Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
2 Somogyi Néplap 1986. március 22., szombat Tanácskozott az Országgyűlés a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. Interpellációk Bánffy György (Budapest 4. vk.), a József Attila Színház művésze a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a szolgáltató és üzlethálózatban gombamódra elszaporodott idegen nyelvű elnevezések miatt. Fekérte a minisztert, hozzon rendeletet, amely a kiemelt idegenforgalma központok, intézmények többnyelvű feliratainak kivételével megtiltja a szolgáltató és kereskedelmi hálózatban a nem magyar elnevezések használatát. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszában a helyzet pontosabb megvilágítása érdekében elmondta, a kereskedelmi és vendéglátó egységek túlnyomó többségének jelenleg is magyar neve van. Ugyanakkor a vendéglátásban használatos néhány olyan megnevezés — büfé, bisztró, eszpresszó —, amely már a köznyelv részévé vált. Az idegenforgalomban is kívánatos, hogy a nemzetközi szállodákban, éttermi láncokban, idegenforgalmi központokban legyen néhány nemzetközi jelzésű felirat. Az interpelláció jogosságát a miniszter a tekintetben nem vitatta, hogy a magánkereskedelemben és az úgynevezett szerződéses üzletekben elszaporodott a nem magyar elnevezések használata. Elmondta, hogy tervezik a belkereskedelmi törvény, valamint a magánkereskedelemmel foglalkozó törvény- erejű rendelet módosítását. Ennek kapcsán lehetőség van arra, hogy rendeletileg is megteremtsék az alapot ahhoz: a szakmai elnevezés és a nyelvi helyesség se szenvedjen csorbát. Az interpelláló és az Országgyűlés Juhár Zoltán válaszát tudomásul vette. Farkas Lajos (Budapest, 11. vk.), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartó-asztalosa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, április 6-a és december 28-a munkanappá nyilvánításával kapcsolatban. Mint mondotta: választókörzetében azt tapasztalta, hogy a lakosság nagy része nem érti meg az intézkedés szükségességét. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ‘ elnöke elmondta: visszatérő tapasztalat, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Miniszteri válasz szemben például az egészségügyi vagy a mezőgazda- sági képzéssel —, hanem a Művelődési Minisztériumhoz. Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Cement- és Mészművek vezérigazgatója örömét fejezte ki, hogy a Minisztertanács által megerősített állami tervbizottsági határozat alapján 1987-ben megkezdődik a váci cementmű rekonstrukciója. Dr. Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk.) tiszaal- pári körzeti állatorvos javasolta, hogy a tárca vezetése vizsgálja meg az építőipari kisszervezetek helyzetét, tevékenységük jelentőségét és problémáikat. Javasolta azt is, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium új neve legyen Építésügyi és Településfejlesztési Minisztérium. Horváth Ferenc (Zala m., 10. vk.), a lenti Épületasztalosipari és Faipari Vállalat igazgatója az expozéban vázolt országos képet vetette össze Zala megye építőiparának helyzetével. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), az Észak-Magyarországi Tervező Vállalat vállalati főépítésze javasolta, hogy a kormány mellett alakuljon egy, a minisztériumi funkcióktól független szerv,, amely tanácsadó szakmai testület lenne, s amelyet — a városszépítő egyesületek mintájára — mondjuk országszépítő egyesületnek is nevezhetnének. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az Építőipari Gépesítő Vállalat pártbizottságának titkára rámutatott: a számok tanúsága szerint az utóbbi esztendőkben az építőipari cégek termelékenysége növekedett, jövedelmezőségük viszont csökkent. Emiatt sok vállalat került nehéz helyzetbe, s néhá- nyuknak a szanálással is szembe kell néznie. Polgári István (Hajdú-Bi- liar m., 7. vk.), a Kemikál Építőipari Vállalat Építési Műgyantagyárának üzemvezetője kifejtette: a nagyipar mellett számos szervezet végez építést szövetkezeti, kisipari és munkaközösségi formában, és sok lakás épül magánerőiből is. Olyan adórendszer kidolgozása szükséges, amely arányos teherviselést valósít meg a vállalkozók között. Szűcs Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.), a KISZ Vásárosnaményi Városi Bizottságának titkára ifjúságunk otthonteremtésének gondjairól szólva rámutatott: az áremelkedések következményei elsősorban a fiatalokat sújtják, ezért elő kellene mozdítani az olcsóbb, helyileg is előállítható építőelemek gyártását. Ugyan- csaik sokait javítana a helyzeten a félkész, saját erőből továbbépíthető lakások és családi házak elterjedése. Dr. Mezei Károly (Szaboles- Szatmár m., 18. vk.), a Kis- várdai Városi Tanács Kórházának osztályvezető főorvosa indítványozta: a kormány fontolja meg egy alkoholizmus-ellenes törvénytervezet megalkotásának lehetőségét, hogy a jog eszközeivel is hathatósabban küzdjünk az egészségrontó italozás visszaszorításáért. amely minden bizonnyal az egész ország teljesítőképességére jótékony hatást gyakorolna. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt ezután a vitában elhangzottakra. Elöljáróban az építészeti kultúráról és a városfejlesztés kérdéseiről szólva elmondotta: az építő- és az építőanyag-ipar működésének vezérfonala a településfejlesztés tavaly jóváhagyott általános és 2000-ig szóló koncepciója. viselői észrevételekre reagálva — árkérdésekről szólva elkerülhetetlen tényezőként értékelte, hogy a telkek, a közművesített területek fogyásával a lakásárak továbbra is növekedni fognak. A tárca lényeges feladatának mondotta ugyanakkor az árak emelkedésének mérséklését, korlátok között tartását. A jövő nagy feladatának nevezte a miniszter a paneles lakóházak felújítását. Az első próbálkozások megkezdődtek Budapesten és vidéken is, s a tapasztalatok alapján kívánják eldönteni, hogy különösen a gépészeti, hőtechnikai berendezések rekonstrukcióját miként lehet elvégezni. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszólalásra adott válaszát tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Sarlós István egy, a vitában elhangzott képviselői javaslatra reagálva elmondta: az alkoholizmus-ellenes törvény megalkotásának gondolatával A szavatossági problémákkal, illetve a jótállás bevezetésének — a vitában hangot kapott — szükségességével kapcsolatban kifejtette: a gazdasági bizottság irányításával megkezdődött ennek a kérdésnek a vizsgálata. Figyelmeztetett arra, hogy a szavatosság kötelező, a jótállás viszont vállalt kötelezettség. Azok a vállalatok, amelyek a jótállást elvállalták, ezért jelentős térítést kapnak, hiszen a termékek árába bekalkulálták ezt a költségnövelő tényezőt. Az építőipari árakba viszont jelenleg nincs beépítve ilyen költség. Somogyi László — a képaz évi nyolc fizetett munkaszüneti nap gyakori torlódása megnehezíti a termelés szervezését, esetenként zavarokat okoz a szolgáltatásban és a lakosság ellátásában. Ezért alakult ki a munkanap-áthelyezések eddig is alkalmazott gyakorlata. Idén azonban a hagyományos megoldás nem lenne kielégítő, mert a nyolc fizetett munkaszüneti nap mindegyike munkanapra esik. így néhány hónapban jelentősen összetorlódnának a munkaszüneti napok, s ez a már említett feszültségekhez vezetne. Ezért —más országok gyakorlatához hasonlóan — munkanappá nyilvánították április 6-át és december 28- át. Ez a megoldás két nappal megnöveli a társadalmi munkaidőalapot — tehát végső soron hozzájárul a nemzeti jövedelem növeléséhez —, erre pedig jelenlegi helyzetünkben nagy szükség van. Ugyanakkor a dolgozók jogait is tiszteletben tartja, mivel két szabadnap kötelező kiadásával jár együtt. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk.), a LATEX Fonó és Szövőgyár művezetője az Országos Anyag- és Ánhiivatail elnökéhez interpellált a magyar ipar védelme ügyében az importtermékek belföldi forgalmazásával kapcsolatban. Mint mondotta, egy korábban kiadott árhivatali rendelet hátrányos helyzetbe hozza* a hazai ipart. A rendelet lényege, hogy az importtermékek forgalmazásánál a kereskedelmi vállalatok a hazai eredetű árukkal szemben nagyobb árréssel dolgozhatnak: a különbség két-háromszoros. Ezért a kereskedelem természetesen az importot szorgalmazza. A képviselő véleménye szerint a piaci versenyben legalább azonos feltételeket kellene teremteni. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke elmondta, hogy a kifogásolt rendelkezés csupán a fogyasztási cikk nagykereskedelem néhány vállalatára tartalmaz az általánostól eltérő árképzési előírásokat. Az áruforgalomban ugyanis még vannak olyan termékcsoportok, ahol nem megfelelő a választék és az árszínvonal. A rendelet ilyen területeken írja elő, hogy a nagykereskedelem csak akkor juthat a kalku- lálhatóan nagyobb jövedelemhez, ha kedvezőbb beszerzési forrásokra tesz szert, például áralku révén csökkenti a korábbi beszerzési árat, vagy szocialista importból származó termékeket értékesít. A többletjövedelem egy részét viszont más cikkek árának mérséklésére kell fordítania. A kormány Gazdasági Bizottsága ugyanakkor már előírta a szófoanforgó rendelkezés felülvizsgálatát. Ennek célja természetesen nem a verseny kikapcsolása, hanem annak elemzése, hogy hol, milyen területeken szűntek már meg a rendeletet kiváltó okok, hol alakult ki olyan, a kereslet-kínálat egyensúlyára utaló piaci helyzet, ahol a lakosság ellátása és az árszínvonal védelme már biztosított — mondotta végül Szikszay Béla. Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el, mert megítélése szerint az nem érintette a konkrét kérdés lényegét. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el. Így az ügyrendnek megfelelően az Ország- gyűlés elnöke a kérdést továbbítja a kereskedelmi állandó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán számol be munkájáról. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte munkáját. A Tanácsköztársaság évfordulóján Emlékkövet avattak Győrben A Tanácsköztársaság kikiáltásának 67. évfordulója alkalmából pénteken koszo- rúzási ünnepséget rendeztek Budapesten a Dózsa György úti Tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz hangjait követően a tisztelet és a megemlékezés koszorúját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Huszár István, a Párttörténeti Intézet igazgatója és Hajdú István, a Budapesti Pártbizottság titkára helyezte el. A Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa nevében Kamara János belügyminiszter és dr. Medve László egészségügyi miniszter koszorúzott. Az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el a. Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői és testületéi, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, valamint a Fővárosi Tanács képviselői. Virággal borították az emlékmű talapzatát a munkásmozgalom régi harcosai, a főváros dolgozóinak, tanuló ifjúságának képviselői. A koszorúzás! ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ünnepségsorozattal emlékeztek pénteken Győrött a Tanácsköztársaság kikiáltásának 67-ik évfordulójára. A KISZ Központi BizottsáKoszorúzás a fővárosban ga és a Győr-Sopron megyei KISZ-bizottság által rendezett eseményeken részt vett Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára és Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának: első titkára, a Politikai Bizottság tagja. Megjelentek Győr-Sopron megye és Győr város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői, az országos szervek képviselői. Az 1919 tavaszának forradalmi szellemét, tetteit idéző ünnepségsorozat a Kun Béla emlékkő avatásával kezdődött. A süttői kőből megformált kompozíciót — Csapó György építész és Bardócz Barna ötvösművész munkáját — Győr város ifjúsága állította társadalmi összefogással a nagy forradalmár születésének 100. évfordulója tiszteletére a róla elnevezett lakótelep bejáratánál. Az eseménysorozat a városi tanács székháza mögötti téren tartott ünnepi nagygyűléssel folytatódott. Az ott összegyűlt több ezer ember előtt Domonkos László, a KISZ Központi Bizottságának titkára méltatta a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. Az ünnepi beszéd után fényárba öltözött a tér, az ott álló szabadtéri színpadon megkezdődött a Történelmet csináltunk című dokumentumj át ék. Bulgária új kormányfője Űj miniszterelnököt neveztek ki a Bolgár Népköz- társaságban. A bolgár nemzetgyűlés pénteken Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének javaslatára elfogadta a minisztertanács szervezeti felépítésének és személyi összetételének megváltoztatásáról kidolgozott javaslatot. Az országgyűlés Georgi Atanaszovot, a BKP KB Politikai Bizottságának tagját választotta meg a minisztertanács új elnökévé. A törvényhozók elfogadták a Bolgár Népköztársaság új mun- katörvéniykönyvét, több minisztériumot megszüntettek, számos minisztert felmentettek tisztségéből. Politikai társbérlet' Az új francia mindiszter- elroölk első sajtóértekezletét a párizsi városházán, még polgármesteri minőségében tartotta. Közölte: e posztjától sem válik meg, továbbra is részt kíván venni a főváros ügyeinek intézésében és megtartja szokásos "havi sajtóértekezleteit. Chirac döbbenetét fejezte ki a csütörtök esti párizsi robbantásos merénylet miatt és leszögezte, hogy a hasonló embertelen cselekmények „szükségessé teszik a terrorizmus elleni harc rendőri, technikai és jogi eszközeinek komoly megerősítését”. A veszélyeztetett nyilvános helyeken fokozni fogják az ellenőrzéseket és a rendőrség minden támogatást megkap munkájához a kormánytól, mondotta Chirac. A sajtó érthetően megoszlik az új kormány megítélésében. A jobboldali lapok általában elégedetten nyugtázzák, hogy a politikai társbérlet jól kezdődött: Mitterrand elnök és Chirac a jelek szerint gondosan tiszteletben tartja egymás felségterületét. A szocialista párthoz közelálló Le Matin főszerkesztője, Max Gallo így írt: „A miniszterelnök politikai nyilatkozata úgy hangzik, mint egy nyílt és brutális reakciós restauráció. Rendeletekkel kormányozni, ez annyit tesz, mint szépen mellőzni a parlamentet. Az államosított vállalatok gyorsított magán kézbe adásának terve megerősíti az RPR—UDF kormányzati programról' alkotott véleményünket: ez a reakció programja ...” A kommunista L’Humani- té „Szent Szövetségnek” nevezi Mitterrand és Chirac összjátékát.
