Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
Világ proletárjai, egyet üljetek ! g Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 53. szám Ara: 1J0 Ft 1986. március 4., kedd Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában megkezdte második munkahetét. Az SZKP KB politikai beszámolójának, a központi revíziós bizottság jelentésének, a pártprogram új szövegezésének és a szervezeti szabályzat módosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kongresszus napirendjének ötödik pontjára: „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai 1986-1990-re és a 2000-ig tartó időszakra'1. Mint ismeretes, a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra — az 1981—1985-ös időszakon túl — már az SZKP XXVI. kongresszusa is tárgyalta. A hétfő délelőtti ülésen Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke látta el az elnöki tisztséget. Kevéssel 10 óra után adta meg a szót Nyikolaj Rizskovnak, a Politikai Bizottság tagjának, a minisztertanács elnökének, hogy tartsa meg előadói beszédét az ötödik napirendi pontról. A gazdaság és társadalom fejlesztésének fő irányai Nyikolaj Rizskor miniszterelnök beszámolója Elöljáróban Nyikolaj Rizs- kov megállapította: az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. kongresszus elé terjesztett politikai beszámolója, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott, alkotó módon, a marxizmus-leninizmus megingathatatlan elveinek jegyében mélyrehatóan« megalapozta a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját, átgondolt formában tartalmazta a párt, az állami és társadalmi élet kérdéseinek egész komplexumát. Űjító szellemben határozta meg a szocializmus sokoldalú tökéletesítésének stratégiáját és taktikáját, az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikáját. A felhalmozódott fogyatékosságok és nehézségek okainak értékelésében az eszmei tartalom, az elméleti gondolkodás mélysége és a megalkuvás-nélküliség, az új feladatok meghatározásában a realizmus és merészség — mindez alapot ad arra, hogy nagy történelmi jelentőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai beszámolóját — mondotta. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés 1986—1990- re és a 2000-ig szóló fő irányainak tervezete, amelyet a párt központi bizottsága a kongresszus elé terjesztett, fontos politikai és népgazdasági dokumentum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előterjesztett gyorsítási koncepció alkotja. A tervezet részletezi azokat a programfeladatokat és célokat, amelyeket az évszázad végéig kell megoldani, meghatározza a termelőerők és a társadalom szociális fejlődése minőségi átalakításának fő irányvonalait. A Fő .Irányok tervezete teljes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekeinek, a jövőbe vetett reményeinek. Ezt teljes erővel megmutatta a tervezet valóban országos népi vitája, amelyben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részt. A tervezetet — mondotta a szovjet Minisztertanács elnöke — nagy érdeklődéssel fogadták külföldön is. Érthető, hogy a tervezethez való viszony nem egyértelmű. Osztályellenségeink és ellenfeleink megpróbálják eltorzítani a kitűzött tervek lényegét és céljait. Természetes azonban, hogy nem tudják nem elismerni nagyszabású voltát és méreteit. Barátaink, mindenekelőtt a testvéri szocialista országokban, ebben a dokumentumban az új társadalmi rendszer fölényének megnyilvánulását, és azt a képességét látják, hogy meg tudja oldani a mai kor alapvető társadalmi-gazdasági problémáit. Nyikolaj Rizskov ezután áttért a beszámoló I. fejezetére: ment végbe. A gazdaság fejlődésében a 70-es években tapasztalt kedvezőtlen tendenciák nemcsak hogy nem enyhültek, hanem a 80-as évek elején még erősödtek is. Ez pedig tükröződött a XI. ötéves terv teljesítésének menetében. Az első két évben tovább csökkent a növekedés üteme. Rosszabbodtak a gazdálkodás minőségi mutatói. Az ipari termelés növekedésének üteme 1982- ben másfélszer kisebb volt, mint a X. ötéves terv éveiben átlagosan. A problémák növekedése hatással volt a legfontosabb problémák megoldására a szociális szférában is. Így az ötéves tervidőszak második évében ténylegesen megállt a lakosság reáljövedelmének növekedése. Ebben egész sor tényező játszott közre. A fogyatékosságok alapvető okai abban rejlenek, hogy a gyakorlati tevékenységben nem vették figyelembe idejekorán a megváltozott gazdasági helyzetet, amely alapjában véve az extenzív növekedés lehetőségének kimerülésével függött össze, nem mutattak kellő állhatatosságot a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználásában, s a népgazdaságnak és az irányításnak az idő követelményei szerinti átalakításában. Megengedhetetlen mértékben gyengült a fegyelem és a rend. Csökkent az igényesség és a felelősség. Tömegessé vált a tervmódosítás helytelen gyakorlata. Ezeket a jelenségeket nem értékelték elvi-politikai szempontból, nem vonták le a szükséges gyakorlati következtetéseket. A pánt kritikusan elemezte a kialakult helyzetet, és intézkedéseket tett a gazdasági építés vezetésének megerősítésére, mindenekelőtt a szervezettség és a munkafegyelem növelésére. Ezek az intézkedések az egész nép tá- moigatására találtak, és lökést adtak előrehaladásunkhoz. Ennek eredményeképpen 1983 elejétől némi előrelépés történt, bizonyos fokig megjavult a XI. ötéves terv teljesítésének menete. Az előadó kiemelte a népgazdaság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximális erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott népjóléti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók bére, növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok. A XXVI. kongrewtu« célkitűzései Ténjtege» teljesítés A munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére 1985. az 1980-as év százalékában 113—116 113 Termelőszövetkezeti dolgozók átlagos havi keresete, 1985. az 1980-as év százalékában 120—122 129 Társadalmi fogyasztási alapok, 1985. az 1980-as év százalékában 120 125 Átadott lakások 1981—1985-ben. millió négyzetméter összterület 530—540 552 Átadott gyermekintézmények 1981—1985-ben, millió hely 2,5 2,9 Átadott általánosan képző iskolák 1981—1985-ben, millió tanulóhely 4.3 5.2 Kórházi ágyak száma 1985. az 1980-as év százalékában 108—110 108,1 Felső- és középfokú szakoktatási intézményekben végzett szakemberek száma 1981—1985-ben, millió fő 10 10,5 A teli« A* obssolút A leijei volumen növekedés növekedés IMI-85-ben IMI-ÍS-ben 19*1-«5-ben millióid 197«-«0hos 1974—t0-hOz rubelben viszonyítva, viszonyítva, milliárd százalékban rubelban Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 2398 353 117 Ipari termelés 3118 628 120 Mezőgazdasági termelés (1983-as árakon) 1010 53 106 Teherforgalom az összes szállítási fajtában (trillió tonna km-ben) 31,1 5,1 118 Állóeszközök üzembe helyezése 815 141 122 Beruházások 842 125 117 Kiskereskedelmi áruforgalom 1466 226 118 I. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése a XI. ötéves tervidőszakban Eredmények és következtetések Az előadó elmondotta: A Fő Irányok tervezete ösz- szegezte az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit. Ezek minden alapot megadnak arra, hogy levonjuk a következtetést: a szovjet emberek munkája jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági hatalmának megerősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartottuk hazánk védelmi képességét. Mindazonáltal a XXVI. kongresszus által megjelölt feladatok végrehajtása nem egyszerű, hanem annak kezdeti szakaszában, mondhatni, igen bonyolult helyzetben Nyikolaj Rizskov rámutatott: Az öt év alatt tehát nem keveset tettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait. Számos ágazat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Egészében véve az öt év alatt a termelés adós maradt 35 millió tonna kész hengerelt áruval, 145 millió tonna szénnel, több mint 50 millió tonna olajjal és 16 milliárd rubel értékű fogyasztási cikkel. Nem hozták meg a szükséges eredményeket a mező- gazdaságba befektetett jelentős ráfordítások. Rendszeresen nem hajtották végre a hatékonyság növelésének feladatait, erőtlenül valósult meg a tudományos-műszaki haladás. Mindez nem maradhatott hatás nélkül az egész gazdaság fejlődésének eredményeire, arányaira, s a nemzeti jövedelem több milliárd rubeles veszteségében mutatkozott meg. Ennek következtében nem teljesítettük a népjólét emelésének számos feladatát, például a reál- jövedelmek, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. Gyökeres változtatásokra és mélyreható változtatásokra volt szükség, és a párt kitartóan kereste az ország előtt álló feladatok átfogó megoldásait. Erre az átalakításra ösztökélte a kommunistákat, az egész szovjet népet az SZKP Központi Bizottságának 1985. évi áprilisi teljes ülése, amely áttörést eredményezett társadalmunk életében. A legfontosabb most az, hogy a szocialista terv- gazdaság előnyeit és növekvő lehetőségeit kihasználva következetesen valósítsuk meg az SZKP gazdasági stratégiáját. II. Az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása — A 2000. évig szóló stratégiai feladat A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a Fő Irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgáló, 2000-ig érvényes programját, a szovjet társadalom új állapotának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési viszonyok korszerűsítését. (Folytatás a 2. oldalon)
