyelmeztetik az embereket — hangoztatta vé­gül Köpeczi Béla. A művelődési miniszter ezután átadta a Kiváló és Érdemes Művész kitüntetése­ket. * * * Szerdán — hazánk felsza­badulásának 41. évfordulója alkalmából — Köpeczi Béla művelődési miniszter a Vi­gadóban átadta az idei mű­vészeti díjakat. Az esemé­nyen megjétent Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Radios Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. (A kitüntetett művészek névsorát a 2. oldalén közöl­jük.) Történelmi konferencia Kiemelte, hogy Bulgária számára napjaink legfonto­sabb feladata a tudományos­műszaki forradalom kibonta­koztatása, ezen az alapon a szocialista társadalmi rend­szer, a szocialista demokrá­cia fölényének érvényesíté­se, a nép anyagi, szociális cs szellemi igényeinek teljesebb kielégítése. Külpolitikai té­ren a béke megóvása és az emberi civilizáció megmenté­se jelenti a döntő fontossá­gú kérdést. Az elmúlt öt év Bulgária társadalmi-gazdasági fejlődé­sét elemezve megállapította: „Gyümölcsöző volt ez az időszak, a nehézségek ellené­re is. A nehézségek nemcsak a megoldott feladatok bonyo­lultságából, hanem saját hi­báinkból és fogyatékossá­gainkból is származtak. A BKP-nak a fejlett szocializ­mus építésére kidolgozott programját megvalósítva pártunk és népünk alapve­tően teljesítette a XII. párt­kongresszuson meghatározott feladatokat.” Emlékeztetett arra, hogy a BKP X. kongresszusán fo­gadták el a fejlett szocializ­mus bulgáriai építésének programját. Mint mondotta, A toponári Kapóst áj Mezőgazdasági Termelőszövetkezet borsóföldjein befejeződtek a ta la j el ők eszi tés i munkák, s tegnap, az esős idő éllenére megkezdték a vetést. Az elkö­vetkező napokban 185 hektáron vetik el a keresett konzerv- növény magjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom