Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-28 / 74. szám
4 Somogyi Néplap 1986. március 28., péntek Tudomány- és tochnlkatörténoi 125 éves a Balaton-parti vasútvonal Buda és Nagykanizsa között 1861. április 1-én nyitót, ták meg az akkori Magyar- ország egyik legjelentősebb vasútvonalát. Az új pályaszakasz a Balaton somogyi partján lévő fürdőhelyeket és a délnyugati országrészt kötötte össze a fővárossal. A nemzetközi forgalomban is jelentős volt, hogy hazánk északi országrészei ilyen módon is kapcsolatba kerültek Olaszország északi területeivel. A cs. 'kár.szab. Déli Vaspályatársaság tulajdonába került vasútvonalat hosszú ideig röviden csak „Déli Vasútinak nevezték. A szabadságharc és a kiegyezés közötti időszak a vasútvonalak létesítése szempontjából egyébként az egész országra nézve meghatározó jelentőségű volt. 1867 végén a vasútvonalak hossza hazánkban 2341 km-re gyarapodott, és ez megfelelt a szabadságharc előtti távolság tízszeresének. Németország vasúthálózata viszont már 1846-ban, az első magyarországi gőzüzemű vasútvonal megnyitásának évében túlhaladta a 2000 kilométert, Angliáé 1846-ban több mint 4000 km volt. Hazánk tehát legalább két évtizeddel lemaradt. A kiegyezés körüli években a hazai vasútvonalak hosszúságának csaknem 30 százalékát a Déli Vaspályatársaság kezelte. Technika- történeti szempontból figyelemre méltó, hogy a kiegyezés évében vasúthálózatunk 97,7 százaléka gőzüzemű volt, a többin lóvontatású szerelvények közlekedtek. A Balaton déli partján húzódó vasútvonalon is gőzmozdonyok vontatták a kocsikat. Megyénk 125 évvel ezelőtti elöljáróságának azonban nem csekély harcot kellett vívnia a vasútvonalért. Alig 10—15 évvel az első magyar, országi vasútvonal megnyitása után igen jelentős eseménynek számított egy megyében a gőzmozdonyok közlekedése. Csorba József „Somogy vármegye ismertetése” című könyvében, amely 1857- ben jelent meg, már részletesen kitért a Déli Vasút Balaton-parti vonalának elképzeléseire. Csorba a korabeli sajtó híreire hivatkozva írt egy somogyi társaság alakulásáról, amely társaság Székesfehérvár és Nagykanizsa összeköttetését a Balaton déli oldalán húzódó vasútvonallal óhajtotta volna megoldani. A társaság Kaposváron tartotta az alakuló ülést Somssich Miklós elnökletével. Az illetékesek döntésében — Csorba reményei szerint is — szerepet játszott Somogy gazdasága. Megyénk múlt századi gabona-, gyapjú- dohánykereskedelme — a Somssich, Jankovics, Kund családok közbenjárására — hathatós érv volt ahhoz, hogy a vasútvonalat a Balaton déli, és ne az északi partja kapja. Közrejátszott a döntésben az is, hogy a déli part terepviszonyai aránylag Snfaáiaití/c Gőzlokomotív a múzeumban XIX. század első feléből — a müncheni A Balaton déli partján húzódó vasútvonal „Keszthely külső pályaudvar” volt. A kiegyezés utáni nagy építkezések során egyre több lett a Balaton mellett a sajátságos indóház stílusú vasútállomás és őrház. A Déli Vasút igazgatósága és központja a megnyitás időszakában Bécsben volt. A magyar kormány kívánságának megfelelően hazai vonalaink igazgatására 1880-ban létesült üzletigazgatóság Budapesten. Ettől kezdve a Déli Vasút ügyeit is fővárosunkból irányították. Dr. Rosta István (Folytatjuk.) kedvezőek voltak. Volt azonban olyan elgondolás is, mély szerint Fehérvárt Si- montornyán, Dombóváron és Kaposváron keresztül kellett volna a Pécs—Nagykanizsa vonalhoz csatlakoztatni. Erről a tervről és Somogy kereskedelmi szempontú előnyeiről szintén olvashatunk Csorba említett művében. A Kaposváron át húzódó vasútvonal tervét azonban ekkor még elvetették. Maradt tehát a Balaton-parti lehetőség, amit azután sikerült is megvalósítani. A vasútépítéssel együtt jelentős vízügyi munkálatokat is végeztek, mert a pályát a vízelöntéssel szemben biztonságossá kellett tenni. A Balaton vízszintjének szabályozásában sokat segített a siófoki zsilip megépítése. A Déli Vasút parti szakaszán az 1860-as években még _ csak néhány állomás volt: Siófok, Boglár, Szántód és a mai Balatonszentgyörgy. A balatonszentgyörgyi vasútállomás neve akkoriban Kitüntetés életmentésért Azt az éjszakát nem felejtik el... Több mint fél évvel az életmentés után sem felejti azt az éjszakát Nagy Antal és Zimány György. Együtt nyaraltak a Budapesti Közlekedési és Metróépítő Vállalat üdülőjében Balatonsza- badi-Sóstón. Eőző éjjel Nagy Antal 1500-as Ladájáról lelopták a díszlécet, ezért kiült lesbe, hátha elkapja a tettest. Egyszer csak női se- gélykiáiltásoíkat hallott a tóról. Azonnal riasztotta a 34 éves Zimány Györgyöt, s egy „pléhladikkal” elindultak a vízre. — Gyönyörű csillagos volt az ég, nyugodt a víz, mégis Százhatvan diák jön* Kaposvárra Országos közlekedési vetélkedő Országos közlekedési vetélkedő színhelye lesz április 8—10-ig Kaposvár. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács a megyei KBT- vel közösen, rendezli meg három iskolai közlekedési kupa országos döntőjét. Az általános iskolás kerékpárosok a XXIV. nemzetközi iskolai kupán, a középfokú tanintézetek fiataljai segédmotorjaikkal a XI. ifjúsági közlekedésbiztonsági kupán indulnak. E két, immár éVek, sőt évtizedek óta hagyományos erőpróbát a nemzetközi ibalesetmegelőző szervezet (PRI) versenyrendszerének keretében rendezik, s több mint 35 európai ország fiataljai vetélkednek. Somogybái a legjobb négy helyezett vehet részt az idén KULTURÁLTABB TEMETKEZÉST Országos értekezlet Kaposváron Finnországban sorra kerülő erőpróbán. A fenti kétféle versengés mellett az .is eldől majd Kaposváron, hogy az egykor Magyarország által kezdeményezett, s az idén hetedik alkalommal sorra kerülő KGST-kupán kik képviselhetik hazánkat a szocialista országok fiataljai között. A közlekedési vetélkedőre az ország megyéiből és Budapestről összesen nyolcvan kerékpáros és ugyanennyi segéd-motorkerékpáros diák érkezik. Ök a legjobbak, akik az iskolai, vá- raslii, körzeti és megyei versenyeken túljutva kerültek az országos döntőbe. Ez a felmenő rendszerű erőpróba hazánkban mintegy 250 ezer diákot mozgatott meg az idén. Somogybán kiemelkedően szerepelt a középfokú tanintézeteknél a marcali, a nagyatádi, a csurgói gimnázium, a kaposvári 503-as, á marcali 522-es és a középri- góci szakmunkásképző. Az általános iskoláknál a marcali Mikszáth, a nagyatádi 2. sz., a' siófoki 4. sz, a kaposvári Kisfaludy és Krénusz, valamint a héthelyi iskola. Az országos döntő résztvevői sokoldalú ismereteikről adnak majd számot. KRESZ és iváselkedéskultúra, valamint egyéb elméleti kérdések mellett szerelésből és ügyességi feladatok megoldásából is vizsgáznak. Az elméleti versenyekre a középiskolai kollégiumban, a gyakorlatira várhatóan a cseri parkban kerül sor. Az ünnepélyes megnyitó a tervek szerint a Lenin téren lesz 8-án 17 órakor, a zárás 10-én 9 órakor. nagyon sötét — idézte föl az augusztus 25-én történteket a 41 éves Nagy Antal. — Így először még az irányt is eltévesztettük. „Tarts ki, jövünk ... Merre vagy!” — kiabáltuk. Aztán nem jött hang. Az asszony később elmondta, hogy már el akarta engedni a felborult csónakot, de félt a fuldoklástól. Amikor kimentettük , állandóan csak azt hajtogatta: a gyereket is. Megtaláltuk a fiatalembert és a nő férjét is. Saj. nos, a negyedik társukat már nem menthettük meg ... Beszéltem annak a férfinak a fiával a parton. Nem akarta elhinni, hogy nem jön az apja. — Tudott ez a négy ember úszni? Nagy Antal nemet intett a fejével, s hozzátette: — Érthetetlen, hogy ilyen felelőtlenül, sötét éjszaka elmennek csónakázni. Amikor az a nő később hálálkodott, azt kértem: tanítsa meg úszni a gyereket. — Más nem segített? Legyintés a válasz. — Többen azt állították, már egy órája hallották a segélykiáltásokat. Annyian ültek a padokon, hiába kértük ordítva, jöjjön még valaki segíteni... A közömbösség az nagyon bántó. • • • Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára Életmentő Emlékérmet adott át a Minisztertanács nevében tegnap délelőtt a megyei tanácsházán a budapesti Nagy Antal belső ellenőrnek és a törökszentmiklósi Zimány Gyöngy vasbetonszerelőnek, a Budapesti Közlekedési és Metróépítő Vállalat dolgozóinak. Az átadáson ott volt dr. Mátyás József ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője. L. G. Növényvédelmi tájékoztató Gyümölcsfák lemosó permetezése A temetkezési szolgáltatások helyzetéről, javításuk feladatairól rendezett tanácskozást Kaposváron az Országos Temetkezési Társaság. A megyék temetkezési vállalatainak vezetői mellett részt vettek ezen egyebek közt az ÉVM, a Kertészeti Társulás és a megyei tanács szakirányítói, valamint a kegyeleti tárgyakat gyártó vállalatok képviselői is. Az elmúlt öt évben országosan mintegy 1,3 milliárd forintot fordítottak a temetők fejlesztésére, a temetkezési szolgáltatások javításé-* ra, csupán mérsékelni sikerült azonban az e téren tapasztalható több évtizedes lemaradást. Sok helyen még hiányoznak a kegyelet méltó kifejezésének föltételei, és a szertartások kulturáltsága is hagy olykor kívánnivalót. Ezzel kapcsolatban sok bírálat éri a temetkezési vállalatokat, azonban mint Balázs Attila, a társaság elnöke elmondta, ezek pénzügyi lehetősége önmagában kevés a megoldáshoz. A tanácsok, a temetőket fenntartó felekezetek és a lakosság segítségére is szükség van. Önkritikusan elismerte viszont, hogy a temetési kultúra javítása nem csupán pénzkérdés. A temetkezési vállalatoknál is tapasztalhatók rossz megszokások, s helyenként — a bírálatokat kiváltó — szervezetlenség és fegyelmezetlenség is. Elhangzott, hogy öt év alatt kétszeresére drágult a temetések költsége, s az is, hogy a lakosság terheit növelő irányzatot meg kell fékezni. Az ország csaknem ötezer temetőjében lévő síremlékek értéke meghaladja az 50 milliárd forintot, s ezek megóvása nagy gondot okoz. Ezért kezdeményeztek tárgyalásokat az Állami Biztosító vezetőivel egy megfelelő biztosítási módozat kialakításáról. Kényes, mégsem megkerülhető kérdés a temetési szolgáltatások propagandája. Többen elmondták, hogy e téren sok a javítanivaló, hiszen az emberek nagy része nem ismeri az új temetkezési módokat. Ilyen például hamvasztás esetén az urna kiadása és saját ingatlanon való elhelyezése, vagy a hamvak megfelelő kegyelet melletti szétszórása. A temetkezési szokások formálását, a szertartásoknak a társadalmi igényekhez igazodó megújítását erkölcsi szempontok mellett az is indokolja, hogy sok helyen — így a somogyi városokban is — égető gond a sírhelyhiány. Az ország temetőinek területe meghaladja az 50 ezer hektárt, s ez már a földdel, mint nemzeti kinccsel való gazdálkodás kérdéseit is fölveti. Sajnos, a községi temetők nagy része Somogybán sem ad módot a kegyelet méltó lerovására. Hiányzik a közművesítés, a ravatalozó, s bár ez nagyrészt tanácsi feladat, szót érdemel az a visz- szásság is, hogy miközben sok helyen 100 ezer forintos síremlékeket építtetnek, a települések lakói alig fordítanak gondot a sírok gondozására, a temető rendben tartására. A jó példák közt említették a megyei tanácsnak a temetkezési föltételekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési programját, melynek keretében megépül az új kaposvári köztemető. B. F. Azokban a házdkerti gyümölcsösökben, melyekben a tél végi faápoláslit fatisztogatási mimikákat még nem hajtották végre, feltétlenül el kell végezni a mechanikai védekezéseket. Semmisítsük meg a kórokozók jól látható áttelelő alakjait (lisztharmatos hajtásvégek, fertőzött levelek), az ossz eszáradt levelekből álló kis és nagy hernyófészkeket, a megkeményedett gyümölosmúmiáikat és amo- niliával fertőzött száraz ág- részeket. A munka során ügyeljünk arra. hogy minél kisebb sabzési felületet ejtsünk. A koronaritfcíitó, illetve termőre metszést követően pedig haladéktalanul végre kell hajtani a sebkezeléseket a Santer SM, vagy a Celcid készítmény valamelyikévé!. Az eltávolított fertőzött növényi részeket, kéregfcapa- rékot okvetlenül gyűjtsük össze és lehetőleg azonnal égessük el, hogy a fertőzések továbbterjedését megakadályozzuk. A tisztogatási munkák elvégzése után a fagyok elmúltával, de még a rügyfakadás előtt fontos feladat a lemosó permetezés. A lemosó permetezést az almás termésűekkel — alma, 'körte, birs —, valamint a ribiszke- és közsmétebókrok- kal kezdjük. A múlt év augusztusi, szeptemberi időjárása kedvező életfeltételeket biztosított a levéltetvek, takácsatkák telelő tojásrakásához, kedvezett a sodrómolyok, araszolólepkék telelő alakjainak; majd az október végi, novemberi csapadékos periódus az alma-, körtefa- varasodás telelő alakjainak biztosított kedvező körülményeket. A lemosó permetezéshez szükséges növényvédő szert annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire fertőzöttek fáink, gyümölcsbokraink a különböző károsító szervezetekkel. A pajzstetűvel, takácsatkával erősen fertőzött házikertekben a gyümölcsolaj E használható 3 évenként, al- mástermésűeknél 5, szilvánál, ribiszkénél 4 százalékos töménységben. A gyümölcsfaolajjal végzett permetezést követő két évben csak almásoknál és ribiszkébökro- kon használható a Novenda 1,5—2,0 százalékos töménységben, kizárólag nyugalmi időszakban. Erős takácsatka-, pajzstetű-, kprtelevél- bolha-, lombosfa febérmoly- fertőzés esetén az AQrok használatát javasoljuk almásoknál, szilvásoknál, őszibaracknál, ribiszkénél és köszméténél 2—3 százalékos töménységben. Valamennyi gyümölcsfa, gyümölcsbokor esetében használható a Bárium-poli- szulfid (Neopol) 5 százalékos töménységben. Ez utóbbi szer rügypattanás után is használható 0,8—1,0 százalékos töménységben őszibarack tafrinás levélfodroso- dás, szilvalevél vörösfoltosság, valamint lisztharmat- betegségek ellen.
