Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 88. szám
1986. április 15., kedd Somogyi Néplap 5 HALDOKLÓ VIRÁGOK Idegenforgalmi tanácskozás Somogybán Siófoktól - Cálosfálg milliárd 300 millió forint TV-NÉZŐ Törököt fogtam Tavasz volt. Április 12- ét mutatott a naptár, s a természet kibomlott végre, igyekezett új köntöst ölteni. A kertben magabiztosan emelték magasra fejüket a sárga nárciszok; virítottak messziről, derűt sugározva maguk körül. Az ibolyák mélykék „estélyibe” öltöztek, s az évszázados fák tövén éppúgy kellették magukat, mint a pelyhedző fűszálak között. Kibújtak a tulipánok is, bimbót neveltek, de virágaikat titkolták még, mintha arra várnának, hogy az idegen kertekből ballagásra lopja le őket a diáksereg. Titkolta friss hajtásait a megcsonkított fűz is; meglehet, egy hét múlva gazdag lombkoszorúval lepi meg a néze- lődőt. És akkor, a tavasz kellős közepén egyszer csak elborult az ég. Kérlelhetetlen szél támadt, és hullani kezdett a hó. Esett órákig, sűrűn és vigasztalanul. A virágok szomorú-kényszeredetten meghajtották fejüket. Derekuk mintha megroppant volna. A reggel még csodás színével és üdeségével pompázó nárcisz térdre rogyott Repülő ékszerek A négyméteres volierben a mandarinkacsa lehet hogy különlegességnek számít, de föl sem veszi a versenyt a hangosan csivitelő ide-oda repkedő papagájokkal. Elképzelhetetlen színekben pompáznak, a kék, lila, vörös, zöld és rózsaszín meg- hökentő párosításban csillan meg testükön. Győrfi Károly kaposvári díszmadártenyésztő tenyészállatai most, költés előtt élvezik a simogató tavaszi napfényt, és hangos kiáltozással üdvözlik, s egyben noszogatják távozásra az idegent. Gál Olivér, ugyanúgy, mint Győrfi Károly a kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház dísmadártenyésztő szakkörének tagja. Alapító tagoknak számítanak, hiszen már nyolcadik éve, a szakkör megalakulása óta, tevékenyen részt vesznek a munkábait. Hogyan lesz valaki díszmadártenyésztő, nos, erre a kérdésre csak vonogatják a vállukat. Aztán később kiderül. hogy kezdetben volt a hullámos papagáj, melyet a szülők azért vásároltak az akkor még serdületlen Olivérnek, hogy foglalja el magát valamivel otthon is, talán kevesebb nadrág, pulóver szakad így el. Elképzelésükben nem is csalatkoztak, sőt, az eredmény minden várakozást felülmúlt. a kíméletlen rőtszakállú előtt. Az ibolya egyszerűen eltűnt; mint a halottat, fehér lepel borította be. Ha élt még, mit gondolhatott a kései, erőszakos beavatkozás láttán? A kankalin mintha nem is lett volna, pedig a hóvirág után ő volt a tavasz második hírnöke ... A tulipán, ha tehette volna, legszívesebben visszabújt volna a földbe, de nem tehette. Az lenne a dolga, hogy virágozzék. Csakhogy patyolattiszta lepedővel váratlanul borította be testét a rakoncátlan természet. Megéri-e, hogy eljöjjön az igazi tavasz? Az aranyeső elbágyadt, megrekedtek a rózsa rügyei is. De a fagyai okosabb volt: úgy tett, mintha még mindig téli álmát aludná. Rá se hederített a hóesésre ... Több mint hat órán át, és másnap újra csak hullt az égi áldás. A virágok haldokoltak, el is pusztultak talán. S amelyek túlélik e tavasz-téli játékot, nekik lesz-e erejük, hogy fölemeljék földbe taposott fejüket... ? — ri — Nem is gondolná az ember, hogy papagájokat ugyanúgy lehet csereberélni, mint például bélyeget, egy hullámos papagájért lehet kapni mondjuk egy szövőpinty párt, és így tovább. Előbb-utóbb aztán megvan az alap, a madarak tojást tojnak, kiköltik a fiókákat és kész. — Hát azért nem egészen így van — vet gátat amatőr képzelgéseimnek Gál Olivér. — Ahhoz, hogy az emberből tenyésztő, sőt elismert tenyésztő váljon, nem árt, ha megismerkedik a szakirodalommal. Még ki sem kelnek a madarak, de nekünk már előre látnunk kell, milyen lesz a tollúk, méretük, sőt tartásuk. Genetikailag kell megszerveznünk mindent, s körülbelül a második-harmadik nemzedéken már le is tudjuk mérni, hogyan sikerült. Hász Mihály, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatója idejekorán felismerte, hogy a közművelődés Tegnap kezdődött az Idegenforgalmi Hivatalok Szövetsége igazgató tanácsának kétnapos ülése Siófokon, a Siotour szabadidőklubjában. Dr. Bercsényi Vincze, a szövetség igazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit — a megyei idegenforgalmi hivatalok vezetőit, valamint Dóri Jánost, a Somogy Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetőjét és Antal Katalint, az Országos Idegenforgalmi Hivatal képviselőjét. A rendezvényen osztrák és jugoszláv vendégek is részt vették. A Vendégek érdeklődéssel hallgatták dr. Fodor Jánosnak, a Siotour igazgatójának tájékoztatóját Somogy megye idegenforgalmáról, különös tekintettel az elmúlt év eredményeire. A többi között elmondta, hogy a megyei idegenforgalmi hivatal több vendéget fogadott tavaly, mint 1984-ben. A nyugati országokból érkezők hét százalékkal, a szocialista államok turistái pedig hat százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken. Mivel a Siotour szolgáltatási köre meglehetősen széles, sikerült egyes üzletágakban olyan eredményeket elérni, amelyek ellensúlyozták a különböző területeken tapasztalt visszaesést. 1985- ben a bruttó bevételük 1 területén leghatékonyabban a megszállottakkal lehet dolgozni. — A legelső, klubszerű szakkörünk a kertbarátkor volt — mondja. Majd megalakult a díszmadártenyésztők klubja. Nyolcán kezdtük, ma az egész Dunántúlról vannak tagjaink, szám szerint negyvenketten. Az elmúlt évek alatt elismerést vívott ki magának a kaposvári szakkör, nemcsak az országban, hanem a határokon túl is. Számtalan kiállításon vettünk részt, díjak, oklevelek bizonyítják a szakkörbe tartozó tenyésztők rátermettségét. — Jólesnek ezek az elismerések, s büszkék vagyunk rá — fűzi hozzá Gál Olivér. — Semmilyen anyagi haszonnal nem jár, egyszerűen azt bizonyítja, hogy értünk ahhoz, amit csinálunk. Madarászok, nyulászok, galambászok — mind megszállott állatbarátok. Ilyen magas szinten természetesen nem sokan tudják művelni, de a természet, az állatok szeretetét már kisgyermek kortól el lehet sajátítani. A városi gyerekek számára is ki lehet alakítani otthon élősarkot, felelősségtudatra, gondoskodásra nevelve őket. Lehet. hogy a szülők kevésbé örülnek, ha kora hajnalban pintyek csippegnek, vagy papagáj társalog madárnyelven. Jelenlétüket azonban meg lehet szokni, és meg is lehet szeretni őket. Nem mindenkiből lesz elhivatott tenyésztő, azonban a gyermek környezetének tudatos alakításával egyúttal a jellem is formálódik. Klie Ágnes volt, 100 millióval több, mint az előző évben. Az általuk felvásárolt valuta ér- löke több mint 600 millió forint. Sikerült közvetlenül a szolgáltatás révén 54 százalékkal nagyobb összegre szert tenniük kemény valutából, mint a korábbi években. A szezonban több mint 30 ezer embert vittek el a Balatontól autóbusszal, hajóval, vonattal különböző programokra. Tovább bővültek kapcsolataik a nyugati utazási irodákkal: ezúttal Hollandiában és Dániáiban találtak újabb „piacot”. Tovább javult a kempingek színvonala, több mint 30 millió forintot költöttek (és költenek az idén is) a táborhelyek korszerűsítésére. A kempingekben 6 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, a fizetővendég-szolgálatnál azonban csökkent a forgalom: 1 millió 300 ezer vendégéjszakát töltöttek a turisták magánházaknál, s ez 12 százalékos visszaesést jelent. Belső-Somogybán — például Barcson — nőtt a szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma, főként a szervezett turizmus lévén. A vendégek megtekintették a siófoki létesítményeket, majd a szá.ntódpusztai idegenforgalmi és kulturális központot, Kőröshegyen a Patkó-fogadót, valamint a kaposvári szabadidőközpontot. Este a gálosfai műemlék kastélyban a jugoszláviai idegenforgalmi hivatal magyarországi képviseletének igazgatója, Jurici Iván tartott vetítettképes előadást hazája idegenforgalmáról. A szakemberek ma Kaposváron folytatják a tanácskozást. . Az incselkedő tavaszi napsütés mintha a legzordabb téllé változott volna, amint a szabadból beléptünk a csurgói helytörténeti múzeum raktárhelyiségébe. A zsúfolt polcokon gyönyörűen faragott székek, bölcsők, rokkák, fakulacsok vegyes halmaza, odébb régi iratok, könyvek áttekinthetetlen kavalkádja. A felázott falak ontják magukból a hideget, s ha kint esik, a belső vakolaton vékony patakokban csordogál a víz. — A gyűjtemény alapja a több mint tíz évvel ezelőtt működő honismereti szakkör munkáját dicséri — mondta Witt Lászlóné múzeumvezető. — A múzeumot 1975-ben nyitották meg ezer tárggyal. Ettől kezdve a gyűjtést egyedül folytattam, ma már tízezer darabos anyagunk van. 11 év alatt a múzeum kétszer, a raktár háromszor költözött. 1983 decemberétől vagyunk ebben a házban, mely vizes, penészes, kiállításra sem esztétikailag, sem technikailag nem alkalmas. A gyűjtemény zöme itt és a megyei múzeum hatéi raktárában van. A költözés, a k i állítás rendezés és a mostoha körülmények következtében a látogatók száma évről évre folyamatosan csökken. A kiállítóteremnek nevezett barátságtalanul sötét és onrfacsaróan dohos helyiségben rögtönzött kiállítás, a paraszti szobabelsőre jellemző bútorgyűjtemény látható. Odébb, egy aprócska szobában hatalmas fotók állnak a szó legszorosabb értelmében megrogy- gyanva. A penész érdekes, ám csöppet sem vonzó mintákat rajzolt rájuk. A • helytörténeti gyűjteÉvfordulós műsorszerkesztésre gondoltam, amikor kezembe vettem a múlt heti rádió- és televízióújságot, s fölfedeztem benne a két egymást követő napon a törököket: szerdán Heltai Jenő Az ezerkettedik éjszaka című színművét, másnap Huszka Jtenő Gül Baba című operettjét láttuk a képernyőn. Történelmi ismereteimet hiába fényesítettem, csak nem csillant föl, miért is emlékezünk a törökre. Ismerőseimet is beavattam a történelmi kutatásba. Sok töprengés után abban egyeztünk meg, nincs semmilyen évforduló, ami indokolta volna, hogy Az ezerkettedik éjszaka után másnap a Gül Baba következzék. Csupán a következetlen műsorszerkesztést okolhatjuk. De ha most szavaznom kellene, melyiket tartattam többre, a kiváló zeneszerző, Huszka Jenő műve igazán kellemes szórakozást nyújtott. Marton Ferenc eredeti szövegét Kardos G. György frissítette föl, a rádió szimfonikus zenekara Sapszon Ferenc irányításával úgy szólaltatta meg a zeneművet, ahogy a szerző azt elképzelhette. Csaknem minden szerepet két szereplőre bízott a rendező, kiváló operaénekesek hangját kölcsönözhették a színészek, kivétel — természetesen Galambos Erzsi és Rátomyi Róbert volt. Farkas Katalin. Gáti István, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter és Melis György vitte sikerre Huszka szép muzsikáját. A Gül Baba sem volt felhőtlen, a természetes környezetet kár volt színpadi képekkel • keverni, bármelyiket elfogadtam volna, csak egységess legyen a szín. Az operett, az igazán jó operett, mint a Gül, Baba, nem tűri az effajta csalást. A zenés műsor után egy mény helyzetéről, költöztetésének lehetőségeiről és terveiről Gál Endre, a csurgói tanács elnöke mondta: — Az ailapgyűjtemény a csurgó' lokálpatrióták ösz- szefogásának és fáradhatatlan munkájának gyümölcse. 1984-ig a tanács épülete adott otthont fi kiállításnak, majd az átszervezések miatt szűknek bizonyult a hely, költöztetni kellett az anyagot. Az épület, melyben a mai napig megtalálható, az egyetlen lehetőség volt. A ház állapotán szinte semmit nem változtatott az utólagos szigetelés, a falak nedvesek maradtak. Szakemberek szerint a problémák nagy része megoldódik, ha biztosítani tudjuk az állandó fűtést. Ennék járható útja pedig a gáz bevezetése, melyre az idén kerül sor. Az egyenletes hőmérséklet ugyanis meggátol ja a páralecsapódást. A raktározás körülményein is igyekszünk javítani. — Megoldásként a gyűjteményt elköltöztethetnék Csurgóról. Mit szólna ehhez a lakosság? — Ez nem lehet megoldás. Nem hagyhatjuk elvinni a,z anyagot, hiszen a nagy része mór így is távol, a megyei múzeum batéi raktárában van. A gyűjtemény biztonságba helyezése tisztesség kérdése. Ezeket az értékeket soha nem lehet pótolni! — Milyen kapcsolat alakult ki ez ügyben a megyei múzeum igazgatóságával? — A köztünk folyó vitában részükről segítő szándék, s ugyanakkor türelmetlenség tükröződik. A feszültséget jelenleg nem tudjuk megoldani, de a helyragyogó népdaLénekesről essék szó: a kedd esti Stúdió ’86 felvillantotta Béres Ferenc portréját, aki a napokban vehette át a kiváló művész elismerést. A zenés portré érdeme nemcsak az volt, hogy meghallgattunk néhány népdalt a művész előadásában, hanem érdemes volt odafigyelni a közönséget szerető és becsülő énekes szavaira is. A népdal és a dalos hivatása: küldetés. Ezt fogalmazta meg Béres Ferenc. Láttuk őt még egy alkalommal a képernyőn, amikor szombaton délután a Szármái Istvánról készült dokumentumfilmben emlékezett a nyolcvan éve született politikusra. Nemcsak életútja tanulságos1, hanem magáinak a dokumentum- filmnek a készítése is. A szerkesztő Hollós Agnes a pálya ívét megrajzolva Szirmai István apró arevoná-* saiira is ügyelt; amit talán más lényegtelennek tartott volna, azzal tette teljessé a politikus bemutatását. A harcostársak, a pályatársak szavaiból pedig azt érezhettük, hogy emlékezetükben igazán él Szirmai István. Nemcsak egy szép, de egy jóságos bírónővel ismerkedhettünk meg Az apa bűne' című kétrészes francia filmben,. A manökken szépségű Marde-France Pisier feledtette velünk a már jócskán kiaknázott történet unalmas perceit, meglepetésünkre azonban olyan fordulatot vett a cselekmény, amire nem számítottunk: A bírónő beleszeretett a film elején még vádlottként kezelt férfiba. Ám nem ez a tanulsága a filmnek, hanem az, hogy a gyerekek iránti felelősséget nem lehet semennyi pénzzel megváltani. Ha kissé bonyodalmasán is, de erről szólt a film. történeti gyűjteménynek nem szabad Csurgóról elkerülnie. Mészáros Balázstól, a megyei múzeum igazgatójától kérdeztük, milyen jövőt jósol a csurgói helytörténeti gyűjteménynek. — 1984-ben a csurgói tanács rendbe hozta a kijelölt épületet: kimeszelfék, rácsokat szereltek az ablakokra. Azonban az első zápornál kiderült, hogy a tető beázik. S ezen a falak szigetelése nem változtatott. A falakra függesztett grafikák „méghuplisodtak”, az időszakos kiállításokat meg kellett szüntetni. Tudomásomra hozták, hogy „jogcím nélküli lakók” vagyunk az épületben, fizessünk bérleti díjat. Ügy tűnik, hogy a gyűjteménnyel kapcsolatos küzdelmes jelen, az áldozatok mind csak a megyei múzeumot terhelik. A raktározás során az anyag pusztul, gyarapítása szinte lehetetlen. A gyűjtemény újabb ideiglenes helyre költöztetését a múzeum nem vállalhatja, hiszen ilyenkor a tárgyak egy része óhatatlanul rongálódik. Csurgó alapvető érdeke, hogy megfelelő körülmények közé helyezze a gyűjteményt, a megyei múzeum feladata pedig, hogy támogassa a végleges megoldást. Jáger Márta, a megyei tanács közgyűjteményi főelőadója elmondta, hogy a múzeumok létesítésének első lépcsőfoka egy beköltözhető épület biztosítása, mely a helyi tanácsok feladata. A csurgói néprajzi anyag — a vidékiek között szinte a legértékesebb — egyelőre kilátástalanul hányódik, a megoldás a helyiektől függ. Tamási Rita Horányi Barna Kallódó helytörténet
