Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 91. szám

1986. április 18., péntek Somogyi Néplap 5 Tizenévesek a „szakadékban" A 70-es évek végén a rockzene egyik legnagyobb slágere volt Eric Clapton .Kokain” című dala. A szám a kábítószerfogyasztás ellen szólt, de ezt nem sokan hallották meg belőle. Abban az időben ez a nehéz kábí­tószer főleg a gazdagok, a film- és rocksztárok kedven­ce volt. Claptonnak magának is sok baja volt vele. Ma már az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában gya­korlatilag mindenki hozzá­jut, és ami a legtragikusabb: főleg a tizenévesek vonzód­nak hozzá. A tengerentúli felnőtt tár­sadalom hajlamos elbagatel­lizálni a problémát: még úgy „tudják”, hogy a ko­kain csak „úri körökben” di­vatos, hogy „feldobja” fo­gyasztóit, és mivél csak be­lélegzik, nemigen ártalmas. A valóság egészen már: a kokainnak elsősorban latin­amerikai dömpingtermelése miatt ma már olyan ala­csony az ára, hogy kis meny- nyiségben egy diák is meg­veheti a zsebpénzéből (egy adag átlagosan 15 dollár), és az egészségre tett káros hatá­sa beláthatatlan, mivel a ká­bítószeresek vagy cigarettá­ban és vízipipában szívják el, vagy pedig injekcióval adagolják maguknak. Különösen veszélyes a ko­kain „elkészítésének” új for­mája, amelyhez elég egy tiszta konyha is. A kokaint összekeverik vízzel és szóda­bikarbónával, majd a „meg­kelt” masszát kockákra vág­ják, és máris kész a „sza­kadék” — ahogyan a legve­szélyesebb szert nevezi a szleng. Ennek tisztasága ál­talában 75 százalékos. Mivel az új szerből „egy­szeri” adagokat is eladnak, az új kábítószerkereskedők elsősorban a középiskolások­ban találták meg napjaink vásárlóközönségét. Az első adagokat azonban újabbak követik és a fiatalok észre­vétlenül a kokain rabjai lesznek. A „pusherek” — ez a kereskedők alvilági neve — igen leleményesek: Wa­shingtonban nemrégiben egy fagylaltkereskedőnek álcázott- férfi árulta a gyilkos „sa­vat”. A fiatalokat bevonják az üzletbe is: gyakran velük áruitatják a kokaint, többek között azért, mert őket a rendőrök sajnálják bekísérni, vagy ha mégis, sokkal eny­hébb büntetésre számíthat­nak, mint a felnőttek. Az Egyesült Államok nagyvá­rosaiban, főleg Los Angeles­ben New Yorkban és Miami­ban külön „szakadék-házak” működnek, ahol páncélozott ajtó mögött osztják az árut, az élelmesebbek még külön „szalont” is biztosítanak, ahol el is lehet mindjárt fo­gyasztani a kokaint. A há­zat az utcasarkokon állig fölfegyverzett tinédzserek őrzik. Eme életforma mintá­ját a „Miami bűn” című népszerű tv-sorozat adja: az ott szereplő, kábítószerben utazó tizenévesek luxus­autókkal száguldoznak, diva­tos bőrzekékben feszítenek, súlyos aranyláncokkal, és ha­vonta 30 000 dollárt is képe­sek megkeresni. Mi lehet vonzóbb egy harlemi csóró­nak, mint a (könnyű meg­gazdagodás álima? A michigani egyetem tár­sadalomkutatási intézete sze­rint napjainkban az ameri­kai középiskolások 18 száza­léka próbálkozott már ko­kainnal, kétszer annyian, mint 10 évvel ezelőtt. (Szin­tén nem megnyugtató, hogy minden második diák élt már marihuánával). A szocio­lógusok szerint ez a helyzet romlani fog, mert a megkér­dezettek 49 százaléka úgy vélekedett: ha kell elérhető a számára a kokain. A kokain terjedése követ­keztében egyre csökken az átlagéletkor a legnagyobb ka­liforniai rehabilitációs köz­pont, a Phoenix House bete­gei között. (Ezt az intéz­ményt egyébként a 60-as évek végén a kábítószertől megcsömörlött amerikai és angol rockzenészek adomá­nyaiból hozták létre.) A Newsweek című hetilap szerint a fiatal betegek szá­mára a kábítószer olyan volt, mint a szerelem, vagy még jobb és mindenre képesek voltak érte. Volt, akinek egy idő után fontosabb volt, mint az alvás vagy az étke­zés. Másoknak a kábítószer­birtoklás volt a magánéleti sikerek záloga. A fiatalok, akik képtelenek leszokni a kokainról, automatikusan be­lesodródnak a bűnbe: jön a lopás, a prostitúció, és nem utolsósorban a kábítószerel­adás más gyerekeknek. Az új kokainláz nemcsak az Egyesült Állam ókban pusztít. A legújabb statiszti­kák szerint Nyugat-Európá­ban 5—10 éven belül az amerikai szintre juthat a ko­kainfogyasztás. Az elosztás központja Spanyolország: en­nek az országnak a legszo- rosabbak a kapcsolatai La- tin-Amerikával, beleértve a légijáratokat. Egyelőre úgy tűnik, teljesen hiába foglal­nak le Madridtól Los Ange- lesig évente több ezer tonna kábítószert, hiába számol be a sajtó nap nap után kolum­biai, perui, guayanai kábító­szertelepek felszámolásáról. Göbölyös László A Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus munkatár­sai zsűrizték a napokban a megye kézműves kisiparo­sainak alkotásait. A KIOSZ megyei titkársága húsz kézműves - köztük üveg­művesek, kerámiakészitők, bőrdíszművesek, tűzzo­mánc- és bábkészítők - hozta el alkotásait. Fotó: Gyertyás László A hét vége kulturális ese­ményei között italilózva azt állapíthatjuk meg, hogy a legnagyobb szabású rendez­vénynek Marcali ad ott­hont. Itt rendezik ugyanis ma az első oszágos Berzse­nyi Dániel vers- és próza­mondó versenyt, délután fél kettőkor a helyi művelődési központiban. Ä Berzsenyi Társaság által kiírt verseny döntőjének élmezőnye ez­után felkerekedik, mert hol­nap Celildömölibön állnak közönség elé . a győztesek, s ezen a gálán lesz a díjkiosz­tó ünnepség is. A marcali programot tovább színesíti az a kiállítás, amelyik szin­tén ma nyílik meg, s a Ber­zsenyi Társaság képzőmű­vész tagjainak alkotásait láthatják az érdeklődők. E bemutató helye a múzeum lesz. Délután öt órakor Nik­ién, Berzsenyi Dániel lakó­házánál rendeznek koszorú­zást. Szombaton a Somogy me­gyei zeneiskolák együttesei lépnek a marcali művelődé­si központ színpadára, hogy a hetedik alkalommal meg­rendezett kamarazenei ta­lálkozón számot adjanak tu­dásukról. A rendezvény dél­előtt tíz órakor kezdődik. Délben nyitják meg a Zene­műkiadó kottakiállítását, es­te nyolc órakor pedig a Bu­dapesti Klarinét Együttes ad ünnepi hangversenyt. A megyeszékhelyen holnap délelőtt kilenc órakor a Ki­lián művelődési központban a versmondókör kezdi meg munkáját, vasárnap este öt órakor pedig az országos poip-rock találkozó megyei versenyeit rendezik meg. Ugyanebben az időben in­dul a színházbarátok köré­nek újabb foglalkozása is. A művelődési ház kiállításán a Teszöv népművészeti be­mutatóját láthatják a láto­gatók. A helyőrségi művelődési otthonban holnap este hat árakor Mindenki műsora címmel vidám műsoros est lesz. Fellép többek között Vereczkei Erzsi, Lukács Bá­lint, Kolompár György és Kovács Aranka. A cseri klubkönyvtár ma este hat órakor a cseri centenáriumi parkiban ren­dez sportversenyt az ifjúsá­gi klub tagjainak. Több kiállítás is nyitva lesz a hét végén Kaposvá­ron. A Somogyi Képtárban Tenk László festőművész képei, a Mozimúzeumban pedig Sipos Géza fotói vár­ják az érdeklődőiket. Nagyatádon, a Gábor An­dor művelődési házban Sár­ái János kékfestő munkáit láthatják. A legjobb hangulat bizo­nyára Csurgón lesz a hét végén, ahol szombaton este a művelődési házban piknik bált rendeznek. Inkább a gyerekeknek szól a barcsi programaján­lat. Ma délelőtt két alka­lommal is föllép az Állami Bábszínház vásári bábko­médiáival. Befejezésül egy programelőzetest is beikta­tunk: Barcson hétfőn este a fiatalok körében egyre nép­szerűbb Prognózis együttes ad hangversenyt. V. I. Nemzetiségi olvasótábor Csaknem 800 általános és középiskolás vehet részt az idén a Hazafias Népfront, a nemzetiségi szövetségek és az Állami Gorkij Könyvtár szervezésében nemzetiségi olvasótáborokban. A tábor­vezető pedagógusok, könyv­tárosok felkészítő munkaér­tekezletét április 24—25-én Gárdonyban rendezik meg. Nemzetiségi olvasótáboro­kat több mint tíz éve tarta­nak Magyarországon. Az el­ső, a mohácsi tábort minden évben több hasonló követtet s az idén nyáron már 16 ol­vasótáborban gyarapíthat­ják ismereteiket a diákok itthon és határainkon túl. Ebben az évben is lehető­ség nyílik cseretáborozásra, így a Pest megyei gyerekek az NDK-ban tölthetnek két hetet, Szentendrén pedig 25 meiningeni tanulót fogadnak. Az 5—5 szlovák, német, dél­szláv és egy román tábor­ban elsősorban a Magyaror­szágon élő nemzetiségiek kultúrájával ismerkedhet­nek a résztvevők. Bük ad otthont az első alkalommal megnyíló szlovén—h orvát közös olvasótábornak, ahol 45 irodalomkedvelő diák tá­borozik majd. Legtöbben, 80-an Váralján, a német nemzetiségi olvasótáborban vehetnek részt. Magyar tanszerek 38 országba Százötvenötmillió forint export-import forgalmat bo­nyolított le 1985-ben a Kul­túra Külkereskedelmi Vál­Közéleti tűnődések A közelmúltban újabb két Népszava-kiadvány gazda­gította szakszervezeti iro­dalmunkat, olyan kötetek, amelyek tűnődésre, szemlé­lődésre és nem utolsósorban bizonyos témákban tovább gondolkodásra kínálnak le­hetőséget. A szakszervezeti irodalom iránt érdeklődők szálmára — úgy gondoljuk — fölösleges bemutatnunk a sorozatot, mivel a Fórum napjainkig megjelent köte­tei népszerűvé váltak, in­tegrálódtak a mozgalom el­méleti írásainak sorába. (Marosán György, Virizlay Gyula, Szathmári Gábor — hogy csak néhány nevet említsünk — kötetei emlé­kezetesek maradnak.) A Szakszervezetek ma és holnap című legújabb Fó­rum-kiadvány összeállítás arról, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom ve­zető személyiségei, akikegy- egy meghatározó munkás- szervezet vezetői is, hogyan vélekednek a 80-as évek szakszervezeteiről és azok tevékenységéről. Most, a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa után különösen tanulságos az azonos, de más nemzeti, va­lamint más társadalmi rend­szer körülményei között dol- gozó munkásszervezetek helyzetének és elképzelés é­KÖNYVESPOLC nek a megismerése. A válo­gatás anyagából kitűnik, hogy a 80-as évek prob­lematikája már az ez­redfordulóra utal, a felvető­dő gazdasági-tá'rsadalmi kérdései: új válaszokat kí­vánnak a szakszervezetek­től. A Szakszervezetek ma és holnap című könyvből kirajzolódik, hogy az új kö­rülmények, célok, feladatok és módszerek változása köz­ben is alapvetően régi ma­rad: a munkásszolidaritás és a közös nemzetközi érdek, valamint az, hogy a kor ki­hívásaira a válás z csak a nemzetközi szolidaritásban születhet... Az új Fórum-kötet szer­kezete három részre tagoló­dik: az első a szocializmus és a szakszervezetek, a má­sodik a tőkés világ és a szakszervezetek, a harmadik pedig a nemzetközi szolida­ritás témáját tárgyaló írá­sókat tartalmazza. P. Djul- gerov, a Bolgár Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke, K. Hoffmann, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnö­ke, H. Tisch, a Szabad Né­met Szakszervezeti Szövet­ség (FGDB) Országos Taná­csának elnöke, Sz. Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnö­kei és Gáspár Sándorral, SZOT elnöke adja közre gondolatait a létező szocia­lizmus viszonyai között dol­gozó szakszervezetek helyé- ről-szerapéről. A tőkés vi­lág szakszervezeteinek fel­adatait H. Krasucki, a Francia Általános Munkás- szövetség (CGT) főtitkára, L. Lama, az Olasz Általá­nos Munkásszövetség (CGIL) főtitkára, végezetül a portu­gál álláspontot A. T. da Sil­via, a Portugál Dolgozók Ál­talános Szövetsége (Inter- sindikal) főtitkárának gon­dolatai szemléltetik. A Szakszervezetek ma és holnap című könyv záró fejezete a 80-as évek kihí­vásait tárja az olvasó elé, teszi ezt a X. szakszervezeti világkongresszus fő doku­mentumainak tükrében. Az 1982 februárjában megfo­galmazott gondolátok vázol­ják a szakszervezeti harco­kat, a dolgozók nemzetközi szolidaritását, az akcióegy­séget, azt a nagy egyetemes követelményt, amely a de­mokráciáira vonatkozik, va­lamint az SZVSZ és korunk kihívásának kapcsolatait. Mindennapjaink tudatos emberi cselekedeteinek, az­az vállalt szerepeink értő magyarázója kíván lenni dr. Takács Györgyné Embe­ri szerepek és emberi kap­csolatok című munkálja. A könyv élőszavában a szerző kiemeld: „Nem mellékes azonban, hogy az élet nagy színpadán szerepeinket ho­gyan töltjük be. Rajtunk is múlik, hogy életünk drámá­ja tragédiává sűrűsödik, vagy könnyed tragédia hő­sei leszünk. A különböző emberi szerepek különböző magatartást, cselekvést, vi­selkedést igényelnek. A pszichológia segít abban, hogy e várakozásnak jó színvonalon eleget lehessen tenni.” Dr. Takács György­né alapvetően ismeretter­jesztőnek szánt könyve az imént vázoltakhoz kínál megfelelő ismereteket. A kötet első fejezete rö­viden a pszichológiai alap­fogalmakkal imerteti meg olvasóit. A lelki jelenségek fajtái közül az érzékelés, a figyelem, az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás ás a beszéd, az érzelmek, az aka­rat és a cselekvés lélektani fogalomkörét vázolja. A kö­vetkező rész az életkorok pszichológiáját mutatja be: a gyermek-, a serdülő-, az ifjú- és a felnőttkor alapve­tő Mki jellemzőinek szem­léltetése után körvonalazza a változás korának, az öreg- és aggkonnak a spe­cifikumait is. A magánélet­ről pszichológusszemmel cí­mű rész — többek között — bemutatja a személyiség- tipológiákat, a legfontosabb személyiségjegyeket. A könyv végére marad az egyik legérdekfelszítőbb té­ma: a szocialista emberesz­mény, a szocialista demok­rácia és az egyén viszonya, a közéletiség, az emberi vi­szonyokból adódó munkahe­lyi problémák stb. legfőbb láncszemeinek megragadá­sa. A szerző idézi Benjámin Franklin intelmeit a közéle­ti ember számára, hol az egyik passzusban az áll: „Ne vesztegesd az időt; foglal­kozz mindig valami hasznos dologgal: hagyj fel minden hiábavaló cselekvéssel.” Aki a Fórum-sorozatban megjelent legújabb Nép- szava-kiadványba belela­poz — nem vesztegeti hiá­bavalóságra idejét. Sándor Dénes lalat, ebből 110 millió fo­rint értékű tanszert szállí­tott négy kontinens 38 or­szágába — derül ki a vál­lalat most elkészült összege­zéséből. Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalatnál gyártott két-háromezer féle cikk közül a biológián szem­léltető eszközök legnépsze­rűbbek külföldön: az NSZK- ba eredeti csontiam készít­ményeket, állati csontokat és a biológiaoktatáshoz szük­séges egyéb eszközöket szál­lítottak, Spanyolországba ta­valy ezer műanyag emberi csontvázat exportáltak. Az Egyesült Államokban is ve­vőre találtak a vállalat ter­mékei. Peruba különféle taneszközöket vittek ki, Ni­gériának pedig kis laborató­riumokat és általános isko­lai szemléltető eszközöket adtak el. A magyar taneszközök jó minőségét nemcsak a Kultú­ra Külkereskedelmi Vállalat évről évre növekvő tanesz­közexportja bizonyítja, ha­nem az is, hogy április 25- én, első ízben szocialista or­szágban, Magyarországon tartja évi közgyűlését a 43 ország 'taneszközgyártóit és kereskedőit tömörítő nem­zetközi szervezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom