Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

% 1986. március 25., kedd Somogyi Néplap 3 I I / ZÖLDSÉG ÉS BIZALOM Feltűnően visszaesett az áfészek és főként a zöldér­tek mezőgazdasági termék- forgalma a VI. ötéves terv időszakában. Szemmel látha­tóan lazultak azok a szálak is, amelyek a különböző me­zőgazdasági árukat, minde­nekelőtt zöldséget termesztő kisgazdaságokhoz fűzték őket. Jól tükrözi a leépülést két számadat: az áfészek kereté­ben működő mezőgazdasági szakcsoportok száma 218-cal, a taglétszám pedig 29 ezer fővel csökkent az elmúlt öt esztendőben. E lazulás azért is sajnála­tos, mert a zöldség és gyü­mölcsforgalmazás még ma is a kereskedelem egyik leg­gyengébb pontja. Az üzletek kínálata — az érzékelhető erőfeszítések ellenére — nem mindenütt kielégítő. A létre­jött termelési lehetőségeket ezért is kellene — kell! — jobban kiaknázni. Egyes vidékeken — min- féle költségnövekedés és más nehézség ellenére ma is te­kintélyes mennyiségű árut termelnek meg szakcsoporti formában, mégpedig úgy, olyan feltételek melett, hogy sem a kemény munkát vég­ző termelők, sem az árut fölvásárló és értékesítő áfé­szek nem érzik becsapottnak magukat. Merthogy — becsü­letes munkáért — tisztes pénzhez juthatnak. Ennek a kapcsolatnak az egyik leg­fontosabb eleme a bizalom. Csak ott születnek szép si­kerek, ahol mindkét fél — termelő és felvásárló —kel­lően tiszteli partnerét, elis­meri annak erőfeszítését, so­hasem akar visszaélni a má­sik szorult helyzetével. Am sajnos, még mindig ez a ritkábbik eset, mert a kapcsolatok nagyobb felét a kölcsönös bizalom hiánya jellemzi. Ezért a szerződés­nek még ma Sincs akkora te­kintélye, mint ahogy az el­várható volna. Sokan — nem is titkolják — csak formali­tásnak tartják, s egyes pont­jait saját érdekük szerint ér­telmezik, annak megfelelően igyekeznek elfogadtatni. így aztán szinte rendszeres a kölcsönös egymásramutoga- tás, a vádaskodás. Hol a fel­vásárlók „vágják le” a jó mi­nőségű árut, hol a termelők ügyeskednek, és viszik ter­méküket a többet ígérőnek a régi partner helyett. Pe­dig a mezőgazdasági terme­lésnek — amióta világ a vi­lág — az az egyik sajátos­sága, hogy nehéz pontosan meghatározni, mennyi áru kerül majd tető alá. A mo­dern technika sokat segít a földön fáradó embernek, de még ilyen feltételek mellett is nagy a hozamok, a lesze­dett, begyűjtött gyümölcsök évenkénti mennyisége között az ingadozás. Ezért oly fel­hős a termelők és kereske­dők homloka évről évre, ezért oly nehéz olajozottá tenni a termeltetést és a fel­vásárlást. Nyilván csak akkor lesz kiegyensúlyozottabb az áfészek mezőgazdasági tevé­kenysége, ha a kölcsönös előnyök alapján, több év eredményeit és nehézségeit közösen vállalják. Sajnálatos, hogy a szövetkezeti munká­ban még manapság is föllel­hető az a felfogás és gya­ÉDOSZ­ELNÖKSÉGI ÜLÉS A sütőipar helyzetét és a fejlesztésének lehetőségeit vitatta mijfg az fidasz elnök­sége tegnapi ülésén. Nagy László, a MÉM élelmiszer­ipari főosztályvezetője el­mondta: az elmúlt tíz éviben az ágazat alapvető szakmai gondjait sikerült megolda­ni. .. összesen közel négv- miliiiárd forint értékű állalmi támogatás szolgálta a fej­lesztést. A VI. ötéves terv időszaikáiban mindent egybe­vetve — saját forrás, hitel síb. — csaknem 4,4 milliárd forint jutott új üzemek épí­tésére, a régiek felújítására. korlat, amely qövid idősza­kokban gondolkodik s csupán konjunkturális lehetőség­ként foglalkozik a mezőgaz­dasági kistermelés szervezé­sevéi. Ez a magatartás té­vedést tükröz, amit — termé­szetesen — az érintettek is azonnal megsejtenek. Pedig csak az eredmény és a koc­kázat tisztességes megosztá­sa, a folyamatos, őszinte em­beri kapcsolatok, a nyílt üz­letpolitika alapján lehet el­várni, hogy a kistermelők, a szakcsoportok szorosabban kötődjenek a fogyásztási szö­vetkezetekhez, és termékeiket — hiányhelyzetben is — az elvárt minőiségben, a megál­lapodásoknak megfelelően, az áfészen keresztül értékesít­sék. Egyes, általában a munka- igényes áruk esetében kívá­natos volna, hogy a nagyobb export érdekében bővüljön a kistermelői termelési rend­szerben előállított zöldségek, gyümölcsök és más cikkek köre. Ez a forma — az érde­kelt szövetkezetek együttmű­ködése útján — átfogja a ki­választást, a termelési tech­nológia koordinációját, a késztermék előállítását, az értékesítést, és ezekben együtt teremt érdekeltséget. Természetesen, továbbra is nagy szükség van a hozzá­értésre, a szakmai színvonal emelésére, az érdekeltség fo­kozásához pedig szervezet- fejlesztési intézkedések meg­tétele is indokoltnak látszik. Mindenekelőtt az önelszámo­lás és a nyereségérdekeltség erősítése a legfontosabb. De megoldást jelenthet a szövet­kezetek egyes élelmiszergaz­dasági ágazatainak, esetleg a teljes élelmiszer-vert i kum ­nak leányvállalattá szervezé­A versenyképesség növelé­se érdekében az elkövetke­zendő öt esztendőben az áfészek-nek, a szövetkezeti vállalatoknak jobban ki kell használniuk tároló, feldolgo­zó és értékesítő hálózatukat, valamint a termelés szerve­zésével eddig szerzett tapasz­talataikat. Az áru útjának rövidítéséhez rugalmasabb piaci munkára, az eszközök és emberek hatékonyabb al­kalmazására van szükség. A zöldért-vállalat oknál elke­rülhetetlen a tevékenység és a szervezet megújítása, az ésszerű decentralizáció. Az élelmiszer-feldolgozás és nagykereskedelmi tevékeny­ség révén hatékonyabbá vál­hat e szervezetek gazdálko­dása. A bevált szervezeti for­mák — az önelszámoló egy­ség, a leányvállalat, a gaz­dasági társulás — szélesebb körű alkalmazása is növelhe­ti a szövetkezeti vállalatok stabilitását, emelheti tekinté­lyüket. A növekvő stabilitás, te­kintély kedvező lehetőséget teremt arra is, hogy a ter­melők és felvásárlók kölcsö­nös bizalma kiépüljön és erő­södjék. Ahhoz, hogy az „együtt sírunk és nevetünk" elv alapján alakuljanak, meg­szilárduljanak a szerződéses kapcsolatok — ahogy a kor­rekt üzleti partnerek között szokás. ... Cseh Janos (Tudósítónktól.) A Kaposker Vállalat Ika­rus brigádjának vezetője Papp István szállítási cso­portvezető. — A brigád 1975-ben ala­kult és 17 tagja van: gépko­csivezetők, autószerelők, ko­csikísérők. Patronáljuk a Zrínyi Ilona Általános Isko­lát. Itt a nyomtatvány, a padlóolaj, a fűrészpor, a vi­rágföld beszerzése várt ránk. A társadalmi munka itt 167 órát tett ki. Ennek „ellenér­téke”, hogy az iskola sport­pályáit a brigád mindig használhatja. Táskák exportra Egy éve működik a Pécsi Kesztyű és Bőrdísz­műipari szövetkezet fonyódi üzemében a bőrdísz­műves-részleg. Az itt dolgozók nagy része más munkaterületről idekerült, régi dolgozó. Elége­dettek lesznek, ha sikerül a tavalyihoz hasonló tervüket teljesíteni: ötvenezer darab táskát készí­tenek szovjet, hat-hét ezret tőkés exportra 1986- bQn- (Csobod Péter felvételei) r Az OTP és a lakáspiac Allásnézőben Leszorítják az árakat A VII. ötéves tervciklus­ban 10 ezer lakás építése várható a megyében. To­vább tart a korábbi évek­ben megindult arányeltoló­dás a magánerős lakások fe­lé. Csökken a tanácsi bér­lakások száma, s nő a csa­ládi házak és a magánerő­ből megvalósuló többszintes telepszerű épületeké. A lakásépítésiben, -értéke­sítésiben fontos szerepe van az OTP-nak mint beruházó­nak, pénzügyi finanszírozó­nak. Milyen részt vállalnak, változik-e szerepük a terv­időszakban ? — kérdeztük Kovács Bélától, az OTP me­gyei igazgatójától. — A telepszerű, többszin­tes épületek közül 1800-nál vállal közvetlenül szerepet a takarékpénztár. Ez a szám azonban növelhető, ha Ka­posváron megteremtik a tö­megszerű lakásépítés föltéte­leit. A lakásépítésekben mint beruházó is megjelenik a takarékpénztár. Megvált­juk a telket, a köz­művet és vállalkozói ala­pon megépíttetjük a terve­zett 1800 lakást. Ugyanakkor megyeszerte ösztönözzük és segítjük a minőségi lakás­cseréket, a lakásgazdálkodás kibontakozását. Részt válla­lunk azoknák az otthonok­nak az építtetéséből is, ame­lyeknek tulajdonosát a ta­nács jelöli ki. — Gyakori panasz a mai lakásokra, hogy csaknem el­érhetetlenül drágák. Egyre kevesebben tudják és haj­landók megfizetni az építő­ipari vállalatok szervezet­lenségéből, rossz előkészíté­séből származó árakat. Tud-e s akar-e ez ellen tenni az OTP? — Igen. Mi nem vokso­lunk egyetlen építési tech­nológia mellé sem; csak a határidő és a megfelelő ár számít. Úgy egyeztünk meg a tanáccsal, hogy írják elő a homlokzatot, a tetőszer­kezetet — a városkép miatt —, azt azonban, hogy miből készül az épület, azt bízzuk a beruházóra és a kivitele­zőre. Mi döntse el a techno­lógiát? A nettó építési költ­ség, az egy négyzetméternyi lakóterület ára. Számunkra ez nagyon fontos, íbiszen a lakásokat el is kéü adnunk. A kivitelezők ajánlatai kö­zül a legolcsóbbat választ­juk ki. Az előre megállapo­dott árhoz a lakások átadá­sa után is ragaszkodunk. Ha már megállapodtunk mondjuk 11 500 forintos ár­ban a kivitelezővel, akkor, a tervező ne álljon elő olyan elképzelésekkel, amelyek­nek négyzetmétere 13 000 forint lesz. Ez esetben le­mondunk a tervről. — Jelentős árfelhajtó sze­repük van a be nem tartott határidőknek.. Milyen esz­közei vannak a takarék­pénztárnak arra, hogy a ki­vitelezők betartsák ezeket? — Ma az igények és a ka­pacitások egyensúlya felé közeledünk, s ez a beruhá­zó nagyobb beleszólásával jár. Ügy 'látom, reális esély van a ma még általános 18— 20 hónapos építési idők le­szorítására. Ez évtől már 14 hónap ailiatt lakást kérünk. Nem épülettömbökre kötünk szerződést, hanem az egyes épületekre. Szerződésben rögzítjük ezt, a határidővel együtt. A többletköltségeket — ezt is papírra fektetjük'— a kivitelezőnek kefll megté­ríteni, ezt a jövőben nem hárítjuk át a leendő tulaj­donosokra. Következetesen ragaszkodunk az előre meg­állapodott árakhoz, ha en­nél több a költség, ml nem fizetünk egy vassal sem töb­bet. Reméljük, ezek az in­tézkedések jótékonyan hat­nak a lakáspiacra. r T Még van néhány hónap addig, míg az iskolapadokat munkaasztallal cserélik fel a diákok, de többségük már kész tervekkel, határozott elképzelésekkel várja az el­ső munkábaállás idejét. Ba­logh Lászlót, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának vezetőjét arról kérdeztük, milyen lehetőségek várják az általános, illetve középis­kolát végzett fiatalokat és a felsőfokú intézményekből kikerülő friss diplomásokat. — Évről évre visszatérő munkaerőgazdálkodási fel­adat — elsősorban a fiatalok érdekében —, hogy felmér­jük, hol milyen végzettségű dolgozókra van szükség a megye különböző munkahe­lyein. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az őrségvál­tás, vagyis a munkából ki­esők pótlása zavarmentes le­gyen. — Mi a feladatunk ezek­ben a hónapokban? — Az első ízben elhelyez­kedők érdekében már az év elején felvettük a kap­csolatot valamennyi foglal­koztatóval és kértük, tájé­koztassanak bennünket a fiatalokra váró munkahe­lyekről. Az igényekről vala­mennyi iskolát értesítettük. — Az idén hányán állnak először munkába és kik lesz­nek előnyösebb helyzetben, illetve kiknek nehezebb megfelelő munkahelyet ta­lálniuk? — A demográfiai hullám emelkedése már érezteti ha­tását, jelentősebb növeke­dés a következő években várható. Az idén 4200 fiatal munkábaállását kell segíte­nünk. Ez mintegy 200—250- nel több mint tavaly. Az el­helyezkedés szempontjából a szakmunkásképzőt végzet­tek vannak a legjobb hely­zetben .Itt a legszorosabb a kapcsolat a tanulók és a munkaadók között, általá­ban már előre tudják, hol fognak dolgozni. Az általá­nos iskolát végzett, tovább­Takarékos gépkocsivezetők BRIGÁDFELAJÁNLÁSOK NYOMÁBAN A brigád az elmúlt évek­ben „megváltozott” a nyug- díjhavonulás és más mun­kakörben való helyezés miatt. A vállalások mégis magas színvonalúak. Fel­ajánlásként vállalták a ne­hézgépek, valamint a hűtő­gépek raktártól boltig tör­ténő szállítását, a gépkocsi­park jobb kihasználását, va­lamint azt, hogy az üzem- anyag-Hfelibasználást bázis­szinten tartják. A polgári védelmi eszkö­zök helyes tárolására új raktárát alakítottak ki: áll­ványokat festettek és állítot­tak fel. Munkájukkal le­hetővé tették az eszközök és felszerelések szabályszerű tárolását. A siófoki bolt ud­varán a kerítés kicserélésé­ben, a betonaljzat elkészíté­sében segítettek. Másik két boltnál árufogadó betonhely kialakításában segítettek. A gépkocsipark jobb ki­használása révén, 5,8 száza­lékkal csökkentették az üre­sen futott kilométerek szá­mát. A brigád az üzem­anyag-felhasználást nem nö­velte. Ezt pótkocsik alkal­mazásával a járművek jó műszaki állapotának és a gépkocsivezetők egyéni ér­dekeltségének növelésével érték el. A javítási órák száma 6 százalékkal volt kevesebb. A műhelymunka szervezettebb lett, megfele­lők az üzemeltetési feltéte­lek. A gépkocsivezetők — autószerelők közreműködé­sével — maguk végezték el a gumijavítósokat, cseréket és ezzel 25 ezer forintot megtakarítottak. Az Ikarusz brigád a nehézgépek és be­rendezések mozgatásával 75 ezer forint bért takarított meg a vállalatnák és 1710 óra társadalmi munkát vé­geztek. Már most lehet érdeklődni tanulni nem szándékozó fia­talok elhelyezkedése nem jelent gondot, mint ahogy a szakközépiskolát végzette­ké sem. A gimnáziumokból kikerülő fiataloknál már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ök lehet hogy nem tudnak elhelyezkedni olyan munkakörben, amilyenben szeretnének. — Változtatott-e valamit a munkaerőkeresleten az, hogy a szabályozók a kevesebb létszám alkalmazására ösz­tönöznek? — Feltétlenül, hiszen ma­gunk is tapasztaljuk, hogy például az adminisztratív munkakörben lényegesen kevesebb munkaerőt igé­nyelnek a vállalatok. — És mi a helyzet a fel­sőfokú végzettségűekkel? — A főiskolát, egyetemet végzett fiatalokból a jelenle­ginél nagyobb lenne az igény. A felsőoktatási intéz­ményekben tanulók száma a környező megyékhez viszo­nyítva nálunk a legalacso­nyabb. — A nyár elején, illetve szeptemberben munkába ál­lók zökkenőmentesen kezd­hetik majd a munkát? — Ami tőlünk telhető, azt megtesszük ennek érieké­ben. Talán nem haszontalan elmondani, hogy már most lehet érdeklődni a tanács il­letékes osztályain, a munka­erő szolgálati irodában, ahol tájékoztatást és tanácsot kap­hatnak a fiatalok. Az a ta­pasztalatunk, hogy a vállala­tok többsége szívesen vár egy-két hónapot az iskola befejezéséig, ha előre tudja, hogy biztosan számíthat a jelentkezőkre. Ezért azt ja­vaslom a szülőknek és a fia­taloknak egyaránt, hogy már most vegyék föl a kap­csolatot a vállalatokkal, így nyugodtabban telnek a mun- kábaá llósig hátralévő na­Ügyfélszolgálati iroda A közelmúltban alakult ügyfélszolgálati iroda mun­kájáról sajtótájékoztatót tartottak a Külkereskedel­mi Minisztériumban. El­mondották: az új szerveze­tet azért hozták létre, hogy meggyorsítsák az állampoj- gárdk, illetve vállalatok, szövetkezetek panaszainak, javaslatainak intézését. Az iroda a panaszokkal meg­keresi a minisztérium ille­tékes szervezeti egységét, s a választ öt napon belül köz­li az ügyféliéi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom