Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-28 / 74. szám

4 Somogyi Néplap 1986. március 28., péntek Tudomány- és tochnlkatörténoi 125 éves a Balaton-parti vasútvonal Buda és Nagykanizsa kö­zött 1861. április 1-én nyitót, ták meg az akkori Magyar- ország egyik legjelentősebb vasútvonalát. Az új pálya­szakasz a Balaton somogyi partján lévő fürdőhelyeket és a délnyugati országrészt kötötte össze a fővárossal. A nemzetközi forgalomban is jelentős volt, hogy hazánk északi országrészei ilyen mó­don is kapcsolatba kerültek Olaszország északi területei­vel. A cs. 'kár.szab. Déli Vas­pályatársaság tulajdonába került vasútvonalat hosszú ideig röviden csak „Déli Vas­útinak nevezték. A szabadságharc és a ki­egyezés közötti időszak a vasútvonalak létesítése szem­pontjából egyébként az egész országra nézve meghatározó jelentőségű volt. 1867 végén a vasútvonalak hossza ha­zánkban 2341 km-re gyara­podott, és ez megfelelt a sza­badságharc előtti távolság tízszeresének. Németország vasúthálózata viszont már 1846-ban, az első magyaror­szági gőzüzemű vasútvonal megnyitásának évében túl­haladta a 2000 kilométert, Angliáé 1846-ban több mint 4000 km volt. Hazánk tehát legalább két évtizeddel le­maradt. A kiegyezés körüli évek­ben a hazai vasútvonalak hosszúságának csaknem 30 százalékát a Déli Vaspálya­társaság kezelte. Technika- történeti szempontból figye­lemre méltó, hogy a kiegye­zés évében vasúthálózatunk 97,7 százaléka gőzüzemű volt, a többin lóvontatású szerel­vények közlekedtek. A Bala­ton déli partján húzódó vas­útvonalon is gőzmozdonyok vontatták a kocsikat. Megyénk 125 évvel ezelőtti elöljáróságának azonban nem csekély harcot kellett vívnia a vasútvonalért. Alig 10—15 évvel az első magyar, országi vasútvonal megnyitá­sa után igen jelentős ese­ménynek számított egy me­gyében a gőzmozdonyok közlekedése. Csorba József „Somogy vármegye ismertetése” cí­mű könyvében, amely 1857- ben jelent meg, már részle­tesen kitért a Déli Vasút Ba­laton-parti vonalának elkép­zeléseire. Csorba a korabeli sajtó híreire hivatkozva írt egy somogyi társaság alaku­lásáról, amely társaság Szé­kesfehérvár és Nagykanizsa összeköttetését a Balaton dé­li oldalán húzódó vasútvonal­lal óhajtotta volna megolda­ni. A társaság Kaposváron tartotta az alakuló ülést Somssich Miklós elnökleté­vel. Az illetékesek döntésé­ben — Csorba reményei sze­rint is — szerepet játszott Somogy gazdasága. Megyénk múlt századi gabona-, gyap­jú- dohánykereskedelme — a Somssich, Jankovics, Kund családok közbenjárására — hathatós érv volt ahhoz, hogy a vasútvonalat a Bala­ton déli, és ne az északi partja kapja. Közrejátszott a döntésben az is, hogy a déli part terepviszonyai aránylag Snfaáiaití/c Gőzlokomotív a múzeumban XIX. század első feléből — a müncheni A Balaton déli partján hú­zódó vasútvonal „Keszthely külső pályaud­var” volt. A kiegyezés utá­ni nagy építkezések során egyre több lett a Balaton mellett a sajátságos indóház stílusú vasútállomás és őr­ház. A Déli Vasút igazgatósága és központja a megnyitás időszakában Bécsben volt. A magyar kormány kívánságá­nak megfelelően hazai vona­laink igazgatására 1880-ban létesült üzletigazgatóság Bu­dapesten. Ettől kezdve a Dé­li Vasút ügyeit is főváro­sunkból irányították. Dr. Rosta István (Folytatjuk.) kedvezőek voltak. Volt azon­ban olyan elgondolás is, mély szerint Fehérvárt Si- montornyán, Dombóváron és Kaposváron keresztül kellett volna a Pécs—Nagykanizsa vonalhoz csatlakoztatni. Er­ről a tervről és Somogy ke­reskedelmi szempontú elő­nyeiről szintén olvashatunk Csorba említett művében. A Kaposváron át húzódó vas­útvonal tervét azonban ek­kor még elvetették. Maradt tehát a Balaton-parti lehető­ség, amit azután sikerült is megvalósítani. A vasútépítéssel együtt je­lentős vízügyi munkálatokat is végeztek, mert a pályát a vízelöntéssel szemben biz­tonságossá kellett tenni. A Balaton vízszintjének szabá­lyozásában sokat segített a siófoki zsilip megépítése. A Déli Vasút parti szaka­szán az 1860-as években még _ csak néhány állomás volt: Siófok, Boglár, Szántód és a mai Balatonszentgyörgy. A balatonszentgyörgyi vasút­állomás neve akkoriban Kitüntetés életmentésért Azt az éjszakát nem felejtik el... Több mint fél évvel az életmentés után sem felejti azt az éjszakát Nagy Antal és Zimány György. Együtt nyaraltak a Budapesti Köz­lekedési és Metróépítő Válla­lat üdülőjében Balatonsza- badi-Sóstón. Eőző éjjel Nagy Antal 1500-as Ladájá­ról lelopták a díszlécet, ezért kiült lesbe, hátha elkapja a tettest. Egyszer csak női se- gélykiáiltásoíkat hallott a tó­ról. Azonnal riasztotta a 34 éves Zimány Györgyöt, s egy „pléhladikkal” elindultak a vízre. — Gyönyörű csillagos volt az ég, nyugodt a víz, mégis Százhatvan diák jön* Kaposvárra Országos közlekedési vetélkedő Országos közlekedési ve­télkedő színhelye lesz ápri­lis 8—10-ig Kaposvár. Az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács a megyei KBT- vel közösen, rendezli meg három iskolai közlekedési kupa országos döntőjét. Az általános iskolás kerékpáro­sok a XXIV. nemzetközi is­kolai kupán, a középfokú tanintézetek fiataljai segéd­motorjaikkal a XI. ifjúsági közlekedésbiztonsági kupán indulnak. E két, immár éVek, sőt évtizedek óta hagyomá­nyos erőpróbát a nemzetkö­zi ibalesetmegelőző szerve­zet (PRI) versenyrendszeré­nek keretében rendezik, s több mint 35 európai ország fiataljai vetélkednek. So­mogybái a legjobb négy he­lyezett vehet részt az idén KULTURÁLTABB TEMETKEZÉST Országos értekezlet Kaposváron Finnországban sorra kerülő erőpróbán. A fenti kétféle versengés mellett az .is eldől majd Kaposváron, hogy az egykor Magyarország által kezdemé­nyezett, s az idén hetedik alkalommal sorra kerülő KGST-kupán kik képvisel­hetik hazánkat a szocialista országok fiataljai között. A közlekedési vetélkedő­re az ország megyéiből és Budapestről összesen nyolc­van kerékpáros és ugyan­ennyi segéd-motorkerékpá­ros diák érkezik. Ök a leg­jobbak, akik az iskolai, vá- raslii, körzeti és megyei ver­senyeken túljutva kerültek az országos döntőbe. Ez a felmenő rendszerű erőpróba hazánkban mintegy 250 ezer diákot mozgatott meg az idén. Somogybán kiemelke­dően szerepelt a középfokú tanintézeteknél a marcali, a nagyatádi, a csurgói gimná­zium, a kaposvári 503-as, á marcali 522-es és a középri- góci szakmunkásképző. Az általános iskoláknál a mar­cali Mikszáth, a nagyatádi 2. sz., a' siófoki 4. sz, a kaposvári Kisfaludy és Krénusz, valamint a héthe­lyi iskola. Az országos döntő résztve­vői sokoldalú ismereteikről adnak majd számot. KRESZ és iváselkedéskultúra, vala­mint egyéb elméleti kérdé­sek mellett szerelésből és ügyességi feladatok megol­dásából is vizsgáznak. Az elméleti versenyekre a kö­zépiskolai kollégiumban, a gyakorlatira várhatóan a cseri parkban kerül sor. Az ünnepélyes megnyitó a ter­vek szerint a Lenin téren lesz 8-án 17 órakor, a zárás 10-én 9 órakor. nagyon sötét — idézte föl az augusztus 25-én történteket a 41 éves Nagy Antal. — Így először még az irányt is el­tévesztettük. „Tarts ki, jö­vünk ... Merre vagy!” — kiabáltuk. Aztán nem jött hang. Az asszony később el­mondta, hogy már el akarta engedni a felborult csónakot, de félt a fuldoklástól. Ami­kor kimentettük , állandóan csak azt hajtogatta: a gyere­ket is. Megtaláltuk a fiatal­embert és a nő férjét is. Saj. nos, a negyedik társukat már nem menthettük meg ... Be­széltem annak a férfinak a fiával a parton. Nem akarta elhinni, hogy nem jön az ap­ja. — Tudott ez a négy em­ber úszni? Nagy Antal nemet intett a fejével, s hozzátette: — Érthetetlen, hogy ilyen felelőtlenül, sötét éjszaka el­mennek csónakázni. Amikor az a nő később hálálkodott, azt kértem: tanítsa meg úsz­ni a gyereket. — Más nem segített? Legyintés a válasz. — Többen azt állították, már egy órája hallották a segélykiáltásokat. Annyian ültek a padokon, hiába kér­tük ordítva, jöjjön még va­laki segíteni... A közömbös­ség az nagyon bántó. • • • Dr. Kassai János, a me­gyei tanács vb-titkára Élet­mentő Emlékérmet adott át a Minisztertanács nevében tegnap délelőtt a megyei ta­nácsházán a budapesti Nagy Antal belső ellenőrnek és a törökszentmiklósi Zimány Gyöngy vasbetonszerelőnek, a Budapesti Közlekedési és Metróépítő Vállalat dolgozói­nak. Az átadáson ott volt dr. Mátyás József ezredes, a megyei rendőr-főkapitány­ság helyettes vezetője. L. G. Növényvédelmi tájékoztató Gyümölcsfák lemosó permetezése A temetkezési szolgáltatá­sok helyzetéről, javításuk feladatairól rendezett tanács­kozást Kaposváron az Orszá­gos Temetkezési Társaság. A megyék temetkezési vállala­tainak vezetői mellett részt vettek ezen egyebek közt az ÉVM, a Kertészeti Társulás és a megyei tanács szakirá­nyítói, valamint a kegyeleti tárgyakat gyártó vállalatok képviselői is. Az elmúlt öt évben orszá­gosan mintegy 1,3 milliárd forintot fordítottak a teme­tők fejlesztésére, a temetke­zési szolgáltatások javításé-* ra, csupán mérsékelni sike­rült azonban az e téren ta­pasztalható több évtizedes lemaradást. Sok helyen még hiányoznak a kegyelet méltó kifejezésének föltételei, és a szertartások kulturáltsága is hagy olykor kívánnivalót. Ezzel kapcsolatban sok bí­rálat éri a temetkezési válla­latokat, azonban mint Balázs Attila, a társaság elnöke el­mondta, ezek pénzügyi lehe­tősége önmagában kevés a megoldáshoz. A tanácsok, a temetőket fenntartó feleke­zetek és a lakosság segítsé­gére is szükség van. Önkriti­kusan elismerte viszont, hogy a temetési kultúra ja­vítása nem csupán pénzkér­dés. A temetkezési vállala­toknál is tapasztalhatók rossz megszokások, s he­lyenként — a bírálatokat ki­váltó — szervezetlenség és fegyelmezetlenség is. Elhangzott, hogy öt év alatt kétszeresére drágult a temetések költsége, s az is, hogy a lakosság terheit nö­velő irányzatot meg kell fé­kezni. Az ország csaknem ötezer temetőjében lévő sír­emlékek értéke meghaladja az 50 milliárd forintot, s ezek megóvása nagy gondot okoz. Ezért kezdeményeztek tárgyalásokat az Állami Biz­tosító vezetőivel egy megfe­lelő biztosítási módozat ki­alakításáról. Kényes, mégsem megke­rülhető kérdés a temetési szolgáltatások propagandá­ja. Többen elmondták, hogy e téren sok a javítanivaló, hiszen az emberek nagy ré­sze nem ismeri az új temet­kezési módokat. Ilyen példá­ul hamvasztás esetén az ur­na kiadása és saját ingatla­non való elhelyezése, vagy a hamvak megfelelő kegyelet melletti szétszórása. A te­metkezési szokások formálá­sát, a szertartásoknak a tár­sadalmi igényekhez igazodó megújítását erkölcsi szem­pontok mellett az is indo­kolja, hogy sok helyen — így a somogyi városokban is — égető gond a sírhelyhiány. Az ország temetőinek területe meghaladja az 50 ezer hek­tárt, s ez már a földdel, mint nemzeti kinccsel való gaz­dálkodás kérdéseit is fölveti. Sajnos, a községi temetők nagy része Somogybán sem ad módot a kegyelet méltó lerovására. Hiányzik a köz­művesítés, a ravatalozó, s bár ez nagyrészt tanácsi fel­adat, szót érdemel az a visz- szásság is, hogy miközben sok helyen 100 ezer forintos síremlékeket építtetnek, a te­lepülések lakói alig fordíta­nak gondot a sírok gondozá­sára, a temető rendben tar­tására. A jó példák közt említet­ték a megyei tanácsnak a te­metkezési föltételekkel és szolgáltatásokkal kapcsola­tos fejlesztési programját, melynek keretében megépül az új kaposvári köztemető. B. F. Azokban a házdkerti gyü­mölcsösökben, melyekben a tél végi faápoláslit fatisztoga­tási mimikákat még nem hajtották végre, feltétlenül el kell végezni a mechanikai védekezéseket. Semmisítsük meg a kór­okozók jól látható áttelelő alakjait (lisztharmatos haj­tásvégek, fertőzött levelek), az ossz eszáradt levelekből álló kis és nagy hernyófész­keket, a megkeményedett gyümölosmúmiáikat és amo- niliával fertőzött száraz ág- részeket. A munka során ügyeljünk arra. hogy minél kisebb sabzési felületet ejt­sünk. A koronaritfcíitó, illet­ve termőre metszést köve­tően pedig haladéktalanul végre kell hajtani a sebke­zeléseket a Santer SM, vagy a Celcid készítmény vala­melyikévé!. Az eltávolított fertőzött növényi részeket, kéregfcapa- rékot okvetlenül gyűjtsük össze és lehetőleg azonnal égessük el, hogy a fertőzé­sek továbbterjedését meg­akadályozzuk. A tisztogatási munkák elvégzése után a fagyok elmúltával, de még a rügyfakadás előtt fontos feladat a lemosó permetezés. A lemosó permetezést az al­más termésűekkel — alma, 'körte, birs —, valamint a ribiszke- és közsmétebókrok- kal kezdjük. A múlt év au­gusztusi, szeptemberi időjá­rása kedvező életfeltételeket biztosított a levéltetvek, ta­kácsatkák telelő tojásraká­sához, kedvezett a sodrómo­lyok, araszolólepkék telelő alakjainak; majd az október végi, novemberi csapadékos periódus az alma-, körtefa- varasodás telelő alakjainak biztosított kedvező körülmé­nyeket. A lemosó permete­zéshez szükséges növényvé­dő szert annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyi­re fertőzöttek fáink, gyü­mölcsbokraink a különböző károsító szervezetekkel. A pajzstetűvel, takácsat­kával erősen fertőzött házi­kertekben a gyümölcsolaj E használható 3 évenként, al- mástermésűeknél 5, szilvá­nál, ribiszkénél 4 százalékos töménységben. A gyümölcs­faolajjal végzett permetezést követő két évben csak al­másoknál és ribiszkébökro- kon használható a Novenda 1,5—2,0 százalékos tömény­ségben, kizárólag nyugalmi időszakban. Erős takácsat­ka-, pajzstetű-, kprtelevél- bolha-, lombosfa febérmoly- fertőzés esetén az AQrok használatát javasoljuk al­másoknál, szilvásoknál, őszi­baracknál, ribiszkénél és köszméténél 2—3 százalékos töménységben. Valamennyi gyümölcsfa, gyümölcsbokor esetében használható a Bárium-poli- szulfid (Neopol) 5 százalé­kos töménységben. Ez utób­bi szer rügypattanás után is használható 0,8—1,0 száza­lékos töménységben ősziba­rack tafrinás levélfodroso- dás, szilvalevél vörösfoltos­ság, valamint lisztharmat- betegségek ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom